Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-08-07 / 63. szám
Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 40 3dik sz. alatti Trattner Károlyi ház első emeletében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény föl vetetik s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország: Kinevezések, meg- s tiszteltetés-’s előléptetések. Örök váltság II; észrevételek a’ P. H. 612 d. számában foglalt nézetekre; a dunatiszai csatorna és Balla in; hivatalos jelentés Szepesmegyébül; budapesti jótékony nőegyletek; gyermekkórház; árvizpusztitás Korzó vidékén; Csanád és Iékés megyék közgyűlései; korteskedés Vasban; zágrábi tisztujitás; budapesti napló. Spanyolország (Polgárrendülés Cataloniában;a’ királynő tervezett utazása elmarad; Izabella férjhezmenetele felől szállongó hírek.) Francziaország (Bonaparte v. montforti hg. kérelme megtagadtabb; az orleansi hg. lovagszobra; Abdelkader újabb készületei) Anglia (Fölbomlott rend Izlandban; kormányrészrőli intézkedések; törvényczikkek; Brougham és a’Times.) Értesítő: 91 Agyar- és Erdélyország. Ö cs. ’s ap. kir. fels. Csergheő Lőrincz cs. kir. statustanácsi lisztet valóságos; Jászay Pál udv. fogalmazót at magy. kir. udv. kanczellária számfeletti udvari titoknokává;Szatthmáry József tiszántúli kerületi tábla számfeletti ülnökét ugyanott valóságos ülnökké kinevezni. Barra Imre erdélyi Kolozsmegye rendes orvosát és Gajzag - Lukács Szamosujvár város és vára physicusát szalagtól függő polgári kisebb aranyérdempénzzel méltóztatott legkegy. diszesíteni. Az erdélyi m. kir. udv. kanczellária Renner József udv. írnok nyugalmaztatása következtében Bőd udv. járulnokot udv. írnokká, Vajda Endre dijnokot pedig udv. járulnokká; végre Janka Imre gyakornokot dijnokká nevezte ki. Örökváltság IV. Robot. Első közleményemben e’ kérdést tevém fel: való é, hogy a’ robot és dézma hazánk mezei gazdaságát, az általános földmivelést régi hibáiból kimenekedni nem hagyja? Ez alkalommal e’ kérdésre röviden felelhetnék: való! de az egyszerű állítás tárnokok hiányában semmi, vagy csak kevés hitelességre számíthat. Ez okból először is ama hatást vázolom, mellyet a’ robot gyakorol hazai gazdaságunkra. Mindenütt — legyen az az élet bármi elvont szakmája — hol erő és idő megkivántató arány- és mennyiségben használtatnak, süker előbb és könynyebben aratható, mint a’hole’ két fő tényező aránytalanul’s következetes számítás nélkül alkalmaztatok. Ha valahol, bizonyosan mezei gazdaság vezetésénél van el két tényező helyes használására legfőbb szükség: hol a’ szükséges erő maga idejében használva — hacsak az ég haragja kiusitólag nem lép közbe — nyereséges hasznot biztosít, holott azok öszszezavarása ’s vagy egyik, vagy másik aránytalan alkalmazása vagy épen elhanyagolásának legbiztosabb következése : veszteség vagy gazdasági rövidség. Ezen axiómát lássuk közelebbről, vagy is vigyük az elméletet gyakorlat mezejére. Tehetősebb földbirtokosink mezei gazdaságuk kezelésében a’fenálló úrbéri rendszernél fogva majd különválva minden haladó nemzetek e’térem irányától — saját modort követnek, nem tekintve t. i. az eretetett robotmunka felszínességét — kizárólag ezt használják ’s csak a’ pusztákon, hol a’ néphiány a’ hűbéri törvénynek ebbeli kedvezésit nem éreztetheti, jő a’ pénzes napszám, béres munka, vagy haszonbér alkalmazásba. Ez utóbbiak nem lévén tárgyam v. feladatom, csak az elsőt akarom taglalni. Bekövetkezvén a’ nagyobb munka ideje: szántás-vetés, kaszálás, aratás, ’stb. az uradalom tisztjei ez iránt kiadják az alájok rendelteknek parancsaikat; két, néha három,négy hajdú is eljárja már két nappal előbb a robotos helységeket házról házra, kijelölve a’ munkára hívottaknak a’ munka nemét ’s a’ helysínnét; e’ napon az illető hajdúk vagy gazdák jó korán megjelennek, ’»várják a’ munkásokat; virad, törvény szerint napkeletkor már kezdetnie kellene a’ robotmunkának ’s látszik is a’ húzódás a’ helység tájáról; jön a’ robotos szép lassan, hullongva egyenként; elhallgatom a’ készületeket, miket munka előtt szertartásos ősi szokás szerint tesz;az ásitozást,melylyel a’ nap lassúságát kiséri, a’gyakori pihenést, mire embernek, marhának az unalmas robotban annyira van valódi vagy szinleges szüksége;a’munkaeszköznek többszörös elromlását, ’s legottani *— mi azonban jó ideig tart — kiigazítását ’stb. —mind ezt nem említem, mert igen világosak , egyedül a’ munkára kívánom az illetők figyelmét fordítani, melly ha szántás volt, az ekének szándékos könnyen 's felszínen hordozása miatt, az inkább karczolásnak, a’ gyom ’s gyökerek rendetlen felszaggatásának, mint valódi szántásnak nevezhető; ha vetés volt,— benne a’ paraszt ingyen napszám lerovását látván csak, ’s miveltsége hiánya miatt nem is lelkesíttetvén emberibb gondolattól, mellyet másnak megkárosításától óhatná , a’ vetés közbeni szabályszerű lépésekre legkevésbbé sem ügyel, hanem a’ markába csak félig meddig szorított rangyat szórja, a’ mint jön; innét az úri vetéseken ama sűrűn tapasztalható egyenetlenségek ’s vetésfoltok, mellyeknek nem mindig a’ föld kövérsége vagy silánysága oka. Mi által az aratás jövedelme több mint tizedrészben csökkentetik, így van ez a’ többi munkafajnál is: a’ parasztnak robotbani kaszálását már távolról kivehetni, mert a’ derékban lenyesett vagy inkább horzsolva koszpitolt fű;a’gazdag réteni gyérrendek az ezeket szemlélőnek lehetetlen hogy szemébe ne ötöljenek. Tegyük fel, hogy illy robot-munkában 100 ember vett részt, vájjon a’ melléjük állított vigyázó legjobb akarata mellett is megfelelhet e kötelességének, főleg ha a’ táblák közbenese természetes vagy mesterséges akadályoknál fogva egymástól elszakadozottak? én nemmel felelek; mert bizonyos földnek vetés alá teljes elkészítésére a’ dunántúli kerületben elég két béres szántás, míg ugyanazon földnek hasonló elkészítésére háromszori robot-karczolás kívántatik meg. Kérdem itt: váljon e’ mezőn az erő és idő kellő arányban használtatott é? Gyakran megtörténik, hogy nagy munkaidejében bizonyos mezei foglalkozást bizonyos embermennyiség szorgalmas dolgozás után elvégezhetett volna; de mivel ugyanazon czélra ingyen robot használtatott, melly ősi szokás vagy természeténél fogva hanyagabb és lassúbb, azt a’ napalkonyat félbenszakítja; ’s másnap — midőn folytatása szinte halaszthatlanná vált, az ég megereszkedett zsilipjei lehetlenné teszik azt,például szénatakarásnál. Illyenkor bár nemcsak a’ megromlott gazdasági czikkben sok van,hanem a’rá pazarolt erő és időben is. Bármennyire haladjunk is e’ téren, a’ robotmunka-kezelésnél gazdasági előnyre általányos szempontból nem jutunk, ajánlási oka egyedül az, hogy pénzbe nem kerül, míg a’ pénzes napszám gyakran a jövedelem meglehetős részét emészti föl; egyébiránt ha ezen jó árak szinte jó számítók is ’s a’fogadott napszámosaknak fizetett vagy inkább fizethetendő pénzt öszszevetik azon rövidség vagy kárral, mit a’ robotmunka eredményez, alig hiszem, hogy ezt tovább is ingyen napszámnak tekintenék. Hogy a’jobbágy ura földének munkálása közben illy hanyag, tán e’ hibáját saját telke lelkiismeretes munkálásában pótolva helyre üti a’ hazai föld mívelésen ottan ejtett sebet? Fájdalom! itt is tagadólag kell válaszolnom; jobbágy telkeink vizsgálatából azonnal kitűnik a’ szomorú viszony, melly a’ föld és úrbéres kezelője közt áll. E’ jobbágynak ki van jelölve bizonyos földmennyiség, de csak használás végett, míg az ahoz tapadt tulajdonjog a’földesúr sajátja marad; el telket, ha a’ jobbágy hívebben, szorgalmasabban miveli,igaz, hogy több hasznot, nyereséget húz belőle, de aránylag többet adózik is; igy a’ learatandó keresztek vagy kalangyák öregbülésével, vagy a’ leszűrt szólóié szaporodásával, öregbülés szaporodik a’ kiszolgáltatandó kilenczed és tized is; a’ telek kellő miveltetésére megszaporított vonómarhákkal növekszik az országos adórovat is; ekkép minden után az ipart látván körében adóztatni, mi csuda, ha azt csak épen azért szántja és veti, mert apja, nagyapja is ezt téve; vagy — hogy családostul éhen neveszszen el a’ dúsgazdag országban. Nem lévén tehát tulajdonosa földének, de haszonbérlője sem, ne csudáljuk, hogy nemesítése körül minden haszonhajtóbb fáradozástól kimérgeti magát’s gyakran az illyen földek pusztán a’ természetre hagyatvák — az egy-szeri szántást és gondatlan vetést kivéve, mit népszerűleg végez jobbadán. A’ 16 millió 825,013 hold szántóföld tehát, mennyi t. i. országunkban nemesi és jobbágy birtoklás és haszonvétel alatt van, — a’ robot káros hatását közvetlen érezi, mit a’ 90 millió pozsonyi mérő évi termésgabona eléggé sínyli, minthogy a’sokkal kisebb Lombardia majd hasonló mennyiségű productióval dicsekszik évenként. Hátha szemeinket a’ végetlen homok-sivatagokra, mocsáros lapályokra ’s laktalan pusztákra fordítjuk, nem veszszük észre a’ hűbéri rendszernek vas sulyát, melly a’gazdasági haladást e’téren mindeddig lehetlennté? Avagy nem meglepő e Tolnamegyében Földvár ama’ környéke, melly még 1786 előtt, ’s kissé ezután is nemkülönben sivataghomok volt, mint Vácztól Szabadkáig, vagy Debreczentől II. Káléig, ekkor azonban földesura a’ magyar egyetem a’ lakosoknak illő feltételek mellett — de örök tulajdonjoggal kiosztatá ’s most, mint minden tekintetben nagy hasznú erdő a tulajdonosak szükséget közvetlen, a’ hazai földészet, mezőgazdaság és status-vagyon kellékeit pedig közvetve segíti. Milly szomoritó ellenkezőleg ’s a’ honfi kebelre mi levetőleg ható Pest, Bács, Fejér, Somogy, Veszprém, Komárom ’s más megyékben látni több széles határt, mellyek ezelőtt félszázaddal kövér búzát termő fekete homokból állván, százezreknek nyújtottak minden napi falatot’s jelenleg száraz,zsír nélküli szélhordta homokká változtak mllyen homok borítja Bakonyság felső részén fekvő helységek határit, különösen Bánhida, Kecskéd, Kisbér, Ászár, B.Szombathely,Nyék, Teleki, Bársonyos, Réde, Gyirót, Sz. László ’stb. határit, mellyek részint áldozatai már a’ futóhomoknak, részint fenyegettetik a’ még fenmaradt haszonhajtó rész is Hasonló veszély fenyegeti mezei gazdaságunkat a’ hegyes völgyes vidékeken, hol egész táblák és nyomások víz-szaggatások és árkok által — mellettük pedig a’ legszebb völgyek és rétek a lefolyó iszap és sank által rongáltatnak meg, illyenek Réde és Sz.Svirály helységek, hol 60 egész teleknek majd fele igy enyészettel! Ezen halak egyszerű okát főleg az úrbéri viszonyban leljük, mert a’ paraszt földjét mindeddig sajátjának nem tekintheti, annak — mint említém — sem tulajdonosa, sem haszonbérlője, hanem úgyszólván kényszerített kezelője azon hozzáadással, hahogy nagyobb ipart fordít reá ’s ez által többet termeszt, nagyobb a’ kezelési adózás is,t.i. több a’ dézma, tized, adó ’sat. — A’ futóhomok és víz-szaggatások meggátlása nagy erőt kívánnak, de nem akkorát, hogy egy helység lakosi öszszesített erővel arra elégtelenek lennének; ők igen is — ha ehez még urasági segély is járulna, bizonyosan elháritnák ama bajokat; de ezt tenni hiányzik az ösztön, hiányzik a’ bizonyos jutalom;’s hogy kenyértermő földje romlásán nem esik kétségbe, főleg annak tulajdonítható, mert benne nem tulajdonát veszti. A’ földesúr sem iparkodik az említett földmirigy elharapozásának;meggátlására mesterséges intézkedéseket tenni, mert a’ bonyolult úrbéri viszonyok miatt illynemű földjeinek ura is, nem is, ’s e’ szerint költségeit inkább oda fekteti, hol a’ kezelés közvetlenül övé, hol a’ haszon minden osztozás nélkül egyenesen csűrébe szállittatik. Az úrbéri földeknek,e’szerint mintegy 13,377,045 holdnak valódi, egyenes tulajdonosa nincs, mikép kívánhatjuk tehát, hogy mezei gazdaságunk haladjon, hogy más , szerencsésebb körülmények közti nemzetekkel versenylépést tarthassunk? Emlékezzünk itt még a’javitásokra’s az újításokra,mellyeket a’ naponként fejlődő m. gazdaság a’ földészet körül kívánatossá tesz, nem lehet az úrbéri munkát legrögzöttebb akarat mellett is pártolni, mert ez illy javítások alkalmazását gátolja, részint mert ekkér a’ napszám fölöslegessé válnék egész mennyiségében, részint mert a’ pénzhiány, melly a’ robot megváltásával lenne pótolva, nem engedi azok létrehozhatását, — részint mert az úrbéri bizonytalanság’s annak kezeltetése körüljáró nehézségek a’leg