Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-15 / 4. szám
hogy e’ virágzó ’s nevezetes város életalkonya is nem sokára megjövend. Peel új minisztériuma most már teljesen ki van egészítve. Bucchuch herczeg tanácsi elnökké a’meghalt Vramliffe helyett, helyébe pedig titkos pecsétőrré gr. Haddington tétetett; ennek eddigi állását gr. Ellenborough első admiralitási lord’s tengerész-miniszter foglalván el. ,,A’ miniszterek—mond a’ Standard, csak néhány napra rándulhattak Londonba, mivel jan.án a’Windsor palotában tartandó udvari körben kötelesek megjelenni, melly alkalommal a’ királynő a’ londoni községtanács küldöttségét fogadandja, ’s tőle a’ gabnatörvények megszüntetését kérelmező felírást veendi ál.u— Habár az ujan alakult miniszterség kiegészíttetése iránt többé semmi kétség nincs, azért mégis némelly lapok folyvást annak képzeletbeni krízisét emlegetik. Palmerston és Aberdeen lordok külügyi tárczavezérekül állíttatnak most szemközt és Stanley meg Gladstone gyarmati miniszterekként mondatnak egymással vetélkedni. A’ megyékben folyvást foglalkodnak a’ leendő közönséges parliamenti választásokra előkészületekkel. A’ gabnatörvények ellenzőji és földmívesek mindig népesebb ’s keresettebb gyűléseket tartanak; O’Connell ’s vele Izland a mostani nem várt körülmények miatt igen háttérbe szorultak.O'Connell Móricz egy boszszú levélben védi atyját a’ Times megtámadásai ellen,hitelesen mutogatva,hogy Dániel földje haszonbérlőinek nem szívtelen zsarnoka, mint Izland egyéb földbirtokosai, kiket ő keményen ostromlani soha sem szűnt meg, hanem valódi atyjok, velök jó szívvel éreztetni szándékozván mind azt, mi jóllétüket akár közvetve, akár közvetlenül eszközli. —A’ Morn. Herald egyik közelebbi számában hoszszu czikkben mutogatja azon káros eredményeket, mellyek a’még fenálló gabnatörvények eltörlése által nemcsak a’ földtulajdonosokra ’s ezek bevételeire, hanem a’ föld jövedelmezésére ’s ez által birtok-értékre is befolyással leendnek. A’ nevezett lap a’ hármas ország mostani földbirtok-értékét egész számban 550 millió font sterlingre becsüli, melly érték, ha a’gabnatörvények megszüntetése a’ felizgatott népmozgalomnak csakugyan sikerülendő—egy negyeddel vagyis 137,500,000 fonttal csökkenni fog, melly veszteségnek csupán egy hatoda, vagyis 21,750,000 font fogná a’valódi földtulajdonosokat sújtani, holott a’fenmaradt rész (115,750,000 font) egyenesen a’ haszonbérlőkre nehezülne, tehát azokra,kiket a jelen lázas állapot elszéditvén, a’ jóllétük előmozdítására legüdvösebben ható gabnatörvények ledorongoltatására izgatnak; ’s igy nyilványos, hogy ha ezen osztály kiadásit, eddig sem födözheté úgy, a’ mint napi munkája után megérdemlő, ezentúl — csökkentetvén jövedelme —■ még kevésbbé fogja tehetni azt. — Dec. 26án reggel Liverpoolban a’ liverpool-harringtonféle vizmértan víztartója, melly 250,000 gallon (1 gallon =4 pint) foglalhat, azon pillanatban pattant el, midőn már Öblének két harmada teli szivattyúztatok ’s rögtön olly áradást okozott a’ vizmértan-épületben ’s a’ hozzá szomszéd házaknál, hogy ezek tetemes megsérülést szenvedtek, több ember be is fűlt, ’s néhányat az utczákon a’ hirtelen rohanó vizár tova sodrott. A’szétpattanást mennydörgéshez hasonló robaj kisérte’s a’ közel fekvő lakosokat legnagyobb rémülésbe ejté, mellyből csupán akkor eszméjének, midőn már az udvaron és utczán a’ vizet rohanni látták. 4 személy elveszett, nyolczan pedig, részint karaik, részint lábszáraik töretvén el, kórházba vitettek.— A’ Times legkonokabb ellenzője marad a’ gabnatörvénynek ’s ezeket minél előbb eltörlötteknek látni óhajtaná; ’s ez okból nevetségessé igyekszik tenni a’ Quarterly Review folyóirat czikkét, mellyben a’ gabnatörvények szükségesedéről következők állíttatnak: „Ha a’ Visztula, Dniper és Mississippi völgyei gabnateményeit a’ britt tartományok kikötőjibe szabadon hozhatják, akkor semmi kétség arról, hogy ezek egész N.Britanniát élelmiszerekkel a’ legolcsóbban fogják ellátni, az angol idegen kenyéren fog táplálkozni ’s ez által függő helyzetbe jutni a’ külföld irányában. A’nevezett czikk ezen állításainak erősítéséül tekintélyekre hivatkozik. Charles Russell lord Johnnak a’ volt whig-miniszternek testvére 1841 ben a’ bedfordi társaság gyűlésében nyilványitá, halogy a’ védvámok meg lesznek szüntetve, akkor legalább is 2 millió acre szántóföld mivelés nélkül maradand, ’s a’ földmívesek nagy része éhségnek nézend ebbe. Haring — hajdan ’s meglehet jövőben is pénzügyminiszter, a’ külföldi gabna behozatalát 4 millió quarterre számitá, ha a’ gabnatörvények megszűnnek, melly behozatal átlagos (diametralis) pénzértéke 12 millió font sterlinget (120 millió for.) tesz; ezen öszszeg a’honi földmiveléstől fog elvonatni, világos tehát, hogy Brittannia szántóföldjei nagy részben míveletlenül maradnak. Brougham lord nyilatkozata pedig még tetemesb veszteséget mutat ki. „Vájjon mi következése lesz annak, ha a’ gabnatörvények most eltöröltetnek?— kérdi ő: jövő évben már 7 vagy 8 millió acre miveltetés nélkül fog hagyatni, ezeknek eddigi mivelőji munka ’s kenyértelenül hagyatnak, a’ haszonbérlők kivándorlandnak ’s a’ jószágbirtokosak szegények házába segíttetnek.“ Minő tekintélyek után kénytelen kapkodni a’ nevezett folyóirat! — mond a’ Times—Brougham szerint 7—8 millió, azaz Anglia eddig mívelt földének két harmada, Charles Russell szerint pedig 2 millió maradna műveletlenül! ’s nem teremne semmi gabona, zöldség, gyümölcs, burgonya, semmi széna az emberek, lovak, tehenek, sertések és szamarak élelmére, vagy mibűl a’ védvámok ’s gabnatörvények barátinak kövér lakoma készíttethetnék ’stb. Ezután a’ nevezett lap a’ lakosok folytonos szaporodását hozza fel, melly szám a’ magáét szinte megkívánja; mivel pedig ennyit a’ szigetország elé nem állíthat úgy, hogy a’ szegényebb dolgozó osztály tetemes segély nélkül juthatna hozzá, nemcsak szükséges, de kötelesség is irányában a’ statusnak mindazon könnyítést megtenni, mellyek a’ haza és haladás felvirágoztatására folyton nélkülözhetlen kellékekül tekintetnek. Szinte a’ Times 291k száma 14 hasábon közli az amerikai elnök által a’congresses elibe terjesztett azon alkudozási okleveleket, mellyek az amerikai és angol hatalmasságok közt Oregon-vidék fölött létettek. Ezen oklevelek 1842.nov. 15étől egész 1845.aug. 31 terjednek, midőn eredménytelenül félbenszakíttattak, a’ Sun pedig dec. 30-i számában a’ brazíliai kormány financztervét közli a’ pénzfolyam-javításra, ’s egy — Janeiroban alapítandó nemzeti bankról, melly terveket a’ májusban megnyitandó kamrák fogják tárgyalni.—Közbeszéd tárgya most Gurwood alezredes ’s a’ Wellingtonféle sürgönyök kiadójának öngyilkossága; a’ szerencsétlen elmeháborodás okozta elgyengülésben nyakát tollkéssel metsző el.—Angol lapok szerint Brittannia a’ szikhekkel rövid idő alatt nyílt háborúba fog elegyedni. December 29k én mindkét kamra ülést tartott, minek azonban semmi különös figyelmet igénylő eredménye nem volt. A’Szajna hullámárja Párisban és környékén nagy erővel tört keresztül szil ik medrü partjain ’s dec. 27kén reggel a’ kerteket ’s több más hely között a place de la Concorde tért ’s Marsmezejét a’Neuillyben levő királyi parkkal együtt elborította. a’ követkamra dec. 30-án alelnökök választásával foglalkozott; a’ szavazók öszszes száma 352re ment, ezekből Bignon 210, Lepelletier d’ Aulnay 202, Debelleyme 189 és Dupral 188 szavazatot nyertek ’s azonnal— alelnöki székeik elfoglalására utasíttattak; ezen választás, valamint az elnöké is, a’ conservativ párt részére ütött ki; minthogy az ellenzék jelöltjei közül egyedül Billault nyere 152 szavazatot, a’többi pedig ennél is kevesbet.—Janlén az újévi tisztelgések szokásos szertartással ’s rendben végeztettek; a’ párisi érsek megyéje papságával, úgy Valence, Montpellier és Lugon püspökökkel,utána pedig a’ diplomata kar hölgyei ’s végre a’ tuilleriákban szolgálattevő nemzetőrség, és a’sorhajók tisztjei a’marsall-teremben fogadtattak Sylvester estéjén. Másnap pedig — újév ünnepén reggeli 11 órakor kezdetett meg a’ főbb hivatalok és testületek tisztelgése; a’ hadi segédtisztek és sürgönyrendezők nyiták meg azt, őket a’ tábornagyok követék; 12 órakor megjelent a’ két kamra fényes küldöttsége; a’ büntető törvényszék, az egyetemi tanács, párisi kir. főtörvényszék, megyeispánok (préfet), Seine departement küldöttsége ’stb. 4 órakor pedig a’diplomata kar, mellynek szónoka a’ pápai követ volt, ki ez alkalommal tartott beszédében a’ személyes szerencse-kivonatok után többek közt Lajos Fülöpnek azon érdemeit tünteté ki, mellyeket a’ világbéke fentartása körül szerzett. „A’közbékének bámulatos tartóssága (durée prodigieuse) mond a’ szónok legfényesb jele felséged magas bölcseségének ’s a’ kabinet tökéletes őszhangzásának. Az egész világ hálája egyedül a’ vele éreztetett jótétemények nagyszerűsége által eszközölhető.“ A’ király válaszoló, milly kellemesen lepő őt meg ezen elismerés amaz állhatatos törekvéseiről, miszerint mind azt mellőzni igyekezett, mi Francziaországot,vagy a’világ bármelly országát háború örvényébe sodorhatná ’s mennyire tőle függ, folyvást fen is akarja tartani azon szerencsés öszhangzást, melly most Európa fejedelmei közt létezik. Pasquier hg, a pairkamra elnöke hoszszas magasztaló beszédet tartott a’ termékeny béke ’s az olly ritka közönséges jóllétről, mellyet nemcsak Francziaország, hanem egész Európa Lajos Fülöpnek köszönhet, ki a’ hoszszas forrongás és kínzó krízisek után minden néppel a’mindinkább tökéletesbülő civili— sajtó gyümölcseit élvezteti. „Igen édes érzés — felelé a’ király—önöktül hallani, hogy a’ gondviselés megáldá fáradságimat, ’s hogy Francziaország nagy, szabad és szerencsés! ’s pedig nagyobb mértékben, mint azt a’ leélt forradalom zajos viharai közt egykor reméllhetők. Feladatunk most már könnyebb ’stb.— Sauzet követkamrai elnök hasonló alapra épité beszédét. „Francziaország, úgymond, csendes örömben élvezi a’ rend és béke kényelmeit, ’s ezen most már nem is csudálkozhatunk, mert institutiója mély gyököt vértének ’s a’ 15 éves kormány, mellyet nemzetakarat alapított, melly két forradalomnak szüleménye, de mellynek isméti megújulását megakadályozó — rá mondván győzedelmese az áldást, — a’ valódi bátorság keblébe ültető azokat át, ’s ez eredményt valóban az ős Európa minden monarchája ’s az uj világ legerősebb társaságai is méltán irigyelhetik.“— A’ király ezen szerencsés eredmény dicsőségét a’ követekkel osztja meg válaszában—előadván: miképp a képviselők együttmunkálásával, a’ közvélemény ’s a’ nemzet közönséges hozzájárulásával igyekezni fog Francziaországot oda vezetni, hova magas rendeltetésénél lógva hivatva van, akarja, hogy a’ gazdagok és szegények szerencsére folyvást eszközöltessék, ’s minden szabadság sértetlenül maradjon, mert ezekre alapíttatvák azon előnyök, mellyeket aratott az ország; akarja, hogy a’ társaságok minden osztályai megtaníttassanak azok becsülésére, hogy tudják: mikép a’ szabadság az által vontatik le,ha törvényes korlátin túl terjeszkedik az indulat. A’ király ezen nyilatkozata élénk felkiáltással fogadtatott. Ezután a’ párisi érsek üdvözlő a’ papság nevében; ’s mondhatni, hogy politikai színe csak e’beszédnek volt, mennyiben ez különösen a’ syriai keresztyénség elnyomatására ereszkedett’s végül köszöné a’ királynak a’Notre-dame egyház viszszaállíttatását. A' király újólag is megígérő, hogy a’ keleti keresztyénség bajos ügyeit minél előbb kiegyenlíttetni sürgetendi képviselője által.— Jan.sán a’ követeknél a’ válasz-feliratot készítő bizottság neveztetett ki; az ellenzéket itt, miként az elnök-választásnál teljesen kisemmizték, csak egy jelöltje Saint Marc Girardin választatott meg, ki tulajdonkép szinte a’ conserv. párthoz tartozik, ettől azonban Salvandynak az egyetemi tanács szándéklott újjá alakíttatása miatt elvált. Nemetor/Hung List, az európai hirű statusbölcs, lapjának (Zollvereinsblatt) legutólsó számában egy terjedelmes ’s tartalomdús értekezést közöl a’ német nemzetegységről ’s nemzetgazdasági szempontból, mellyben elleneit akarja megczáfolni, kik az általa alkotott iparvéd-rendszer eredetiségét Smith Ádám ismeretes statusgazdasági írónak tulajdonítják. Czikkei lelvék tanulságos ipartörténeti és statusgazdasági gyakorlatos nézetekkel,’s mi úgy hiszszük,hogyha azokból egyetmást, mik honi viszonyaink helyes fölfogására tájékozásul szolgálhatnak — megemlítünk, — a’ t. ez. olvasó közönségnek csak kedveskedhetünk. Smith Ádám — mond ő — igen jól ismerte az ipar fontosságát, a’ mennyiben az akkori idők szellemében ’s az európai statusélet helyzetei között ismerni lehetett.S midőn ő alapelvül azt állítja föl, hogy csak úgy gyarapulhat az álladalom vagyona és boldogsága, hatalma és dicsősége,ha tagjai minden legkisebb erőszaktól, mindennemű korlátozásoktól ’s terhek viselésétől, mellyel a’ kereskedést előmozdítni akarják, de mi csak csökkenti ’s elnyomja azt —mentesittetvék; — ő az akkori világviszonyok tekintetében, habár nekünk helytelennek látszik is—alaposan okoskodik. Mivel bárha Angliában és Francziaországban a’ védvám és hajózhatási szabadság korlátoztatása ép olly rég idő óta, mint magas eredmények által hitelesült, sikerbiztosító státustudományi axiómának látszik is az akkori viszonyok között, minden iparűző országra nézve még nagyobb hasznú ’s befolyásúnak kellett volna lenni. ’S hogy az általa felállított régi és több sikerüléssel hitelesült státustani axiómája most már nem állhat meg, eléggé bizonyítja az azóta létrejött gépek és számtalan találvány által okozott iparviszonyt nagy forradalom, minek következtében az internationalis concurrentia egészen más jellemet ven fel. Ez az ipar és kézmű Smith Ádám előtti történeteiből leginkább kiviláglik. Akkor tudniillik Anglia, Francziaország és Némethon iparnemű termesztvényeikre nézve, habár nem egészen, és mindenben is — igen egyenlők valónak. Mindenik ezen országok közöl leírt bizonyos iparággal, mellyben egyik a’ másikat felűlmúlta. Anglia nevezetesen mindenik Fölött a’ posztógyártás —Némethen a’ vászon-Francziaország pedig a’selyemgyártásban jeleskedett.Pedig elvitathatlan tény, hogy a’ három iparág az internationalis kézműi concurrentiára nézve a’ leghatályosb befolyással bírt,—mivel a’ gyapotszövetgyártásról és a’ vasgyártványi művekről, mellyek, mindkét fajában Németország akkor még igen hátravolt a’ szóban levő nemzetviszonyok mérlegezésében — oksúlyul— említés sem lehetett. Azonban történeti bizonyosság, hogy nemcsak Anglia , Francziaország, Olaszhon, Spanyolország és Portugália, hanem még ezek telepei is Németorszgra szorultak vászongyártványok tekintetében. A gyarmati ipartermékek kiállításában pedig Francziaország és Holland, de kiváltkép Spanyolhan és Portugália nem kevésb részt vettek mint Anglia, ’s mondhatni, hogy e’ részben Németország sem maradt hátrább az előbbieknél, sőt az bizonyos, hogy az akkori gyarmatárukbani szükség a’ mostanihoz képest igen csekély valt. Az internationalis kézműgyártvány concurrentiája tehát a’ vászonnemű czikkek gyártásán kívül, mi ekkor még leginkább a’ nemesek kezében volt — a’nagy consumbco czikkekre még nem térjesz-