Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-07-23 / 58. szám

roztatni. Mire a’ terem minden oldaláról élénk tudomásul­­­vétel hangzott. F. G. táblabiránk elmés ötletekkel tűnteté elő a’tisztelgések üres formaságit. Több conservativ között T. G. első alisp. emelt hatályos szót az üdvözlő felirat meg­határozása végett, ő — úgymond — üdvözleni kész a­ kér­désben forgó kormányát,mint tett emberét,mert hazánkban olly kevesek az erélyesbek, miszerint őt e’ pályán megtisz­telni charakteri dolognak véli. V. A. Jóbiránk viszszaemlé­­kezteté megyénket egy végzésére, mellyben hasonló alka­lommal a’ tisztelgések eltöröltettek’s épen mostani első al­ispánunk indítványára. A’tárgy mindkét párt által megvi­­tattatván, miután az ellenzék többsége úgyszólván nyilvá­­nyosnak látszott ’s magokat többen szavazásra, fel nem i­­ratták, a’végzés kimondatása sürgettetett. Kevés idő vár­tátva elnök a míg a következőleg nyilatkozott: „miután a nyilatkozók egyenlő számmal vannak, én elnöki szavaza­tommal felíráshoz járulván, az üdvözlés elhatároztatott.“ Az ellenzéket villámkint futván keresztül e’végzés kimondása, sürgettetett a’ szavazók felolvasása. És T. G. első alispán olvasá a’ szavazókat. Csodálkozás lepte meg a’ Kiket, mi­dőn ollyanok jegyeztettek fel, kik szavazatra sem képesek ’s ollyanok,kik szavazataikat nem nyilványosan iraták be. Az iszonyú lárma és zaj közben gyülésünk feloszlattatott.Másnap azonnal a’ tanácskozási rend inditványoztatott, ne­hogy a’ regn. botrányos jelenetek ismét megujíttassanak. És kikül­­deték főj. e’tárgyra vonatkozó végzésink combinálása vé­gett. Nem találván azonban hasonló végzéseket, elhatá­roztatott, hogy csak valóságos nemesek ’s az 1841ki tiszt­­ujitáskor szavazott praetensusok legitimatorius pereik be­­végeztetéséig, és a’ testületek, t. i. Kamara és Arad városa képviselőji szavazhassanak. Conservativeink az uradalmi képviselők szavazatát is óhajtották megállapíttatni, azonban a* „praesentes concludunt“ elv miatt kivánaljok elmellőz­­tetett. — Pozsonymegye levele a’ „Pesther Zeitungnak hivatalos közlönyül el nem fogadtatása végett pártoltatott, valamint Pestmegyeé is küldöttségének el nem fogadtatá­sából eredeti sérelme miatt; Zalamegye körlevele ellen egy szó sem emelkedett és igy egész terjedelmében pártolva jön. — Felolvastatott az aradi váltótörvényszék hivatalos levele, mellyben megkeresi megyénket, hogy E. J. főszol­­gabiránk ellen zárfeltörés miatt feltörvényszékileg is ki­mondott tolvajsági fenyiték alkalmaztassák: áttétetett a’ fe­­nyitő törvényszékhez. Megk­andom annak idejében az ered­­ményt. ■— A’ turopolyai viszonyokat éber figyelemmel kisé­­rendjük. Nagy vitára szolgált alkalmul főisp.helyzetünk azon intézkedése,miszerint egy panasz megvizsgálása végett köz­gyűlésen kívül küldöttséget nevezett. Elnök ő mlga ezen el­járása törvényellenesnek bélyegeztetvén, a’RR. azt el nem ismerék, mire ő maga az ellenzéket személye iránti gyűlö­let gyanújával illette, B. J. tb. az ellenzékről e’ vádat visz­­szautasitván kinyilatkoztatá, hogy a’ RR. jogaikból senki kedvéért sem fognak engedni. — Ezek voltak közérdekű tárgyaink. Valóban fájlalhatni azon taktikának folytonos al­kalmazását, miszerint minden igaz ügy pártolására szemé­­lyeskedési viszketeg bélyege süttetik, és szerénytelen meg­támadásoknak tétetik ki azon fél, mellynek lelkiismerete nyugalmán és önérzetén kívül jutalma nincsen. És ha be­­borulandnak napjaink, minek közelgését a’most múlt gyű­lési viszontagságok nagyon sietteték,vessenek számot ma­gokkal azok, kik eszközeiül használtaták meggyőződésüket, mások magányérdekeinek’s a’magok ’s utódjaik boldogsá­gának rovására. Jövő közgyűlésünk September ldkére tű­zetett. — Marosvölgyi,­l Nógrádmegye tisztújító széke. Legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésünkön olly szerfölött sokat hit­tünk tenni, mit eddig az ország rendei sem valának képe­sek kellő sükerrel törvénybe igtatni—’s ez, mint múlt köz­leményünkben érintők, volt a’korteskedés bármi módon tör­ténhető fajának, melly által t.i. lélekvásárlás’s egy szóval a’ hivataloknak pénz, étetés ’s itatássali vásárlása bebizo­nyulna, eltiltatása. . .Viaskodtunk hatalmasan e’ végzés ki­vívásánál, mert tudtuk azt, hogy mi dicső leend a’ hivatal­nokok választását értelmes egyedekre, ollyakra bízni t. i. kiknél az érdemek megjutalmazási vágyán kívül mellékes, annál kevésbbé aljas érdekeket föltételezni nem lehet—a’ józan észnek akartunk elsőséget adni, a’ haladás egy óriási útban álló kövét kívántuk elmozdítani ’s egy fénylő gyémán­tot kiemelni keblünkből, mellyel az ország előtt azon szen­nyet legalább letisztázhattuk volna magunkról, mellyel ed­dig fertőztetve valánk, hogy t. i. mi voltunk elsők, kik a’ mirigyet elárasztottak e’ hazában­­ támadtak,igaz ellensé­­gink, kik pártérdektül elfogultan a’ győzelmet csak úgy re­mélnék elérhetőnek, ha a’ végzés sükerbe nem menend, ők létesíthetlennek állisák ezt,—’s úgy történt,—pedig csak öszszes erő kellett volna, csak tekintetbe vétele a’ végzés szentségének!—­de ez mind kevés volt arra, hogy egyesek személyes érdekeit fölülmúlhassa és pedig az emberi ész ezer-oldaluságán—a’ rósz akarat változatos színein nem mindenki, annál kevésbbé tiszta lelkű ’s gondolkozása bír keresztüljárni­, nincs törvény,mit rósz szándékkal kijátsza­ni nem lehetne. — Három párt volt—Dessewffy—Repeczky és Sréteré a’ választás napjáig olly csendesen ’s titokban folytak a’ tisztújitási mozgalmak, miszerint már végzésünkkel kellő si­kert véltünk elérni—a’ vélemények annyira megoszolvák, hogy nagyobb gyülekezetek nem is voltak láthatók, csak néhányan tanácskoztak együtt utczákon ’s közhelyeken, minden titokban folyt ’s e‘ titok gyanút gerjeszte bennünk --a’ két párt szín nélküli, a’ Sréter párt fehér tollas volt. Julius 15én azonban már tünedeztek fel kortesek, e­­gyenkint, fehér tollakkal az udvar telni kezdett, a’ közne­messég száma nagy volt, a’ fehértoll ellepte a’ megye ud­varát ... ’s világos volt előttünk minden, ha csupán puszta szemmel kisértük is a tényeket, annál inkább volt alapos okunk mindenről meggyőződni, ha némelly szállongó hí­reknek hiteles feneket adtunk. A’ főispáni helyetteshez pa­naszosak mentek, a korteskedésnek legvilágosb jeleit hoz­ták fel—ő méltósága, ki minden körülményrül nem lévén értesülve,néhánynak feladására, mit könnyen személyes el­lenségeskedésnek is lehetett hinnie. Ítélni nem akarván há­rom külön megyei küldöttségi tagra bízta elitéltetését an­nak: vájjon a korteskedésnek világos jelei mutatkoznak és a’ küldöttek pálczát törtek felettünk’s a’ végzés felett, a’ kor­teskedést szinleg nem mutatkozottnak álliták,’s a’tisztválasz­­tás megkezdetett. — Első alispánnak felkiáltással vá­lasztatott meg eddigi másod-alispán Károlyi János; másodalispánságra, miután Dessewffy Ottó eddigi erélyes főjegyzőnk, ki a’végzés szelleme ellenére, magát nyers erő választása alá engedni nem akará, lemondott. — Pre­­peczky Ferencz eddigi főbíró és Sréter László főbiztos jelöl­tettek ki, a’ többséget felkiáltásból kivenni nem lehetvén szavazat alá bocsáttatott ’s igen nagy (!) szótöbbséggel Sréter László választatott meg.— Más napon a’ tisztválasztás következő sükerrel foly­­tattatott. A’ kékkői, szécsényi és losonczi járásban felkiál­tás által választattak meg az előbbiek, úgy mint Horváth E­­lek, Jankovich László és Gellén József. A’ füleki járási fő­­birósága a’ vélemények megoszolva lévén voks alá bocsát­tatott, szavazás közben azonban egyik kijelölt Ottlik Ákos viszszalépvén Okolicsányi M. választatott meg.­ Hadi fő­adószedőnek Szerémy Antal eddigi is honinak Dömök Já­nos szinte eddigi felkiáltással választattak meg, főbiztosnak Madách Imre táblabiró felkiáltással, főügyvédeknek voks­­többséggel Farkasi Károly és Plach­y Zsigmond az eddigiek, alügyészekül Soóky Andor és Nagy Andor választattak meg fő­ulibiztosnak Ebeczky Ferencz eddigi fölkiáltással; szám­vevőnek szintúgy Dubraviczky Zsigmond. Alsz.biráknak a’ kékkői járásban mind fölkiáltással: Somoskőy János, Piry János és Prónay György; esküiteknek: Huszár István kir. táblai jegyző és Szentiványi Ferencz. Szécsényi járásban sz.biráknak szinte felkiáltással: Básthy Miklós, Horváth Ist­ván, Szontagh Pál és Plachy Ferencz; esküiteknek Duro­­diny Lajos ’s Dömök Elek. Losonczi járásban sz.biráknak Okolicsányi József fölkiáltással és Török Béla, minekutána szavazat közben a’ vele kijelölt Mátyásy István eddigi szol­­gabiró viszszalépett—eskütteknek Vitalis István és Kovács István. — Füleki járásban szolgabiráknak Ottlik Ákos, Zmeskal Sándor és Mátyásy István; eskütteknek: Horkovics Ignácz és Csikán Gábor.—Albiztosoknak: Guoth, Szabó, Szecsődy, Ambrózy az eddigiek.—Nemesi pénztárnoknak Tornyos. Aladószedőknek: Vattay Alajos eddigi, és Balázs Márk. Csendbiztosaknak: Dobák és Horváth Albert. Vár­nagynak Droba János eddigi elnöki kiadó; főlevéltárnok­­nak Nagy Zsigmond, annak: Kapor János az eddigiek — pertárnoknak Hamar Miklós választattak; a’ főorvosok úgy­mint Baintner és Pongrácz Mihály megerősittettek.—Vég­re a’jegyzői kar neveztetett ki.—Főjegyzőknek Frideczky Lajos és Veress Pál, első aljegyzőnek: Prónay József, má­sodiknak Balázs Antal, tiszteletbelieknek Madách Pál,Pró­nay Péter, Veress Gyula, Hegyessy Sándor, Kovács Károly, Krúdy Gyula, Beniczky Gyula, Paczolay, Horváth Ádám, Bakó, Balázsovics és Prónay Pál.—A’ julius tizenhetediki gyűlésen Básthy Miklós, ki eddig is főbírói czimet vi­selt, és Ottlik Ákos eddigi albiró, főbírói czímmel ruháztat­­tattak fel, Hamar Miklós perlárnok pedig sz.birói czimmel— ezen gyűlésen a’ tiszteletbeli esküitek köre módosíttatott annyiban , hogy neveztettek ki csupán exhibens és bírás­­kodóesküd­ek,ez utóbbiakból minden szolgabiróhoz egy se­­gédbirónak — a’ tiszteletbeli hivatalnokoktól az előfogati használat elvétetvén csak azon esetre határoztatott ez a­­datai, ha megyei végzés értelmében küldetnek ki; végre az uj tisztikar felesküdött. — Rendes levelező: jul l/S­iess. A’ díszes „Pannónia“ gőzös, mellynek a’még el nem készülhetett „Szeged“ helyett ju­tott a’ szerencse a’ korszaki nevezetességű első viziutat a’ Tisza torkolatától fel, meddig rajta haladhatni, megtenni, Pestről julius 12k én délben megindulván, Tolna, Verőcze és Szeréna gyönyörű kies szélein másnap estenden a’ Ti­szatorkolathoz jutott’s harmadnap estve Szegednél kötött ki, hol az oda özönlött nép után a’ kevéssel utána érkezett „Atilla gőzös üdvözlé, f6kán estve érkezett meg kocsin Széchenyi István gróf, kinek hazafi szellemétől felüdülését várja az elhagyott Tiszavölgy. Izkén a’ csongrádi vízsza­bályozó társulat tanácskozványában vett részt a’ lelkes gr. ’s a’ központi választvány jelen volt tagjai. Nagy buzgalom s készség tűnt ki a csongrádiak részéről a’ nagyszerű ügy iránt, mellynek következvényei leginkább Csongrád áldott rónájára árasztandanak ki egykor áldást és felvirágozást.*) Utána Szeged polgárai adának fényes lakomát a’ lelkes gróf tiszteletére. Sajnálhatni, hogy többet nem lehete­­tt látni a’ jó ügy baráti közül. A’ gróf Szeged polgáraiért emelt po­harat, a’hazafia s polgári egyetértés szilárdulását, pártok és szakadások megszűnését meleg szavakkal óhajtá. És ez ó­­hajtás teljesülése Csongrádmegye és Szeged jelen állapo­tában milly üdvös és kívánatos lenne, érezheti minden jobb kebel. Estve 9 órakor fáklyás zenével tisztelé meg a’ dí­szes polgárkatonaság a’ „Fekete sas“ fogadóban szállásolt grófot. Szeged város bírája üdvözlé ő­nmagát,ki forró sza­vakban köszöné meg a’hazafi tisztelet ezen kifejezését’s is­mét megemlité hogy állhatatos munkásság, tiszta akarat ’s hazafi egyetértés emelheti csak fel a’ magyar fajt. 18kán reggel indul „Pannónia“ Csongrád felé. Erdélyi ügyel­. Háromszék rendernek P.H­orváth Albert főkirálybiró elnöklete alatt az E. H. szerint S. Szent- Györgyön jun. 30 ’s jul.­lső napján tartott közgyűlésében köv. tárgyak fordultak meg. Mikes Benedek gr. múlt évi májusban tartott közgyűléshez az iránt folyamodván, hogy nyári legeltetés végett a’ bodzai harminczadi hivatal által le­geltetési bárcza (bolléla) megtagadtatásával történt aka­dályoztatása miatt okozott sérelme, orvoslását, mint a’ haza szélén belüli őrvonal által okozottat’s ennélfogva közsérel­mét a’ rendek felsőbb helyen eszközlenék. A’közgyűlés nem késett a’ sérelemnek minden oldalróli megfejtése mellett megkérni a’ kormányszéket, hogy az őrvonalon túl fekvő birtokba kihajtandó marhák kiteleltetésekor a’harminczadok által támasztatni szokott nehézségeket megszüntetni’s jö­vőre illyesmik elkerülése végett a’ zárvonalnak a’ haza szé­lire leendő kivitelét elintézni méltóztassék. E’felirat nyo­mán meghallgatott k. kamara tudósítása következtében a’ kormányszék oda utasit, mikép a’bodzai harminczad a’pa­­naszló gróf marháit tiszti bizonyítvány nélkül a’zárvonalon át nem bocsáthatván és az átszámításra kiküldött harmin­czadi szolgának fizetni kellett napdij felvétele szabályszerü­­leg történvén, a’ bepanaszlott harminczadi hivatal minden kihágási hibától ment. — Nemes Tompa Ferencz a’r.kath. vallás követelt becsmérléséért közkereset alatt levén, az a­­lól a’ f. udvar által felmentetett, mit is a’ rendek tudomá­sul vettek. — Ő felsége az ojtozi harminczadtól Moldva széléig tervezett útvonal megkészitésére 7362 fr. 6 kft.ren­­delvén pengőben, brassói főharminczadi ellenőrt Bartha Károlyt útépítési biztosul kinevezni méltóztatott, meghagy­ván a’széknek, hogy kézi és szekeres napszámok kiállítása’s úti albiztos­ kinevezés felől intézkedjék ’s Bartha Károllyal értsen egyet; említve van végül azon körülmény, miszerint a’ megkészitendő út fentartására közpénztári segélyt a’szék n­e­m fog kapni. A’ rt. azon kamarai ut-megkészitésre ren­delt öszszegnek félrészben a’ hazai pénztárra történt rova­­tását sérelemnek tekintik’s a’közelitő országgyűlésre kül­dendő követeiknek utasításul adandják, orvoslás végett. A’ kézi összekeres napszámosakat’s az utbiztosok kinevezé­sét illetőleg a’ kebelbeli tisztségre bízatott a’ teljesitendők teljesítése; a’ kormányszéknek pedig meg fog jelentetni, hogy a’ szék azon ittfentartást magára nem vállalhatja. — Az előpataki savanyu vízzel kereskedést űzőkre minden be­pecsételt palaczk vízért azon helység urasága egy krajezár dist­rován, annak eltörlése iránt a’kormányszékhez tett fel­irat folytául a’ szék értesittetik, mikép a’ szóban levő kr.dij­­nak minden bepecsételt’s kereskedés végett megtöltött pa­­laczklók­ vételét helybenhagyta. A’ rendek ezt is tudomásul vették. Közlő eddig nem hallott panaszt, hogy az előpataki birtokosság a’ háromszékre, háziszükségre, vagy orvosi használatra bevitt becses vízért dijt vétetett volna ’s jövőben is remélli, hogy kormányszékhez feljutott nyilatkozata sze­rinte’ krajezáros dijt— azon savanyuvizet csupán keres­kedés végett elszállitóktól vétetendi. — A’ kormányszék a’ székutan építendő börtöne helyének a’ S. Szentgyörgyi barompiaczról azon közönség által meggátolt kiszakasztása iránt újabban intézkedvén, e’ rendelet felolvastakor elnök ő méltósága e’ tárgybeli eljárása nyomán értesité a’ rende­ket, hogy a’ kérdéses börtönhely kiszakasztása’s megbe­­csültetése megtörtént, melly körülmény folytául a’ kor­mányszék megkéretni határoztatott, hogy a’ börtönre meg­rendelt öszszeg kiadása és a’börtönhely becsárának kifize­tése iránt intézkedni méltóztassék. Az oroszfalvi hid-telepi­ *) Szegedi ’s illetőleg csongrádi levelezőnktől ez érdekes tanácskozás részleteit minél előbb megküldetni kérjük. a­ s­z­e­r­k.­ ­ 316 -

Next