Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-08-02 / 61. szám
számos barmot’s embert—a’zilahi úgy, mint ördögkuti és keczeli határon öszszemardosott,mig végre egy meszesalji oláh, kit hasonlag megrohant, kétségbeesve egyet puszta kézzel megragadva agyonvert. (?)i Ámde a’ szegény ember 17 sebbel vala borítva ’s azonnal az itt tanyázó katonaság érdemes é s köztiszteletü orvosa Schmitt Ferencz által, (ugyanez gyógyított ki múlt évben is dühöseb által megmart öt gyermeket, kiknek máig sincs legkisebb bajok) gyógyítás alá vétetett. Miután a’ mardozási sebeket kiégette, az ismeretes gentián a crucialával úgy meggyógyitá, hogy mostanig rajta veszettségi hajlamnak legkisebb jelensége sincs. Szerencsétlenebbül jártak egy béreslegény, ki ugyanakkor sót hozván szekerén a’ Meszesen keresztül, azon dühös farkas által üszszemardostatott ’s ugyanegy más zilahi béreslegény, kit alvás közben támadott meg 's ábrázatban öszszemart; e’ kettő hanyag, vagy késő orvosoltatás miatt áldozatul esett. Több emberen még eddig a’ vész nem mutatkozik; de annál inkább a’ marhák s kivált az ökrökön,mert az ökörlegelő a’Meszesen lévén ezek voltak a’májasi veszélynek leginkább kitéve). A’ szarvasmarha mind Zilahon, mind a’ határos meszesalji helységekben szélűben dühödnek, csak ürdögkuton „húsznál“ többre teszik számát. Zilahon eddig 18 gyanú alatt levő van öszszeírva és elzárva, mellyek közül ötöt agyonlőttek. A’ város főbírája az ottani orvosokkal egyetértve minden lehető intézkedést megteszen. Ez eset sietőleg a’ k. kormányszéknek is feljelentetett. A’ tordavárosi hadnagyválasztásnál, mint előbbi számunkban érintők, a’ szavazatszedő választvány munkálatát bevégezvén, a’ szerint többséget nyertek: rom. kath. Ferenczy János; reform. Mezei István; unitor. Szigethi Cs.Sándor mostani főhadnagy; ’s minthogy a’ hadnagyság most reformátust illet, ennélfogva arra Mezei Istvánt választá meg a’ városi közönség. Ezután a’ gyűlés eloszlott, mellynek jegyzőkönyve mikor fog hitelesíttetni? Kevesen tudják. Ns. Háromszéknek folytatva tartott közgyűlésén még a’ következő tárgyak fordultak elő: Alsó-Fejérmegye rendeinek a’ szászok által betelepített würtembergi svábok beköltöztével előidézett roszszak megszüntetése végett a’ kormányhoz tett feliratát ’s az idegenek betelepítése’s honosítása iránt adandó követi utasítást érdeklő határozatát pártoltatni kérő felszólítása viszhangra találván a’ rendek a’ tárgyak fontosságához képest intézkedtek ’s a’ kormányhoz felírtak, hogy idegen népfaj behozatalát gátolja meg; e’ tárgyra vonatkozó nézetek annak idejében a’ követi utasításokba igtatandók, miről is alsó-Fejérmegye értesittetni rendeltetett. Kolosmegyének országgyüléstartás iránti feliratát pártolni kérő barátságos megkeresése folytán a’ kormányszék e’ szék részéről is megkérdett, hogy országgyűlést eszközleni méltóztassék. Kolosmegye és Marosszék rendeinek a’lólopások meggátoltatása iránt hozott’s velők közlött végzés nyomán kelt azon felszólításaik következtében, hogy keblökbeli gyanútlan lóval utilevél nélküliutazók ne tartóztassanak le,viszszairatott,hogy Háromszékkel közlött határozata csak a’gyanús egyedeket érdekelvén a’jámborok illettetlenül hagyatnak. Aranyos- és Csikszéknek a’ kóborczigányok megtelepítése iránt hozott határozatát tudató leveleikre viszszairatik, hogy a’ rendek azt tudomásul vévén ’s e’ tárgyban mind keleli, mind felsőbb intézkedések lévén, azokhoz alkalmazkodnak. Csíkszék rendeinek a’ Mihácson át Erdő vidékre húzandó útvonal iránti felszólítások nyomán meghagyatott miklósvárszéki alkirálybirónak,hogy azon at elkészítésében Csíkszéknek legyen segédül, miről is Csíkszék értesittetni fog. — A’ múlt octóberi közgyűlésen történt alkirálybirói választás felsőbb helyről mindeddig megerősítést nem nyervén, eziránt folyamodás határoztatott, valamint fölirás azért is, hogy az országos bizottságok munkálatai a rendekkel országgyűlés előtt közöltessenek. Az E. H. Szász-Régenből és vidékéről levelet közöl, mellynek egyes helyeit nem leend érdektelen itt kiemelni; ismertető vonásai azok az erdélyi népélet ’s raiveltségnek, valamint a’szorgalom’s igazság-szolgáltatásnak.— „És jön a napokban, hogy sokan kimenőnek a’ szászrégeni nép vénei közül a hornyuk mezejére, holott is lőnek nagy vivát-kiáltozások és áldomásirások a’ nép véneitől a’ hornyuk legelőjén. És legelének a nép vénei, mivel sikerült felsőbb helyen megnyerni: e’ baromvásárnak régibb jó helyéről egy újabb rész helyre—hornyuk legelőjére áttételét,és kimérék a’baromvásár határit a'hornyuk legelőjén, mellybe foglalva volt a’ reformátusok és görögkatholikusok temetője is.“ Miért tétetett el e’vásár régi helyéről,nem tudhatni, de hogy illy czéliránytalan, a’ vidékre káros ’sbarorr.vásárra nem alkalmatos helyre tétel csakugyan megtörtént, a’miatti bámulat nem titkolható el.Közlő ezután holmi helybeli hiányok satyrák érintése után a vidéki népéletet veszi szemlére, hol kevés vigasztaló, ellenben tömérdek kebellázitó eseményre talál. Utonállás, rablás, házfeltörések napirenden vannak. Teke vidékén az esztenákról tizedelték meg e’ napokban a’juhoknak első fajzását. Faragón, hol minap egy haszonbérlőre gyilkosok törtek volt, most egy más udvarban a’ dominalis bírót éjszaka rohanák meg ’s irgalmatlanul öszszerontották, még zeng az élet benne. Alig van helység, mellyben ehez hasonló ’s más nemű események ne merülnének fel,mi mindenesetre szomoritó véres vonás a népélet körrajzában. De kitől is okuljon a nép,midőn még saját papjai is részegen öszszeverekednek, miként történt az oláh pünkösskor Pokolán, hol két pap részegen a’preszkura divisióján öszszeverekedett’s mi több közlő hallomása szerint — a’templomban! ! Hogy ne esnék mindez, midőn az efélék akadályoztatására egy lépés sincs téve. Nyúljatok kebletekbe ti, kiket a gondviselés azon állapotba helyzett, hogy módotok is, de kötelességtek is volna az erkölcstelenség sarába sülyedt népen segitni ’s valljátok meg: tettetek e csak egyetlen lépést az öszszes nép erkölcsi emelésére? Korteskedésre, hivatalvadászatra ezreket költöttetek — nem bízva saját érdemeitekben ’s ezek által megalapítjátok a nép erkölcsének öszszedült romjain a’ hivatalt, mellynek szentsége ellenére azután a’ sárba taposott ’s hivatali lépcsőnek használt népről mit sem gondoltok. Korteskedésre, lélekvásárlásra vannak forintok,de népnevelésre, népiskolákra fillérek sincsenek. Közlő úgy képzeli hazánkat, mint egy franczia gouvernante által elferdített kisaszszonykát, kinek minden tettét nem a’ higgadt ész, hanem csak a divat által izgatott heves képzelet kormányozza.Igy van hazánk is. Nem mondhatni, hogy újabb időben a’ korszerű eszmék, mint épen a’ divat, hozzánk is el nem jöttek’s mint újdonságok zajt nem ütöttek volna;de a’mint jöttek,úgy el is enyésztek nyom nélkül. Örökváltság,ősiség- eltörlés vagy módosítás, háziadó, kétgaras, vasút, kereskedés, ipar, gazdasági, vizszabályozási, védegyleti, agarászati’stb. egyesület, népnevelés’stb. ’stb. épen úgy megjöttek, valamint a’ szép nemnél hoszszu köröm, abroncsos szoknya, pipázás, kocsiskodás ’stb. divatoztak ’s divatoznak.De kérdi közlő: mindazon eszméből hány virult fel hazánk (Erdély) sivatagon gyászoló tévéin? Egyetlen egy sem. Imennek, vagy amannak színséges virulása csak ollyan, mint sorvasztólázas ember pirost ága, vagy mint az evangéliumi magvetőnek tövis közé, útra, vagy sziklára hintett búzája. A’ nagyobb testvér Magyarországé’ tekintetben szerencsésebb, (némileg) Természetesen! mert nem elég csak szájjal akarni, tenni is kellene; ezt már az öreg Saultól meg lehetett volna tanulni, nam priusquam feceris consulto,et ubi consuluieris mature, facto opus est. „Könnyű Magyarországban, mert ott sok pénz van“ (De mennyire!! mintegy 35 millió adósság!!!) mondják azok, kiknél az eszme jégkebelre talált. Silány ellenvetés uraim! több intézetet lehetne létesíteni, mihez nem anynyira sok mint kevés pénz, de sok jóakarat, állandó kitörés és kis nélkülözés kellene. De épen ezek hiányában sinylik az árva haza. Mi a pénzt illeti, ezen is könnyen segíthetni,közle látott sok tehetős urat poharazni, kártyázni, mulatni; egy ahoz értő ur többed magával megiszik széles jó kedvében 8 —10 palack pezsgőt (ez már első rendű fogyasztó) természetesen külföldit (de már így vétek a’ fogyasztás) per 8 vagy 9 ft. mindjárt : 80 v. 90 ft. Ekkor elkártyáz 30—40 ’s még több aranyat bujában, vagy haragjában.Már most ezen pénznek, melly illy nem az isten képére teremtett lények módjához illő módon fordult el, ha csak tized vagy huszad részét adná is az itt ur közczélokra, felét pedig gyámoltalan gazdasága most egy,majd más részecskéje javítására forditná ’stb. ’s ha mentül több tenne igy, úgy bizonyosan lassankint ők is üdülnének’s non ferret aetasparentem peror avis progeniem vitiosiorem. Julius 2kán Küküllőmegyében — mikint az E.H. jelenti — délesti három óra tájban veres felhő kezde felvonulni nyugat felól; alig volt idő eszmélni a’ történendőkre ’s már rémitő zugás közt megjelenik a’ fergeteg,minőt szem nem látott’s fül nem hallott. A’táj elsötétült; a’ ropogástól nem lehete megkülönböztetni a’ dörgéseket, mellyek az egész vidéket átvilágító villámokat követék. A’ vihar közé jégeső vegyült’s mit a’szélvész megkímélt, azt a jég rontotta le. Küküllőváron egy házfedél sem maradt épen; csűrök dültenek öszsze, százados fák recsegve omlottak le az orkán iszonyú erejétől; mi több, maga a 3 századot átélt grófi kastély is kénytelen volt meghajolni a természet e’borzasztó hatalmának. Mennyire számítani lehetett, 15 ezer forint kárt okozott e’ 10 perez a grófi udvarnak; a megyében ’s tán a hazában is nevezetes kert pedig század alatt sem fogja kiheverni a néhány perez rombolásit. A’ szép vadaskert sövénykeritései ledőltek ’s a’ vadak nagyobb része elszabadult. Egy parasztnő patakon mosta gyapját ’s a zivatar elől egy kereszt alá vonult; a fergeteg letörte a keresztet ’s a kereszt alatt védelmet kereső pórnő szörnyet halt! Ó-Karácsonfalván a villám hét gyermeket fosztott meg apjoktól, neje a nyolczadikkal marad terhesen özvegyül. A’ törökbuzát, melly felett a vész elvisitott, megrongálta ugyan a’ fergeteg, de kiheveri, a bortermés, melly szépen mutatkozott, megcsökkent. Aratásra minde mellett is kedvező kinézés van. A József-nádor nemzeti képcsarnokát alakitó egyesölethez közelebbi napokban következő érdekes levél érkezett: „Ő felsége Mária Ludovika, fenséges főherczegnő s Parma uralkodó herczegaszszonya, a’ Pesten alakítandó József-nádor nemzeti képcsarnoka előmozdítása végett hozzá intézett kérelmet annál inkább kegyesen fogadá, mivel az Magyarországra nézve olly nevezetes napon nyittatik meg. Ő Felsége ennélfogva azzal bízta meg Kerpes Leopold magyar születésű festőművészt, ki magát Olaszországban képező művészetében és sok oldalról ajánltatott, hogy a’ római Colosseumot, saját tanulványaiból előmutatott és szorgalmasan készített mintalap szerint olajban fesse le, mellyet ő Felsége arra szánt, hogy emlékül József nádor nemzeti képcsarnokának küldje be még ennek megnyittatása előtt, minthogy a’ műnek még i. e. septemberben el kell készülnie.—Reményű ő felsége, hogy a’ fiatal művész magának és hazájának becsületet szerzend ’s feladatának közelégülésre méltólag felel meg. Schönbrunn 1846ki julius 8án ő felsége a’ fenséges főherczegné, Parma hercegnőjének főudvari mestere gróf Rombelles Károly m. k. — Midőn nemzeti vállalatunkra nézve ezen igen örvendetes tudósitást nyilványítni alulirtnak szerencséje van, nem kételkedhetik, hogy e’magasztos példa sikerdús ösztönül hazand egyebekre is, kiknek tehetségükben áll a kitűzött nemzeti ünnepet és az azt örökítendő intézetet hasonló nagylelkűségi adományaikkal minél dicsőbb fényben előtüntetni. Kéretnek ezúttal ismét és újólag azon t. ez. hazafiak, kik az említett egyesülettől ennek czélja előmozdítása végett aláírási íveket szíveskedtek elfogadni, hogy ezeket (miután mind a’ viszszaküldés határidejét már túlhaladták, mind pedig a’ nemzeti képcsarnok-megnyitás napja mindinkább közeledik, melly alkalommal több tekintetből szükség leend a’ t. ez. részvevők neveikre) minél előbb viszszaküldeni ne terheltessenek. Mátray Gábor egyesületi titoknok. Az Iparmű kiállítást illető. Az iparműkiállitás rendezés alatt lévén, — ezért ’s mert a bejelentett kiállitványok legnagyobb része sem érkezett még meg: a’kiállitás csak néhány nappal későbben nyittatik meg. Addig is, kik még kiállítani szándékoznak, czikkeiket a’nemzeti museum épületében még folyvást átadhatják. Pesten, julius 30 1810. Csanády jegyző: Budapesti napló. (Aug. 2kán.) A’ győri polgárőr hadi zászlószentelési ünnepélyen jelen volt Budapest, Esztergom, Komárom és Arad városi polgárképviselők a gőzhajó-társaságtól ingyen szállítást nyervén, nemcsak az illető hajókapitányt díszes ajándékkal lepték meg, hanem a szállítás fejében járandó maradványöszszeget önkéntes adakozással növelvén, azt (négyszáz pengő forintot) az iparegylet keblében létező rajziskolára szentelték. A’ derék polgárképviselők nem áldozhattak, főleg önkörüket illetőleg korszerűbb ’s jelentékes czélra, miután az iparos műszakok emelése ’s virágoztatására nem csekély hatású tényezőül várandó az érdekelt iparegyleti rajziskola, melly iránt hogy minél forróbb ’s általányos részvét gerjedjen hazaszerte, fejledező műiparunk érdekében szivünkből óhajtjuk. — Múlt héti délelőtti’s utáni órákban tartattak a’ kegyesrend budapesti kir. gymnasiumiban a’ második félévi közvizsgálatok befejezéséül divatozó szavalatok, miken a’ költészeti és szónoklati osztály némelly kitünőbbei nem csekély jeleit adák szorgalmok és szavalói tehetségöknek. A’ kegyes rend ápoló kezei alatt örömgerjesztőleg fejledeznek a’haza reményei. Annál busitóbb érzelemmel értesülünk minap hiteles kútfőbül, miszerint a múlt évben már magyar nyelven megjelent kegyesrendi névsort némi csekélyszerű érdekek következtében ismét latinul szándék szerkeszteni. Ideje még a’kitűnő honfias érzelmű rend kormányának a’ kezdett nemzeti után maradni, midőn már a’ n.váradi megyei névkönyv, a’minoriták több évi névtára ’s mi legfőbb, az országos hivatalok ’s iskolák névtárai is nemzeti nyelvünkön jelennek meg! — Sajtó alól kikerült, ’s minden pesti ’s bizományos Emich Gusztáv által többi hazai könyvárusunknál kapható: „Világtörténeti elbeszélések Schultz testvérpártól“. E’ munka ugyan főleg ’s tulajdonkép korosabb ifjúság számára van írva és szerkesztve, mindazáltal bármelly korútól is élvezete s haszonnal olvasható. Fiatal keblek műveltetésére czélzólag, mennyiben ’s hol csak lehetett, a’ tiszta józan szabadság ’s honszeretet eszméit emelék ki szerzők az elbeszélésekben, miket három nagyobb költeménynyel ’s helyenkint alkalmas tanulságos jelmondatokkal érdekesítni iparkodtak. A’ pártfogó méltóságos gróf (Batthyány Kázmér) hazafias bőkezűségéhez illő díszes kiállítású, finom velinen 26 sűrűn nyomott ívre terjedő, ’s a’jeles czímlapon kívül két képpel ellátott munka ára—jelenleg még — csak 1 ft 30 k. pp. — ,,A’ szabad jász-kún kerületek váltságának első százados örömünnepe az ezt magas jelenlétével díszesitő József cs. kir. örökös főhgnek, Magyarország nádorispánjának, mint a jászok kúnok grófjának ’s bírójának e’ minőségbeli félszázados ünnepével egyesítve Jász-Berényben, május 20-án 1845.“ E’czím alatt most jelent meg gyönyörű kiadásban az idézett ünnepély emlékkönyve Länderer és Heckenast betűivel. Még egy közhaszonra szánt munkát említünk meg, melly illy czím alatt került ki sajtó alól: „Tagosztály, kézikönyvül különösen tagositó földbirtokosok és bírák számára. Irta Mecskey Imre.“ Nyomatott Pápán a’ reform, főiskola betűivel. Addig is előleg, míg bővebben ismét letendi Társalkodónk, e’ népszerű s tárgyát kimerítő monographiáról—értekezésről— megérintjük röviden,hogy azt 34