Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-09-17 / 74. szám

itteni körülmények közt kitelhetett elme és szívtől ’s úgy jön az ünnep hőse üdvözelve, szerettetve és tiszteltetve. Azután a’ nagy gyűlés vévé kezdetét, hol az eskü és remek beszédek jövének szőnyegre. Fontos tartalmát sokáig nem feledi el egy ungi sem a’ főispáni helytartó beszédjeinek’s méltán őrzendi H. A. főjegyzőnk beszédét is emlékezetében és szivében az ungiak mindegyike, ki azt figyelmesen ele­jétől végig hallgatá. Következett elvégre a’ lakoma és po­hárköszöntések ’stb.’stb. De ki győzné mindezt elősorolni? Elég legyen mondva, hogy a’ tisztelgésnek minden fajai ki­­merittettek ’s mi Ungban még soha sem történt,most fáklyás zene sem hi­ányzott. Jelképéül tartjuk ezt annak, hogy mint ezen szövétnekek az éji homályt, úgy deritendi föl a’ megye borús napjait a’ helyettes lángesze ’s nemes szivével. Adja ■ isten, hogy úgy legyen. Amen. Z­o­m­b­o­r­y Leopold. Iléké»n­ói. Hírlapba czikket sohasem írtam; miu­­­­tán azonban Tomcsányi József ur szliácsi fürdőbeli iratában­­ nevemmel sokat bíbelődik, szó nélkül a’ dolgot nem hagy­hattam.—Felel ő ottan valamelly czikkre, melly a’ Békes­­megyei legközelebbi tisztujitásról szól; miután én azon czik­ket csak úgy, mint ő, a’ pesti Hírlapból olvastam’s annak ki általi közrebocsáttatását most sem tudom: e’ részben czá­­folatokba nem bocsátkozom, feleljen, ha akar, annak szer­kesztője.— Hogy az utólsó tisztválasztásban működött mind két részen ellenzéki tagok léteztek ’s hogy az ottani demon­­stratiók nem egyedül politikai nézetekből támadtak, igaza van Tomcsányi urnak.—Azon kérdésére Tomcsányi urnak: ki volt az országgyűléseken nagyobb ellenzék, én é? vagy W. B. b.? megfelelnek az orsz.gyülési naplók. Én az 1837. országgyűlésen, melly még eddig leghoszszabb volt, mint Békés követe 3 évig és annyi hónapig tőlem telhető szor­galommal működtem, utasitásimat híven követtem; W. B. K. és T. urak szinte teljesítették kötelességeiket; de hogy ők is csudákat tettek volna, azt nem hallottam, sem a’Nap­lóban nem olvastam. Megyém megelégülését országgyűlés alatt bírtam; mikép fogadott a’ megye akkori követtársam­mal követ-számolási gyűlésünkben, tanúja volt Tomcsányi úr is; ’s hogy olly díszes végzéssel koronázták követi tisz­tünket Békesmegye rendei, mellynél kitűnőbb egy megye jegyzőkönyvében sem olvastatik, az is tudva van, hogy azonban később ez országgyűlés után csak azért, mert csak így lehetett másnak az előmenetelre utat teríteni, mikép bántak velem, az is nyilván­os. Ezt nem panaszkép emlí­tem, csak annak érintésére, hogy olly méltatlan bántalmak nem ösztönök arra, hogy valaki épen nagy ellenzék legyen. Tomcsányi úr engem azon párt főnökének nevez , melly N. és D. o­h­a­j­t­o­tt­a a­l i­s­p­á­n­o­k­n­a­k, sőt a­­zon pártot Cs.T.féle pártnak nevezi. Én eddig csak annyit tudtam, hogy én is a’ N. és 0. fé­l­e párton állot­tam, mint más. Ez tehát reám hízelgő, hogy annyi hatalom, annyi pénz ellenében ezen igaz ügy mellett csekély fárad­sággal,mivel lakomból ki sem igen mentem—olly erős pár­tot tudtam alakítani, melly emberre nézve a’ hintós pártnál ■— mint azt Tomcsányi úrnak elnevezni tetszik, nagyobb volt.Sz.többségét credentionalisok tették, mellyek eltör­léséért azelőtti gyűlésen híjában vitatkoztam, melly cre­­dentionalisok mikép szereztettek öszsze, tudva van. Gzély iránytalan volt T. urnák a’ keztyüt ellökni, és épen neki e’ dolgok feszegetésibe bocsátkozni; tisztújitás után illy dol­gokra fátyolt kell vetni; barátság és bizalom helyrehozására inkább kezet nyújtani az ellenfélnek; mert hiszen maga meg­­ösmeri, hogy a’Cs. T.féle párt tábor volt, egy tábor elle­nében pedig, akár gúnynyal, akár megvetéssel viseltetni kellemetlen alispánkodás lehet. Fölösleg volt magára néz­ve önmaga személye választását is felhozni, mert ha Sz. többsége, a’ szavazó 1064 voksból, a’ 256 credentionalis­­sal együtt csak 229 volt,úgy azon,kik eltávoztak, több em­berszámot tettek, mint a’kik megmaradtak; a’voksolás sem ment véghez T. urnál;igy nem mutathatja meg T. ur, hogy ő akár felkiáltással akár szavazattal többséget nyert, mert azon okoskodás, hogy Sz. ur 228 szótöbbséggel választa­tott meg ’s azért nekie is annyinak kellett volna lenni,ha t. i. végbe megy a’voksolás, csaló remény is lehetett, mert D. nagy népszerűséggel bírván a’ hintós párti emberekből is elvont volna sokat.—Miért távoztak el? arra ők feleljenek, én végig más nap is ott maradtam. Mi pedig az ügyet illeti: erre sem volt üd­vös a’fellépés; mert darázsfészekbe tette ke­zét az úrbéri rendbeszédések megemlítéséve­; ezeket mel­lőzni kell, mert az urbéri Vulkán, ha azt valaki korteskedés­ben használta volna is, tanácsosabb azt itt mellőzni. Hogy olly egyed találkozott volna a’ pártban, ki az elveszett per­nek az ajánlott alispánok által leendő megnyerhetését biz­tosította volna valakinek, az hihellen; én egyedül egyszer * szóltam az öszszes párthoz Gyulán tisztujitás estéjén ’s elő­ször életemben kortesekhez, midőn ezen párt, küldöttsége­im által közébe meghivott.Mit szóltam ott a’nemességhez?mint !­­denki hallhatta, soha o­lyast mondani nem szoktam, mitől fejem megfájulna;személyeskedés sem kenyerem; miután m­agam, két helyen Gyomán perrel, Csabán egyezséggel úrbéri földeket rendeztem, következetlen beszédeket pedig nem teszek. — Hogy ezelőtt 12 évvel, mikor ez divat volt, nekem is volt czímeres hintóm, miután T. ur­olly szép emlékező te­hetséggel juttatta e’ fontos tárgyat hírlapok utján eszembe —igaz lehet.—Haruckern b. nemzetsége itt a’ hatalom és dicsőség; illy hatalommal bírni, szép dolog, de más rová­sára fájdalmas. — Haruckern b. első szerző látván, hogy akkori időkben csak a’szegényebb sorsú vállalt megy.hivatalt’s abból el nem élhetett, földeket ajánlott a’ megyei hivatalokhoz. Ezen tett akkor üdvös és szükséges volt, most fölösleges, káros.Ezen földek jobban jövedelmeznek, mint a’ megyei hivatal; a’jó­lét viszonzást vár.’sat.Gsepcsányi Tamás, lz ent emlekd­eti vasút, örömmel tapasztalja minden honpolgár, hogy jelenleg hazánk bármelly részén is, legfőbb figyelem fordíttatik a’ közlekedésre; örömmel láthatni, mikint azon enthusiasták száma, kik az átalaku­lást szellemileg csak a’ levegőben, anyagilag pedig a’ theo­­riában, ’s nem­ben a’ honban előbb, hanem először is a’ kül­földön keresik, naponkint lejebb olvad; szaporodnak ellen­ben azok, kik meggyőződve arról, hogy pusztán rhetoriká­­val reformálni’s jó útnélkül haladni nem lehet,átlátják egy részről, hogy olcsó pénz és könnyű közlekedés az anyagi reformok alphája,’s más részről, hogy anyagi tehetség nél­kül a’ szellemi haladás csak pium desiderium. Közlekedés tehát egyik főemeltyűje a’ haladásnak, és hála a’ magyarok istenének! ez hangzik mindenfelől, ezt követeli minden hon­polgár, hazánk egyik határától a’ másikig. Törekszik ugyan is a’ pozsonyi polgár Pesttel, ez felső Magyarországgal, Er­déllyel, Újvidékkel, a’sopronyi Győrrel, a’mohácsi Pécs­­csel öszszeköttetni, szóval: közlekedés honunk jelszava. Hazánkban eddig legélénkebb a’ közlekedés Pest- Pozsony közt, ezt elősegéli a’ szőke Duna, de még inkább a’ nem meszsze fekvő Bécs.Ehez igen közel áll élénkség te­kintetében tapasztalásom szerint Pest—Miskolcz, és ez az, mit jelen szavaimmal bebizonyítani igyekszem, egyszers­mind megmutatni, hogy a’ pest-pozsonyi vasút után leg­szükségesebb, de talán még gyümölcsözőbb lehet, és leg­könnyebben is építhető a’ Pest-, vagyis inkább berczel­­miskolczi,’s ezen vonalon már most is az év bármelly sza­kában legélénkebb a’ forgalom, legszámosabb a’ személy­szállítás. sör. Felső Magyarország kereskedésének gyálpont­­ja Miskolcz; ide hordja termékit Szabolcs, Heves, Bihar ’s Zemplén egy része, II.Kunság, ollykor Békés, Csongrád; innét viszi azt Gömör, Torna, Abauj, Szepes, gyakran Nóg­­rád, Zólyom ’s több felső megye; gyapjú több ezer mázsa, gubacs, repeze, vas’s több más termék innen szállittatik Pestre, erre vitetik minden felső magyarországi gyártvány, kétfelé ágazván itt az országutak; viszont Pestről a’keres­kedési czikkek ’s gyarmati portékák erre szállíttatnak fel­felé, ugyszinte Galicziának’s mindezek, daczára annak,hogy százszori kérelmünk és még több szitkozódásunk mellett is a’ hatvan-pesti út még ma sem kész, mégis, ha az út­nálok rész ’s árvizek boritják a’ Tiszavidéket, az említett megyé­ken kívül, gyakran Ung, Ugocsa, Szathmár, Erdély is ezen vonalon Tokajnak jőve utazik Pestre és viszsza.—Ezek a­­zonban mind csak termesztvények és gyártványok, ’s bár olly nagy jelentőségűek, hogy a’legközelebb pesti vásárkor a szállitvány nagy mennyisége miatt négy szekér is volt egymás mellett a’ töltésen látható, mellyek Pest felé terhet vittek, ez mégis csak egyik és kisebb ága a’pest-miskolczi vasút jövedelmezhetésének,’s talán a’ kevésbbé haszonhaj­tó, biztosabb ennél és dusabban kamatozó a’ személy-szál­lítás, nézzük tehát, miképen áll az ezen vonalon? Sor. Midőn a’pest-miskolczi vonalon létrejött gyors­utazási intézet csak kétszer szállított hetenkint személy­t,ké­sőbb többszörös végre hatszor, ezen időszakban fölállitta­­tott a’ kir. gyorskocsi, és voltak, kik ama felett a’ halálha­rangot megvonák, ’s mi történt? nemcsak hogy él, nem hogy nem fogyott a’ frequentia, hanem azóta hetenkint te­temesen szaporodott, ’s most már egy napon több kocsi is indul egyszerre Pestre, sőt mi több, egy harmadik intézet is van tervben, melly szinte biztos lehet, hogy részére is jutnak utazók elegen. Pestről Miskolcznak jár több iparűző város, p.o. Kassa, Eperjes, Ujhely, Lőcse, Kézsmárk’s több más városba ’s mi több, az egész Galicziából járók erre folytatják útjokat Pest felé; szóval: ezekből is eléggé világos, hogy a’ pest-pozsonyi vonal után e’ vidéken már népességénél fogva is, hova még az járul, hogy itt gyárak, hámorok, sok iparűző ’s több nagyobb iskola találtatnak, legsűrűbb a’ személyszállítás, minélfogva erre mint a’vasút legbiztosabb ’s haszonhajtóbb ágára, bizton számíthatni. 3) Tekintsük meg a’vasútnál szükséges anyagokat is e’ vonalon. — Már maga a’ földszin egyenes, úgy hegyek­től, mint vizáradástól ment,és igy minden akadály nélkül le­het az építést folytatni; mindenütt a’ legjobb homok, kavics, közel a’ mész, olcsó tégla, kő nem meszsze ’s midőn egy ol­dalról a’Mátrában elég fa van,más oldalról ott a’Tiszáni ol­csó szállítás Beregből. ’S mi több, maga azon hámor, hol a’ vas nagy része készíttetni fog, alig van öt órányira Miskolcz­­tól; hozzájárul ehez a’jutányos napszám.Innét kétórányi­ra van a’ vasutaknál annyira szükséges kőszén is. ’S már most kérdem: hol van a’honban alkalmas a táj egy jövedel­­mes vasútépítéshez? hol annyi előny öszszesítve arra, hogy egy vasút Pest, illetőleg Berczel és Miskolcz közt létezhes­sék’s haszonnal fönállhasson? A’központi vasúttársaság a’ pest-szolnoki vonalnak egy részét gondolom Berczelig vagy Czeglédig használván, ez által nemde nagy előny van , már ezen vonalnak biztosítva? Constantirozzuk már most mind ezen mondottakat ’s vessük egybe a’ készülendő vasutakkal, hogy állunk e’ te­kintetűül a’honban? — Pest-Pozsonyig legtöbb személy­szállítás, Pest-Miskolcz másod helyen áll. A' pest-pozso­nyin a’ vizeni szállithatás miatt csak midőn fagy, szállíttat­nak termékek, a’ pest-miskolczin az év bármelly szakában van elég, mi vízi, olcsóbb közlekedés hiányában, vasúton szállíttatnék, és így sokkal több lehet. — Pest-Pozsony vidékén a’ szükséges anyagok, fuvarok drágábbak;ezen vo­nalon felébe sem kerül, sehol a’ honban olly könnyen nem kapható, — ez mind meg annyi bizonyság, hogy azok, kik vasúti tervekkel foglalkoznak, becses figyelmöket mindenek fölött a’ pest-miskolczi vonalra is kiterjeszszék, mert ennél fontosabb és szebb jövendőjü vállalat az egész hazában nem találtak­k. — Lichtenstein József, B. H. A’ Mzávahulpai gözhiajózó társaságnak Károlyvárosban tartott közgyűlése alkalmakor,hol 37 rész­vényes volt jelen, miután az elnök jelenté, hogy a’ vukovári halásznak az elsülyedt ,Stoga‘ gőzös kiemelésére tett min­den kísérletei sükeretlenek voltak, hoszszu tanácskozás u­­tán elhatároztatott, hogy a’nm. kir. helytartótanács keres­sék meg, miszerint e’ bajban a’ társaságnak segítséget nyújtani kegyeskedjék annak kieszközlése által,hogy a’ szá­vai gőzhajózást akadályozó ,Sloga‘ káros helyzetéből az ó­­budai hajógyár által emeltessék ki, melly czélra nézve a’ társaság tagjai, ha ugyan másként nem lehet, a’ munkára felmenendő napi költségeket is viselni készek; ezenkül az el­nök megbizatott, hogy a’ dunagőzhajózási társasággal újra egyezkedést kezdjen. A’ dunántúli kerület déli szélein huzamosan tartott e­­sőzés minden folyót kiárasztott, többi közt a’ Mura folyó se­besmentiben a’ L­en­dva melletti hidat elrontotta és szét hordta ’s e’ miatt a közlekedés néhány napig akadályozva volt. Z. U. Erdélyi ügyek. Erdély karai és rendei, az E. N­. szerint,folyó sept. he­vére,mint ő felsége által országgyű­lés-megnyitás végett kitűzött határnapra Kolosváron ösz­­szegyülekeztek. Reggeli 9­/-kor ő felségének teljes hatal­mú biztosa b. Puchner Antal ő excja, erdélyi főkormányzó ’s országos elnök ő nmaguk, a’ f. kir. kormányszék, kir. táb­la, a’ kir. hivatalosak, hatósági követek és díszelgő katona­ság kíséretében nagy számú közönség előtt ment a’ szé­kesegyházba. Honnan a’sz.lélek segédül hívása után az or­szágos rendek a’tanácskozási terembe indultak, mellynek karzatai már ekkor zsúfolva voltak minden rendű nemű hall­gatósággal. A’ felgyülekezett rendek körébe kevés idő múl­va országos elnök b. Kemény Ferencz ő amlga harsogó éljenzések közt megjelenvén a’KK. és Rdeket követk. be­széddel üdvözölte: „Tek. KK. és KR.! Az isteni gondviselés jóvoltából ’s törvénytisztelő fels. fejdelmünk kegyességéből újra szerencsés vagyok Erdélyország öszszegyült törvény­hozó rendeit üdvözleni ’s a’ szép pályára, mellyen nemes törekvésünk czéljául őseinktül öröklött polgári alkotvá­­nyunk erősbitése, a’kir. szék fényének öregbítése és sze­retett honfitársaink boldogságának eszközlése van kitűzve, részemről a’legderültebb remények közt felvezetni.­Fels, fejdelmünk őszinte kéznyujtásáról a’ czélra magas előter­jesztésinek már első két pontjai által is biztosítva vagyunk, mellyekben alkotványos jogaink egyik legfontosbikának gyakorlatára önként maga szólít fel ’sigyzettleg nyugtat meg, hogy a’ minek őseink századok folytán birtokában vol­tak ’s minek gyakorlatát újból viszszanyertük, annak két­ségbe hozataláról többé szó sem lehet. Feleljünk meg azért e’ kir. őszinteségnek hívséggel, megelőzéssel választásunk­ban. E haza ismeri már férfiait’s én teljes megnyugvással hiszem, hogy a’ t.kir. és dr. szabad választása fels. fejdel­münk kegyével öszhangzásban—legfontosabb hivatalaink egyikét s több országos választ­ás alá rendelt hivatali he­lyeinket olly érdemes férfiakkal fogja betölteni, kikben a’ kormány és nép közti kölcsönös bizodalom, dolgaink ren­des és üdvös folyamának mulhatlan feltétele, az alkotvá­­nyosság és közjóllét újabb kezességet nyerenének. Ezek után országos elnök úr megemlíti azon adósságot, melly a’ hazát és alkotványt szerző ősektől az utódokra maradt, ezt Erdély fiainak le kell róniok; érti az úrbéri viszonyokat. „Nagyszerű, folytatja szónok,sok oldalú,szövevényes ügy ez valóban, melly a’ csillagzó szónoklatnak szintúgy, mint a’­ ­ 441

Next