Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-09-17 / 74. szám
itteni körülmények közt kitelhetett elme és szívtől ’s úgy jön az ünnep hőse üdvözelve, szerettetve és tiszteltetve. Azután a’ nagy gyűlés vévé kezdetét, hol az eskü és remek beszédek jövének szőnyegre. Fontos tartalmát sokáig nem feledi el egy ungi sem a’ főispáni helytartó beszédjeinek’s méltán őrzendi H. A. főjegyzőnk beszédét is emlékezetében és szivében az ungiak mindegyike, ki azt figyelmesen elejétől végig hallgatá. Következett elvégre a’ lakoma és pohárköszöntések ’stb.’stb. De ki győzné mindezt elősorolni? Elég legyen mondva, hogy a’ tisztelgésnek minden fajai kimerittettek ’s mi Ungban még soha sem történt,most fáklyás zene sem hiányzott. Jelképéül tartjuk ezt annak, hogy mint ezen szövétnekek az éji homályt, úgy deritendi föl a’ megye borús napjait a’ helyettes lángesze ’s nemes szivével. Adja ■ isten, hogy úgy legyen. Amen. Zombory Leopold. Iléké»nói. Hírlapba czikket sohasem írtam; miután azonban Tomcsányi József ur szliácsi fürdőbeli iratában nevemmel sokat bíbelődik, szó nélkül a’ dolgot nem hagyhattam.—Felel ő ottan valamelly czikkre, melly a’ Békesmegyei legközelebbi tisztujitásról szól; miután én azon czikket csak úgy, mint ő, a’ pesti Hírlapból olvastam’s annak ki általi közrebocsáttatását most sem tudom: e’ részben czáfolatokba nem bocsátkozom, feleljen, ha akar, annak szerkesztője.— Hogy az utólsó tisztválasztásban működött mind két részen ellenzéki tagok léteztek ’s hogy az ottani demonstratiók nem egyedül politikai nézetekből támadtak, igaza van Tomcsányi urnak.—Azon kérdésére Tomcsányi urnak: ki volt az országgyűléseken nagyobb ellenzék, én é? vagy W. B. b.? megfelelnek az orsz.gyülési naplók. Én az 1837. országgyűlésen, melly még eddig leghoszszabb volt, mint Békés követe 3 évig és annyi hónapig tőlem telhető szorgalommal működtem, utasitásimat híven követtem; W. B. K. és T. urak szinte teljesítették kötelességeiket; de hogy ők is csudákat tettek volna, azt nem hallottam, sem a’Naplóban nem olvastam. Megyém megelégülését országgyűlés alatt bírtam; mikép fogadott a’ megye akkori követtársammal követ-számolási gyűlésünkben, tanúja volt Tomcsányi úr is; ’s hogy olly díszes végzéssel koronázták követi tisztünket Békesmegye rendei, mellynél kitűnőbb egy megye jegyzőkönyvében sem olvastatik, az is tudva van, hogy azonban később ez országgyűlés után csak azért, mert csak így lehetett másnak az előmenetelre utat teríteni, mikép bántak velem, az is nyilvános. Ezt nem panaszkép említem, csak annak érintésére, hogy olly méltatlan bántalmak nem ösztönök arra, hogy valaki épen nagy ellenzék legyen. Tomcsányi úr engem azon párt főnökének nevez , melly N. és D. ohajtotta al ispánoknak, sőt azon pártot Cs.T.féle pártnak nevezi. Én eddig csak annyit tudtam, hogy én is a’ N. és 0. féle párton állottam, mint más. Ez tehát reám hízelgő, hogy annyi hatalom, annyi pénz ellenében ezen igaz ügy mellett csekély fáradsággal,mivel lakomból ki sem igen mentem—olly erős pártot tudtam alakítani, melly emberre nézve a’ hintós pártnál ■— mint azt Tomcsányi úrnak elnevezni tetszik, nagyobb volt.Sz.többségét credentionalisok tették, mellyek eltörléséért azelőtti gyűlésen híjában vitatkoztam, melly credentionalisok mikép szereztettek öszsze, tudva van. Gzély iránytalan volt T. urnák a’ keztyüt ellökni, és épen neki e’ dolgok feszegetésibe bocsátkozni; tisztújitás után illy dolgokra fátyolt kell vetni; barátság és bizalom helyrehozására inkább kezet nyújtani az ellenfélnek; mert hiszen maga megösmeri, hogy a’Cs. T.féle párt tábor volt, egy tábor ellenében pedig, akár gúnynyal, akár megvetéssel viseltetni kellemetlen alispánkodás lehet. Fölösleg volt magára nézve önmaga személye választását is felhozni, mert ha Sz. többsége, a’ szavazó 1064 voksból, a’ 256 credentionalissal együtt csak 229 volt,úgy azon,kik eltávoztak, több emberszámot tettek, mint a’kik megmaradtak; a’voksolás sem ment véghez T. urnál;igy nem mutathatja meg T. ur, hogy ő akár felkiáltással akár szavazattal többséget nyert, mert azon okoskodás, hogy Sz. ur 228 szótöbbséggel választatott meg ’s azért nekie is annyinak kellett volna lenni,ha t. i. végbe megy a’voksolás, csaló remény is lehetett, mert D. nagy népszerűséggel bírván a’ hintós párti emberekből is elvont volna sokat.—Miért távoztak el? arra ők feleljenek, én végig más nap is ott maradtam. Mi pedig az ügyet illeti: erre sem volt üdvös a’fellépés; mert darázsfészekbe tette kezét az úrbéri rendbeszédések megemlítéséve; ezeket mellőzni kell, mert az urbéri Vulkán, ha azt valaki korteskedésben használta volna is, tanácsosabb azt itt mellőzni. Hogy olly egyed találkozott volna a’ pártban, ki az elveszett pernek az ajánlott alispánok által leendő megnyerhetését biztosította volna valakinek, az hihellen; én egyedül egyszer * szóltam az öszszes párthoz Gyulán tisztujitás estéjén ’s először életemben kortesekhez, midőn ezen párt, küldöttségeim által közébe meghivott.Mit szóltam ott a’nemességhez?mint !denki hallhatta, soha olyast mondani nem szoktam, mitől fejem megfájulna;személyeskedés sem kenyerem; miután magam, két helyen Gyomán perrel, Csabán egyezséggel úrbéri földeket rendeztem, következetlen beszédeket pedig nem teszek. — Hogy ezelőtt 12 évvel, mikor ez divat volt, nekem is volt czímeres hintóm, miután T. urolly szép emlékező tehetséggel juttatta e’ fontos tárgyat hírlapok utján eszembe —igaz lehet.—Haruckern b. nemzetsége itt a’ hatalom és dicsőség; illy hatalommal bírni, szép dolog, de más rovására fájdalmas. — Haruckern b. első szerző látván, hogy akkori időkben csak a’szegényebb sorsú vállalt megy.hivatalt’s abból el nem élhetett, földeket ajánlott a’ megyei hivatalokhoz. Ezen tett akkor üdvös és szükséges volt, most fölösleges, káros.Ezen földek jobban jövedelmeznek, mint a’ megyei hivatal; a’jólét viszonzást vár.’sat.Gsepcsányi Tamás, lz ent emlekdeti vasút, örömmel tapasztalja minden honpolgár, hogy jelenleg hazánk bármelly részén is, legfőbb figyelem fordíttatik a’ közlekedésre; örömmel láthatni, mikint azon enthusiasták száma, kik az átalakulást szellemileg csak a’ levegőben, anyagilag pedig a’ theoriában, ’s nemben a’ honban előbb, hanem először is a’ külföldön keresik, naponkint lejebb olvad; szaporodnak ellenben azok, kik meggyőződve arról, hogy pusztán rhetorikával reformálni’s jó útnélkül haladni nem lehet,átlátják egy részről, hogy olcsó pénz és könnyű közlekedés az anyagi reformok alphája,’s más részről, hogy anyagi tehetség nélkül a’ szellemi haladás csak pium desiderium. Közlekedés tehát egyik főemeltyűje a’ haladásnak, és hála a’ magyarok istenének! ez hangzik mindenfelől, ezt követeli minden honpolgár, hazánk egyik határától a’ másikig. Törekszik ugyan is a’ pozsonyi polgár Pesttel, ez felső Magyarországgal, Erdéllyel, Újvidékkel, a’sopronyi Győrrel, a’mohácsi Pécscsel öszszeköttetni, szóval: közlekedés honunk jelszava. Hazánkban eddig legélénkebb a’ közlekedés Pest- Pozsony közt, ezt elősegéli a’ szőke Duna, de még inkább a’ nem meszsze fekvő Bécs.Ehez igen közel áll élénkség tekintetében tapasztalásom szerint Pest—Miskolcz, és ez az, mit jelen szavaimmal bebizonyítani igyekszem, egyszersmind megmutatni, hogy a’ pest-pozsonyi vasút után legszükségesebb, de talán még gyümölcsözőbb lehet, és legkönnyebben is építhető a’ Pest-, vagyis inkább berczelmiskolczi,’s ezen vonalon már most is az év bármelly szakában legélénkebb a’ forgalom, legszámosabb a’ személyszállítás. sör. Felső Magyarország kereskedésének gyálpontja Miskolcz; ide hordja termékit Szabolcs, Heves, Bihar ’s Zemplén egy része, II.Kunság, ollykor Békés, Csongrád; innét viszi azt Gömör, Torna, Abauj, Szepes, gyakran Nógrád, Zólyom ’s több felső megye; gyapjú több ezer mázsa, gubacs, repeze, vas’s több más termék innen szállittatik Pestre, erre vitetik minden felső magyarországi gyártvány, kétfelé ágazván itt az országutak; viszont Pestről a’kereskedési czikkek ’s gyarmati portékák erre szállíttatnak felfelé, ugyszinte Galicziának’s mindezek, daczára annak,hogy százszori kérelmünk és még több szitkozódásunk mellett is a’ hatvan-pesti út még ma sem kész, mégis, ha az útnálok rész ’s árvizek boritják a’ Tiszavidéket, az említett megyéken kívül, gyakran Ung, Ugocsa, Szathmár, Erdély is ezen vonalon Tokajnak jőve utazik Pestre és viszsza.—Ezek azonban mind csak termesztvények és gyártványok, ’s bár olly nagy jelentőségűek, hogy a’legközelebb pesti vásárkor a szállitvány nagy mennyisége miatt négy szekér is volt egymás mellett a’ töltésen látható, mellyek Pest felé terhet vittek, ez mégis csak egyik és kisebb ága a’pest-miskolczi vasút jövedelmezhetésének,’s talán a’ kevésbbé haszonhajtó, biztosabb ennél és dusabban kamatozó a’ személy-szállítás, nézzük tehát, miképen áll az ezen vonalon? Sor. Midőn a’pest-miskolczi vonalon létrejött gyorsutazási intézet csak kétszer szállított hetenkint személyt,később többszörös végre hatszor, ezen időszakban fölállittatott a’ kir. gyorskocsi, és voltak, kik ama felett a’ halálharangot megvonák, ’s mi történt? nemcsak hogy él, nem hogy nem fogyott a’ frequentia, hanem azóta hetenkint tetemesen szaporodott, ’s most már egy napon több kocsi is indul egyszerre Pestre, sőt mi több, egy harmadik intézet is van tervben, melly szinte biztos lehet, hogy részére is jutnak utazók elegen. Pestről Miskolcznak jár több iparűző város, p.o. Kassa, Eperjes, Ujhely, Lőcse, Kézsmárk’s több más városba ’s mi több, az egész Galicziából járók erre folytatják útjokat Pest felé; szóval: ezekből is eléggé világos, hogy a’ pest-pozsonyi vonal után e’ vidéken már népességénél fogva is, hova még az járul, hogy itt gyárak, hámorok, sok iparűző ’s több nagyobb iskola találtatnak, legsűrűbb a’ személyszállítás, minélfogva erre mint a’vasút legbiztosabb ’s haszonhajtóbb ágára, bizton számíthatni. 3) Tekintsük meg a’vasútnál szükséges anyagokat is e’ vonalon. — Már maga a’ földszin egyenes, úgy hegyektől, mint vizáradástól ment,és igy minden akadály nélkül lehet az építést folytatni; mindenütt a’ legjobb homok, kavics, közel a’ mész, olcsó tégla, kő nem meszsze ’s midőn egy oldalról a’Mátrában elég fa van,más oldalról ott a’Tiszáni olcsó szállítás Beregből. ’S mi több, maga azon hámor, hol a’ vas nagy része készíttetni fog, alig van öt órányira Miskolcztól; hozzájárul ehez a’jutányos napszám.Innét kétórányira van a’ vasutaknál annyira szükséges kőszén is. ’S már most kérdem: hol van a’honban alkalmas a táj egy jövedelmes vasútépítéshez? hol annyi előny öszszesítve arra, hogy egy vasút Pest, illetőleg Berczel és Miskolcz közt létezhessék’s haszonnal fönállhasson? A’központi vasúttársaság a’ pest-szolnoki vonalnak egy részét gondolom Berczelig vagy Czeglédig használván, ez által nemde nagy előny van , már ezen vonalnak biztosítva? Constantirozzuk már most mind ezen mondottakat ’s vessük egybe a’ készülendő vasutakkal, hogy állunk e’ tekintetűül a’honban? — Pest-Pozsonyig legtöbb személyszállítás, Pest-Miskolcz másod helyen áll. A' pest-pozsonyin a’ vizeni szállithatás miatt csak midőn fagy, szállíttatnak termékek, a’ pest-miskolczin az év bármelly szakában van elég, mi vízi, olcsóbb közlekedés hiányában, vasúton szállíttatnék, és így sokkal több lehet. — Pest-Pozsony vidékén a’ szükséges anyagok, fuvarok drágábbak;ezen vonalon felébe sem kerül, sehol a’ honban olly könnyen nem kapható, — ez mind meg annyi bizonyság, hogy azok, kik vasúti tervekkel foglalkoznak, becses figyelmöket mindenek fölött a’ pest-miskolczi vonalra is kiterjeszszék, mert ennél fontosabb és szebb jövendőjü vállalat az egész hazában nem találtakk. — Lichtenstein József, B. H. A’ Mzávahulpai gözhiajózó társaságnak Károlyvárosban tartott közgyűlése alkalmakor,hol 37 részvényes volt jelen, miután az elnök jelenté, hogy a’ vukovári halásznak az elsülyedt ,Stoga‘ gőzös kiemelésére tett minden kísérletei sükeretlenek voltak, hoszszu tanácskozás után elhatároztatott, hogy a’nm. kir. helytartótanács keressék meg, miszerint e’ bajban a’ társaságnak segítséget nyújtani kegyeskedjék annak kieszközlése által,hogy a’ szávai gőzhajózást akadályozó ,Sloga‘ káros helyzetéből az óbudai hajógyár által emeltessék ki, melly czélra nézve a’ társaság tagjai, ha ugyan másként nem lehet, a’ munkára felmenendő napi költségeket is viselni készek; ezenkül az elnök megbizatott, hogy a’ dunagőzhajózási társasággal újra egyezkedést kezdjen. A’ dunántúli kerület déli szélein huzamosan tartott esőzés minden folyót kiárasztott, többi közt a’ Mura folyó sebesmentiben a’ Lendva melletti hidat elrontotta és szét hordta ’s e’ miatt a közlekedés néhány napig akadályozva volt. Z. U. Erdélyi ügyek. Erdély karai és rendei, az E. N. szerint,folyó sept. hevére,mint ő felsége által országgyűlés-megnyitás végett kitűzött határnapra Kolosváron öszszegyülekeztek. Reggeli 9/-kor ő felségének teljes hatalmú biztosa b. Puchner Antal ő excja, erdélyi főkormányzó ’s országos elnök ő nmaguk, a’ f. kir. kormányszék, kir. tábla, a’ kir. hivatalosak, hatósági követek és díszelgő katonaság kíséretében nagy számú közönség előtt ment a’ székesegyházba. Honnan a’sz.lélek segédül hívása után az országos rendek a’tanácskozási terembe indultak, mellynek karzatai már ekkor zsúfolva voltak minden rendű nemű hallgatósággal. A’ felgyülekezett rendek körébe kevés idő múlva országos elnök b. Kemény Ferencz ő amlga harsogó éljenzések közt megjelenvén a’KK. és Rdeket követk. beszéddel üdvözölte: „Tek. KK. és KR.! Az isteni gondviselés jóvoltából ’s törvénytisztelő fels. fejdelmünk kegyességéből újra szerencsés vagyok Erdélyország öszszegyült törvényhozó rendeit üdvözleni ’s a’ szép pályára, mellyen nemes törekvésünk czéljául őseinktül öröklött polgári alkotványunk erősbitése, a’kir. szék fényének öregbítése és szeretett honfitársaink boldogságának eszközlése van kitűzve, részemről a’legderültebb remények közt felvezetni.Fels, fejdelmünk őszinte kéznyujtásáról a’ czélra magas előterjesztésinek már első két pontjai által is biztosítva vagyunk, mellyekben alkotványos jogaink egyik legfontosbikának gyakorlatára önként maga szólít fel ’sigyzettleg nyugtat meg, hogy a’ minek őseink századok folytán birtokában voltak ’s minek gyakorlatát újból viszszanyertük, annak kétségbe hozataláról többé szó sem lehet. Feleljünk meg azért e’ kir. őszinteségnek hívséggel, megelőzéssel választásunkban. E haza ismeri már férfiait’s én teljes megnyugvással hiszem, hogy a’ t.kir. és dr. szabad választása fels. fejdelmünk kegyével öszhangzásban—legfontosabb hivatalaink egyikét s több országos választás alá rendelt hivatali helyeinket olly érdemes férfiakkal fogja betölteni, kikben a’ kormány és nép közti kölcsönös bizodalom, dolgaink rendes és üdvös folyamának mulhatlan feltétele, az alkotványosság és közjóllét újabb kezességet nyerenének. Ezek után országos elnök úr megemlíti azon adósságot, melly a’ hazát és alkotványt szerző ősektől az utódokra maradt, ezt Erdély fiainak le kell róniok; érti az úrbéri viszonyokat. „Nagyszerű, folytatja szónok,sok oldalú,szövevényes ügy ez valóban, melly a’ csillagzó szónoklatnak szintúgy, mint a’ 441