Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-10-29 / 86. szám
86-dik szára 1846. PEST csütörtök October 29k én Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben átszerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében egyebütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. föpostahiatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény felvetelik ’s pontosan és jutányosan közültetik. Folyó észt. octobertjétől december végéigjáró év n egy cscs előfizetést postán 3 fr. 30 krral, Budapestire boritéktalanul ’s házhoz küldéssel 1 ír 40 krral testvér lapjaira elfogad ____ a’ szerkesztőség Fontos a fiumei vasut, azt kevés ügyhányás után is észrevehetjük, mihelyt piaczainkra elfogulatlan tekintetet FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Utolsó orvosi jelentés Nádor fenségének egészségi állapotáról; kinevezések és előléptetések; névmagyaritás; fiumei vasút; Fejér, és Trencsin megyék közgyűlései;rövid közlések; ifj. Szabó Pál megszökése iránt; felszólítás a’ m. kereskedelmi társaság választványától; erdélyi ügyek; szózat a’dunatiszai csatorna tárgyában a’külföldi vélemények után; a’ pestbudai hangászegyesület mírelőadása novemb. 2 án; budapesti napló.) Amerika. (Veracruzi tudósítás.) Spanyolország. (A’ franczia herczegek madridi fogadtatása.) Anglia. (Lajos Fülöp jellemzése az Examiner angol lappban.) Francziaország. (Elegy tudósítások.) Poroszország. (Vasutügyi bonyodalmak,’s egyéb.) Schweiz. (A’ politikai zavarok, ’s következéseik.) Értesítő, dunavizállás, veténk. Tengerünk, kikötőnk van, de nincs hozzá sem biztos, sem olcsó, sem állandó közlekedésünk. Odessa a' magyar termékeket nem csak a’ világ piaczáról szorította ki, de sőt oda jutánk, hogy a’ termékeny Magyarország tengermelléke is odessai búzát fogyaszt. Az aldunai tartományok, mellyek nálunknál közelebb feküsznek a’ Feketetengerhez, óriási mértékben szaporítják világkereskedési termékeiket. A’ Duna torkolata orosz kezek hatalmában van. Erre tehát nincs kilátás. „Egyedüli piaczunk Ausztria volt, vagyis inkább Ausztriának 370,000 népességű fővárosa. Minő piacz ez Magyarországnak? De legyen bármi csekély, a’körülmények aként állanak, hogy még ezen csekély piacznak elvesztése is fenyeget. Bécs ugyanis nem azért szolgált nekünk piaczul, mintha az ausztriai birodalom rendesen nem termesztene annyi élelemszereket, a’mennyire szüksége van,— mert hiszen Ausztria népességéhez képest már is több gabnát termeszt, terjedelméhez képest több barmot tenyészt mint aránylag Magyarország-Ausztriának virágzóbb földművelése van mint mi nekünk. Csehország és Gailiczia már is arról panaszkodik, hogy nyers terményeit eladni nem tudja; — hanem azért szolgált Bécs némi csekély piaczul a’ magyar termékeknek, mivel mi a’Dsiflám könnyebbenszállít— hatánk oda, mint a’nehezebb közlekedésü távol Gailiczia, avagy Csehország. Ámde az ausztriai kormány dicséretes gonddal van a’ közlekedési eszközöket birodalmában javítani, minden kitelhető eréllyel építi a’ vasutakat Bécstől fel és lefelé a’monarchia örökös tartományaiban,’s ezeknek segítségével kis idő alatt már versenyezni fog velünk Bécsben a’ legtávolabb gallicziai termesztő is,’s mi ezen egyetlen kis piaczunkat is elveszitendjük. És e’ mellett mi történik saját hazánkban? A’ Tiszaszabályozás — Istennek hála— elvégre munkába vétetett, ’s általa — mondhatni — egy új termékeny országot hódítunk meg nemzetünknek. A’ vasút Pesttől épűlőben van a’ Tiszához, jövő évben már Szolnokig megnyitva leszen, ’s oldalágai jobbról Kecskemétnek, Szegednek, Aradnak, balról Miskolcznak, részint már elhatározva, részint a’ fejlődési logica kényszerűségében feküsznek. Ám de ha mind az, mit a’ gazdag Bánság, és mind az, mit a’ Tiszának, Marosnak százerejü földje termeszt, és mind az, mit a’ Tiszaszabályozás többet teremtend, az épülő központi vasút jó’s mellékvonalait használva, csak és csak egyedül Bécsnek találand, ha csak a’termesztést szaporitandjunk, csak a’ versenyzést végetlenitendjük, a’ nélkül, hogy kiviteli csatornáról, uj nagy világpiaczról gondoskodnánk, mi lesz belőlünk? mivé lesznek a’Pest és Bécs közt fekvő megyék? ha velők a’ bécsi piaczon a’ Bánság, a’ Maros, az egész Tiszavölgy versenyezend, mivé lesz a’Bánság, mellyet a’Tiszavölgy termékeny gazdagsága, mivé a’ Tiszamellék, mellyet a’ Bánság hires terménye nyomand? Termékenyebb éveinkben most is alig vesztegethetjük el nevetségig olcsó áron terményeinket, mert egyetlen csekély piaczunk az aránylag parányi Bécs, ezentúl pedig, ha országunk legtávolabbi vidékeiről még azon tömérdek föld termésével is, mellyet jelenleg még a’ tiszai mocsárok fednek, mind csak a’ parányi bécsi piaczra tódulunk, olly állatfajt képeznénk, melly egymás rovására tengve, irigy falánksággal egymást emészti fel kölcsönösen. Ellenben mi egészen más jövendő nyílik előttünk, ha hogy a’ Tiszaszabályozás,’s munkába vett vasúti közlekedéseink nagyszerű eszközléseihez vasutat kötünk a’ magyar tengerparthoz, ’s általa nem veszszük el hazánk egyik vidékétől is a’ bécsi piaczot, hanem lehetségessé teszszük, hogy ne legyünk mindnyájan egymás vesztére oda tódulni kénytelenek, lévén előttünk folytonos, szakadatlan, biztos, olcsó mód, télen mint nyáron, árvíz és szárazság veszélyeitől mentten akármikor tengerhez jutni, és általa a’világkereskedés kimerithetlen nagy piaczán azon helyt foglalni el, mellyre hazánknak nagyszerű productívitása hivatva van. Nem tartozunk azok közé, kik a’ hazánk javára intézett vállalatok becsét egymás rovására emelni, vagy csökkenteni szeretik; nem tartozunk azok közé, kik saját műveik érdemeit vélik biztosítani, ha mindent ocsárlanak, mi nem az ő agyukból termett, sőt inkább őszinte hazafius örömmel üdvözlünk minden lépést, melly édes hazánknak bármi jót teszen,’s azért nem is mondjuk, hogy a’ Fiumei vasútra na a Svagyarém Eralélyoranáfs. Örömteli kebellel, ’s a’hála legbuzgóbb érzetével az életmentő Isten iránt írjukide a’ következő orvosi jelentést, melly t. i. országunk közösen tisztelt és szeretett Nádora ő fenségének mindenki által szívből óhajtott egészségi állapotát minden komolyabb bajokon túlinak’s teljesen helyreállandónak hirdeti. De szóljon helyettünk maga a’ közös óhajtást kielégítő hivatalos közlés: ORVOSI JELENTÉS Nádor ő fenségének egészségi állapotáról. XIX. a cs. kir. főherczegsége egészségi állapotának javulása a’ körülményekhez képest bár lassan, de örvendezőleg halad előre;’s ezért a’ naponkénti orvosi jelentések mostanra megszüntetnek. Budán oct. 296n 1846. Reggeli 9 órakor. Sáhy m. k. Dr. Wür 11 ev m. k. , cs. kir. ap. felsége Szőgyény Lászlót, a’ tanulványi bizottványnyal egyesített középponti könyvvizsgálószék elnökét, magyar kir. helytartósági és cs. k. valóságos belső titkos tanácsost második magy. kir. udv. alkanczellárrá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ő cs. fúr. ap. felsége Csajághy Sándort a’ kalocsai érsek titoknokát a’ kalocsai főkáptalan tisztib. kanonokjává kinevezni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Bachmann József vegytanárt ’s óvizi k. koh-igazgatási ellenőrt a’ selmeczi k. bánya- és erdészeti akadémiánál valóságos k.bányatanácsnokká és vegykémlet és koh-isme tanítójává kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. ap. Felsége Erdélyi József pozsonyi kerületi nyugalmazott kir. igazgató mérnöknek, nemkülönben két fiának, u. m. Józsefnek trencsinmegyei főorvosnak, és Adolfnak dunai gőzhajós-kapitánynak ősi családi,Verebélyi nevek egyedül viselhetését kegyelmesen megengedni méltóztatott. Fiumei vasút. Jövő november havunk nevezetes leend nemzeti életünkben, nevezetes annak történetében. Nádorunké fenségének félszázados évnapja e’ hóban, köszöntendi a’hálás népet. Ez egy, miért folyó évi novemberünket nemzetünk történetében emlékezetesnek hidjük. Másik pedig az, hogy nemzeti országos vállalkozóink nagyobb részt az írtak hóban sereglendenek öszsze egyesületi közgyűléseikre, mellyeknek határozataiktól sok — igen sok függ úgy jelene mint jövőjére az országnak. A’ magyar kereskedelmi társaság, mellyet, ’s mellyben az egész hazát olly érzékeny csapás érte, ’s mit némelly kárörvendők még is mint épen nem bánt alkalmat használnak politikai expectoratiókra,a’jövő hótán fog öszveülni. Nehány nappal később a’ dohánygyárasok cserélendnek eszmét,’s azon hó 15én végre a’ vukovár-fiumei vasut-társaság gyülend öszsze határzandó nagyszerű vállalatának élőintézkedésiről. Urak mind a’ két oldalon a’fiumei vasúttársaság czélja, iránya ollyan, mellynek szentsége előtt el kell némulni minden politikai ellenvéleménynek. Ebben rejlik a’ mag, melly csirát vervén — ha ápoló kezekkel felnövesztendjük, dicsőséggel, ’s gyarapodással árasztand el bennünk,’s mérhetlen hatalommal utódinkat, ez érleli kövér gyümölcsösé a’ virágot, mellynek mi csak bimbóin örülhetünk, ha ellenben rideg, ’s áskálódó pártoskodással gyökében fejtandjuk azt el,mi csak áldást teremtő volna, akkor országunk ipar, kereskedés, földészet, ’s ekép minden tekintetben elveszett menthetetlenül, elveszett általunk pártokra szakadt magyarok által, kikre a’ nemzet istenének haraga nehezülend, hogy soha meg ne értsük egymást,hogy soha ne üdvözüljünk. gyobb szükség van,mint a’ Tiszaszabályozásra, vagy a’ központi vasútra, vagy annak szegedi, miskolczi mellékágaira, avagy csak a’szered —pozsonyi vasútra is; sőt inkább azt mondók vagyunk, hogy minden, mi a’ hazai termelés szaporítására, a’ közlekedés könnyítésére történik, kétségtelen becsesel, országos fontossággal bír, ’s pártolást és gyámolitást érdemel minden hazafitól; hanem annyit még is állíthatni joggal gondolunk, hogy a’fiumei vasút olly nélkülözhetlen lánczszem mindezen közhasznú törekvések öszszegében,melly nélkül a’lánczolatjegésze soha nem lehet,melly nélkül még a’Tiszaszabályozás sem fogja teljes jótékonysággal jutalmazni nagy érdemű vállalkozóit, melly nélkül, a’ productio szaporítására intézett lépések a’mostani országos sorvadás helyébe vértolulást idézendenek elé, ’s mellynek ezenfölül még azon kedvező sajátsága is van, hogy míg sok más vállalat közvetlenül csak helybeli érdekkel bir, némelly másik pedig egyik vidék javát a’ másik kárával fordítja elő, a’ fiumei vasút hazánk egyik vidékének sem okoz kárt, sőt elannyira mindeniknek használ, hogy jótékonyságát a’ posonymegyei birtokos úgy, mint a’ bánsági, Debreczen tája úgy, miként Bács vagy a’ Szerémség megérezendné. A’ posonyi, mert nem leszen agyon nyomva az egész Alföld versenye által; Bánság és Debreczen, Bács és Szerémség, mert uj piaczot, uj kiviteli csatornát nyerve nem csak nem állandják egymásnak útját, sőt inkább mindnyájan jutalmazó ösztönt nyerendnek termesztésűket a’ tehetségig szaporítani. Ezen fontos tekintetekhez csalatkoznak még a’ kereskedési önállás, az erkölcsi függetlenség, a’ nemzeti dicsőség, ’s a’civilisatio mindazon gyümölcseinek becse, mellyeket az isteni gondviselés csak a’világ-kereskedés kíséretében enged tenyészni. És mégis meg kell érnünk, hogy a’fiumei vasút kérdése a’ helyett, hogy minden magyarnak szivét lelkét közrehatásra egyesítené, mint valami pártkérdés, saját véreink között szenvedélyes ellenzéssel,’s ennek kinövései közt még akadályozó ármányokkal is találkoznék. Csüggesztőn szomorú tapasztalás.“ Illy országos fontosság előtt, mellynek küszöbén a’ nemzet kereskedési életének „lennie',nem „lentiéről“ van szó, tehát a’legnagyobb, legszentebbről, mi valaha e’népet foglalkodtatá, mert nem nehezebb dolog hazát szerezni, mint a’ megszerzettet critkus körülmények közt fentartani, dússá virágzóvá tenni: nem hiszszük, hogy akadna e’ szép hazában magyar, kinek lelkét e’vállalat iránti kegyeletrészvétre’s ha kell — áldozatra is nehezítné. Azonban — ti kicsinyhitüek! ne rémüljetek el, nincs itt szó áldozatról, csak becsületes polgári kötelességről, honszerelmet tanusitó tettekről, miért csak örülnétek kell, hogy elvégre alkalom akadt bevallani a’ honnak, bevallani Európának, és az egész világnak, hogy a’ magyar — hazája érdeke, jólléte forogván szóban— magasztos fellángolásában még legnagyobb ellenségével is pro hoc et nunc kezet tud szorítni.Itt tehát nem a’társaság, nem ez csekély, maga a’ haza, Árpád és kaczagányos apáink által vérrel szerzett,’s őseink által ezer esztendeig tettel’s áldozatokkal fentartott országunk hívja fel a’jelen nemzedéknek ö-regét, és apraját, ellenzéki és conservativ felekezeteit, lépjen az ügy mellé. Nagy és nehéz a’test, mit emelnünk kell, de sok vállra osztatván a’teher olly könnyűvé leend, hogy Fiuméig akár pihenés sem kell. Részvét tehát az ország első vállalatához. Elmondjuk mikép. Hogy a’ társaság a’ jövő országgyűlésnél kamatbiztositást, vagy építési engedélyt, vagy bármi mást eszközölhessen, el kell készítnie tervét, előmunkálatit, kimutatni a’ lehetséget, a’ költséget ’s más efféléket. Ezen előmunkálatok megtétele költséget igényel, ’s e’ költségviselés kívánja a’ közös részvétet. Tehát adakozás leend? Igen i de kamatozó adakozás. Ivek vagynak ezen adakozások feljegyzésére; az aláírások feltételekkel, ugyanannyi kedvezményekkel járnak, mik mutatják, mikép itt nem nagylelkűség, hanem kötelességgel párosult számolás szerepel. A feltételek ezek: 1) aláírni lehet egy ptttól kezdve akármennyit, tetszés szerint. 2) minden aláírt egy pft jogot ad építés végetti alakulás esetére egy 200 pftos részvényre, mellybe az előleges fizetés ’apcent gyanánt be fog számíttatni, de részvény vételre nincs senki kötelezve.3)joguk leend az aláíróknak kevesebb részvényt is venni, mint mennyi az előleges