Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-22 / 93. szám
ból eredt ellenszegülési per mikénti kimenetele bevárását inditványozá, azonban a’ tisztelt’s egyébként ismeretes jogtudós ur eléggé megczáfoltatott azzal, midőn az erdélyi részek viszszakapcsoltatását határzottan kimondó 1836.21d. törv.czikk rendelete, valamint az illy pörökben az ellenszegülést és minden más perorvoslást tiltó 1662:53. törvényczikk szavai ebbe olvastattak, miért is nem lévén a’megye rendeinek okuk már több alkalommal nyilványitott hasonló nézetüktőli elállásra, fels. királyunknak fiúi bizodalommal s az iránti megkéretését határozák, miszerint a’ mondott tör- . vény foganatosítását és a’ törvényes bíróság Kraszna, Zaránd és Közép-Szolnok megyék ellen hozott ítéletének végrehajtását kir. hatalmával eszközleni’s ekép a’törvénytisztelést helyre állitván, ezen súlyos aggodalmakat kegyesen megszüntetni méltóztassék, egyszersmind ezen közérdekű tárgy hathatós pártolására minden törvényhatóságot testvéri bizalommal felszólitandnak.— Pestmegyének a’nádor ő fensége félszázados hivataloskodása közbeni érdemeiért czélba vett ’s jövő országgyűlésen érdemei beczikkeztetése által leendő tisztelkedéshezi járulásra, valamint a’ készítendő emlékpénzek költségeibeni részvétre felhívó levelét az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmánynak kiadatni; az emlékpénzek iránti költségeket illetőleg pedig egy aláírási ívet a’ jegyzői hivatalban nyittatni rendeltek. Pozsony megyének Erdélyország annyira óhajtott viszszakapcsoltatása elősegítésére felszólító levelét, mint a’ közohajtások egyik leg- üdvösebbikét hazafias örömmel vevén, a’ testvér hazai törvényhatóságokat jelenleg az országgyűlés alatt, és egy legalkalmasb időpontban barátságos bizalommal ez üdvös szándéknak részünkről is leendő hathatós előmozdítására felszólitandjuk. — Vasmegyének a’ hazába csoportosan becseditett német megszállások miatti aggodalmas levele pedig az országtárgyakkal foglalkozó választványnak vélemény végett adatott ki. — Ugyanez alkalommal megyei főorvosunk a’ burgonyának ez évben különösen mutatkozó rothadásáról értekezvén, annak mint a’ köznépnél kivált ez évben szűk kenyérpótléknak megóvására szolgáló népszerű rövid oktatást nyujta, melly is azonnal kinyomatni’s fő és alszolgabiró urak által helységenkint kiosztatni rendeltetett, utasításul adván egyszersmind az illető szolgabiró uraknak azt, miszerint járásaikban netalán tapasztalandó kenyérszükséget jó idején első alispán urnák további intézkedés végett bejelentsék. — Ezekután sajnosan emlittetett meg, miszerint most, midőn a’ századokon keresztül pangott vagy elnyomatva volt magyar gyáripar ’s különösen a’ dohánygyártás magányos hazafius törekvések által szép sikernek örvend , a’ kamara a’ ,Pester Zeitungéban azon szándékát hirdetted, melly szerint külföldön készített szivarai ’s burnótai eladására Budapesten raktárt, sőt Temesváron nagyszerű szivargyárt is állitand—miután pedig ezen intézkedés a’ magányos vállalkozóknak versenyzési térrőli leszorittatását ’s e’ szerint a’ bekövetkező egyedárusságra czélzana, és ez a’ magyar alkotványnak 1791. l0iktczikkben kimondott önállóságát ’s függetlenségét veszélyeztetné, ő felségének alázatos felírásban a’ czélbavett egyedáruskodástóli eltiltás végetti megkérése határoztatott annálinkább , mivel az egyedárusság által épen azon népre, melly az állomány súlyos terhei alatt görbedez, legtöbb kár háramlik. Többrendü megyei igazgatás körüli tárgy és jelentések közt szőnyegre jött egyik törvényszékünk elnökének arról tett hivatalos’s illetőleg a’törvényszéket vádló jelentése, miszerint az olly annyira megszaporodott polgári perek vizsgálatára a’ megye által évnegyedenkint tartatni rendelt második törvényszék adolt. Idén öszszeült ugyan, miután azonban egyik ülnök a’ törvényszéknek e’ napon mint törvényszüneti időbeni tarthatása ellen szavazott, azok pedig, kik ezen határnapot kitűzték, megsem jelentek, a’törvényszék minden munkálkodás nélkül szétoszlani kénytelenittetett, melly jelentésre nem hiányzottak a’ törvényszéki tagok ezen tette és a’ házi pénztár terheltetése miatti kifakadások, valamint K. V. törvényszéki választott ülnöknek maga és több társai nevében azon viszszatorlása, hogy ezen vád őt, ki October 12k én is megjelent, ’s általa és többek által a’ házi pénztár terhére előfogat soha, annálkevésbbé pedig ingyen használtatott; azonban a’ megye illyesek jövőrei eltávolítására legczélszerűbbnek látván a’ törvényszék tartásidejének közgyűlésen leendő meghatároztatását, arra november 12dik és december 7ik napjait tűzte ki. E’ megye egy részről egyes polgárai biztosságát, más részről pedig tisztviselőji feletti őrködtetést szem előtt tartván eljárásaikról már régebben jegyzőkönyvvezetést, legközelebb pedig azoknak évnegyedenkint egy e’végre kinevezett küldöttség ekbe megvizsgálás végetti beadatását téve kötelességül ’s csakugyan e’ közgyűlésen hallók ,már a’küldöttségnek a’beadott jegyzőkönyv vizsgálatáról szóló jelentését; egyébiránt ezen, a’tisztviselőknek megye előtti felelősségére czélzó, ’s habár születését a’ tisztújítási pártfelekezetek újabb időbeni súrlódásinak köszönhető intézkedés csupán aként üdvösittethetik, ’s hasznos, korszerű úgy maradand, ha a’ küldöttség vagy utána a’ megye mint P. B. tb. nyilván kimondja, az eljárás formáin túl nem terjeszkedve az ítéletek érdemét érintetten hagyja; — hasonló üdvös határozatot mutathat fel jelen közgyűlésünk abban is, midőn a’ megyei levéltárból valamelly irománynak bármelly hivatalnok részire eddig gyakorlatban volt tértetvény nélküli kiadatását tiltja; végre megyei jelen életünket foglalkoztató érdekes tárgyak elsorolásában nem hagyhatni érintetlenül azt, miszerint az 1840 : 21ik betáblázásiczikket mint a’ hitelezők részirül annyira mennyire biztositó intézetet csak ma értettük meg, megértettük ugyan is, hogy a’megye a'felhivott törvény lelke—de a’ hat évi gyakorlat ellenére, ma egy bírói ítéletnek — mi már a’ kötelezvénynél amúgy is több, betáblázását el nem fogadta.—Hja!de igy vagyunk mi municipalisták, és igazán reánk illik egy idegen utazónak a’ magyar törvényhozó és végrehajtó hatalomról tett azon jegyzete, midőn azokat olly órához hasonlitá, melly úgymond „dum sonat non indicat, dum indicat, non sonat.“ Te vely Elek. Turóczmegyei közgyülés. October 20-án főispánunk közbejött beteges állapotja miatt az ülés meg nem tartatott, hanem az, ’s illetőleg a’ gyűlés folytatása novemberére tűzetett ki. Ez alatt a’ főispán az előbbi egészségét viszszanyervén, az eseményekről jelentést ten a’ kormánynak, minek következvénye vala, hogy novemberbén újra számosan öszszegyülvén, a’ zajongások és verekedések meggátlására, miknek October 19én ’s 20án szomorú szemtanuji valánk, katonai erő alkalmaztatott’s valamint a’megyeház homlokfala előtti téren lovaskatonaság, úgyben a’ teremben is néhány legény a’ tanácskozási csend fentartása tekintetéből felállittatott. Alig jelent meg a’ főispán ’s az elnöki széket alig foglalá el, midőn a’jelenlevők egy része „szabadság szabadság“ szavat hangoztatott, bekövetkezvén azonban nem sokára a’ csend, ’s főispán ur ő mélt. egy rövid üdvözletet, hivatkozólag a’múlt eseményekre is, a’ BRhez előbocsátván legott egy időközben érkezett ’s mult eseményeket legközelebbről érdeklő udvari rendelvényt tűzött ki felolvasásul. Ezt M. F. táblabiró ugyan meg akarta valaminek elmondásával előzni, de mielőtt beszédét megkezdette, odautasíttatott, hogy felolvastatván egyszer a rendelvény, azután kénye szerint nyilatkozhatik’s igy a’többször említett rendelvény kihirdetése megtörténvén, melly szerint nemcsak az augustus 25 én eloszlatott tisztválasztás irányában a’főispán tette helybenhagyatik, hanem valamint a’tisztválasztást megelőzött vesztegetések, úgy az October 19-i rakonczátlankodások iránt részrehajlatlan tagokból álló küldöttség által vizsgálat tétetni rendeltetik ’s egyszersmind főispát egyenesen katonai erő használásra felhatalmaztatik ennek következtében azonnal egy 6 tagból álló nyomozó küldöttséget nevezett a’főispán. Erre következtek a’ szónoklatok ’s legelőször is M. F. nem indítvány- de kérésképen a’ főispánt a’ teremben felállított katonaság eltávolittatására szólította fel, mire a’ főispán kinyilatkoztatván, hogy ő szólásszabadságában senkit az által korlátozni nem akar, de a’ múlt eseményeken okulva, mikről különben a’ felkérő táblabirónak, mint akkor jelen nem voltnak tudomása nem lehet, a’ katonaságot el nem távolíthatja. Folyt ezek után a’vita’s mind a’két párt szónokai vagy támadólag, vagy védőleg léptek föl ’s ámbár többfelé ágaztak a’ megtámadók indítványai, azok mindazáltal leginkább a’ most használt katonai erő, a’ tisztválasztó gyűlés eloszlatása, és a’ nyomozásra kiküldött tagok körül tett kifogásokban öszpontosultak; különösen pedig a’ kinevezett tagok majd arról, hogy egy pártbeliek ’s e’ szerint részrehajlók, majd más efélékrel vádoltattak, ámbár a’megtámadók részéről találkoztak ollyanok is, kik némelly tagokban megnyugvásukat jelentették. Emeltetett szó a’ kibékülésre is,’s e’czélból leginkább a’ tisztválasztás megtartása javasoltatott; de erre a’ főispán kimondá, mikint a’ dolgok jelen helyzetében, főleg a’ miatt, hogy a legfensőbb helyen a’ kir. és rr. egy része által bevádoltatván, mielőtt ez tisztába hozatnék, erköltsileg meg van kötve , a’ tisztválasztást nem tarthatja meg. Javasoltaték továbbá más egyedeknek a’nyomozó küldöttséghez csatoltatása is, miután azonban főispán úr azt ismételve kijelenté, hogy az egyszer történt kinevezéstől semmi esetre sem áll el, a’ vita azon térre vezettetett: váljon a’felolvasott udvari rendelvényben e’ kinevezési joga’főispánnak kizárólag tulajdoníttatik é vagy sem? melly tekintetben miután szinte semmi kiegyenlítés nem eszközöltethetett, végre a’rendelvényben előforduló szavak értelme megmagyarázása iránt, mellyeket a’ főispán ’s őt pártoló szónokok által részére, a’ kinevezési jog közösségét vitatók pedig saját részükre magyaráztak, ő felsége, megkérelni határoztatott. Ezzel az e’ napi ülésnek vége lett ’s a’folytatás következő napra halasztatott. (Folyt.) A’ Szeged-terveavári vasúti mozgalom ügyében ezeket olvashatni a’ II. Újságban: Egyik vállalat szülő anyja szokott lenni másiknak! ’s igy történt, hogy a’ temesvári takarékpénztár választványi tagjai hírlapokból az iránt értesülvén, mikép a’ középponti vasut-társulat lekötelezte magát Czeglédtől Kecskemétig vasutat építeni ’s a’ szegediek is Szegedet Kecskeméttel vasút által öszszekapcsolni;e’végett a’temesiek is egy szeged-temesvári vasút építés eszméjét lelkesen fölfogták, ’s meghányván minden körülményt elhatározták ezen üdvös eszme életbeléptetésére mindent elkövetni. Első lépésök volt tehát a’ temesvári közönséget a’ városházhoz öszszehíni ’s a’ szegedtemesvári vasutat indítványba hozni; az eszme, az egész jelenvolt közönség által lelkesedéssel fogadtatott és egy részvény ára 500 pftban olly módon állapíttatott meg, hogy 100 pftig tört számú részvények is létezzenek; nyomban mintegy 200 részvény aláíratott. Ezen mintegy 12 mérföldet teendő vasút költségei födezésére 1,500,000 pftot gondolunk szükségesnek ’s azért 3000 részvényben állapodtunk meg. Az aláírók a’ szükséges előkészületek megtétele végett a’ következett gyűlésben Szabó Antal első alispánunkat elnöknek, Preyer János polgármesterünket alelnöknek ’s ezek mellé 18 választványi tagot választottak. A’ választvány engedelem végett nyomban a’ nm. k. helytartótanácshoz folyamodott, ezen kívül követeket küldött Buda-Pestre, Bécsbe, ’s ha szükséges lesz, tovább is, kik a’ kért engedelem minél előbbi megadatását sürgessék,a’ vállalatnak pártolókat szerezzenek, a’ vasut-épitési vállalatokról híres Klein testvérekkel, kik a’ közelebb alakított zsidóvári nagyszerű vasgyártás által érdekelve vannak, értekezzenek, ’s a’ szükséges előkészületekről ’s azokhoz értő szakemberekről magoknak előismereteket szerezzenek. A’ nm. kir. helytartótanács engedelme már megérkezett, melly szerint nemcsak az előkészületekhez kezdhetünk, hanem aláírásokat is gyűjthetünk. Fölszólítottuk továbbá Bánság minden hatóságit pártolásra és aláírások szerzésére; az aláírások, mint mondják, valamint városunk keblében, úgy a’ szomszédságban is szép sikerrel folynak ’s a’ vállalat nagy pártoltatásban részesül; nem kétkedünk, hogy az aláirások száma 1000 részvényt nem sokára megütend ’s ekkor társulatunk magát, a’ választvány határozata nyomán, hihetőleg alakítottnak fogja nyilványítani. A’ vállalat, az igaz, nagyszerű és sok pénzt igényel; de ha meggondoljuk, hogy vidékünk Pesttel és Bécscsel most is a’majd gázolhatatlan sár és homok mellett élénk kereskedési öszszeköttetésben van, ’s évenkint több száz ezer mázsára menő terhet szállít föl és alá;—hogy Erdély- Moldva és Oláhország nagy része kereskedését most is e’ vonalon űzi, ’s ha vidékünk Pesttel és Bécscsel vasúti öszszeköttetésbe jő, bizonyosan egész Moldva és Oláhország, úgy Erdély legnagyobb részének kereskedése ezen vonalon fog folyni, ’s a’ levantei kereskedés is útját fölfelé egészen ezen vonalon veendi; —ha meggondoljuk, hogy meglévén Temesvárig a’vasút, Temesvárról az alsó Duna partjáig, és de Erdélybe a’vasút elkerülhetlenné válandik, melly által megint vasutunk a’ többi kereskedői czikk tetemes megszaporodása mellett, — az Erdélybéli sófuvarozást is bizonyosan megnyerendi;—ha meggondoljuk, hogy ezen természettől megáldott vidék maga is bő anyagot szolgáltat kereskedésre, melly ezen vasúton fog tovább vitetni,’s hogy, valamint ezen vidék, úgy a’vasút érdeke is azt kívánja, mikép termesztvényinkre olly olcsó ár szabassék, melly mellett azokat vasúton lehessen szállítani, ha ez — mint nem kétkedünk — megtörténendik: magyar Kanaannak nevezett vidékünk termesztvényinek legnagyobb része fölfelé hasonlag vasúton fog szállíttatni, mi maga évenkint tetemes jövedelmet biztosítana a’ vasútnak; — ha megfontoljuk továbbá, miszerint vidékünk már is nevezetes réz-, úgy vasbányákkal és gyárakkal bírván, ezek pedig valamint a’ kir. kincstár, úgy a’ vasgyári és vasúti vállalatokban nagy hirű Klein testvérek, és vállalkozási szellemükről ismeretes Hoffmann testvérek — nagyszerű működései által napról napra szaporodván és tökéletesülvén, ezek is, valamint a’ vidékünkön létező kőszénbányák a’ vasútnak évenkint nevezetes foglalkozást és nyereményt nyujtandnak, miszerint továbbá: Temesvár és Pest között a’ személyes közlekedés most is nevezetes ’s vasút által bizonyosan itt annyira fog nyomban szaporodni; — ha meggondoljuk, hogy Temesvártól Szegedig sehol hegyek nem lévén ’s a vasút sehol akadályra nem találván, a’vasbányák pedig, honnan a’ vasrudakat kapandjuk, szomszédságunkban lévén,—■ de vidékünk olcsó fával is bővelkedvén, vasutunkat igen olcsón fölépíthetjük;—ha meggondoljuk,hogy a’ kir. kincstár vidékünkön több rendű hatalmas uradalmakat, réz- vas- és kőszénbányákat és gyárakat bír ’s nagyszerű dohánykezelést is űz, lehetetlen, hogy ezen vasutat, mely hadi tekintetnél fogva is oly kívánatos, akkor 555