Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-10-25 / 85. szám

Nemkülönben megjelent,’s Emich könyvkereskedése­iben kapható „Színdarabok ifjúság számára, irta Májer Ist­­v­án, esztergomi pap, és tanár m­ára 48 kr. E’ munka már czél­­a, és irányánál fogva is ajánlatos, ’s méltó, hogy minél na­gyobb keletnek örvendjen. Fábián Gábor magyar akad, rendes tagtól megjelent­­Házi neveléstan kézikönyve.“ Glassikai kalászat szülők és az őket képviselő nevelők nevelőnők ’s oktatók számára, Ilonisius Tivadar után magyarítva . Tehát ismét nevelési munka, épen most midőn a’ kor igényei jobbára nevelési tér­re szorítkoznak, örülnünk kell, hogy e’ szent ügyet azok ka­rolják fel, kik e’téren leghatályosabban munkálkodhatnak s­zerző irodalmunkban ismeretes, ’s róla meggyőződhetni egy ez alkalommal is csak hasznost ültetetett át abba a’kül­­ild terményeiből. A’ munka ára Heckenast Gusztávnál 2 szt . p. Figyelembe ajánljuk. Szinte előttünk egy más elmetermény, az irodalmi hajh­ászat élő példája, ’s tanujele, mennyire nem átallanak né­­melly országjárók a’ legmagasztosabb tárgyat is gúnyul ki­enni eszélytelen pénzkeresetük által. — Egy saját körében ■sztelt ’s munkás férfiúhoz e’napokban nagy pecsétes,’s illő tzimzetü levelet hoznak, mit felbontván, benne b. R­­dern nő­tét hazafisága verseit találja— mellyek által fens. Nádo­­rnk félszázados emlékünnepe dicsőítetnék, — a’ levélhozó a hatalmi czél tekintetéből 30 pengőket követel; mi volt e­­gyéb hátra a’ levél felbontatása után —fizetésnél? Illy jó­­ziva látogatók azonban jól tennék ha tisztelkedésüket egész szerénységgel zsebbe rejtve tartanák. Az Ungar szerint múlt pénteken a’ fővárosi szakácsnők erege és illető halpiaczi közönség nagyszerű kivégeztetése­inek volt tanúja, egy 4 mázsányi viza, melly sajátképen a’ fe­­k­ete tengerben lakott, honnan a’ dunai népség látogatására s Budapest felé kirándulást ten, midőn már czélját majd eléré ■találós ellenségeinek a’ halászoknak kezébe került, kik so­jáig díszlett életét a’ vásártéren irgalom nélkül kioltották, és solt tetemeit a’ nézők ki­váncsiain kapkodták szét, ez ínyáldo­­atot az élet különféle metamorphosisain átkergetendők. Az ehunytnak sírja nem nagy leend, de annál több. Cerrito tánczszerepeiben színházunk ujdon szerződött agjai Idaly Laura és Sáry Fanny is részt vesznek ’s tapsokat iratnak. Most egy harmadik Fanny, t. i. Scherzer Fanny asz s három előadásra a’ tánczszemélyzethez szereztetett. Ennyi Fannyt közremunkálása által lehetlen hogy el ne bájoltassék a’ közönség. A’Havi és Szabó igazgatása alatti Olaszhonban utazott bécsi dalszinész társaság haza térvén, mielőtt téli állomását elfoglalná, nemzeti színpadunkon is múlt csütörtökön és pén­­teken hallatá magát;’s a’ haza fővárosának műveit közönsé­­gét is meggyőzé a’felől, hogy bír azon tulajdonokkal, mel­yek a’ külföld figyelmét is méltán vonák magokra. Mindenik egyedét nemzeti viselet, igazi honszeretet, ’s helyes színmű­­­vészi képzettség jellemzi; ’s csak kü­ltekintetük által is rokon­­szenvet támasztanak a’ magyar nemzetiség ügyében küz­dőknek fáradalmit méltányolni tudók keblében. Nem csoda úgy őket a’ tüzes pillanatu olasznak,derék legényeknek ne­hezék. Színpadunkon a’ külföldön viselt nemzeti öltözetben: bokrélás magyar gucsma, atillaköntös, és sarkantyus csiz­mában léptek fel; népdalainkat kitűnő szabatossággal, ’s né­hol kebelrenditő édes érzelemmel dalták; operában pedig kardaluk vetekedik a’ nemzeti jóhirű kardalnokéival; egye­seik azonban külön énekeikkel e’ dicséretet nem oszthatják. Folinus hangja gyengébb, semhogy első énekest játszhat­nék. Legyenek üdvözölve köztünk a’ jeles dalszinészek, kik rögös pályájokat a’külföldön annyi viszontagság daczára is, miket mindenfelé emlegetnek, dicsőséggel futották meg. Úgy hallik, hogy nemzeti színházunk igazgatósága O­­laszhonból egy új tenoristát fogadott, ki az ottan tanyázó ma­gyar huszároktól tanulja nyelvünket. Egy jó bassistával több szinte nem ártana,’s az igazgatóság ez igénynek is minél e­­lőbb eleget teend. Sem tánczművészségünkkel nem dicsekedhetünk, sem az énekben kitűnő tehetséggel nem bírunk, (már mi, mint e’ rovat[rendes írója) mégis utunkra virágot szórnak: minap egy magas ház alatt jártunkban a’ harmadik emeletből hirte­len nagy virágbokréta hull előnkbe, mit fájdalom, a’ virág­cserép is azon pillanatban követett. Illy megtiszteltetésről,ha még olly szép kezekből jönne is, le kell mondanunk, azon egyszerű okból, mert az edény agyunkkal legszorosabb é­­rintkezésbe jöhetne. Isten őrizze az ujdonságiró életét illy vé­letlen megtámadtatástól. A’ 125dik számú bérkocsis nem járt az első számú is­kolájába. Minap a’ német színház előtt egy zsidónőt gyerme­kestül elgázolt; pajtásai a’ felzúdult közönséghez gúnyosan kiáltozák: „mindenesetre be kell fogatni!“ ’s kedélyesen va­­hotáztak.E’rakonczátlan ficzkókat egytől egyig emberségre kellene tanítni. A’budai irgalmas szerzetesek múlt évben 2530 bete­get ápoltak jótékony intézetükben; ezek közöl 2071 katho­­likus, 393 protestáns, 49 zsidó, 24 óhitü. Múlt szerdán egy kis tűzveszély is volt fővárosunkban, de hamar elmúlt. Illy esetben igen szerencsés a’magyar ter­mészet, minélfogva mint tudva van, hamar ellobban. Budán minap másodévő cseresznyét szedtek,—vidékről epret és zsönge kukoriczát hoznak, ’s az ősz szemünk láttára kivirágzik. Nem úgy van most, mint volt régen. Amerika. Septembe­rjei galvestoni tudósitások szerint minden elhatározó csatára készül, mellytől Mexico sorsa fog füg­­geni. Az amerikai hadsereg 20—30 ezer főnyinek állitta­­tik ’s kevéssel ezelőtt mozgásba tétetett. A’ mexicoi csapa­tok öszpontosulási helye hihetőleg Monterey lesz. Chili statusról egyik valparaisoi levélben következő adatok foglaltatnak: tartományunk az 1839ben végzett pe­rui háború óta legtökéletesb nyugalmat élvez, mit semmi különös fontosságú esemény nem zavart meg. A’ kormá­nyt változtatások mindenkor az alkotmány szabta után ’s minden háboritás nélkül mentek véghez. Legutóbbi válasz­tásoknál ugyan némi nyugtalanító mozgalom fordult elő, ez azonban csak a’ legalsó néposztályra terjeszkedett ’s a’ kormány erőteljes közbelépése következtében csakhamar elfojtatott; most már semmi kétség többé, miszerint a’kor­­mánypárt, mellyhez valamennyi földbirtokos tartozik, a’ győzelmet ki fogja víni, ’s a’ mostani elnök dán Manuel Bul­­nes, a’ legközelebb öt évre ismét elnöknek választalik. E­­zen folytonos béke mellett a’ természet megáldotta ország segédforrásai mindinkább kifejlődtek, ’s miután lakosai gazdagsága is lépést járt emelkedésével, természetesen a’ vágy is növekszik, miszerint ezen barátságos, a’kereske­dés és közlekedést egyaránt előmozdító viszonyok tovább is háborútlanul fenálljanak ’s a’ szerzett tulajdon ezáltal biz­­tosittassék. Minden idegen státussal barátságos viszony­ban ’s növekvő közlekedésben állunk. — Az idegen hajókon behozott áruktól szedetni szokott vámok, valamint az illyen hajóktól járó kikötő dijak változatlanul megma­radtak. Az egyesült státusok és Spanyolország azon egye­düli állományok, mellyek kereskedelmi szerződést kötöttek országunkkal, miből azonban ezek is kevés előnyt húznak. Angliával egy szerződésünk van a’ rabszolgaságot illetőleg, egy általán­os kereskedelmi szerződés, mellyben az angol ügy­viselő az itteni kormánynyal megegyezett, sem az an­gol kormány jóváhagyását nem nyerte meg, sem itt a’con­­gressusnak nem tetszett; mert egyoldalú szerződvényekkel nem akarják itt kezöket megkötni. Az ország pénzügye szerfölött jó lábon áll. A’ bevétel múlt évben 3 millió 300 ezer dollár volt, ’s miután a’ kiadás csak 3 millióra ment, 300 ezer dollár maradékot hagyott. A’bevételi főöszszeg (1 millió 800 ezer dollár) a’vámokból, aztán 700 ezerd. a’ dohány ’s kártya egyedáruságból, ’s végre a’ kormány átvette tizedekből származik. A’ kiadásokból a’ katonaság, tengerészet’s polgárőrségre,melly utóbbi az egész ország­ban igen helyesen van rendszerítve, mintegy 1 millió dol­lár megy föl. A’ körülbelül 2200 főnyi rendes katonaság ré­szint őrségeskedik különféle városokban, részint védül az indiánok ellen a’ déli határon állomásoz.Az idegen,valamint az elismert belföldi adósság kamatait rendesen fizetjük (e­­lőbbi mintegy 1 millió, 600 ezer utóbbi 1­­0 millió dollárt teszen.) Mindez világos bizonysága azon hitelnek, mellyet a’ kormány benn úgy mint a’külföldön élvez,’s valóban köz­társaságunk pontosabban teljesíti kötelességét, mint bár­­melly egyéb délamerikai státus. Mi már a’kereskedést ille­ti, ez mind Európával, mind Amerika többi státusaival foly­tonosan virágzó állapotban van.A’ beviteli czikkek legna­gyobbrészt kézműáruk, miután országunk eddig elő semmi gyárakkal nem bir, azonkívül vas, higany, dohány, czukor ’stb.hozatik be. A’ kivitel mindenek előtt nemes érczekben, arany ’s ezüstben áll, melly pénzzé véve vagy rudakban vitetik ki. Ide járul bőr, gabna, liszt ’s az éjszaknak fekvő tartományok termékei: salitrom és guano, kakaó, indigo’stb. Chili érczgazdagsága rendkívüli, aknái 1844 ben adtak 4 ezer márk aranyat, 137 ezer márk ezüstöt, 88 ezer mázsa rezet rudakban ’stb. Az öszszes ércztermés értéke must év­ben 4 millió dollárra ment. Az angol kereskedés kétségkí­vül a’legnagyobb; értéke tán felét képezi a’fenn elősorolt ki- ’s bevitelnek. Sissmyd­orgzing. Épen három negyedkor 3 órára jelenté­sét. 6án délután álgyűdörgés a’ franczia hgek Madrid városhatárán meg­­jelenését.Negyedfél óra volt,midőn számos és fényes hadi­kar kíséretében a’ bilbaói kapuhoz érkeztek. Montpensier herczeg jobbján Narvaez,’s balján Aumale­ng volt látható, kinek jobbján ismét hadminiszter Sanz tábornok volt. A’ herczegek mögött Pezuela, Concha, Cordova, Mazzaredo’s egyéb Madridban létező tábornokok lovagoltak. Egy század Mária Krisztina lovasezredéből képezte az őrkiséretet. Erre következtek a’ madridi ayuntamiento tagjai hármankint együtt, hat díszkocsiban. Az őrségcsapatok kettős sort képezének a’ bilbaói kapu előtt egynegyedórányira. Mont­pensier herczeg úgy látszik igen kedvező benyomást tőn a’ hölgyekre. A’ herczeg, ki a’ megboldogult orleansi her­­czeghez hasonlít, halványan nézett ki, ’s nemes öntartás­sal köszönt a’ népnek.— Aumale’s Montpensier hercze­gek po­. 8kán a’királyi család kíséretében El Pardo va­dászvárba mentek egy kis vadászmulatságra, honnan még az­nap viszszaérkeztek. Madridból od­.­llkéről következő sürgönyi tudósí­tás érkezett Párisba: 1) Tegnap éjjel, két negyedkor tizen­egyre, mentek véghez a’királynő ’s don Francisco de As­sis infans, továbbá donna Luiza infansnő’s Montpensier­­y közti házasságok. 2) Ma reggel 11 órakor tartatott az egy­­bekelési mise az atochai egyházban. Madridból odt. 8káról három lapban jelentetik, mi­szerint egy tisztet fogtak el, ki két pisztolylyal el volt látva ’s megvallá, hogy Montpensier herczeget meg akarta gyil­kolni. A’tudósitások részleteiből egyébiránt kiviláglik,hogy az érintett tiszt nem volt eszénél. Neve ezen egyednek Ola­­varria, ’s egykor kiadója volt a’ „Huracan“ (orkán) czimű­ politikai lapnak. Már a palotába lépte előtt észrevették, mikép sompolyog e’ körül, miért is mindjárt a’bejárásnál feltartóztatták. A’ nála találtatott két pisztoly golyókkal ’s ónseréttel volt töltve. Megvallá szándékát, miszerint előbb a’ herczeget, aztán önmagát akará meggyilkolni. Angiia. A’ Britannia lap a’ spanyol házasságügy fölötti el­mélkedésében némelly józan nézeteket nyilványit. Mondja többi közt: a’franczia beavatkozás Spanyolországnak, min­dig ártalmára szolgált, Spanyolország a’francziákkali ba­rátságnak épen annyi szerencsétlenséget köszönhet mint ellenségességet, mindkét nemzet jelleme ollyan, miszerint soha sem vegyülhetnek öszsze; ha egybe is lehetne őket né­mileg forrasztani,mint ellentétes elemek,viszsza fognák egy­mást taszítani, de Spanyolország leendne a’ gyöngébb, szenvedőbb rész. .,A’ többi hatalom politikája —­ folytatja a’lap —mindkét résznek külön’s egymástól függetlenül tartására czéloz. De ezen politika azon pillanat óta lehetlen volt, midőn Aberdeen lord, bizonyos záradékok alatt, meg­egyezését adá Montpensier herczegnek az infansnővek­ há­zasságához.“ Angol közbejárulást a’ lap azonban nem tart helyesnek, mennyiben t. i. ezt azon a’tehetségen akarnák alapitni, hogy Spanyol és Francziaország valaha tán egy uralkodó alá fognának kerülni. „Egy illyetének tehetségek közé tartozik, mire mint csupa tehetségre egy státusférfi­­nak sem szabad tekintettel lenni. Legyen bár lehetséges, hogy az infánsnő a’ spanyol trónt örökli, milly kilrás a­­jánlkozik Montpensier herczegnek a’franczia trónöröklés­­hez?Közte’s a’korona között állnak először Orleans herczeg fiai, egészséges, viruló fiú mindkettő, aztán három testvé­re, Nemours, Joinville és Aumale herczeg, mind házasak, mind reményteljes kilátással számos utódságra. Öröklési háború tehát csak annyi mint lehetetlenség. De föltéve bár, hogy számtalan évekkel utánunk ezen házasságból szár­mazandó utódok örökösei fognának mind a’ két trónnak lenni, valószínű, miszerint a’ sáli törvény, melly egyik or­szágban érvényes, másikban nem, a’ koronákat a’ család különféle ágaira osztandná. Minden esetben tehát egyiránt nem áll a’ két ország egyesülése. Spanyolország fel fogna ellene kelni —egész Európa közbelépése következnék. De váljon státusművezetünk fog e hasonló tehetségek alapján tovább menni? Akarand­ó kormányunk illy távol kilátások rovására más kormányokkal öszszezördülni? Várjon aka­runk e valóban most casus bellit csinálni azon tehetség el­hárítására, hogy egykor­­ száz év múlva ne születhessék belőle basus belli? Francziaország sokkal hatalmas a nem­zet, semhogy oktalan követeléseknek alárendelje magát. Nem reméllhetjük, hogy szövetségeseinek parancsoljunk, ha mi a részünkről hatalmas okkal nem bírunk az ellenve­tésre. Kifejezhetjük sajnálkozásunkat Montpensier házas­sága fölött, de ha a’legközelebb érdeklett országok el van­nak reá határozva, nem tehetünk egyebet, mint hogy az e­­gész dolgot folyamára hagyjuk. Kötelességünket teljesítők, midőn rászalásunkat kinyilatkoztattuk. Kimerithetlen anekdota—kincstár spanyol házas­ságtörténet. Madridban ’s az után Madrid felé bombasticus hyperbolákban duzzadoz az udvari bőbeszédűség, ’s a’há­zassági előkészületek keleties fényszerüsége metsző ellen­kezőiben áll a’spanyol státusszegénységgel. A’ journ. des Débatsnak Madridból od­.­tjéról következőt irnak:„A’ fran­czia herczegeket nyugtalanul várják. A’ madridi lakosság lelkesülten ’s hizelgőleg fogadandja őket. A’királynő által vőlegényének adandó ajándékok közt az aranygyapjas ren­det, egészen gyémántokkal körülrakva, egy gyémántokkal kirakott kardott a’III. Károly által használt drága marko­lattal, ’s a’ marsalbotot említik. Don Francisco infans ki­rályi unokahugának egy brilliántokkal ékes legyezőt aján­dékoz, mellynek értéke ’s ízletes munkája csodálatot éb­resztés Luiza Ferdinanda infánsnőnek egy arany’s brillián­tokkal ragyogó virágkosarat. A’ királyi várban tiz igen pompás státuskocsit rendeznek, mikben az udvar az es­­ketésre menend az atochai egyházba, ’s később, Aranjuez­­ból viszszatérése után, ünnepélyes menetet tartani Ma­dridba.“ Ezen leírást a’ Constitutionnel folytatja, melly sze­rint ugyanis Lajos Fülöp Montpensier herczegnek és me­nyének szabad lakást és asztalt adandó szolgálatot, ’s e­­zenkivül még évenkint 120,000 frankot kötelez, holtaután­­ra pedig hallomás szerint 3 millió frankot biztosit neki. Az infánsnő öszszes vagyonértéke 57 millió reálnyi. A Hír szerint don Francisco d’ Assis infans, nőszülése után is ideiglen csak ő királyi fönsége melléknevet viselend, jól­lehet a’királynő kívánsága­it ő felsége ’s király czimmel felruházni. Csak az újabb cortes, melly hihetőleg decem­berben ül öszsze, fog e’tárgy iránt tanácskozni.

Next