Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-04-12 / 29. szám

nyomor egy élőképével találkozók, ki őt alamizsnáért szólilá , meg; szánakozásból egyik garasát oda adva nemsokára egy vendéglőbe tér, és szomja enyhítésére félmeszely 12 tűst adat magának; néhány perez múlva a’ koldus is megérkezik, ’s jól­­tevője mellé ülve egy meszelyt parancsol a­­ tilosból. E’ ta­pasztalásra furcsa eszmék keletkeztek az adakozó agyában; de csendesen és több gonddal fogott napi munkájához. — A’ pestmegyei takarékpénztár marsziusi forgalma következő volt: pénztármaradvány 143,689 frt 41 kr. 4-5 percentes beté­teink: 187,300 frt 11 kr.visszafizetett tőkék: 135,363 frt üssz. 4(1'»'3 52 frt 52 kr. Kikölcsönöztetett: 214,434 frt'42 kr.4—5 procentes betételek kamatleszámitással: 125,739 frt 29 kr. Tiszta pénz m. 126,­88 frt 36 kr. p. p. Az Életképek 13dik számában azon hír közöltetvén, mi­szerint némelly ‘fiatal irók‘elhatárzák magok között, hogy ezentúl semminemű, szépirodalmi lapba nem dolgozatai­nak,’s közlő az érdeklett egyedeket fölszólítja, hogy e’ hir alaptalanságáról nyilatkozzanak. Miután e’ hir és közlés alulirtakat illeti, miután néhány lap ujdonság-iróji és le­­velezéji, e’ közlés nyomán, alulirtakról is elferdített tudósítá­sokat’s epés megjegyzéseket kezdettek hintegetni a’közön­­ség előtt, szükségesnek látják alulírtak kinyilatkoztatni, mi­szerint, igen is, ők elhatárzák, hogy, folyó év július első napjától kezdve, munkálkodásukat a’ szépirodalmi lapoktól megvonják’s erejüket nagyobb dolgozatok ’s különösen pedig majdan egy általuk közös erővel megindítandó iro­dalmi vállalat kiállítására forditandják, kijelentvén egy­szersmind jelen nyilatkozatban, miszerint alulirtakat ezen iro­dalmi vállalat létesítése czélján kívül semminemű mellékes, vagy talán, mint némellyek hinni és állitni akarnák, szenve­­dély­ szülte czél nem vezeté. Ennyit a tisztelt közönségnek Unitus adni, s némellyek irányában megjegyezni alulírtak kö­telességüknek tárták, nehogy számosan homályban legye­nek azon czélnál és téren, mellyen minden félreértés kikerü­lendő,’s mellyen a’ tiszt. közönség alulirtakkal hihetően mi­­nél előbb találkozni fog. Kelt Pesten april­ikán 1846. Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókay Móricz, Kaján Ábel, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Petőfi Sándor és Tompa Mihály. §|innjoloM74|[. Az új minisztérium említett nyilatkozványaköv. hang­zik : ,,A’ borzasztó viharok, mellyek VII. Ferdinand király halála óta a’ trónt megrázták, mellyre fönséges leányát, Izabella királynőt ’s uralkodónőnket,jog és győzelem eme­lők, annak teljeskorűsága kinyilatkoztatásával ugy látszik szűnni kényszerűltek, ’s a’ nemzet, melly béke és nyuga­lom után sóvárgott, ezt biztosan reméllte is. De mióta a’ felforgatások, miket e’ század eleje óta szenvedőnk, dics­­vágyás óhajtásokat keltettek föl,a’társas rend folyvást nö­vekedő zsibbadása a’nemzet ama szép reményit meghiúsí­tó. A’ nyilványos „sajtó,a mellynek erkölcsre, felvilágosítási eszközökre ’s oktatásra vezető iskolának kellene lennie,ke­vés tiszteletreméltó kivétellel, nem volt egyéb örökös bot­­rányforrás és olly szövétneknél, melly naponkint a’ közön­ség közepébe hajittatik azt lángba hozandó ’s elhamvasz­tandó. Hiába tétettek ismételt kísérletek e’ baj elhárítására ’s azt (a’sajtót) saját kicsapongásitóli megmentésre. Mig a’ sajtó az első pillanatban megfogant ösztönnek engedelmes­­kedék, és semmi korlátot többé nem ismert, feneketlen mélységbe zuhant ’s midőn a’ vész néhány pillanatai múl­va, hol hadeszközként hasznosnak mutatkozék,­­reménylők, mikép befolyásával a’ társas életi átalakulásra hatand , a’ megtámadásokkal nemcsak fel nem hagyott, sőt még újabb útba vágott rendelkezésül állt a’ gonosz szenvedély ’s ma­gányérdekeknek, ’s eltévesztő véleményét a’ sokaságnak, melly szokás és hajlam következtében már eléggé szivesé az ideiglenes ’s gyönge kormányokat, miket föl- és eltűnni látott. A’ forradalomból csodaszerün megszabadított cse­kély maradványa azon engedelmesség és szent tiszteletnek, mellyel királynőnk trónja iránt tartozunk,szinte megtámad­­tatási tárgyul szolgált,és pedig azon személyek résziről, kk kevéssel ezelőtt hazafiui erély­es nemes öntagadással ipar­kodtak megmenteni azt.Ezen öszszeesküvés, melly vakme­rőn neki törtet minden státushatalomnak, és semmi nevet nem hagy érintetlenül, természetes keserű gyümölcsöket termett. Gondosan intézett cselszövények még az okos és értelmes személyeket is megmaszlagositák a’ bizalmatlan­ság és meghasonlás mérgével. Hamisság, rágalom és bot­rány pazarul szórattak a’ trón lehető legnagyobb elnép­­szerűltenitésére, ’s mindennek, mi azt környezi, gyűlöletess­sé­ tételére. Egyik oldalon hiszékenység ’s eszélytelen ha­­zafiság, másikon közönséges hiúság, gyermeki félelem,leg­­nemesb érzelminknek adott rész irány, feledés vagy hi­ány azon elvek iránti hitben, miken a’ monarchiák szilárdsága nyugszik, ’s mindenekelőtt az eszmék általányos öszszeza­­varodása, olly állapotba helyeztek, melly ha még sokáig tart, a’közrend, trón, kormány és országos intézvények romlását fogná vonni maga után.—A’kötelesség ezen drá­ga tárgyakat megmenteni ’s azokat jövőre minden leala­­csonyitástól megóri, ő felségét, a’ státusérdekek örökös képviselőjét az országos ügyek ezen terhes állapota fölött tanácskozásra kényszerítő. —Minthogy ő felsége e’ czélra azon személyeket, kiknek neveik e’nyilatkozványhoz mellé­­keltetvék, segítségére felhivá, ez utóbbiak, pillanatig sem vonakodván, elfogadók a’ tisztet szembeszállani egy illy, szerencsére csak ideiglenes,helyzet veszélyivel, ’s készek a’ rend elleneivel,bármilly álarezot is vegyenek föl azok, meg­küzdeni, mig le nem győzetnek; készek a’megzavart egyen­súlyt a’ statushatalmak közt ismét helyreállitni és tág ala­pon az ország csendét, a’ trón iránti kegyeletet ’s az intéz­­vények előtti tiszteletet megerősitni, miket fönséges ural­kodónőnk a’ spanyol nép dicsősége ’s üdvére sértetlenül kíván fentartatni. A’ mostani kabinet szándéka őszinte ’s azt hangosan hirdeti is, mert hazafiasnak’s nemesnek látszik előtte. A’ képviseleti rendszert pártolva, mellyet a’ cselszövény ’s megvesztegetés kezeiben veszélyeztetve tenni vél, iparkod­ni fog az által megmenteni, hogy erkölcsösbbé teszi; mig a’ trónt’s a’ legrégibb ’s legnépszerűbb spanyol intézvényeket bálványzásig tisztelendi, törekedni fog, azt előjogai szabad gyakorlatában fentartani, a’ közvélemény előtt pedig a’ tisztelet azon fokára állitni, melly őt joggal illeti. A’ mos­tani kabinet tehát nem fogja megengedni, hogy a’pártok mérges nyilai a’ trónt érhessék. Korának szülötte lévén a’ kabinet, nem fog reformo­kat megvetni; kötelességének fogja tartani azon érdeke­ket, mik a’ törvények árnyéka ’s utalma alatt léptek életbe, tisztelni, azokat megerősitni ’s még mi több, buzgón mun­­kálkodandik, hogy a’ tartósság utólsó pecsété nyomassák rájok. Egyszersmind azonban tudandja tisztelni azon érzel­meket, miket a’ történet ’s hagyomány a’ nemzeti jellem­mel öszeszeforrasztának ’s mig az iránt, mit spanyolok idők óta tiszteltek ’s tisztelni az emberek soha meg nem szűn­nek, hódolattal viseltetik, gondja lesz, hogy a’ kathol. val­lás kellő megtartása valóság legyen. Igazgatásban a’ kabineti eljárásnak alapja erköltsi­­ség, takarékosság, rend, erélyes és gyors végrehajtás ’s egyszersmind minden törvényes érdek ótalmazása lesz. E­­gyike se forduljon ez érdekeknek siker nélkül a’ kormány­hoz. Az erkölcsi érdekek a’máris megkezdett minden köz­hivatali átalakulás folytatása ’s közvetlen végrehajtása ál­tal legyenek biztosítva; anyagi érdekeket sem fogunk szem elől téveszteni’s a’ javítási szükségnek, melly korszakunk kitűnő jelleme, naponkint elégtétessék. Mi a’ pénzügyet illeti: a’közkiadások egy része, men­nyiben lehetséges, tüstint csökkentetni fog. Bizonyos ter­hek megszünendnek ’s minden el fog követtetni, hogy a’ szolgálati szükségek öszhangzásban legyenek a’ tisztelet­tel, mit a’ kincstár másnemű kötelezései igényelnek. Azon dicsőség, mellyet az új kabinet elérni óhajt, szolgáljon bizt­ositékul,hogy ez ígéreteknek szigorán kell teljesitletniök. Röviden a’ kabinet iparkodni fog, felelőssége alatt, a’ tárgyat, melly a’ politikai vitatkozások ingadozó ’s viharos jelleme következtében számos év óta rendeztethetlen, erő­teljesen keresztülvinni, ’s ha netán valamelly rendszabál­lyal alkotványszerű hatalma határait tulhágni találná, a’ cortesnek e felől száámolni fog, annak ítéletét elfogadván, ’s­ védelmezését a’ szükségben ’s mentségét az eredmény­­ben találandván. Ez a’ ministerium politikája, nyíltan előadva indo­kai, létesítési eszközei ’s végczélja szerint. Ennek szeren­csés valósítása végett a’ nélkül, hogy az ország sajnos zen­dülésekbe döntessék, szükségesnek tartják ő felsége mos­tani tanácsosai a’ kormányt erőssé tenni’s erre fogják irá­nyozni minden törekvéseiket. Eltökélve az erkölcsi és physikai fejetlenséggel,melly az ország minden pontjain mutatkozik, haladék nélkül meg­küzdeni, a’ miniszterek üdvös rendszabályoktól soha nem fognak vonakodni,bármilly szigorúaknak látszassanak is a­­zok hasonló körülményekben.Semmi rendetlenség vagy illy­­nemű kisérlet ne maradjon büntetetlenül. Tisztviselők,legye­nek bármilly ranguak,kik a’kabinet terveinek ellenszegülnek vagy amaz n­dvtelen gyöngeségi példákat, mik intézvényink ’s a’nemzet nyugalma és szerencséjének olly ártalmasak vol­tak, ismét megújítani akarnák, rüszint el fognak bocsáttat­ni,­ ha a’dolog helyzete kívánja,szigorun is megbüntettetni. —Ellenben becsületes, munkás és képes hivatalnokok,bár­milly politikai véleményüek voltak is előbb, ő felsége kor­mányánál folyvást föltétlen utalomra ’s gyámolittatásra ta­­lálandnak. —­Hogy magának minden pontra nézve ’s haladéktala­nul engedelmességet biztosítson e’ rendszabályokat illető­leg, miket a’ kabinet érett megfontolás után hozott’s ő fel­sége jóváhagyott, számit erős, fegyelmezett’s loyalis had­seregre, a’ nemzet tanúsított ítélete ’s bölcseségére és a­­zon erőre, mellyet neki nemes, indokaiban ép olly alapos, mint ezéljóban szent vállalata nyújt. Madrid, mart. 18.án. 1846. „(Aláírások).“ Anglia- Mart. 23. felsőházi ülésben Izland helyzete kerülvén szőnyegre, Grey gróf az izlandi közmunkákra legutóbb az alsóházban megszavazott pénzajánlatokat ugyan pillanatra hasznosaknak tartja,de szóló szerint azok még is csak mu­­lékony segítség ’s egyedül mesterkélt foglalkozást szerez­nek. A’ többé kétségbe nem vonható szükség ez; az izlandi népnek állandó munkát kell szerezni ’s e’ valódi javítás csak úgy történhető, ha magán­vállalatokat ébresztinek, pártol­nak’s előmozditnak.Kószálvá világítván fel némelly árnyék­oldalait „az élet- ’s vagyon utalmi bilinek“ kiemelő szóló, mikép Izland bajának igen nagy része a részhaszonbérlési rendszerben fekszik ’s aztán az izlandi statusegyházat, mi­kép az most van, támadá meg. 7—S00ezer ember számá­ra, kiknek legnagyobb része különben is tehetős osztályhoz tartozik, egy statusegyház tartatik fen, mellynek évi jöve­delme 6 — 800 ezer ft sterling; épen ezen csekély népség végett, azonkívül az unió óta több mint 600 ezer ft sterling fordittatott oktatási czélokra, mig Izland öszszes népessé­­gek o ha katholikus, kik papságukat önmaguk fentartani kénytelenek. Ez minden bizonynyal rész rendszer, mellyet megváltoztatni szükséges. Mind két felekezetnek Izlandban, erről szóló tökéletesen meg van győződve, egyenlő lábon kell állania’s egyiknek sem szabad statusjogilag több előn­nyel bírni a’másik fölött. Ezen pont ’s azon nehézségeknek, mellyek eszméje valósításának ellenállának, terjedelmes’s kimerítő meghányása után ő lordsága felirat-inditványzás­­sal végzé beszédét, mindazáltal határozottan ’s világosan kijelentve, mikép nem szándéka külön rendszabályokat ja­vasolni, hanem ezt a’ kormányra vagy más lordokra bízza. Wellington herczeg a’kormány nevében a’ felirat ellen nyi­latkozott,mi mellett különösen az izlandi statusegyházat vé­delmező, miután ennek fenállása ünnepélyes szerződés ál­tal van biztosítva ’s megszüntetése Izland bajait épen nem enyhitné. Ezen bajok létezését egyébiránt ’s az ezeken se­gítést elkerü­lhetlen szükséget az ősz herezeg sem tagadá. Fortescue,Fitzwilliam ’s Clam­i­arde grófok mellette, Brou­gham ellene volt az indítványnak. Ez utóbbi még az uj kényszerítő bilit magasztalé is, mint melly egyedül képes az izlandi grófságokban a’veszélyeztetett békét ismét visz­­szaállitani. Westmeath és Londonderry legroszabb követ­kezésektől tartanak illy felirat folytában, mellynek czélja,ez utóbbi szerint, nem volna egyéb, mint a’ tulajdonjogok fel­­dulatása ’s viszszatérés az 1798ki eseményekre. Izland fő­titkára gr. St Germans is az izlandi statusegyház fendagya­­tása mellett ’s az indítvány ellen nyilatkozott, hozzátéve mindazáltal, mikép a’ kormány őszintén törekszik ’s kíván minden izlandi hitfelekezet ’s párt iránt egyenlőn igazságos lenni ’s mindnyájokat testvéri szeretet kötelékivel egybe­­füzni. Ez politikája Peel kormányzásának ’s az elismerés napja sincs olly meszsze már. Grey gróf indítványa erre 61 szóval 17 ellen viszszavettetett. — Mart. 23kai alsóházi ülésben Patten V. külön bizott­ságot indítványozott, melly meg fogná vizsgálni, mennyiben ’s milly elővigyázati rendszabályok alatt engedhető meg a’ vasut-egyesületek öszszeolvasztása, illő tekintettel a’ ke­­reskedelmi’s országos közérdekekre. Inditványzó megjegy­zés, mikép ezen kérdés egyike a’ legfontosbaknak, miután ha nem a’ legnagyobb vigyázattal jár el a’ ház e’ dologban, könnyen nem is gondolható veszély származhatik belőle. Az indítvány több oldalról pártoltatásra talált. A’részesek tolongása a’ ház választványi ölésibe olly nagy és viharos, hogy ezek egyikébül nem rég erőhatalommal kellett a’ hall­gatóságot eltávolítani, mert a’ folyvásti tolongás zavarta már a’ tanácskozásokat, aztán kom­­olly iszonyú jön a’ to­lakodás, hogy az ajtót egészen benyomták.—Patten indít­ványa végül elfogadtatott. Erre nemsokára Palmerston lord a’ britt és franczia beavatkozást a’ rio de la platai ügyben h­ozá szóba kezdvén: várjon Anglia az argentini respublica ellen visel­t háborút vagy nem? Peel válaszolá, hogy a’ köz­­bejárulás csak akkor történt, miután a’ baj már elviselhete­lenné len ’s minden jószerü mód sikeretlennek mutatkozék. A’ közbejárulás egyetlen czélja a’béke-helyreállitás, melly­nek hat hét évi félbenszakasztása a’ kereskedésre nézve szerfölött ártalmas ’s Montevideo függetlenségének bizto­sítása.A hódításokra vagy különös kereskedelmi előnyökre egyike sem czélzott a’ két hatalomnak, az admirálok uta­sítva voltak néhány kikötőt ostrom alá venni, miknek elzá­­ratása által legkönnyebb eszközölhetni az argentini haderő viszszavonulását; ez még nem háború, mint ezt számosabb példa bizonyítja. A’paranai hadjárás, melly véres ütközet­re vezetett, nem az admiráloknak adott utasításokon alap­szik, valamint eddig előmégbe sem is érkezett illető tudó­sítás a’ dolog valódi oka felől.Végül a’ gabnabill másodszo­ri olvastatásáról tanácskoztak. Yorké a’ bili visszavetteté­­sét inditványozá, midőn azt hat hónapra elhalasztatni kérte ’s utána még számos szónok nyilatkozott Peel és javasla­tai ellen. 24kén a’tanácskozást folytatták. A’ britt akadémia legutóbbi gyűlésében Bey Oglu bol­gár herczeg volt jelen, ki a’ franczia’s angol kormányok fi­gyelmét országa sorsára fordítni törekszik ’s diplomatikai köz bej­árulásuktól honfiai helyzetének javulását várja’s re­ményű, kiket most a’ török tisztviselők szerfölött nyomnak ’s mindenkép sanyargatnak. A’ herczeg már is hoszszas i­­deig értekezett Aberdeen lorddal’s legbarátságosb fogad­­­ tatásban részesült. 173

Next