Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-05-28 / 42. szám

PEST, FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések ’s elő­léptetések; néhány szó a’tiszavölgyi vízszerkezet hasznosítása tárgyában; még egyszer a’mesterinasokról; szepesmegyei köz­gyűlés folytatása; Zemplény állapota é s közgyűlése; Szerémmegye tisztujitás előtt ’s annak uj tisztikara; Mármarosmegye közgyű­lése; losoncz ref- egyházkerületi gyűlés; budapesti napló.) Amerika. (Az éjszakamerikai hadsereg Texasban; Slidell mexicói követ; mexikói mozgalmak, Santa Ana és Almonte tábor­nok; l’aredes nyilatkozványa; újabb hírek Új-Yorkból; texasi bel­zavarok és unió.) Anglia. (Watson parliamenti indítványa a’bírói illetőség­ről; angol egyházi reform; O’ Brien szabadon bocsáttatása iránt; két hivatalegyesitést lépésnek gyanitnak a’ centralisalióra; angol egyház terjedése a’ gyarmatokban; keletindiai társaság részvé­nyeseinek közgyűlése; Albert bg. május 14-i londoni hír­) E 1 e­g­y h­i­r. Értesítő; dunavizállás. Magyar- ém Erdélyország. Ő cs. s ap. kir. fels. gróf Eszter­házy Bálint cs. kir. kamrást és Ausztria részéről stokholmi ügyviselőt, a’ svéd udvarnál rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré ki­nevezni, a’ pesti első bíróság a váltótörvényszéknél megürült ülnökségekre Cserneczky Józsefet ugyanezen váltótör­­vényszék tollnokát, Majthényi Alajost volt barsmegyei alispánt és S­z­é­ll Kristófot a’ hétszemélyes főtörvényszék­nél váltószaki­ogtatót érdemesíteni, továbbá Novák Fe­­renczet a’ horvátországi Ítélőtáblánál szegények ügyvédét egyszersmind a’báni táblánál szegények ügyvédévé, H­u­m­­m­e­r József bánya- ellenőrt ideiglenes főtiszti-segéddé és pénztár-ellenőrré; Zsigmondi Vilmos k. bányagyakor­­nokot ideig, bányagondnokká és mérnökké Sresiczán; Készt Béla kir. bányagyakornokot ideigl rétegmesterré Moravi­­czában Bogsán mellett; Raymann János k. ellenőrt pénz­tárnokká, F­áb­e­r Ignácz anyag-eladót és kasznárt resiczai szergondnokká nevezni, végre az újon felállított közlekedési útvonalon, hol az Zeng és Sz.György közt az ó úttal érintke­zik „A b­ato­v­oM néven útlevél-hivatal—felállitást kegyeim, megengedni méltóztatott. A’ am. m. kir. udv. kincstár a’ beszterczei k. helyettes bányabiróságnál megürült irnokságra Gyurkovics Sá­muel pályavégzett akadémiacst érdemesité. A’ temesvári postaigazgatásnál megürült járulnokság­­ra P­u­s­k­á­s­y László budai k. főpostahivatali gyakornok lön alkalmazva. Néhány an­­y­ilizavölgyi vizuerkeret hasznoallán» tárgyáltim. Egy nevezetes életkérdés küszöbén állunk, mellynek szerencsés megoldatásával de­rül talán fel hazánkra,legalább anyagi jóllét tekintetében, a­­zon szép hajnal, mellynek egykori megérkezését, a’ meg­semmisülés rémképivel ijesztő sír széléről az élet után so- Várogva olly régen énekli szegény nemzetünk. — A' Tiszát, hazánk szíverét, égre kiáltó elhanyagolta­­tásáért, úgy látszik boszújában, mindinkább veszélyesbben szertedühöngő folyamat,miután árjaiban már fuldokni kez­dőnk, valahára szabályozni készülünk, részint hogy kímé­letlen árjai alá temetett roppant kincset huzzunk ki a’ sár­ból, hol azt vétkes gondatlanságunk olly hoszszas időig hasztalanul heverni engedé, részint hogy magát e’ derék folyamot, melly eddig sújtó átok vala inkább nyakunkon, a’ haza megbecsülhetetlen kincsforrásává teremtsük az által, hogy a’hon terménydus vidékét,az alföldet, közelebb érint­kezésbe hozzuk a’ műiparra teremtett felső tájékkal, hogy az eddig egymás nélkül halállal küzdő két testvér, a’ ter­mesztés és műipar, egymást közelebbről ölelhetve, egymás karjain, az őket minden irányról veszélyesen fenyegető zi­vatarokkal könnyen daczoló törzsekké erősűljenek; szóval hogy az ország belsejében a’ két egymásért teremtetett vi­dék között, az eddig semminél körülbelül károsabb közle­kedés helyett legolcsóbbat’s kényelmesbet állítsunk: a’Ti­szát, ’s mennyiben a’tiszavölgyi vízrendszer lehető haszno­sítása ki van mondva, az abba ömlő nevezetes­ folyamokat is, ha hajózhatókká tételük más közlekedési utak felett az elsőséget megérdemli, hajózhatókká tenni ,s igy az ország nagy részét egy öszszevágó hajóuti hálózattal ellátni akarjuk. Istenemre örömkönyük tolulnak az ember szemébe csak elgondolásánál is e’ nagyszerű eszmének, ’s nem hi­szek embert a’ hazában, ki szíve mélyiből ne imádkoznék a nemzetek urának azon idő mihamarább megérkezéséért, midőn hazánk szivére habjain kereskedő hajók úsznak fel, mellyek a’ hon alsóbb tájairól, vagy talán meszsze orszá­­gokrul hozott terheiket a’ kisebb folyamhajókon az ország nagy részeiben szétosztják ’s ismét vígan ereszkednek alá. Azoktól kölcsönzött honi gyártványokkal egymással vetél­kedve, jutányosabban láthatni el azokkal az őket teremtő tiszaparti lakosokat, vagy tovább, gyártványainknak illendő piaczot küzdeni ki a’ nagy világkereskedésben.— Emelkedik az ember keble kedves eszmék szárnyain, de a’ kellemes gondolatok ábránd röptéből mint szárnya­­szegett madár rohan alá, ha magas szempontjából szegény hazánk halálin kissé tullátva, népeket fog ismerni, mellyek miénknél minden tekintetben hasonlíthatatlanul mostohább helyzetű hatájokat paradicsommá változtatták —’s látni az ipar óriási hatalmát, miként terjeszti ki naponként birtokát több több eddig legyőzhetetlennek hitt tárgy és tér fölött, miként hódította meg már régen, roppant kincseket adózó szolgájává, több országnak miénknél százszorta hóditha­­tatlanabbnak folyamit, ’s mert nálunk úgyszólván termé­szettől hajó alá teremtett, de mindeddig legkisebb gond nélkül szabálytalanokká alakult folyóink legelső szabályo­zásai hajózhatókká tételük terve is csak most van készülő­ben;’s kínos fájdalmát csak azon remény enyhíti, hogy egy nemzet akar fellépni cselekvési térre, egy nemzet, melly egyetértve óriási munkákra képes ’s akaratjának rugója legalább még eddig,—’s adja az ég, hogy máskép ne tör­ténjék — a’ honban létező minden pártnak közös óhaj­tása. — Azonban — ismét szomorú tapasztalás, miként ez é­­letkérdés megfejtése ügyében a’mozgalom igen kevés iro­dalmi térünkön; pedig hol van tágasabb köre az eszmecse­rének, mint e’ nálunk, mondhatni, egészen isméretten me­zőn? ’s mellyik életkérdés az, melly több oldalróli megvita­tásokat ’s az ezekből kifejteni szokott üdvös eszméket ’s köl­csönös felvilágosításokat igénylené inkább, mint ez ujdon tárgy? úgy van uraim! könyvek ’s csupán e’ czélra szentelt folyóiratok hasábjai tömve lehetnének az ezen tárgy körüli nehéz feladatok nagy belátást ’s a’körülmények minden ol­dalróli felfogását igénylő fejtegetésivel; különben félhetni hogy a’ nálunk olly tömérdek szerteágazó érdek közül sok, méltó figyelembe nem vétetvén, a’ már most is hazánk kipótolhatlan hátramaradásával elkésett eszme ismét csak tervben marad, vagy ha munkálatba vétetik is, a’ tökélete­sen ki nem főzött terv szerinti munkálatok a’ hajóúti háló­zat további szélesítését, vagy a’ folyók más utáni felhasz­nálását, úgyszólván lehetlenitnék. — Férfiak fogták fel u­­gyan ez ügyet, kiknek a’nemzet előtt tiszteletes nevök biz­tosít a’nehéz feladatnak szerencsés feloldatásáról,de vájjon nem lenne é nekik is szerfölött megkönnyítve nehéz mun­­kájok? nem ötlenének é fel az ő agyukban is szerencsésebb ’s a’ mumm, sikerét inkább biztosító eszmék? nem öntene­k a’tárgy több oldalróli meghányása vetése, e’nagyszerű sza­bályozás szerencsés sikere iránt, több bizodalmát az az ál­tal érdeklett birtokosokba, kik jelenleg az eféle, a’ Tisza mellett mindenfelé látható, de az óhajtott szerencsés siker helyett többnyire csak veszélyes, szabálytalanságot szülő munkálatoktól nem kis mértékben vannak elidegenülve? ’s nem hajlanának­ többen’s örömestebb a’ tervlétesités vé­gett szükséges költségek födözésire, ha e’ tárgyróli véle­ményüket minél többen közölve, a’javaslatok helyességéről az érdeklett felek saját itéletök szerint is meggyőződhet­nének? Tollra uraim! papirosra ’s világ elibe vele, kinek az isten,vagy ha úgy tetszik,saját szorgalma ez életkérdés fel­oldása könnyítésére valamit tudnia adott ’s nyomos vizsgá­lódásra ’s a’ tárgy feletti gondolkozásra, kinek szaktudo­mánya:a szabálytalanul kártékony elemet meghódítani ’s o­­kosan az emberi nem hasznára iga alá hajtani. Van most e­­előtte tágas tér.N­isz úgy is tulajdon isméretét fogja kiki az ál­tal öregbíteni, a’ mellett hogy a’ természet a’ végetti szabta kedves kötelességnek is: t.i. a’ haza közjava előmozdilására közremunkálásnak eleget tesz: ha például a’ Tisza, vagy a’ hajóúti hálózat valamellyik lehető vonala mellett lakva,vagy körültök, hivatalból, vagy bármi ok miatt megfordulva, a­­zok természetét, környékét jobban ismerni egy kis fárad­ságot veszen’s vizsgálódásiból tett tapasztalatit, vagy a’már elmondottakra tett észrevételeit világgal közli. Eféle vitatkozások által ha talán annyira nem fejtetnék is ki a tárgy ’s oszlattatnék el minden kétség, hogy rop­pant költséggel külföldről ne kelljen hitelesítő mérnököt hozatni, a­ terv végátnézése tekintetéből, mellynek én köz­­bevetőleg mondva illy általányos vizszabályozási és haszno­sítási terveknél,mellyek évekig tartó tömérdek szempontbóli vizsgálódásokat föltételeznek, nem vagyok nagymértékben barátja, mert sokkal hajlandóbb vagyok hinni egy a’ szabá­lyozandó ’s hasznosítandó vizek természete, környéke ’s a’ különböző érdekek felismerésén több ideig szorgalommal fáradozó egyed állításinak, kivált ha felajánlott mó­don többnek közremunkálási által a’tárgy jól meghányatik, mint egy idegen országból ide meghívott’s a'belviszonyokkal egészen ismeretlen, bár különben e’ szaktudományban vi­lágszerte hires egyednek véleményében.^)—Mondom, ha e’ szükség el nem háriltatnék is, de legalább a’ terv alapját érdeklő­ s olly homlokegyenest ellenkező vélemények épen a’ terv munkába vétele pillanatában nem fordulnának elő, mint a’ dunatiszai csatornáról a’ Beszédes—Vásárhelyi féle vita, ’s a’ terv alapját megrengető okok nem riasztanák viszsza még jobban a’ vízi munkálatok sikerében most sem igen erős hitü birtokosakat egy illy munkálat létesítésére szerfölött szükséges részvéttől. Most ismerjük fel kissé a’ tért, mellyen magunkat tájazni kell.Ki van mondva,hogy a’Tisza folyamszabályozási tervével együtt, egy a’tiszavölgyi vizszerkezet lehető haszno­sítási terve is készíttessék. Ez azt tartom nem jelent keve­sebbet, mint mind közvetlen a’Tiszába ömlő nagyobb folya­moknak, mind az ezekkel öszszeköttetésben levő kisebb fo­­lyóknak olly módon készíteni szabályozási tervet, hogy az, merre a’ fejledező műipar, termesztés vagy népesség-elő­­idézte közlekedés, azok hajózhatókká tétele költségét, ha most nem is, de mennyire most előre látható, jövőben biz­tosítani (garantirozni) fogja, ezeknek hajóúti javaslatát is magában foglalja,s ne rekeszsze ki azon vonalak kimuta­tását se, mellyeken valamelly folyamnak vagy egészen vagy nagy részben keresztülvezetését, vagy talán hajózható csa­tornák építtetését vizszabályozási tekintet mellett a’ keres­kedési forgalom, mint hajóutat szükségessé, ’s a’ körülmé­nyek lehetségessé teszik. — Végre e’ terv kiegészítő ré­széül tekinthetők még a’ mocsáros helyek kiszárítására ’s rétöntözésekre lehető legüdvösebb csatornák tervezése. Ha ez igy van’s a’tervet olly széles értelemben szán­dékoznak kidolgoztatni, a’mint egy országos tervnek(melly által egymásból szakadatlan láncz-szemként szerteterjedő vízrendszer melletti vidéket,a’lehető legnagyobb haszon ki­mutatása mellett czélunkbeszónt) szükséges kidolgoztatni, nehogy a’ minden előleges, számítás nélkül tett ’s csak a’ mostani mulhatlan szükség által kívánt építések a’ később teendőket, egy kis figyelem mellett a’jelen viszonyokból kiszámithatókat egy vidék megbecsülhetetlen kárára lehe­tetlen­ vagy iszonyú költségesekké tegyék; úgy roppant ren­geteg van előttünk, mellyben, ha van is ember ki eféle apró erdőket keresztülgázolva, a’ főirányt ki tudja mutatni, mel­­lyet követve nagynehezen czélunkat érhetjük, de hogy min­den irányban a’ legrövidebb ’s könnyebb utakat megnevez­ze,—mellyekre pedig az elkésett ’s gyönge nemzetnek olly nagy szüksége volna,—minthogy azok felismerésére egy emberkor kivántatnék — azt tőle várni sem lehet. Ki e’ nagyszerű feladatnak illően meg akar felelni, szükséges annak igazán ismerni a’ kérdésben forgó vidé­­ket­) statistikai és földleirati, bor gazdasági, bor vizé­­pitészeti szempontokból. 1) Földleirati és statistikai tekintetben nevezetesen ismerni kell a’ városok falvak fekvéseit, azok népességét, határai nagyságát, minőségét, különösen az egész kérdé­ses területet keresztül halgató folyamok egymáshozi fek­vését a’ legnagyobb folyamtól kezdve a’ legcsekélyebb pa­takig; ismernie kell a’ népet nemcsak számra, de hajlamuk ’s miveltségek oldaláról is, azaz kiismerni: váljon azok ipar­ra, miveltebb gazdálkodásra, vagy kereskedésre fogéko­nyabbak­­? Meg kell ismerni legalább általán­osan azok a­­nyagi tehetségét is; tudni kell az egyes részek nemcsak mostani iparállását, de ismerni annak korábbi történeteit is, hogy a’ kettő öszszevetéséből a’jövendőre némi követ­kezést lehessen húzni; megvizsgálni, melly vidék kereske­désre, mellyik gyáriparra, mellyik földmivelésre, sőt ezek *) Tudnék nevezni jeles tehetségű egyedeket állításom bizonyításául,kik több jelesen sikerült vizi munkálatjok követ­keztében nem csekély tekintélyt víttak ki a’ hazában, kik kö­zül még is egy bizonyos vizimunkálat hitelesítésére ’s ha ne­talán széles tapasztalati következtében azon valami javitni­­valót látna, annak kijavítására méltó bizalommal felszólítva az eredeti terven némi változtatást szükségesnek nyilványí­­tott, különben igen tudományosan kidolgozott javaslata fel­tételekor a’ vidék fekvéséből eredő egyetlen, de itt igen neve­zetes körülményt,hihetőn tökéletesen ismeretes nem lévén az előtte,méltólag tekintetbe nem vett,’s az irántai erős bizalom­ból elfogadott javaslat szerint épült gátak épen ez ok miatt nem állották ki a’ sarat. A’másik hasonlag igen nevezetes te­kintély ugyané munkálatoknál, mint azt hallomásból tudom— szerfölött sokat beszélt bizonyos vélekedése szerint helytelen tettről,miként szóhoz sem lehet jutni állítása megczáfolására, de hogy ő is egy körülményt kifeledett számításából, a’kö­­vetkezvény mutatta meg. * 42dik[szám 1846. csütörtök május 28k án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben átszerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első . ...... minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföld­i tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ pótrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. emeletében , egyebütt pedig

Next