Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-06-11 / 46. szám

miképen ha találtatnék az eskütt diákok közül ollyan, kit az iskolai szék contrascriba­’s majdan seniorságra alkalmat­lannak lát, az ellen a’ választáskor vétót mondhat, és ebben­ teljes igazságot is látván, a’ mennyiben az emberi gyarló­ság természeténél fogva könnyen megtörténhetik, hogy e­­gyik vagy másik eskütt diákságában is eltántorodhatik az e­­rény és erkölcsiség ösvényéről, ugyanazért közelebbi köz­lésem ezt érdeklő pontját ekkor kérem módosíttatni, melly esetben még kevésbbé van az ifjúságnak oka békétlenked­­ni, habár sajnosan esik is, miként a’ törvény születésekor azonnal alkalmazásba vétetett ezen veto, midőn az ifjúság felkaroltja­­. a’ választhatók közül kirekesztetett, mert hi­szen ő nem az oktatói kar, hanem az egyházkerületi gyűlés által rekesztetett ki, természetesen az oktatói kar közbejá­rulta utján, de már híjában, lássa bármilly szeplőtlen’s ér­demesnek tartsa is az ifjság­o­t—ha az ifjúság ellenében a’tisztes oktatói kar mást lát, bizonnyal el kell hallgatni az ifjúságnak , mert a’ kormányi belátás és hitelesség csak­ugyan nem övék. Sz. D.­lli­m­pest! napló. (Jun.llén.) A’lánczhidi mun­kák lassú folyamáról vaklármát ütött lapok szószátyár men­demondáit nyomosabban nem czáfolhatá meg a’ lánczhidépi­­tésre felügyelő hivatal, mint midőn következőleg ad számot a’ vállalati részvényeseknek az eddig eszközlöttekről. Mind azon rendkívüli vizépitészeti nehézség,mellyekkel a’ budap.­láncz­­hid zárgátjai ’s oszlopai építésénél általában, de különösen a’ 111. számúénál a’ hatalmas Dunafolyamban megküzdeni kelle, még a’ múlt építési év kezdetén tökéletesen legyőzettek, mi­után a’most említett, legtöbb nehézséggel járt művész alapo­zása is, a’közép-vizálláson alul 53/ ö-nyi, a’Duna fenekén alul 20'nyi mélységben, szilárd őstalajon, szerencsésen be­végezve’s ez által minden netatáni kétség az egész nagysze­rű munka végbevihetése iránt teljesen eloszlatva jön. Azóta az építés, főkép a’TIZdik ponton (hogy a többi már előbbre haladott oszlopot ez is mielőbb utolérje) szakadatlanul foly­­tattatván, a’ felmulhatlan szilárdságú és csinosságú falazat a’ négy ponton f. é. májusban már következő magasságokra e­­melkedett:1. (­ Partoszlop a’ pesti részen) 57/ 6" az alap­tól fel egész a’ hidutvonalig, 38/ 6" a’ zerusvizálláson felüli ’s igy majd egészen kész már. II. (=Folyamoszlop a’pesti részen) 68'0" az alaptól szintúgy a’hidutvonalig, 46' 6" a’ zerus-vizálláson felül. III. (= Folyamoszlop a’ budai részen) 45' 6" az alaptól, 2' a’ zérus-vízálláson felül. IV. (­ Part­oszlop a’ budai részen) 43/ 6' az alaptól, 27/ 3// a’ zerus­vizálláson felül. E’ négy oszlopba 1. évi május haváig 56,826 köbláb gránit­, 572,939 köbláb homok-négyszögkő, 290,645 köbláb terméskő és 1,­524,622 darab vagyis 170,953 köbláb tégla, összesen 1,099,363 köbláb falazat volt már — a’ víz­építési mészkeveréken (concrete) és ragaszon kívül— beé­pítve. Az oszlopok bevégzéséhez még kivántató anyagszerek­ből nagy mennyiség van részint a’ kőbányákban részint az é­­pitőhelyen készletben és kidolgozva. A’ függlánczok gyártá­­sa Angliában lehető gyorsasággal halad előre ’s az első szál— litvány nem sokára váratik. A’felűlépitvényhez tartozó öntött— vasneműek egy részét is még ez év folytában kell beszerez­ni.— A’jelen Vásár,melly épen olly népes,minőnek azt jósol­tuk, sok és nevezetes újdonságot, hozott számunkra; illyen ama Pestmegyét legközelebb érdeklő esemény,miszerint en­nek keblében jelen évnegyedes gyűlés folytán főisp. helyet­tesi széket foglalt Földváry Gábor ő nsga b. Prónay Albert leköszönte után.—Második, miről szólni akarunk a’pesti gye­pen tartott második lóverseny, melly mennyire viszszaemlék­­szünk, néhány év óta múlt vasárnap ment véghez a’forróság és pordaczára legszámosabb nézőség előtt ’s így a’pálya­nyertesek diadalma annál kitünőbb volt. A’ pestvárosi 109 d. aranyos jutalmat egy 26 arany értékű ezüst billikomba téve Lichtenstein Aloiz hg. „Lightfoot“ 3 éves fakó kanczája nyel­t, melly a’ pályakört egy perez és 58 másodp. alatt futá meg­ A’ Károlyi tétversenyen (896 db arany) erősen futottak; első volt Eszterházy Pál hg. 4 éves kanczája „Fickle-Wild- Rosen 4 perez 28 másodp alatt jutott czélhoz,’s a’ tulajdo­nos hg. öszszesen 1921 d. aranyat nyert. 2 dik volt Ilunyady József gr. 5 éves barna méné „Alert.“ nyereménye: 100 db arany. A’hölgyek 100 arany értékű billikomi pályadíján ifj. Ilunyady gr., Lichtenstein A. hgnek „Heki“ négy éves barna ménjén 3 percz 14 másodpercz alatt kerülte meg a’ tért; és a’ tétöszszeggel együtt 206 db. aranyat nyert; az 50 arany másoddijt Sándor Móricz gr. „Domino“ négy éves perménen nyeré el. Legérdekesb volt az ezt követő paraszt verseny, mellyel már iramodásakor zajos tapssal üdvözlőtt a’ kiváncsi nézőség; szép is volt látni a’ lobogós mezü, kucsmás, szőrte­­tapadt magyar nemzedéket,mint rohan czél felé; de minde­­niken túl tett ismét az aszalói (Somogymegyéből) 13 észt. suhan ez Berta Samu, ki legutol indulván egyenként ha­­p­ya el vetélytársait, miglen a’ czélnál 75 pgő forint üté mar­kát; a’ második, 25 pgő forint jutalmat Vörös Pista szinte somogyi is kapta meg. B­irt a Samut rendkívüli zajjal kö­veté a’ sereg tetszése, ’s egy atyafi igy nyilatkozott: derék, azt kívánom, ne sajnáljon sokáig élni! E’b­irt versenyre men­tünkben az üllői után háromizben a’ szó szoros értelmében kolduló gyermekektől rohantatánk meg, kik négyen öten egy csoportban térdelgetének az átmenők előtt’s hozzájok inté­zett kérdésre, nem tudtak egyebet felelni, mint „szlovák“ és kérelmüket dünyögék. E’jelenet nem józsefvárosi népszárma­zék hanem felvidéki árva tót ivadék. Annyi igaz, hogy mig közmulatóhelyek útain és utczaszerte illy példányaival is ta­lálkozunk a’ nyomornak, nem mondhatni díszes fővárosnak „Budapestet.“—Holnap érkezik fővárosunkba az ifj. Strauss, és holnapután azaz f. hó 13kán 32 tagból álló zenekarával a’ nemzeti színházban délelőtti 1­1 órakor adandja első hang­versenyét, saját uj ’s legjelesebb művészek szerzeményiből, mik közt figyelemre méltók az általa ujdon szerzett,magyar nemzeti dallamok, valamint néptánczzenék (csárdás ’stb.) Belépti át ez alkalomra a’ szokott maradand ’s igy számos közönség részesülhet az élvezetes reggélyben.— Nemzeti színházunkban múlt pénteken adatott Degré Alajos „Férj és jegyes“ czimű pályázott vígjátéka, miben a’nagyszámú kö­zönség megtapsolá ugyan színészink jeles játékát, a felületes darab mindazáltal mostani alkatában Leibére méltó inkább mint életre.­Mivel tapasztalás szerint új színdarabok beta­nulására rendesen kevés idő jut színészinknek (a’ dalszínmű­­veket ide nem értve, mellyek némellyikére egy év sem vola eddig elég) azonkívül némelyeknek hanyagulni is tetszik; a dolgok illyetén állásán nem mulaszthatjuk el méltánylatunkat nyilványitni Lendvay irányában, ki színpadon páratlan szor­galommal saját szerepében is eljár, a’ súgót is segíti, a’ ren­dezőség dolgán is könnyít, ’s mindezek közben az orszemü közönség tapsait aratni érkezik. Valóban sok dolog egy em­ber vállain, ’s még csak azt csodáljuk,hogy X meg \ meg Z csak egy tisztvis­elésben sem igyekszik kitűnni, egyébiránt e’ napokban a’nemzeti színházi szesz kigyűlt, talán ez szi­­nészseregünket is majd tüzbe nozandja; nemzeti szerencse! hogy az épületet gyors segély mentette meg a’ kartól. — Minap korán reggel két német divatlapszerkesztő nagy utczai mulatságot szerzett a’ budavárosi közönségnek, mit az illetők valódi „botrány“nak keresztelhetének;egész dolog lé­nyege csak abban áll, hogy egyik az autokratiát ököljog sze­rint mérlegezte, a’ másik pedig bunkokratiai szabály szerint nagyszerű páholást vitt véghez. Egy divatképi rézmetszőért illy szégyencsapást ejteni magokon és a’ díszes német irodal­mon, még is sok! Boldogult Perlaszka sírjában fordult meg. — Nekünk egy collegünk ’s illetőleg vagy inkább feltolakvó—­lag druszánk akadt a’hirnöki mezőn. Nagy Ignácz budapesti Hirharangját t.i.az elsőnek ideiglenes helyettese,a’ Budapesti Híradóban „budapesti napló“ra bérmálta ’s igy mintegy bi­­torsággal játjává (druszájává) kíván lenni a’ Jelenkor buda­pesti naplójának, pedig sokkal tanácsosb ’s kivánatosb lenne elődjéhez hasonló lelkes hirharangozóságra törekednie.— Jelen vásáron szokottnál több ökröt láttunk; ’s minthogy itt elegendő keretük nem volt, a’ szomszéd országi vásárt is meglátogatandják velök, hova mintegy két ezer hajtatott. — Vásári tolvaj 23 került egyetlen egy napon Bu­­davárosában hurokra; Pesten is készek a’ kelepczék, de az ügyes körmű madarak messze kerülik. — Mint mondják és írják következő hónapban a’ Pest-Vácz közti vasútvonal csakugyan megnyílik, de kénytelenek vagyunk megjegyezni csak azon feltétel mellett: ha láb­atlan akadályok nem gör­dülnek elő, mi közvállalatunknál ősi szokás. — Az utczai mű­veltség története számára ritka eseményt jegyezzük fel, hogy minap a’ váczi utczában egész hiedelemmel megkérettünk: ugranánk félre az öntöző elől; ’s egy gyors szökéssel fehér nadrágunk mentve jön a’ sárpettyektől. Köszönet a’ derék öntözőnek! bár mosónőnk rá megharagudott. — Mikép lehet hazai költőnek király collegája, legújabban a’N­onderűből ta­nultuk meg:a’portugál király Gömör megye táblabirája,és Pe­­t­ő­f­i is gömör megyei táblabiró.— Múlt napokban Pest város 's megye részéről kiküldött vegyes választvány Ürményi F. koronaőr mint e’ végett kir. biztos ő amaga elnöklete alatt ü­­lést tartanak a’több év óta e’ megye ’s város közt fenforgó előfogati viszályok kiegyenlítése ügyében; ’s a’ város ebbeli költségek részbeni födözését elvállalá, melly költségösszeg a’ mostani megyegyülésen fog meghatároztatni. — Medárdvásárunk minden remény’s várakozás aluli ered­­ményben mutatkozik; a’ kézmüvek kerete igen silány, mert pénz nincs; eddig a’ szárazság országszerte nagy, mostoha aratástól tartanak — széna szinte kevés. A’ gyapjuvásár is igen csekély, ’s ki megszorult állapotában kénytelen vala gyapjától megválni,13 p.szttal adta jutányl2—osabban má­zsáját mint a’ tavalyi medárdi vásárkori köz,kétnyiretű gyap­jú mázsáját pedig 8—10 frt alantabb áron mint tavaly,alkalmasint a’boroszlai nyomottáru’s gyér vásár miatt. Egynyiretű kevés volt még a’vásártéren,de mi volt is,kevés­re becsültetett; köz. egynyiretű ára 50 — 70 frt égő, jobb 70 —85; finom egészen hi­ányzott. Több terményre nézve e’ vásár nem egészen jelentéktelen volt, repcze 4'/s 4% st­p.; repezeolaj 100­ fr. pp. Méz alig kelt. Hamuzsir?’/*— 8'/s forinton; juhborsok kelt el, a’vevők (de nem az ela­dók) nagy nyereségével. Gabonából sok szállíttatott Mo­­sonyba és Bécsbe jó áron. Az aratás még folyvást kevés re­ménnyel biztat, ’s csak a’ naponkint vendégszereplő felle­gek adhatnának valamit, ha földünk színére aláznák ma­­gokat.Mi tegnap egy futó zápor által meg is történt némileg. Ausztria, ő cs. k. felsége Bécsben Metternich herczeg státus­­kanczellár indítványára egy tudományos társulatot követk, czim alatt: „cs.kir. tudományos akadémia“ alapíttatni meg­engedett. — Nem csekély figyelmet gerjeszt a’ vasutügyi világban Revaldo Natal pattantyusosztályi altábornagy ta­­lálványa, mellynek segedelmével a’ kocsivonal hegyeken is átvezethető. A’ minta közszemlére van kiállítva; a’ feltaláló öt évi státusszabaditékot kapott reá.—Lembergben számo­san a’legujabban elfogattak közül, mint kik inkább elcsá­bítottak voltak mint csábítók, elbocsáttattak ’s csak kevesen fognak törvényszigor alá jutni. Több bécsi hölgy Liszt tisz­teletére emlékpénzt veretett. Amerika. A’ havrei hírlap Washingtonból következőleg ir april 24kéről, mai ülésben kezdé meg a’ ház, választványnyá a­­lakulván napi­rendéhez képest, a’ főposta-hivatalnak jövő számadási évre teendő pénzbeli javaslatai taglalását. Mac­­kay úr, jobbítványi formában, javaslatot ten, hogy a’ 20 ezer dollárnyi összeg ajánltassék meg, minélfogvást az, egyesült státusok és Európa közti posta­közlekedés előmoz­dítása és azon szerződés teljesítése eszközöltessék, mellyet a’ főpostamester az utóbbi ülésszakban jóváhagyott tör­vény értelmében kötött. Kingnek Georgiából e’ követelésre nézve semmi ellenvetése nem volt, csak nem akart a’ főpos­­tamester által elfogadott tervre szavazni, miután az előter­jesztett vonal jövedelmességén kétkedik. Főnyomatékul te­kintendőnek véli, hogy az építendő gőzösök az ország vé­delmére szolgálhatnak háború esetén. Inkább fogná pártolni a­ vonalt Ujyorkból Liverpoolba, honnan az utasok és leve­lek gyorsabb és olcsóbban juthatnának Brémába mint Co­­rvesen át, egyébiránt a’ kérdés elhalasztása mellett nyilat­kozott. Mac­kay erre megjegyzé, hogy a’főpostamester a’ szerződést egy hónap előtt terjesztő a kamra elé ’s terjedel­mes jelentés van kidolgozva, mire nézve a’ tudósitótól né­­melly felvilágosításokat kért. Hilliard (a tudósitó) a’ bizott­ság nézetén volt, hogy a’ vállalat önmaga által álljon fel, és semmi esetre nem nehezülhet a’ kincstárra, sőt inkább ennek az előlegezéseket vissza kell térítenie. A’javaslott vo­nalnak kétségkívül szerencsés sikerre van kilátása ’s ezzel kell és lehet most egyedül kezdeni, nem pedig az országot egyszerre négy öt vonallal terhelni, mert ha netán kudar­­c­ot vallunk velők, legalább 50 év kivántatnék ezen vesz­teség helyrepótlása végett. Egy tisztes tag kérdésére tudó­sító kijelente,miszerint a­ vonalnak jövő esztendő elején hasz­­náltatásba kell jutnia, ’s csak 25 ezer dollárt szükség meg­szavazni, hogy a’ szerződés megerősittessék. —A’ fő­­postamester által előadott okiratok kinyomatvák , ’s csak egy hozzájok csatlandó jegyzék elhalasztott megkészitése oka, hogy a’ házban szét nem lőnek osztva. Egyébiránt a’ dolog egyszerű: a’ congressus a’ főpostamestert felhatal­­mazá, hogy ajánlatokat fogadjon e’ szolgálatra, ezek be­érkeztek’s egyikök el is fogadtatott, még csak a’ pénzbeli javaslatot szükség megszavazni’s a’ szerződés helyben van hagyva. Thurmann ur Kinggel az utóbbi pont iránt meg­egyezett és úgy hiszi,hogy e­ tekintetben mindenkinek egy véleményben kell lenni nemcsak azért, hogy az egyesült státusok hivat,tudósításai amerikai gőzösök által vizessenek Európába,akarunk évenkint félmillió dollárt kivetni, de ma­gányosak buzdittatása végett is hogy gőzösöket építsenek, mik háború idején hasznára válhatnának az országnak. Mills az írásban kötelező magát hajók építtetésére, mik kettős rendeltetésre szolgálnának, ’s egyszersmind jelenté hogy a’jelen vitatkozás befejeztetése után Jüstint indítványt te­­end, miszerint a’ pénzbeli ajánlat tagadtassék meg, ha az ujan épült hajókat egy e’ czélra külön kinevezendő bizottság mindkét rendeltetésre alkalmazhatóknak nem találandja. Miután az ellenségeskedések az amerikai unió és Me­xico közt tényleg kiütöttek, a’ britt postagőzös Cambria, melly Ujyorkból máj. 16kán indult el, az egyesült státusok formaszerinti hadüzenetét hozta meg, melly is következőleg hangzik: „Nyilatkozványa az e. stat. elnökének. Miu­tán az egyesült státusok congressusa, a’ neki tu­lajdon alkotványszerű hatalomnál fogva végzése által mai napon kijelenti,hogy a’ Mexikókkal szolgáltatott­ak követ­keztében háborús állapot létezik amaz és az egyesült stá­tusok közt, kinyilatkoztatom én, James K.Polk, az amerikai egyesült státusok elnöke, mindeneknek, kiket illet,’s külö­nösen intem mindnyáj okát, kik itt az egyesült státusok ha­tósága alatt polgári vagy katonai hivatalokat viselnek, mi­szerint a’ rajtok fekvő kötelességekben éberül és szorgal­masan járjanak el. ’S ezenkívül az egész egyesült státusi jó népet figyelmeztetem, hogy a’ mint hazáját szereti, a’ mint érzi a’bajokat, mik őt a’ sértett nemzetek utólsó eszközéhez nyúlni kényszerítik, és a’ mint az isteni gondviselés áldásául a’ háború sanyaruságit minél rövidebbeknek óhajtja, ipar­kodjék megőrzeni a’ rendet, az egyezséget egymás közt előmozdítani, a’ törvények tekintetét és hathatósságát fen­­tartani ’s minden rendszabályt, mellyet a’ fenálló hatósá­gok gyors, igazságos és becsületes béke-megnyerés vé­gett hozni fognak, erősen gyámolítani. Ennek bizonyságául írtam ezt saját kezemmel alá ’s az egyesült státusok pecsé­tét rányomatám. Kelt Washington városban ma máj. 13 án 1846 a’ függetlenség 70­. évében James K. Polk elnök ál­tal. Aláírta James Buchanan statustitkár.“ A’ két congres­­susház majd egyhangúlag történt háboruüzenete az elnök egy, máj. ilkén hozzájok érkezett jelentésére kelt, melly az unió sér­elmeit Mexiko ellenében, mikép azok már az évi je­lentésben foglaltatnak, taglalja’s hozzá teszi: Mexiko kezdé meg az egyesült státusok Rio­ grande del nortes határvi­dékének megtámadtával az ellenségeskedést ’s háborunyi­­latkozást idézett elő. A’ congressus nagy hadeszközöket sza­vazott: a’rendes hadseregnek 15 ezer fővel emeltetését, er­re felhívást egy 50 ezer főbül álló polgárhadra ’s 10 millió dollárt katonaság-fizetésre. Hasonló arányban fog a’ ten­geri hatalom is erősíttetni. Az egész unióban a’ legnagyobb ingerültség uralkodik ’s a’ déli státusokban már önkéntes csapatok kezdenek alakulni a’határok felé indulandók. Tag- 275

Next