Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

PEST vasárnap január .‘­kánJELENKOR Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön.Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajd­onosn­al art utcza é­lében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföld, tartományokba k.vantato pedanyok­rant csupán a t ncn, bj b -i rendelés. Az Értesítőben mindenfele fürdetveny fölvétetik s pontosan es jutányosan kezdltetik. Is. szám 1847. 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emele­­béesi es. főpostahivatal utján történhetik a’ meg- FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések és elő­léptetések. Programm. T­ö­rvény hatóságok: Barsmegye köz­­gyűlése; horvátországi dolgok; erdélyi ügyek; kérelem a’szükölkö­­dők nevében Buda és Pest városok érdemes tanácsaihoz. Társu­lati élet: A’ Tisza ügy további fejlődésében. Budapesti napló ) Külföld. (Amerika, Portugália, Spanyolország, Anglia, Francziaország, Dánia, Olaszország, Oroszország, Törökország. E­­legy hírek.) É­r­­­e­s­i­tő; dunavizállás. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. 0 cs. és ap. kir. Fölséges b. Ló­s­i­k­a Sámuelt az erdélyi kir. udv. kanczellaria másodelnökét erdélyországi kir. udv. kanczellárrá kinevezni; ungvári kir. kamrai praefectussá pedig P­á­­­ffy István ottani kamrai ügyészt érdemesírni legy kegy. méltóztatott. A’ „JELENKOR“ és „TÁRSALKODÓ“ Pr­ogram­m­j­a. Átléptünk uj évszak küszöbén, melly mielőtt elha­­nyatlanék, hihetőn egybegyülve szemlélendi a’ hon tör­vényhozóit ’s ki fogja mutatni a’ múlt idők nehéz küzdel­meinek eredményét,s melly míg enyésznék,alkalmasint vetve lesz a’ koczka nemzetünk közel vagy távolabb jövendője fölött. Mindenki érzi, hogy fontos időnek megyünk elibe, melly a’ hon kifejlésének határozott irányt fog kijelölni; merre? ki merné még most biztosan jósolni?! —Annyi bi­zonyos, hogy a’ közelebb múlt évek élénk mozgalmai köz­ügyeink bonyolodásait csak nevelték eddigelé; ’s noha per­­czenkint komolyabban int az idő, kitisztult irány, állapodott nézetek, ’s utólsó részletekig határozott törekvések alig tű­nedeznek fel a’ mindinkább rendszeres alakot mutató pártok éles súrlódásaiban. Tekintve pedig közönség­ek­be jutott nyilványitásaikat, azokban a’felekezetességi szellem ’s minden közeledést felmondó kölcsönös dacz sokkal éle­sebben lép előtérbe, hogysem illy auspiciumok alatt a’ kö­zelgő országgyűlésnek biztos sikert jósolhatnánk. ’S ebben igazolva látjuk azon hazafiak aggodalmit,kik szebb jöven­dőt é s kibontakozást nem várnak mindaddig, míg a’ pártok egymás legyőzésére viselt keserű harczban ki nem fárad­nak; vagy el nem hiszik, hogy míg a’magyar magyar ellen dühös szenvedéllyel tör, addig a’ nemzet erős nem lehet; ’s míg végre közönségesen be nem látjuk, mikép a’ ,h­a a föl vi­rágzása‘ a’ czél; a’ ,párt‘ pedig csak eszköz. És mégis ez idő, melly közéletünk mezején olly gyé­ren terem örvendeztető virágokat, egyben jobb jövendőre mutat kilátást. Uj alakulásoknak első jelenségei ezek, mel­­lye­k az ország külön részeiben’s egyesek felszólalásaiban merülnek fel,’s miket kétségtelenül észrevették mindazok, kik némi figyelemmel kisérik közéletünk fejleményeit. Az alkotványos élet formái lassan kint fejlődnek. ’S azok, kik borzadással gondolnak pártszakadásokra, mi nélkül uj alakulások nem történhetnek, vajmi keveset el­mélkedtek az alkotványos közélet természetéről; más sza­bad népek beléletének történetét pedig teljesen ignorálják. Hitünk szerint nem a’ szakadások, de a’ nem egyesülhetés, a’ megalkuvás lehellensége szülik a’ bajt, okozhatnak erő­szakos rázkódásokat. Lapunk múltját nincs mit fölidéznünk, mindenki tud­ja, hogy egykoron csaknem egyedül állt a’ téren, ’s ha sa­­játképein politikai pártot nem képviselt, oka csak az volt, mert kifejlett pártok még nem léteztek; vagy a’ mi volt, nem igen érezte a’ rendszerezett közlöny szükségét. Ezen évti­zed elején támadtak pártlapok, a’ szélsőségek hű képvise­lői; ’s e’ lap, ha mindenekben azok valamellyikéhez szegő­dik vala, értelmét, életét veszti. Az elv, mi által jelentőséget nyerhet—’s mit sajátkép a’szélsőségek ellenében képvi­selnie kell vala, csak egyetlen személyben — bár a’ hon legnagyobb fiában — létezett. Mi természetesb, minthogy lapunk a’ közvéleményben nem párté, melly még nem léte­zett, hanem övé lön. Most azonban fölhiva a’ mutatkozó alakulási hajlam ’s képesítve több független jellemű hazafi szilárd csatlako­zása által, megkisértendjük tiszta szándékban elveinket az utólsó részletekig fűzve, lépni ki a’ közélet küzdhomokára. Ha kérdi valaki: minő irányban fogunk társadalmi viszonya­ink minden ága körül működni? feleletünk ez: „Kimutatni az utat, mellyen a’magyar faj nemzeties „és alkotványos kifejlődéséhez adott viszonyaink közt leg— „biztosabban eljuthat.“ Nehogy azonban szavakat láttassunk mondani, mellyek általán­osságban kevésbbé határzolt értelműeknek látsza­nak, kimondjuk azon meggyőződésünket, miszerint nemzeti fejlődésünk kérdései körül nem annyira a’ mi, mint a’ mi­­ki­n­t és m­e­n­n­y­i határoz; ennek mértékét a’létesíthető­­ség szabja meg; sikerét az eszélyes eljárás biztosítja. Szem elől pedig soha sem tévesztjük azt,hogy gyorsabb kifejlődés csak egy föltétel alatt lehete­tt­i. „Ha nemzetünk a’ birodalmi kapcsolat méltányos i­­­gényeivel; a’ birodalmi kormány pedig a’ magyar alkot­mány jogos követeléseivel állandó frigyet köt’s teljesen ki­­­béki­letik.“ Ez megleend, ha alkotványos’s anyagi fejlődésünk­nek egyfelől kellő támasz nyujtatik; másfelől birodalommal párosult rendszeretet, — a’törvény és státushatalmak tisztelete meghonosul fajtánk közt; ’s mindnyájan meggyő­ződünk elvégre, hogy nemzeti állásunk függetlensége min­den óvatosságot követel ugyan, de korán sem jogosít el­lenséges állást venni akár kormányunk, akár az öszszes birodalom irányában; sőt inkább amannak egyetértő köz­­remunkálása, ennek pedig rendithetlen, de alaptörvénye­ink szerinti kapcsolatában ’s az egyetemes monarchia erő­teljesebb gyarapodásában találjuk fel nemzeti fenmaradá­­sunk biztosítékait. Elvünknek tehát a’ progressiót valljuk, alkotványos úton;a’progressiót olly modorban,melly frigyet köt a’ viszo­nyokkal ’s adott körülményink közt lehető legnagyobb si­kert igér. Szóval,a’siker tényekbe­n‘ törekvéseink végczélja. Ez okból Baráti leszünk ’s támogatói minden törekvésnek, melly nemzeti felüdülésünkre czélszerűnek fog mutatkozni, jöjön az bár felülről vagy alulról, jobbról vagy balról. Ha­zánk szent érdekében nem hiszszük, hogy mi legyünk egye­dül a’ hazaszeretet kizáró birtokában; gyanúval azért nem illetendjük a’ szándékot, melly túlbuzgóság által elragad­­tatik;vagy aggodalmai közt elmarad. Jelszavunk:vélemény­­türelem, discretio mindenki iránt, kit őszinte meggyőződés mozgat. Ellenségei ’s megtámadói leszünk a’ vak servilismus­­nak épen úgy, mint nagy szavak bálványozásának, minden szándék-gyanusitásnak, bármelly oldalról; valamint min­den provocatióknak, mellyek a’ keserűséget ’s gyűlöletet fajtánk közt még inkább nevelnék. Ellenei leszünk minden ballépésnek, melly az idegen elemek ellenséges indulatát fölkeltené, vagy élesztené; melly a’ magyar faj becsét kül­föld előtt csökkentené. Idegen marad lapunk a’nemzet örö­kös tömjénezésétől, olcsó hazafiságtól ’s a’ néphegy hiű hajhászatától. Ezért elmondandjuk függetlenül és szeré­nyen nem azt,a’mi tetszik,de a’mi hasznos,bár ne tessék is. A’ki tehát politikai működésében hisztoriai alapból indul ki, de a’ status­ quot eszmék szerint akarja átalakí­tani’s positiv jogunkat az észjog követelései szerint — éles szemmel méltatva fenálló körülményinket;—ki őszinte ba­rátja a’ szabadságnak, de épen olly határozott ellene a’ rendbontásnak; vagy ki rendet fentartani igyekszik a’ nél­kül, hogy a’ szabadság ösvényétől lába viszszaremegne, ha­nem azon bátran neki indul; ki a’hazát fölibe helyezi rokon­­’s ellenszenveinek; ki végre a’ társulati téren az egyesüle­tek meleg előmozdítója, de parányi erőnkből semmit sem szeret koczkáztatni;—’s e’ téren be nem elégszik az indít­ványozás sőt még létesítés dicsőségével sem, de a’ kivihe­tőséget 's helyes sorozást véve szemügyre vállalatunk hosz­­szabb életére ’s fölvirágzására szeret számitni; szóval, ki nemzeti átalakulásunkat illy szellemben’s illy elvek szerint eszközöltetni óhajtja—az emberünk, az elvbarátunk, ’s azt ezennel együttmunkálásra híjuk fel. Végül szabadjon elmondani néhány szót állásunkról a’többi lap ’s azon hatalom irányában, mellyhezi viszonyok­ból szokják hazánkfiai maiglan mérni a’ lapok ’s egyének politikai becsét. Laptársaink irányában távol van tőlünk irigység vagy ellenséges indulat. Azokkal a’ tollharczot nem keres­sük, a’megtámadtatástól nem rettegünk; sőt ha keserűség ’s gyűlölet nélkül támadtatnak meg nézeteink elmeéllel bár csípősséggel, mi nélkül hi­ányzik a’ figyelmet élesztő fű­szer, csak ennek végeredménye okulás ’s a’ vélemények tisztába hozatala legyen, mi őszintén örvendeni fogunk a’ jobbnak diadalán. A’statushatalom irányában meg vagyunk győződve, hogy fejlődésünk normális után ’s nagyobb vágásokban csak a’ kormány hozzájárultával eszközölhető;’s ezért nyo­maték nélküli űlduzásban nem keresünk hazafiságot, de a’ mellett férfias függetlenségünket meg fogjuk tudni óni fö­lülről úgy mint alulról; azon fogunk munkálni, hogy kimu­tassuk hazánkfiainak: mikép a’ törvényes hatalmak megve­tése’s azok iránti tiszteletlenség a’statuséletben legnagyobb csapás; mikint a’ függetlenség ’s férfias méltóság úgy a’ vélemény szabad kimondása nemcsak megfér a’ tisztelettel sőt helyesen kiváltkép pedig nyomatékosan csak együtt gyakorolható. Ki kell még jelentenünk, hogy több buzgó hazafinak e’ szellembeni közremunkálkodásáról biztosítva lévén, fel­hatalmazást nyertünk gr. Széchenyi István, b. Ke­mény Zsigmond,Fáy András, Szontagh Gusz­­táv, Kovács Lajos, F­a­b­ri­c­z­y S­ám­u­el, Gáty Is­t­v­á­n ’s­t.részéről is nyilván kijelenteni, hogy lapjainkat becses ’s ismert dolgozataikkal folytonosan gyámolitani fogják. Pesten, január 2-án 1847• A Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. TÖR­VÉNY­HATÓSÁG­OK. BARSMEGYEI KÖZGYŰLÉS. Dec. 14dikén kezdett é s folytatólag egész héten át tartott közgyűlésünket, nem úgy a’ közügyek,mint megyénk magányügyei érdekesiték. Leg­először is első alispánunk, a’ megye állását rajzoló jelenté­sét olvasó, mellynek elején megyénk derék és munkás tisztviselő karáról érdemdicsérőleg nyilatkozván, megyénk egészségi állapotát csak hideglázak által zavartnak, e­­gyébként megnyugtatónak jelenté. Közbátorságunkat rab­lásokkal párosított gyilkolások ugyan nem veszélyeztették, de lopásokra, veremtörésekre ’s marhaorzásokra, a’jelen ínség által némellyek ösztönöztetve vélték magokat lenni s börtönink inkább telvék mint máskor.Ez éven által 200 rabunk volt, ezek lakásárul megyénk uj börtönöket építve már gondoskodik. Alkalmat von a’ f. alispán úr ezen úttal a’ új megyét felszólítani, hogy a’ parancsoló körülményeket tekintetbe véve, a’ lehető ínség elháritásárul eleve gondos­kodjék’s fölszólitásának a’tanácskozások folytán volt is si­kere. Mezei gazdaságunk emelkedését a’ szaporodó tagosí­tásokból, czélszerübb gazdasági épületek fölállitásiból, ne­­mesi marhák tenyésztésiből ’s azoknak szokásba jött jobb tartásából méltán következteté. Rendkívüli csapások tűz, marhadög, egy két helységet kivéve, nem sulyosbtták gaz­dáinknak az általán­os rész­termésből eredő bajaikat. A’ szederfák tenyésztése nem tud nálunk lábra kapni, ezen ü­­gyet gazdasági fiók-egyesületünknek ajánltatni indítványo­zó ’s azt vélte, hogy megyeházunk szomszédságában levő i­­gen tágas kert egy része magányos embernek használásul adathatnék olly szerződés mellett, hogy az bizonyos meg­határozott számú szederfákat köteleztessék a’ megye hasz­nálatára évenkint kiszolgáltatni. A’ménlovak tartását köz­haszon és gazdasági szempontból oda vélte módosítható­nak, hogy megyeszerte a’ tehetősebb helységeknek, izmos alkatu­ gazdasági lovak tenyésztésére alkalmas mének tar­tása, a’ tartásnak beszámítási alkalmakkor leendő betudása mellett, kötelességül tétetnék’s az igy kezelt’s megtakarí­tott költségekből, esztendőnként tartandó csikókiállitáskor illő jutalmak rendeltetnének. Parányi kiterjedésünket uta­­ink jobb karban tartása által, haladásban levőnek mondá ’s mint ehez tartozót, kiemelé az esztergomi káptalannak e­­bedeczi határban nyitott kőbányáját — több földes ur által Nyitrára történt ölfa—szállítást — a’ gazdasági eszközök­nek használható fa egész Pozsonyig szállittatását— és Szi­­czó helység által több ezer mérőre menő ’s többnyire Nyitra megyében eladott mész—szállítást. A’ beszedett adó kezel­tetéséről a’legdicséretesbeket mondván, a’kulcsot, melly szerint az adó egyes lakosokra esik, és az egyesektől tör­ténni szokott pénzbeszedés gyakorlati részét hiányosnak vallás ennek czélszerűbb elintézését a’nemes megyének sürget­őleg ajánlá.Megemlité itt,Körmöcz városban egy ta­karékpénztár létrejöttét, mellynek alaptőkéje 6000 pf’s 20 frtos részvényekből álland. A’ népnevelési tőke 302 forint 13 kral szaporodott ’s igy öszszesen 1013 ft 11 krt tesz,a’ népnevelési ügyet a’ megye figyelmébe ajánlván, ez, mon­dá­m csekély véleményem szerint a’ legérdekesb országos ügy, érdekesb minden criminalis codexnél, városi rende­zésnél—váltó- vagy bányatörvényeknél­ szóval gyökere minden növénynek, mellyet a’ státus, főkép alkotványos te­remthet, szükséges tehát, hogy ezen ügy országgyűlés út­ján szorgalmaztassék.“ A’beligazgatás és igazság-kiszol­gáltatás e’ megyében, mint sok évtől úgy ez évben is hű maradt azon typuszhoz, mellyet e’ megye a’kormány és e­

Next