Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

gész ország előtt méltán kiviveit.— Ez évben a’vármegyei építésekre 7519 ft 47 kr. —a’ katonai szállító­ házakra kü­lönösen 577 ft 39 kra költetett — a’katonai pótlásokban folyó évben az adózó vesztesége 2184 ft 40 kr. Fenyitő per és peren kívüli elitélés volt 243. Civilis per 145, egyébiránt a’ sorozatban majdan kivitel nélkül, egyedül a már álló tör­vénykezési időben behozott perek szemlélhetők.­­ Azon irányiad, mellyet megyénk e’ hon közügyeire nézve követ, következőleg nyilatkozott: „van e’ megyének loyális főis­pánja, vannak független rendei, van tisztikara, melly nem tartozván a’túlzó ellenzékhez, alkotványát szereti és ismert jelleme érzetében, annak árulója sohasem leend! Nincs e megyében utasítás,nincs végzés, melly hátralépésre és nem elhaladásra czélozna, bizonyos vagyok abban, hogy nincs alkotványos haladási ügy, mellyet mindnyájan lelkesen nem pártolandnánk, egy sincs közöttünk, ki a körülményt, a törvényesen eljáró kormányt gyámolitani vonakodnék! és ez csekély véleményem szerint öszszevéve az alkotványos hazafiság, melly a’rend és béke barátja, a’ közterhek vise­lésében törvényszerinti általányos részesülés védője — minden üdvösnek előmozdítója, minden alkotványos jog­nak őrje ’s valamint a’szolgaságnak, úgy minden demagogi túlzásoknak ellene! Ezen hazafiságban egyesülve tartsuk fen­t. kk. és rr. köztünk a’béke szellemét, ne engedjünk sze­mélyes érdekből vagy szenvedélyből egyeknek — ha e­­gyébként bírnák is a’ közönség bizalmát, és érdemekkel tündökölnének is, zavart és a’ közügyekre káros megoszlást előidézni és tüzelni.­ ’stb. Vasmegye felszólítása pártoltatásra talált’s annak ér­telmében fölirás történt ő fenségéhez. Azonbeli örömünket nyilványitandók, hogy ő felségének országunk nádorának egészsége viszszaállott, mélt. elnökünk fölszólitására gyű­lés másod napján az a­maróti templomban adánk a’minden­­hatónak hálát ’s kértük őt, e’honszerte boldogságot árasztó élet meghoszszabbitásáért; ő fenségéhez pedig örvendező fölirás történt. A’körülre gondoskodott orvos urak, ügyes­ségük és iparkodásuk némi méltánylásául és a’ fölépülé­si öröm részvevője tekintetéből, táblabiráknak ajánltattak ’s neveztettek ki. Hogy szegényeinknek e’közönségben né­mi enyhülést szerezzünk,ő felségétől alázatos fölirásunk ál­tal 40 ezer pengő forintot kértünk kölcsön, mellyek részen­kénti viszszatéritésére magunkat kötelezzük. Czélja ezen pénzkölcsönnek az, hogy a’ szegénység­nek, tavasz kezdetekor, csatornák ásása, utak készítése ’s jó karba tétele ’s más megyei munkák által foglalkozási alkalom nyujtassék ’s a’ dolgozó szegény illő napdíjt nyer­jen. E’ gyűlés folytán, az országgyűlési munkák vagy utasí­tások tervezésére küldöttség is neveztetett. Megyénkben ez alkalommal két tény ritkasága, — mivel tisztviselő ka­runk méltó dicséretére legyen mondva, hogy illyesmi évek során által nem volt hallható — ’s mivolta miatt is a’ jobb keblekben kedvetlen érzést’s közneheztelést szült, némelly tisztviselőinknek, kik hivataluknál fogva gazdaságuktól tá­vol kénytelenek lakni, mértékletes élelmi fuvarozás vagyon megengedve, egy erre legkevésbbé szorult tisztviselő, ki­nek lakása is közel esik jószágához, egy más, most illy rö­vid napokban majd egy napi távolságra eső 0­j helység­ből akart közelebb eső jószágába szénát hozatni, ’s erre a’ vonakodó parasztot kényszeríteni; ezen, egy táblabiró által föladott ’s nálunk épen nem divatos, botrányos viszszaélés ellen nemcsak óvást tett a’ nagy közönség, méltó indigna­­tio mellett, hanem hogy többé ne történhessék, intézkedett is. A’ másik tény, melly kérelemlevélbe foglalva, terjesz­tetett elintézésül ’s igazság-kiszolgáltatásul elő a’ megyei gyűlés­ek­be, egy, még a’ botologiát eddig is — egyszer önvallomása szerint különneműleg’s némi élvezettel gya­korló egyedtől ered, ki egyébként szájában szelidségi sza­vakat hordozgat, a népnevelésről remekül beszél, ’s hogy irántai rokonszenvét félreismerhetlenül tanúsítsa, vasár­napi iskolatanitóul (!!!) is ajánlkozott’s ezen N. E. —­­di közbirtokos ellen egy mérnök által folyamodás nyujtatott a’megye színe elibe, mellyben panaszosan előadja, hogy midőn egy hivatalosan eljáró m. bíróság jelenlétében, a’ nevezett közbirtokos tulajdon és testvérének birtoka közö­tt, a’térképen létező,osztó vonalt,a’telken is keresné ’s a’mér­­nök azt válaszolná,hogy azt azért nem tévé,mivel a’panasz­­lott még a’ munkálatok előtt kívánta, hogy osztálya test­­véreivel öszszetagosittassék,mivel ezt megvenni szándéka; ez megragadá a’mérnök barkóját ’s fojtogatta. Ezen nyil­­ványos példás fenyitéket érdemlő tett, a’teremből ez a­­latt kiköltözött illetőnek elnökileg történt méltó kemény megdorgáltatása mellett magány-kereseti útra utasittatott. HORVÁTORSZÁGI DOLGOK.Zágrábmegyének múlt hé 17én folytatva tartott közgyűlésén Péchy Imre ő méltó­ságának mint e’ megye főispánjának a’ közgyűlés kezdetén hozzá intézett üdvözlő levélre adott válaszirata olvastatott, mellyben ő mlga a’ rendeknek megköszöni irántai szives vonzalmokat, egyszersmind fájdalmas érzelmét fejezi ki e’ megyének jelen nyugtalan állapota felett kimondva min­denkire vigasztalólag ható reményét is, miszerint ő mlga a’ béke olaj ágával jövend e’ megye keblébe, midőn a’ rr.szi­­ves és erélyes együttmunkálásával az egyetértés szép ko­rát föl­derithetőnek hiszi. Jelenti ő maga azt is, miként e’ hó (január) 27-én fog a’megye székvárosába érkezni’s fő­­ispáni hivatalát megkezdeni, de melly alkalomkor, kéri a’ rendeket , elfogadtatására semmi szertartásos ünnepélyt ’s készületeket nem rendezni, minthogy az időjárásnak — értve a’mindenfelől mindinkább jelentkező életszükséget ’s népviséget — illyesmi csak felczifrázott gúnya lenne ’s ennélfogva ezélszerüen tennék a’rr, ha az ezen ünnepély­re szánt költséget valamelly jótékony czélra — minek áldó hatását ezrek éreznék —­ fordítanák. A’ fr. szívesen hallák kormányzójoknak e’szavait’s azért annak elfogadására’s az ide tartozó zajtalan készületek megtételére első alispán urat bizák meg. A’december lökén tartott varasdmegyei kisgyülés az ott öszszegyült ur. első alispán ur indítványára tizennégy tagból álló küldöttséget neveztek ki Chegell János másod alispán ur vezérlése alatt, melly a’ majd Varasdon keresztül utazandó Péchy Imre zágrábmegyei főispán ő migát­us Va­­rasdmegye nevében üdvözlendi, midőn egyszersmind a’ küldöttségi szónok ajánlani fogja őmagának a’horvát nem­zetiség érdekét, a’ horvát irodalomnak minél inkább kiter­jesztését ’s a’ mellék-tartományok municipalis jogai iránti hő részvétet. Első alispán ur pedig ugyanez alkalommal megbizatott,hogy mihelyt Horvátországnak ezen egyik mél­tósága átlépendi a’határt, tiszteletére minden megkíván­tait foganatositson.Varasd megyének ezen legalis határza­­ta csak helyeselhető ’s mennyiben az ő magának ajánlan­­dók a' horvát nemzetiség élénkítését tárgyazzák, minden el nem fogott által pártolandó is; ha mindazáltal a’ kifejezés értelme itt is, mint egyebütt, általvitt értelmű lenne, vagyis a’ Horvátországban provinciális joggal nem biró illyr nem­zetiség iránti ügyszeretet lenne a’ czél, ezt a’ üdvözlendő méltóság tettei koszorújába aligha fűzheti. Ez azonban csak mellék-ötlet, mert a’ horvát elem­ félig meddig kiforrta már magát’s igen sokan találkoznak a’három megyében, kik az anyanemzet kivánatinak törvényességét megérték,vala­mint azt is, hogy azon kivánatokban semmi sincs, mi a’ hor­vát nemzetiségnek sülyesztését, vagy mellőzését föltételez­né ’s igy a’ béke, mi némelly túlbuzgók által felzavartatott, olly térre csavarván az ügyet, hová azt a’ törvényhozás ve­zetni nem akarta—ismét bekövetkezik, mi Magyarország­nak is, de kivált a’ melléktartományoknak csak hasznos le­het. Mi hiszszük, hogy ezen idő bekövetkezett félig’s nem sokára bekövetkezendik egészen is. A’ zágrábi német hírlap egy közelebbi száma érde­kes közleményt hoz a’ körösmegyei népnevelési állapotról, mit rövid vázlatban érintenünk annál szükségesebb, mi­vel e’ kérdés egyike teendőink legfontosabbikának. Nevelt nép nélkül országot reformálni majd lehetlen, legalább az eredmény ollyas kinövéseket mutatand fel, mellyek a’ refor­­mi törvényhozás legjobb szándékát is képesek meghiúsítani. Kormányunk szinte észrevevé e’ süllyedt helyzetet ’s a­­zért a’ közelebb múlt év kezdetén intézvényt köröztete a’ megyei törvényhatóságok közt e’ fontos tárgy megvitatá­sát, fölélénkitését ’s a’ tény mezején életbe léptetését meg­­hagyólag. Minő részvéttel találkozott ezen körirat, az idő­szaki sajtóból tudjuk; a népnevelés fontossága’s annak még­is sülyedett állapota országunk minden törvényhatósági ré­széről elismertetett; de azért tettleg fogni a’ dologhoz nem hajlottak,mert a’népnevelés ügyét épen fontosságánál fog­va törvényhozási tárgynak tekinték. Ezen okban jelen so­rok írója is osztozik, a’ mellett azonban úgy vagyunk meg­győződve,hogy addig is,mig e’ bajon törvényhozás segitne, a’ gyámkezeket ne toljuk el, akár alulról akár fölülről jöje­­nek azok, mihelyt az akarat tisztasága ’s egyenessége vilá­gos, kivált pedig nem szabad eltolnunk illy kérdésben, melly milliók jóllétét érdekli, kiknek sem szavak, sem joguk mindeddig ügyeik eldöntésére nincs. és Körösmegye e’ tárgy irányában a’ közkívánat fohászát inkább megértve a’ kérdéses népnevelési intézvény megvitatását választványra bizá, mellynek elnökéül Koritich Károly másod-alispán ne­veztetett ki — ’s hogy e’ nevezetes kérdés fontosságához méltókig tárgyaltathassék, beutazá a’ megye minden egy­házi kerületeit, öszszeszedé a’már fenálló népiskolák álla­potárul szóló adatokat, hogy ezek egy — általa készítendő ’s a’ megyei közönségnek benyújtandó iskolai rendszer-ja­vaslat mellett biztos alapokul szolgálhassanak. A’ küldöttség dec­­lően végzé munkálkodását,melly­nek eredménye következő: az egész megyére nézve 42 nép­iskola terveztetik; ezek közül ki tettleg fönáll; e­g­y Lovre­­csinában a’ földesúr szívességéből épen a’ küldöttség vizs­gálódásakor nyittatott meg; marad tehát felállítandó még 25. e’ szám — tekintve a’ nép ismeretes szegénységét, hi­hetőleg még sokáig papíron maradand; ha mindazáltal hin­ni lehet — a mint hinni kell is, azon szives ajánlatoknak, mik az illető földesurak részéről illyetén iskolák fölépitteté­se ’s azoknak tanitókkali elláttatása iránt tétettek, rövid i­­dőn Körösmegye a’ népnevelés nagy munkáját tettleg kez­­dendi meg ’s meglehet, hogy a’ civilisatio szövétnekét lo­­bogtatandja már akkor,midőn féltékeny vagy rest szomszédi kényszerítve az időtől csak az első követ emelendik az a­­laphoz, mellyre a valódi országház fog épittetni.Ezen aján­lattevők közt első helyen emlittetik zágrábi pü­sp. H­a­u­l­i­k G­y­ö­r­g­y ő exlja, ki ígéretet, ten, miszerint minden az ő pártfogása alatt álló lelkészségben iskolai épületet eme­­lend ’s ezenfölül minden azokba helyzendő tanítónak se­gélypénzül évenkint 10 pftot, 15 mérő rozsot’s 10 akó bort adand. Sombor Ferencz tbiró Otok helységben egy ta­nító számára 1000 pfrt alapítványt ajánlott ’stb. Legszomo­­rubb kilátás van Moslavinában, hova 3 népiskola tervezte­tett, de mellyek fölépítésére és szükségesekkek­ ellátására a’ legnagyobb birtokos mit sem ajánlott, a’ kisebb birtokn­ak pedig ajánlataikat a’főbb birtokoséhoz arányositand­­ják; és igy két fél semmi: egy egész semmit tesz. Ollyan helységekre nézve pedig, mellyek valamelly szomszéd­­ha­­tóságbeli’s iskolával ellátott hellységhez közel esnek’se’ mellett szegénységük nem engedi, hogy saját keblükben is­kolát állítsanak ’s azt szükségesekkel is ellássák és fentart­­sák, javasoltatok, hogy az illyenek számára azon helység iskolái nyitva tartassanak, mitől a’ megye részéről az il­lető törvényhatóságnak évenként bizonyos recomprensatio fizettessék. Ez a’küldöttség javaslata, mi ha életbe fog léptetni, csudát ugyan nem teend, de még is közelebb viendi az em­beriséget ama nemes czélhoz, mi rendeltetése, s ERDÉLYI ÜGYEK. Kraszna megyének nov. 26 án tar­tott közgyűlésén főbb tanácskozási tárgyak voltak: követ­választás, az urbér, az adó és katonaélelmezés iránt lekül­dött rendszeres bizottsági munkálatok; nem volt kitűzve,de megtörtént a’ reincorporatioi kérdés letétele. Öszszegyül­­vén a RR. az ez­úttal tanácskozási teremül használt ref. egyházba K. .1. alispán úr legelőbb is az uj főispáni helyet­tes kinevezést tárgyazó rendeletet olvastatá fel ’s küldöttsé­get neveze ő maga meghivatására. A’ rendeletre jegyző­könyvileg kifejezők a’BR. egyfelől örömüket azon, hogy jeles tulajdonságokkal biró ’s hazánk törvényeiben gya­korlatilag is jártas igen tisztelt hazánkfiát szerencsés a’ me­gye kormányzói hivatalában tisztelhetni; másfelől azon ag­­godalmokat, hogy az 1791:12. t. sz. világos rendelete mel­­lőztével ő mlga kineveztetése nem az ország főkormányzó­­ja által történt. A’ küldöttség megbízatásában eljárván, nemsokára főispáni helyettes ő mlga a’ küldöttségi tagok ’s több főurnak társaságában, harsogó é­­­­­en­ kiáltások közt beérkezett’s elnöki székét elfoglalva, a’ kinevezést tárgya­zó rendeletet felolvastatá ’s velős beszéddel foglalá el szé­két. — Mellyre a’ főjegyző rövid de velős beszéddel vála­szolt, mellyeket egy indítvány követe, hogy ő maga ezen hi­vatala kezdetével a’ törvény értelmében a’ hitet tegye le, de azon okból,mivel a’ főispánhelyettesi hivatal csak ideig­lenes lévén, erre még esküforma sem létezik a’ többek sorában, csak az egyesülési hitletételre szólították fel ő magát, ki is a’ BB. megnyugtatására ezt csakugyan letette. Mit ismét nagy éljen-kiáltás ’s azon indítvány követe, mi­szerint ő felsége keressék meg, hogy tisztelt főispáni he­lyettesünket ideiglenes állásából valóságos főispánná kine­vezni méltóztassék, és ez határozattá is vált azon indoko­lással, hogy e’ megyét már 20 év óta csak helyettesek kor­mányozzák. Ezek után szőnyegre jött egy tárgy, melly ér­dekessége miatt megtölte a’ termet ’s ez a’ reincorporatio tárgya.­Tudják, vagy tudhatják tisztelt olvasóink, mond az E.H., hogy múlt gyűlésünkből, midőn az erdélyi jelen or­szággyűlésre követeket választánk, egy még azelőtti gyű­lésben határzott felírásunkat a’ reincorporatio sürgetése iránt a’ végett küldők fel a’ k. f. kormányhoz, hogy azt ő felsége ekibe juttatni méltóztassék,mást ismét nádor ő cs.k. fenségéhez hasonló kéréssel. Mindkettőt viszszaküldék: a’ kormányszék megtagadá a’ felküldést azon okból, mert a’ reincorporatio tárgya az ország Rendei előtt áll, továbbá mert ez az orsz. RR. nézetével ellenkező értelmű. Nádor ő kir. fensége azért, mert maga utján felterjesztendőnek lát­ta, ki egyébként kegyes volt atyai nyíltsággal e’ tárgy iránti nézeteit a’ RRkel tudatni’s egyszersmind megígérni, hogy kérelmünk teljesülését, mennyiben rajta áll, minden alka­lommal előmozdítani főkötelességének tartatnira. Követ­kezett most egy indítvány N. Ltől,ki múlt gyűlésre a’ rein­corporatio ellen olly híressé vált petitiot adott be társaival együtt. Az indítvány, mellyet egy 300 ’s néhány nemes a­­láirásával készített folyamodvánnyal is kívánt támogatni,oda ment ki, hogy a’ megye, hol a többség a’ reinecorporatio­­nak nem barátja, ennek további Sürgetésével felhagyva, az unió pártolására térjen át. És megkezdődött a' vitatás, mellynek rendén hogy Krasznamegye következetességét fentartani csakugyan sikerült, ez az ügy barátinak és nem barátinak egyiránt dicséretükre szolgál. Több órai vitatás

Next