Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-03 / 1. szám
tett volna, mint a’ mennyi a’ munka bevégezte után kifejlett haszon arányában őt illetné,—ez törvényes uton egyenlíttessék ki.Ebből világos, hogy a' törvény előleges költségvetést ’s előleges fizetést rendelt a’ vizszabályozási költségekre nézve. Végre c) A’ törvényből még az is világos, hogy az előleges fizetésben azon elvet mondotta ki egyszersmind, hogy a’ vizszabályozási költségek fejében adandó kölcsön hypothekája nem egyedül a’ viz alatti még megmentendő föld, hanem minden birtok, mi azzal kapcsolatban van. Mert például hogyan is lehetne valamelly mocsár-kiszáritás költségit előlegesen megvenni a’ viz alatti tán egészen értéknél küli földön, ha azt előlegesen a tulajdonos más birtokán is nem lehetne megvetetni? e’nélkül nem lenne a’ törvény által rendelt előleges fizetésnek értelme. A’ törvények illy állásában természetes, hogy a’központi választvány elég biztosítékot talált,’s nem lehete a költségek megvételére nézve más akadályt még képzelni, mint melly a bíróságok lassú ’s hanyag eljárásában ’s ebből keletkezhető hoszszadalmas pörben fenyegethetne, mire fájdalom annyi példa. Azért hogy e’veszélyeknek se tegye ki a’ központi választvány a’ társulat hitelét, olly eljárási rendszert állított fel, melly mellett mind ezen kétség’s akadályok teljesen lehetetlenné válnak. Kimondotta ugyanis elv gyanánt, hogy: Semmi szabályozási munka nem kezdetik meg, míg a költségvetés törvény-szabta után teljesen tisztába nem hozatik és d szabályozásra megkívántató öszveg valósággal be nem fizettetik. A’ befizetés azonban az illető birtokos által tetszése szerint vagy készpénzben történhetik, vagy a’ társulat által készített szerződvényekben, mellyekben a’ fizetési föltételek a’szerint lesznek szabályozva, mint a’ társulat a’ kölcsönt időnkint kiadja ’s mellyek mellett hitelét teljesen biztosítja. (Folytatása következik.) *) Pesten decemb. hó végén 1846. Kovács Lajos központi igazgató. TUDÓSÍTÁS az iparműkiállitási női alvó terem iránt. Az iparműkiállitási nyeremények között a’ női alvóterem pompás bútorzatát, melly mint tudva van 5115 pgostba került, és öszszesen a’ lábszőnyeggel, melly az egész terem padlatát borítja — 26 darabból áll, olly egyed sorsjegye találta, ki azt maga számára megtartani nem szándékozván, arra kérte fel az iparműkiállitási bizottságot, tudatná a’t. ez. közönséggel, hogy a’nyerő azon ritka készitvényű ’s köztetszést nyert bútorzatot, kerekszámmal 4000 egó forintért eladóvá tette. Ennélfogva a’ t.ez. vevők ebbeli szándékukat Pesten iparegyesületi jegyző l. Csanády Ferencz— Budán pedig az Életképek szerkesztője t. Frankenburg Adolf uraknál, mint a’ nyerő megbizottainál jelenthetik; jelentkezésüket azonban legfelebb hat nap alatt (jan. 5ke kedden estig *) megtenni kéretnek. Melly esetben viszonti értesülés után az átvétel azonnal eszközölhető. Kelt Pesten, dec. 29. 1846. — Az iparműkiállitási rendező bizottság. Kossuth Lajos s. k. bizottsági elnök. BUDAPESTI NAPLÓ. Jelenszámunk folyó ezer nyolczszáz negyvenhetedik észtben az első, ’s ekkép a’ bevett szokásnak hódolva üdvözleni illenék olvasó közönségünket; de mivel e’ kötelesség alól ötven krajezár váltó czédusában jó korán felmenté személyünkébe’ helyett inkább fontos állásunkról, czélunk és irányunkról legyen szabad elmélkednünk, jól tudva, hogy kit természete jó egézséggel áldott meg, az kivánatunk nélkül is egézséges marad, mig meg nem betegszik, ’s kit e’ számunk halálos ágyban jelend, az legbuzgóbb kivánatunk mellett is betekint az öröklétbe, ha t. i. fel nem gyógyuland. Azért tehát tárgyunkra. Komoly gondolatok czikázák keresztül agyvelőnket, amelly nemzetes szavak rövidre vont értelemben oda mennek ki, hogy azon gondolkodónk: váljon az újdonság-gyártási hivatal személyünkre ruházható ecompromissio nélkül mert mi született mins ember lévén, hivatalt már csak azért sem vállalhatunk,mivel az kötelességgel jár;aztán az az újdonságszedés és keresés monda szerint járdakiprással is jár, mihez eddig csak a’ suhanczok és arszlánok bírtak kiváltságos joggal, mi pedig ezen tisztes osztály egyikének sem vagyunk tagja; és aztán az ujdonságból állás, nem is állás, hanem ülés vagy futkosás, pedig a’ tizenkét éves gyermekkort jó ideje hogy elhagyá; joga: nevettetni, tehát búsulnia nem szabad; pedig sírva vigad a’ magyar. Illy hivatalt vállalván el tbiró apám ugyancsak megapprehendálna hogy nagy reményű fiókja, kit legalább is táblabirónak sejtett az ő széles jó kedvében, mindössze is Budapesten ujdonsággyártó lett. Már már lemondani készültem ajánlott új pályámról, midőn eszembe ötlött hogy már késő országos tapasztalás végett nem rég Soroksárra utaztam. A’ kecskeméti adózó fontos tajtpipám’s török módra eregetett bodor füstöm véve eriteriumokul útközben levett kalappal kérdezett: ,,A’ tevis uram bizonyosan valami nagy ur?“ Fontos arezot csapva nyomatékosan felelém: ,,a’ hogy veszszük barátom! újságíró vagyok“ Paraszt barátom megbánva előbbi önalázottságát hideg méltósággal nyomá viszsza kalapját fejébe ’s fogai közt morga: hiszen az ur hát nem is ur. Ott van la oda jutottam, hogy már az sem vagyok, a’ minek tulajdonképen már születtem. Szomorúan vevém tehát ez úttal tollamat újaim közé, hogy valamikép csak megírom az újdonságot, midőn czifra gratulatióval kezembe nyomják az újévi Pesti Hírlapot, hol négyszöges collegám ugyanarról disserál, miről én nagy busán elmélkedtem. Ő biztosit, hogy van vagy legalább lesz főbb rangú colléga is.A’ Honderű tulajdonos szerkesztője saját vallomása szerint születted újdonság. Így már nem kellő vigasztalás, de még rá beszélő argumentumok sem, én felvettem a’ tollat erős feltétellel azt csak akkor teendő le, midőn az ujdondászi reformot teljesen bevégeztem. Mi is miként négyszögű collegünk nőtlenek vagyunk, 183 ciki országgyűlés alatt voltunk kilencz és fél, és negyed esztendősek;minden estélyre és bálra alkalmasok,hol nem kell németül beszélnünk; és ezekben közéleti főbb tulajdonunkat elmondok ,’mi pedig hivatalos eljárásunkat illeti,erről itt bővebben nem akarunk értekezni, mert híjába csak nem jól jön az ki, midőn az ember először is mindjárt untató, azonban röviden megemlítjük: miként a’ rendőrök, vámosok, révészek, bérkocsisok, mészárosok, pékek figyelmünket ki nem kerülendik, ezen két utóbi csak annyiban, mennyire nőtlen ember azokról emlékezhetik. Erős akaratunk minél classicusabb irói stílt is sajátunkká tenni, ’s ez okból szorgalmasan olvasandjuk a’ nemzetest, és a Honderűt; az elsőből a’ válogatott szavak hosszú czifrázatát, másikból a’ fashionable világ divatos elegantiájit mentendjük,’s ebbéli előmenetelünkről, olvasóinkat szakonkint értesitendjük. A’ színházok a’ színházban sok történik, és sok nem történik. A’ közelebb múlt heti szinlapokon Szentpétery neve volt mint rendezőé olvasható; és a’ Farsangi iskola, meg az Országgyűlési szállás csak hamar egymásután leapróztattak. Vahot Imre a’ Divatlap mellett Szentpéteryt mint Zách Bódogot adandja lemetszve. Mondjuk, a’ színházról mindig híven fogunk emlékezni, mert az nemzetünk műveltségének temploma, erköltsiségének iskolája, ’s mi ide gyakran járunk hallgatandjuk az itt működőket ésbánunk velők az ő érdemeik szerint, de minden esetre tiszta szándék vezér- rend bennünket. Egyesülés tesz országokat erősekké hatalmasokká. Az egyesülési eszme fejtegetéséhez, annak — hol megfoganszott—terjesztéséhez, erőnk és tehetségünk szerint mi is járulandunk; a’már fenlevőknek életét figyelemmel kisérendjük, valamint kísérők eddigi két napos pályánkon az állatkínzás elleni egyesület működését, mellynek jegyzője, hogy a’ philanthrop eszméhez inkább közelítsen, ezentúl magát Irgalmasnak handja,’s egyéb kemény kimondásu nevek könyörületes, alamizsnási’s más illy szánakozási reformokon menendnek újév kezdetén át. A’ hajadonokat férjhez adó egylet,’s a’nőtlen legényeket kiházasító társulat jegyzőkönyveit minden esetre sietni fogunk koronként átforgatni. Azon községi szabályt, hogy koldulni tilos, néha néha magyarázgatni fogjuk, ’s példákkal felvilágosilni. A’ szél-utczában már egy hónap óta bizonyos egyed látható, ki bekötött véres kézzel szedi az alamizsnát; ’a ruhabomtékon minden reggel újabb vérfoltok látszanak; rendőr is találkozik néha vele,’s vállat vonilva, hogy ő nem orvos — távozik; de a’ szabály azért írva marad. És mivel igen szép dolog Pesten — kivált valahol a’belvagy leopold városban házi urnak lenni, csupa sympathiából rólok is meg fogunk emlékezni. Ezen paragrapunak appendixe a’ házmestereknek juttatván helyet, kik és olly szorgalmasan hordák újévkor a’ köszöntő két garasos , de az illetőtől fél vagy egész tallért feltételező jegyeket, mint minő nem szorgalmasan nyitják éjjel a’kaput ’s világítják estenként a’lépcsőzeteket ’sat. Záradékul még egy szót a’becsületességhez. Az ó év utolsó napján bizonyos szerencsétlen ur — vagy asszonyság a’ német színház épületébeni botárus boltjától a’ lipótóczai Emerling házig német laphirdetvénybe boltivá elvesztett 5100 frtot pengőben. A’becsületes megtaláló 500 p.frt jutalom megtartása mellett felszólíttatik a’ talált öszveggel Szekrényesy Endre városi fő kapitány úrnál magát jelenteni. És most szerencse mindnyájunkkal; nevet, vagy jegyet nem használunk, mert a mi himezés hámozás benne, mi csak egy pár naplót irtunk, a’többit avatottabb kezek vezetendik de itten kimondott teendőink ’s eljárásunk általa is felveendők lesznek. *10 Minthogy terjedtebb jelentésemet minden t. szerkesztőségek számára óhajtásom szerint le nem irathatom, ezennel megbízásomnál fogva fölkérem az ügy érdekében a’ többi t. szerkesztőségeket azon szíves figyelemre, hogy e’jelentéstől az érdekelt közönség méltó kielégítésére lapjaikban pár hasábot ne tagadjanak meg. K. L. — *) A’jelentkezés és megvétel később is megtörténhetik ugyan,—de czélszerű lévén a’ czikkek beboritása és jobb karban tartása, e’ végett a’ terem elrendezése fel fog bontatni ’s a’ múzeumból az egész bútorzat más helyre áttétetni. — A’ ny. 5 KÜLFÖL I). AMERIKA. Ujgorkból nov. 15keig érkeztek tudósítások. Az amerikai hajóhad a’ mexicoi öbölben szerencsétlen végű kísérletet ten az alvaradói kikötő elfoglalására. A’ mexicoiak Ampudia tábornok vezérlete alatt a’ Saltillo melletti szorost odahagyván, tovább San Luis Potosi felé nyomultak, hol Santa Ana haderejét az ellenség viszszaverésére központositá. Monterey eleste Mexico fővárosban nagy benyomást okozott. Salas elnök egy nyilatkozványban tudtaul adá a’ közönségnek ezen eseményt, ’s ellenszegülésre híja fel az éjszakamerikai unió megtámadási tervei irányában. Salas spanyol eredetökre emlékezteti honfitársait, ’s várja tőlök, miszerint erélyesen követendik azon példát,mellyet nekik a’ félsziget Napoleon elleni háborúiban adott. A’ kormány el van szánva a’ respublicával győzni vagy bukni; egyes balesetek mitsem határoznak. Spanyolország hat év alatt (1808—1813) végtelenül többet szenvedett, ’s mi volt a’ végeredmény ? 500 ezer benyomult ellenség csontjai fehérlenek a’ harezmezőkön.“ Alvaradót oct. 16kán támadták meg az amerikaiak, a’commodore maga vezérelte a’ hajóhadat; e’ vállalat azonban nem sikerült, mert egyik hajójok az amerikaiaknak megfeneklett ’s a’ mexicoiak álgyutelepe erősen tüzelt. Az amerikai hajócsapatnak a’ tenger magasain kellett menekülést keresnie.A Taylor tábornok parancsa alatti hadseregtől érkezett tudósítások szerint Monterey elfoglaltatása óta semmi újabb nem történt. Általános a’ hiedelem, miszerint a’ washingtoni kormány megtámadási tervét változtatta. Taylor tábornok állítólag nem fog tovább Mexico belsejébe nyomulni, hanem hallomás szerint Veracruz van megtámadási czélpontul kitűzve. A’kereskedelmi tudósítások egyhangúlag érintik , mikép roppant gabna ’s élelmiszer-készletek feküdtek a’ kikötőkben Európába leendő szállt hatásul. Későbbi tudósítások jelentik, mikép az amerikai hajók a’ mexicói öbölben néhány szerencsés megtámadást intéztek. Két mexicói gőzöst és több kereskedelmi naszádot foglaltak el; az amerikai hajók folyam mentiben fölfelé vitorláztak Tabasco város elé, mellyel álgyuzni kezdettek; miután az ellenség álgyuit beszegezték és álgyutelepeiket elrontották, Lizardóba vonult a’ hajócsapat viszsza hol is gyalpotja létezik.—Mexico belsejéből semmi uj nem érkezett. A’ washingtoni kormány kilencz további önkéntes ezred-alakitást rendelt meg. A’ tél Ujyork és Philadelphiában beállott; a’gabna-’slisztárak csökkentek, de a’ gyapot ára is leszállt. PORTUGÁLIA. Dec. ikei hírek szerint Schwalbach 2500 fővel Saldanhával egyesült ’s das Antas Bomfin érkezte által 2000 férfival erősült. Lapa ezredes dec. 4kén hadlába élén nyomult Coimbrába, ’s igy szakasztá meg La da Bandiéra ’s das Antas közt a’ közlekedést. Gasal Amarantéban állt. Minthogy egy erős guerrilla, Macdonnell tábornok parancsai alatt, Bragában dóm Miguelt kiáltotta ki, ennek következtében Casal mielőtt további mozgalmakat tehessen, előbb ama csapatot szétlizni lesz kénytelen. A’ királynő sergei Valenca erősségét bevették, a’fölkelők ellenben egy királyi csapatot vertek meg Ourem mellett. A’ királyiak Valencában nagy fegyver és lőszerkészleteket találtak, azonban mi módon vették be az erősséget? még nem tudatik. A’ zendülők haddereka Santaremet tartja elfoglalva, mig a’ királysergek főereje Carraroban létezik, szemmel tartva a’ fölkelők mozgásait. E’ közben das Antal gróf fortélylyal, mintha Santarem városból kinyomulni akarva, falai előtt Saldanha herczeggel öszszeütközni szándékoznék, ez utóbbit rászedő ’s Bonfin vezérlete alatt 2 ezer főt sikerült neki a’ Marcella melletti hid megszállására küldeni. Ez által a’ Saldanhától Santarem város közlekedésének akadályoztatására kirendelt királyi sergek útját is elvágta. " SPANYOLORSZÁG. A’ Times egy levelet közöl, mellyet Izabella királynő férje julius 13k ától Montemolin grófhoz állítólag intézett, ’s mellyben az ennek, mint egykori királynői férjjelöltnek tanácsot ad jövendő magaviseletére nézve, ’s e’ mellett inti, hozzon némi áldozatokat a’ számára kínálkozó kilátásnak,ha lealázás nélkül történhetik. Mindazáltal levélíró kijelenti, miszerint ha Montemolin gróf trónöröklési igényeit illetőleg engedni nem akar, ő, don Francisco, nem fog e’ részben egyetérteni vele, ’s helyét idegennek adni át, miután, bármilly kevéssé vonzó legyen is a’ trón, lélekismerete mégsem engedi, hogy Spanyolországot ismét új polgárháborúba keverje.—Don Henrik infans, ki már Spanyolországba tért viszsza, admirálnak neveztetett. A’választások vége körülbelül dec. 14—15-eig valának befejezendők, azon fordulat szerint, mellyet vettek, könnyen újabb miniszterkrcsis fog beállani. ANGLIA: Az izlandi közigazgatás köriratot bocsátott valamennyi grófsági mérnökök és felügyelőkhöz, miszerint többé semmi közmunkák nem fognak megkezdetni, ellenben a megkezdettek lehető legnagyobb gyorsasággal fejeztetnek be’s jövőre csak jövedelmező vállalatok ’s munkákra fognak pénzt fordítani.—A’dublini repealegylet dec. 14-ei ülését számosan látogaták.O’Connell szólt legelői Island naponkint roszabbuló állapotáról. Múlt héten csupán Connneightben negyvenhét ember halt éhen — mint t.i. magokat a’ halottszemlélő bizottságok kifejezik. Főtárgya egyébiránt O’ Connell beszédének az öreg és fiatal Izland közti viszony volt, azon értekezvény, mellyet nyolcz nap előtt kibékülésül terjesztett elő,’s azon jelentés, mellyet az 0’ Brienhez e’végett küldött katholikus pap megbízatása eredményéről adott. 0’Brien első föltételül, mielőtt egyáltalában alkudozásba bocsátkoznék, kívánta: vétessenek a’ kilépett tagok a’repealegyletbe viszsza’s csak aztán taglaltassanak az „anyagi“ és „erkölcsi“ hatalom elméleti vitapontjai. O’ Connelle’ szerint békülési indítványát viszszautasitottnak tekinti. — A’ királyi család fiatal tagjai jövőben saját udvartartást fognak nyerni, ’s igy különösen herczeg palotájává szándék átváltoztatni.