Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

tett volna, mint a’ mennyi a’ munka bevégezte után kifejlett haszon arányában őt illetné,—ez törvényes uton egyenlít­­tessék ki.Ebből világos, hogy a' törvény előleges költség­vetést ’s előleges fizetést rendelt a’ vizszabályozási költsé­gekre nézve. Végre c) A’ törvényből még az is világos, hogy az előleges fizetésben azon elvet mondotta ki egyszersmind, hogy a’ vizszabályozási költségek fejében adandó kölcsön hypothe­­kája nem egyedül a’ viz alatti még megmentendő föld, ha­nem minden birtok, mi azzal kapcsolatban van. Mert pél­dául hogyan is lehetne valamelly mocsár-kiszáritás költsé­git előlegesen megvenni a’ viz alatti tán egészen értéknél­ küli földön, ha azt előlegesen a tulajdonos más birtokán is nem lehetne megvetetni? e’nélkül nem lenne a’ törvény ál­tal rendelt előleges fizetésnek értelme. A’ törvények illy állásában természetes, hogy a’központi választvány elég biztosítékot talált,’s nem leh­ete a költségek megvételére nézve más akadályt még képzelni, mint melly a bíróságok lassú ’s hanyag eljárásában ’s ebből keletkezhető hoszsza­­dalmas pörben fenyegethetne, mire fájdalom­ annyi példa. Azért hogy e’veszélyeknek se tegye ki a’ központi választvány a’ társulat hitelét, olly eljárási rendszert állított fel, melly mellett mind ezen kétség’s akadályok teljesen le­hetetlenné válnak. Kimondotta ugyanis elv gyanánt, hogy: Semmi szabályozási munka nem kezdetik meg, míg a költségvetés törvény-szabta után telje­sen tisztába nem hozatik é­s d szabályozásra meg­kívántató öszveg valósággal be nem fizettetik. A’ befizetés azonban az illető birtokos által tetszése szerint vagy készpénzben történhetik, vagy a’ társulat által készített szerződvényekben, mellyekben a’ fizetési föltéte­lek a’szerint lesznek szabályozva, mint a’ társulat a’ köl­csönt időnkint kiadja ’s mellyek mellett hitelét teljesen biz­tosítja. (Folytatása következik.) *) Pesten decemb. hó végén 1846. Kovács Lajos központi igazgató. TUDÓSÍTÁS az iparműkiállitási női alvó terem iránt. Az iparműkiállitási nyeremények között a’ női alvóterem pompás bútorzatát, melly mint tudva van 5115 pgostba ke­rült, és öszszesen a’ lábszőnyeggel, melly az egész terem padlatát borítja — 26 darabból áll, olly egyed sorsjegye találta, ki azt maga számára megtartani nem szándékoz­ván, arra kérte fel az iparműkiállitási bizottságot, tudatná a’t. ez. közönséggel, hogy a’nyerő azon ritka készitvényű ’s köztetszést nyert bútorzatot, kerekszámmal 4000 egó fo­­rintért eladóvá tette. Ennélfogva a’ t.­ez. vevők ebbeli szán­dékukat Pesten iparegyesületi jegyző l. Csanády Ferencz— Budán pedig az Életképek szerkesztője t. Frankenburg A­­dolf uraknál, mint a’ nyerő megbizottainál jelenthetik; je­lentkezésüket azonban legfelebb hat nap alatt (jan. 5ke kedden estig *) megtenni kéretnek. Melly esetben viszon­­ti értesülés után az átvétel azonnal eszközölhető. Kelt Pes­ten, dec. 29. 1846. — Az iparműkiállitási rendező bizott­ság. Kossuth Lajos s. k. bizottsági elnök. BUDAPESTI NAPLÓ. Jelenszámunk folyó ezer nyolcz­­száz negyvenhetedik észtben az első, ’s ekkép a’ bevett szo­kásnak hódolva üdvözleni illenék olvasó közönségünket; de mivel e’ kötelesség alól ötven krajezár váltó czédusában jó korán felmenté személyünkébe’ helyett inkább fontos állá­sunkról, czélunk és irányunkról legyen szabad elmélkednünk, jól tudva, hogy kit természete jó egézséggel áldott meg, az kivánatunk nélkül is egézséges marad, mig meg nem beteg­szik, ’s kit e’ számunk halálos ágyban jelend­, az legbuzgóbb kivánatunk mellett is betekint az öröklétbe, ha t. i. fel nem gyógyuland. Azért tehát tárgyunkra. Komoly gondolatok czikázák keresztül agyvelőnket, a­melly nemzetes szavak rövidre vont értelemben oda mennek ki, hogy azon gondolkodónk: váljon az újdonság-gyártási h­i­­v­a­t­al személyünkre ruházható ecompromissio nélkül mert mi született mi­ns ember lévén, hivatalt már csak azért sem vállalhatunk,mivel az kötelességgel jár;aztán az az újdon­ság­szedés és keresés monda szerint járdakiprással is jár, mihez eddig csak a’ suhanczok és arszlánok bírtak kiváltsá­gos joggal, mi pedig ezen tisztes­ osztály egyikének sem va­gyunk tagja; és aztán az ujdonságb­ól állás, nem is állás, ha­nem ülés vagy futkosás, pedig a’ tizenkét éves gyermekkort jó ideje hogy elhagyá; joga: nevettetni, tehát búsulnia nem szabad; pedig sírva vigad a’ magyar. Illy hivatalt vállalván el tbiró apám ugyancsak megapprehendálna hogy nagy re­ményű fiókja, kit legalább is táblabirónak sejtett az ő széles jó kedvében, mind­össze is Budapesten ujdonsággyártó lett. Már már lemondani készültem ajánlott új pályámról, mi­dőn eszembe ötlött hogy már késő országos tapasztalás vé­gett nem rég Soroksárra utaztam. A’ kecskeméti adózó fon­tos tajtpipám’s török módra eregetett bodor füstöm véve eri­­teriumokul útközben levett kalappal kérdezett: ,,A’ tevis uram bizonyosan valami nagy ur?“ Fontos arezot csapva nyomatékosan felelém: ,,a’ hogy veszszük barátom! újságíró vagyok“ Paraszt barátom megbánva előbbi önalázottságát hideg méltósággal nyomá viszsza kalapját fejébe ’s fogai közt morga: hiszen az ur hát nem is ur. Ott van la­ oda jutottam, hogy már az sem vagyok, a’ minek tulajdonképen már szület­tem. Szomorúan vevém tehát ez úttal tollamat újaim közé, hogy valamikép csak megírom az újdonságot, midőn czifra gratulatióval kezembe nyomják az újévi Pesti Hírlapot, hol négy­szöges collegám ugyanarról disserál, miről én nagy busán elmélkedtem. Ő biztosit, hogy van vagy legalább lesz főbb rangú colléga is.A’ Honderű tulajdonos szerkesztő­je saját vallomása szerint születted újdonság. Így már nem kellő vigasztalás, de még rá beszélő argumentumok sem, én felvettem a’ tollat erős feltétellel azt csak akkor teendő le, midőn az ujdondászi reformot teljesen bevégeztem. Mi is mi­ként négyszögű collegünk nőtlenek vagyunk, 183 ciki or­szággyűlés alatt voltunk kilencz és fél, és negyed esztendő­­sek;minden estélyre és bálra alkalmasok,hol nem kell néme­tül beszélnünk; és ezekben közéleti főbb tulajdonunkat elmon­­dok ,’mi pedig hivatalos eljárásunkat illeti,erről itt bővebben nem akarunk értekezni, mert híjába csak nem jól jön az ki, midőn az ember először is mindjárt untató, azonban röviden megemlítjük: miként a’ rendőrök, vámosok, révészek, bér­kocsisok, mészárosok, pékek figyelmünket ki nem kerülendik, ezen két utóbi csak annyiban, mennyire nőtlen ember azokról emlékezhetik. Erős akaratunk minél classicusabb irói stílt is sajátunkká tenni, ’s ez okból szorgalmasan olvasand­­juk a’ nemzetest, és a Honderűt; az elsőből a’ válogatott sza­vak hosszú czifrázatát, másikból a’ fashionable világ diva­tos elegantiájit mentendjük,’s ebbéli előmenetelünkről­­, ol­vasóinkat szakonkint értesitendjük. A’ színház­­ok a’ színházban sok történik, és sok nem történik. A’ közelebb múlt heti szinlapokon Szentpétery neve volt mint rendezőé olvasható; és a’ F­a­r­s­a­n­g­i i­s­k­o­l­a, meg az Országgyűlési szállás csak hamar egymásután leapróztat­­tak. Vahot Imre a’ Divatlap mellett Szentpéteryt mint Zách Bódogot adandja lemetszve. Mondjuk, a’ színházról min­dig híven fogunk emlékezni, mert az nemzetünk műveltségé­nek temploma, erköltsiségének iskolája, ’s mi ide gyakran járunk hallgatandjuk az itt működőket és­­bánunk velők az ő érdemeik szerint, de minden esetre tiszta szándék vezér- rend bennünket. Egyesülés tesz országokat erősekké hatalmasokká. Az egyesülési eszme fejtegetéséhez, annak — hol megfogan­­szott—terjesztéséhez, erőnk és tehetségünk szerint mi is járu­­landunk; a’már fenlevőknek életét figyelemmel kisérendjük, valamint kísérők eddigi két napos pályánkon az állatkínzás elleni egyesület működésé­t, mellynek jegyzője, hogy a’ philanthrop eszméhez inkább közelítsen, ezentúl ma­gát Irgalmas­­­nak h­andja,’s egyéb kemény kimondásu nevek könyörületes­­, alamizsnási’s más illy szá­­nakozási reformokon menendnek újév kezdetén át. A’ hajado­­nokat férjhez adó egylet,’s a’nőtlen legényeket kiházasító tár­sulat jegyzőkönyveit minden esetre sietni fogunk koronként átforgatni. Azon községi szabályt, hogy koldulni tilos, néha néha magyarázgatni fogjuk, ’s példákkal felvilágosilni. A’ szél-utczában már egy hónap óta bizonyos egyed látható, ki bekötött véres kézzel szedi az alamizsnát; ’a ruhabom­tékon minden reggel újabb vérfoltok látszanak; rendőr is találkozik néha vele,’s vállat vonilva, hogy ő nem orvos — távozik; de a’ szabály azért írva marad. És mivel igen szép dolog Pesten — kivált valahol a’bel­­vagy leopold városban h­áz­i u­r­n­a­k lenni, csupa sympathi­­ából rólok is meg fogunk emlékezni. Ezen paragrapu­nak ap­pendixe a’ házmestereknek juttatván helyet, kik és olly szor­galmasan hordák újévkor a’ köszöntő két garasos , de az illetőtől fél vagy egész tallért feltételező jegyeket, mint minő nem szorgalmasan nyitják éjjel a’kaput ’s világítják esten­ként a’lépcsőzeteket ’sat. Záradékul még egy szót a’becsületességhez. Az ó év utolsó napján bizonyos szerencsétlen ur — vagy asszonyság a’ német színház épületébeni bot­árus boltjától a’ lipótóczai Emerling házig német laphirdetvénybe boltivá elvesztett 5100 frtot pengőben. A’becsületes megtaláló 500 p.frt ju­talom megtartása mellett felszólíttatik a’ talált öszveggel Szekrényesy Endre városi fő kapitány úrnál magát jelenteni. És most szerencse mindnyájunkkal; nevet, vagy jegyet nem használunk, mert a mi himezés hámozás benne, mi csak egy pár naplót irtunk, a’többit avatottabb kezek vezetendik de itten kimondott teendőink ’s eljárásunk általa is felveen­dők lesznek. *10 Minthogy terjedtebb jelentésemet minden t. szer­kesztőségek számára óhajtásom szerint le nem irathatom, ezennel megbízásomnál fogva fölkérem az ügy érdekében a’ többi t. szerkesztőségeket azon szíves figyelemre, hogy e’je­lentéstől az érdekelt közönség méltó kielégítésére lapjaik­ban pár hasábot ne tagadjanak meg. K. L. — *) A’jelentkezés és megvétel később is megtörténhe­tik ugyan,—de czélszerű lévén a’ czikkek beboritása és jobb karban tartása, e’ végett a’ terem elrendezése fel fog bontat­­ni ’s a’ múzeumból az egész bútorzat más helyre áttétetni. — A’ ny. 5 KÜL­F­Ö­L I). AMERIKA. Ujgorkból nov. 15keig érkeztek tudósí­tások. Az amerikai hajóhad a’ mexicoi öbölben szerencsét­len végű kísérletet ten az alvaradói kikötő elfoglalására. A’ mexicoiak Ampudia tábornok vezérlete alatt a’ Saltillo melletti szorost odahagyván, tovább San Luis Potosi felé nyomultak, hol Santa Ana haderejét az ellenség viszszave­­résére központositá. Monterey eleste Mexico fővárosban nagy benyomást okozott. Salas elnök egy nyilatkozványban tudtaul adá a’ közönségnek ezen eseményt, ’s ellenszegü­lésre híja fel az éjszakamerikai unió megtámadási tervei irányában. Salas spanyol eredetökre emlékezteti honfitár­sait, ’s várja tőlök, miszerint erélyesen követendik azon példát,mellyet nekik a’ félsziget Napoleon elleni háborúi­ban adott. A’ kormány el van szánva a’ respublicával győz­ni vagy bukni; egyes balesetek mitsem határoznak. Spa­nyolország hat év alatt (1808—1813) végtelenül többet szenvedett, ’s mi volt a’ végeredmény ? 500 ezer benyo­mult ellenség csontjai fehérlenek a’ harezmezőkön.“ Alvaradót oct. 16kán támadták meg az amerikaiak, a’commodore maga vezérelte a’ hajóhadat; e’ vállalat a­­zonban nem sikerült, mert egyik hajójok az amerikaiaknak megfeneklett ’s a’ mexicoiak álgyutelepe erősen tüzelt. Az amerikai hajócsapatnak a’ tenger magasain kellett mene­külést keresnie.A Taylor tábornok parancsa alatti hadse­regtől érkezett tudósítások szerint Monterey elfoglaltatása óta semmi újabb nem történt. Általán­os a’ hiedelem, mi­szerint a’ washingtoni kormány megtámadási tervét vál­toztatta. Taylor tábornok állítólag nem fog tovább Mexico belsejébe nyomulni, hanem hallomás szerint Veracruz van megtámadási czélpontul kitűzve. A’kereskedelmi tudósítá­sok egyhangúlag érintik , mikép roppant gabna ’s élelmi­szer-készletek feküdtek a’ kikötőkben Európába leendő szállt hatásul.­­ Későbbi tudósítások jelentik, mikép az amerikai ha­jók a’ mexicói öbölben néhány szerencsés megtámadást intéztek. Két mexicói gőzöst és több kereskedelmi naszá­dot foglaltak el; az amerikai hajók folyam mentiben fölfelé vitorláztak Tabasco város elé, mellyel álgyuzni kezdettek; miután az ellenség álgyuit beszegezték és álgyutelepeiket elrontották, Lizardóba vonult a’ hajócsapat viszsza hol is gyalpotja létezik.—Mexico belsejéből semmi uj nem érke­zett. A’ washingtoni kormány kilencz további önkéntes ezred-alakitást rendelt meg. A’ tél Ujyork és Philadel­phiában beállott; a’gabna-’slisztárak csökkentek, de a’ gyapot ára is leszállt. PORTUGÁLIA. Dec. ikei hírek szerint Schwalbach 2500 fővel Saldanhával egyesült ’s das Antas Bomfin ér­­kezte által 2000 férfival erősült. Lapa ezredes dec. 4kén hadlába élén nyomult Coimbrába, ’s igy szakasztá meg La da Bandiéra ’s das Antas közt a’ közlekedést. Gasal A­­marantéban állt. Minthogy egy erős guerrilla, Macdonnell tábornok parancsai alatt, Bragában dóm Miguelt kiáltotta ki, ennek következtében Casal mielőtt további mozgalma­kat tehessen, előbb ama csapatot szétl­izni lesz kénytelen. A’ királynő sergei Valenca erősségét bevették, a’föl­­kelők ellenben egy királyi csapatot vertek meg Ourem mel­lett. A’ királyiak Valencában nagy fegyver és lőszerkész­leteket találtak, azonban mi módon vették be az erősséget? még nem tudatik. A’ zendülők haddereka Santaremet tart­ja elfoglalva, mig a’ királysergek főereje Carraroban léte­zik, szemmel tartva a’ fölkelők mozgásait. E’ közben das Antal gróf fortélylyal, mintha Santarem városból kinyo­mulni akarva, falai előtt Saldanha herczeggel öszszeütköz­­ni szándékoznék, ez utóbbit rászedő ’s Bonfin vezérlete a­­latt 2 ezer főt sikerült neki a’ Marcella melletti hi­d meg­szállására küldeni. Ez által a’ Saldanhától Santarem vá­ros közlekedésének akadályoztatására kirendelt királyi ser­­gek útját is elvágta. " SPANYOLORSZÁG. A’ Times egy levelet közöl, mellyet Izabella királynő férje julius 13k ától Montemolin grófhoz állítólag intézett, ’s mellyben az ennek, mint egy­kori királynői férjjelöltnek tanácsot ad jövendő magavise­letére nézve, ’s e’ mellett inti, hozzon némi áldozatokat a’ számára kínálkozó kilátásnak,ha lealázás nélkül történhetik. Mindazáltal levélíró kijelenti, miszerint ha Montemolin gróf trónöröklési igényeit illetőleg engedni nem akar, ő, don Francisco, nem fog e’ részben egyetérteni vele, ’s helyét idegennek adni át, miután, bármilly kevéssé vonzó legyen is a’ trón, lélekismerete mégsem engedi, hogy Spanyolor­szágot ismét új polgárháborúba keverje.—Don Henrik in­­fans, ki már Spanyolországba tért viszsza, admirálnak ne­veztetett. A’választások vége körülbelül dec. 14—15-eig valának befejezendők, azon fordulat szerint, mellyet vettek, könnyen újabb miniszterkrcsis fog beállani. ANGLIA: Az izlandi közigazgatás köriratot bocsátott valamennyi grófsági mérnökök és felügyelőkhöz, miszerint többé semmi közmunkák nem fognak megkezdetni, ellen­ben a megkezdettek lehető legnagyobb gyorsasággal fe­jeztetnek be’s jövőre csak jövedelmező vállalatok ’s mun­kákra fognak pénzt fordítani.—A’dublini repealegylet dec. 14-ei ülését számosan látogaták.O’Connell szólt legelői Is­land naponkint roszabbuló állapotáról. Múlt héten csupán Connneightben negyvenhét ember halt éhen — mint t.i. magokat a’ halottszemlélő bizottságok kifejezik. Főtárgya egyébiránt O’ Connell beszédének az öreg és fiatal Izland közti viszony volt, azon értekezvény, mellyet nyolcz nap e­­lőtt kibékülésül terjesztett elő,’s azon jelentés, mellyet az 0’ Brienhez e’végett küldött katholikus pap megbízatása eredményéről adott. 0’Brien első föltételül, mielőtt egyál­talában alkudozásba bocsátkoznék, kívánta: vétessenek a’ kilépett tagok a’repealegyletbe viszsza’s csak aztán tag­laltassanak az „anyagi“ és „erkölcsi“ hatalom elméleti vi­tapontjai. O’ Connell­e’ szerint békülési indítványát visz­­szautasitottnak tekinti. — A’ királyi család fiatal tagjai jö­vőben saját udvartartást fognak nyerni, ’s igy különösen herczeg palotájává szándék átváltoztatni.

Next