Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-24 / 7. szám

hány kiáltó baj orvoslására, de a’ város gyors emelkedése ’s népességi növekvése folyvást újabbakat idézett elő ’s gyökeres terv nélkül részleges eszközökkel már épen nem segíthetni. Az 1835-i bizottság jelentést adott be, melly a’ város nyomor állapotát részletesen’s egész maga való­ságában állitá elő, de az életbe léptetni kellett javítási vál­lalat roppantságától viszszaborzadott az akkori kormány. Illyetén munkák természetesen hatósági faluak, azonban az indus hatóságszerkezet, melly valóban mintául szolgálhat faluk és földmivelő községekre nézve, nagy városokra nem alkalmazható ’s eddig elő a’ kalkuttai rendőrség képviseli a’ városhatóságot. Ezen nehézség szerfölött nagy, mert a’vá­­ros nyilván nem vállalhatja magára a’ kérdéses ügyet, kü­lönben kénytelen volna valamennyi nagyobb indiai város­nak kövezete ’s csalaj-csatornáiról, vize ’s légtisztitási esz­közeiről gondoskodni, mi kiadási erejét természetesen fe­lülmúlja. Kell tehát hatóságot alakitni’s rendezni, terjedel­mes felhatalmazással a’városi kiadásokra szükséges pénz­beszedésre, a’ városi jóllétet illető kisajátításokra, víz és földműépítész karral ’s annak úgy szükség lenni rendeztet­­ve, miszerint elegendő bizalmat gerjeszszen az első szük­ségeket fedözendő tőkék megszerzésére. Ez nem csekély feladat, mert kevés európainak van ideje ’s kedve illyetén fárasztó, fizetéstelen állomásokat, mellyek rájok nézve semmi dicsvágyi tárgyat nem képeznek, elvállalni ’s a’ ben­­szülött lakosságban szinte kevesen találtatnak, kik elég i­­dővel ’s ismeretekkel bírnának, miket a’ város javára felál­dozhatnának. De a’ dolognak meg kell még is történni ’s a’ benszülöttek roppant vágya kormány általi kitüntetésre re­mélheti, miszerint még is alakulni fog tekintélyes helyha­tóság, melly később mintául szolgáljon a’ többi nagy vá­rosnak is ’s az ország beligazgatására legkedvezőbb ered­­ményeket vonjon maga után. Mert minden, mi közéleti ér­deket gerjeszt Indiában, hasznos az országra nézve, hala­dási fok ’s emeltyű a’ benszülött népességet illetőleg, ’s egyszersmind könnyebbitési mód ’s üdvös korlát az angol kormány irányában. Több londoni lap egy Éjszakamerikából behozott ’s Angliában több ízben sikerrel használt uj felfedezésről ér­tesít,mellynek segedelme által sebészi műtéteseket, nagyo­kat úgy mint kissebbeket, fájdalom nélkül hajthatni végre. Nem delejes (magnesi) álomba ringattatik a’ szenvedő,ha­nem kénégvénynek külön készülettel történő belehelése ál­tal bizonyos értéktelen állapotba helyeztetik a’ beteg ’s a’ műtétet, legyen az fogkihúzás vagy valamelly tag elvága­­tása vagy mirigy-kiirtás stb., mintegy álomban megy vég­hez. Jan. Adikai Times ezen módszernek Bristolban történt egy alkalmaztatásáról következőleg tudósít: „egy fiatal em­ber, bizonyos három éves daganata következtében, balláb­szárának térden felüli elvágatására volt kénytelen magát elhatározni ’s dr Fairbrother kórházi főorvos tanácsára mü­­veglő (Operateur) Lansdown seborvos kísérletet ten kén­­égvénnyel. Miután a’ szenvedő ezen kénégvényt másfél percznyi hoszszig magába szítta, eszméletlenségre jutott’s a’seborvos megkezdé a’vágást. Két vagy három percz le­­folyta után dr Fairbrother ismét alkalmaztatá a’ párlást, minél újait a’ szenvedő literére helyzé ’s annak lélekzetét vizsgálá.Bort folyasztottak a’ betegbe felváltva égvénnyel; eszméletlen állapota 15 perezig tartott. A’ tag-elvá­lasztás a’ testtől egy perez alatt történt. Műtétel közben a’ beteg arczvonalmi legcsekélyebb fájdalmat sem nyilatkoz­­tatának ’s az egészen mozdulatlanul feküdt az ágyban. Mü­­veglet után tökéletes nyugodalommal fölébredt ’s kijelenté, mikép semmi fájdalmat nem érzett, sem a’ bőr sem a’ bus vágatásnál, sem a’ csont-átfűrészelésnél, sem a’ véredé­nyek bekötésénél, miknek némellyeit pedig az inaktól el kellett választani. Műtétei óta a’ szenvedő jobban aludt mint azelőtt tíz éjjel egymásután ’s folyton javuló haladásnak ör­vend.“ A­ dolog nagy fontosságánál fogva nem volna hely­telen több illy rendű szakértő alapos véleménye — nyilat­kozhatnának e’ tárgyban magyar orvosaink jeleslejei is. FRANCZIAORSZÁG. A’ trónbeszéd jan. adikai mi­niszteri tanácsülésben felolvastatott. Guizot úr terve némi változásokat szenvedett nem annyira a’ tartalmat mint a’ formát illetőleg. A’hangulat nyugodalmas, de tartalékos, mint a’múlt évi trónbeszédé. Egy szakasz természetesen Montpensier házasságáról szól, melly is itt politikai fontos­ságot nyer azon remény kifejezése által, miszerint az a’ Spanyol és Francziaország közti barátságos köteléket még szorosabbá füzendi. Krakót illetőleg a’ trónbeszéd azon megjegyzésre szorítkozik, hogy Francziaország tiltakozott volt ’s egyébként a’kamrák bölcsesége ’s az európai béke fentartása iránti közvágyban helyzi bizalmát. Többi része ezen okiratnak jelentéktelennek mondatik. Odilon Barrot, keletről viszszatérve, Párizsba érke­zett; alig tért viszsza, lüstint öszszegyüjté lakán a’baloldal legbefolyásdusabb követeit értekezésül a’ Thiers és Billaut közt támadott meghasonlás miatt.—A’követkamra jan. llkén előkészülési gyűlést tartott a’ tanácskozványi te­remben. A’ király jan. llkén köveik, trónbeszéddel nyitá meg a’ kamraüléseket: „Pair és követ urak! Midőn önöket a’je­len országgyűlés munkálatinak elővételére felszólítom, ko­moly óhajtásom, hogy önök kormányomat egész közre­­munkálásukkal segítsék, enyhítésükül azon bajoknak, mellyek az idén a’ népség egy részére nehezültek. Siet­tem a’ legalkalmasb rendszabályokhoz nyúlni ezen czél­ el­­érés végett. Reméllem, miszerint szilárd rendfentartás, a’ kereskedelmi ügyek szabadsága ’s biztossága,a’ közvagyon bőkezű’s jól felfogott alkalmaztatása által, párosulván ez utóbbinak hatalma egyedi jótékonyság buzgalmával, ezen kísérleteket, mikkel a’ gondviselés sokszor a’ legáldottabb státusokat is meglátogatja,édessé fogja tenni.Viszonyim va­lamennyi idegen hatalomhoz bizalmat öntenek belém a’ vi­lágbéke tartós fenállása iránt.Hőnszeretett fiam Monpensier herczeg házassága, hőn szeretett húgom Luiza Fernanda spanyol infánsnővel, kiegészité azon megelégülést ’s vi­gaszt, mellyeket a’ gondviselés családom körében megél­nem engedett. Ezen öszszeköttetés újabb záloga leend azon jótékony ’s belső viszonyoknak, mik hoszszas idő óta Fran­­czia és Spanyolország közt fenállanak ’s miknek folytonos fenállása mindkét státusnak jólléte ’s kölcsönös biztossá­ga miatt kívánatos. Okom van remélniem, miszerint Rio de la Plata ügyei kormányom nézetihez képest, öszhangzás­­ban a’nagybrittarmiai királynő kormányáéival, rendbe fog­nak hozatni, kereskedelmi viszonyaik biztosságának ama vidéken leendő teljes helyreállítása végett. Az orosz czár­­ral hajózási szerződést kötöttem, melly számunkra, igazsá­gos kölcsönösség mellett valamennyi tengeri viszo­­nyunknál ezen birodalommal olly előnyöket biztosit, miket megnyernünk ránk nézve szerfölött fontos vala. Egy várat­lan esemény az utolsó bécsi szerződés által megállapított helyzetét a’ dolgoknak Európában ártalmasan változtató meg. A’ krakói respublia, független semleges státus, az ausztriai császárságba len kebleztetve. Tiltakoztam a’ szer­ződések ezen megsértése ellen. Belsőnkben a’ minden akadályos okok daczára folyvást szaporodó közjövedel­mek világosan tanúsítják, miszerint az ország munkássága és segédforrásai folyton növekszenek. A’pénzügyi törvé­nyek’s különféle törvényjavaslatok, fontos javításokat il­letőleg az ország törvényhozása és közigazgatásában, fog­nak tárgyai lenni önök tanácskozásinak. Ama nagy mun­kák, mikre vállalkoztunk, az ország érdekei által igényelt kitartósággal fognak czélhoz vezettetni. Önök olly rend­szabályokkal is foglalkodandnak, mik afrikai birtokaikban az erkölcsiség ’s belső jóllét haladását előmozditni képe­sek legyenek. A’ hadsergink vitézsége ’s felajánlása által Algírban olly szerencsésen viszszaállitott nyugalom követ­keztében éretten megvizsgálhatják ezen fontos kérdést, mellyről egy külön javaslat fog önök elibe terjesztetni, lí­raim! közös érzelem lelkesít bennünket. Önök mindnyájan, hasonlag hozzám ’s enyéimhez, hazánk szerencséje ’s nagy­ságának feláldoztatvák. Hoszszas tapasztalás felvilágosita már bennünket azon politikáról, melly annak erkölcsi ’s a­­nyagi tulajdonihoz alkalmas’s melly a’jelenben annak jól­létét, jövőben sorsa békés és szabályos kifejlődését bizto­sítsa. Bizodalmasan várom önök honszeretete ’s bölcsesé­­gétől az ezen nagy munka létesítéséhez szükséges közre­­munkálást. Gyámolitsuk egymást kölcsönösen ezen teher­viselésben, Francziaország aratandja törekvésink gyü­mölcseit.“ — Lajos Fülöpet a’ kamranyitásnál szokásos hódolatjelekkel fogadták. Montpensier herczeg házassá­gát illető szavait különös élénkséggel fejezé ki, mire előbb csak néhány szózat’s erre az egész kamra tetszést harso­gott. Ott is, hol Krakó bekebleztetéséről van említés, külö­nös erővel szólt a’ király ’s ezen szókat: a’ szerződés meg­sértése, észrevehető nyomatékkal emelé ki. — Azon re­mény, miszerint a’ király által kimondott meggyőződés a’ közbéke fentartása iránt, kedvező behatást fog a’ tőzsér­­csarnokon gyakorolni, hallomás szerint, nem valósult. Pil­lanatig ugyan felszöktek a’közjövedelmi pénzkeret’s vas­­utrészvények, de csakhamar ismét csökkentek. A’ pénzü­gyi helyzet nehézségei minden kedélyt feszültségben tar­tanak. Három rendszabály terjeszteték a’ franczia bank e­­libe, megszüntetéséül azon zavarnak, mellyben a’ státus ál­tal rá bízott készpénzkészletek kihúzása következtében, daczára az angol bank által tett előlegezésnek folyvást lé­tezik, ugyanis: a’ leszámítolás fölemelése, változtatás a’ vál­tó—leszámítolások tekintetében ’s a’hítel-korlátozás,mellyet különféle házak számára nyitott. Mind a’három rendszabály azonban legnagyobb kárára fogna az egész iparos ’s ke­reskedelmi közéletnek szolgálni. — Jan. 3 ’f 4kén az éj­szaki vasúton ismét két baleset fordult elő, mi mellett két személy veszté életét. SCHWEIZ. Schweizban ismét forradalmi mozgal­mak mutatkoznak. Murten, Stäfls és Boll­us kitörések szín­helyei lőnek. Freiburgban jan. 6—7ker éjjelen ütött ki a’ lázongás. Egész éjszaka hullámzott utczákon a’ nép, köz­­beközbe zajongva tódultak be a’szomszéd német parasz­tok. A’ városi hatóság sem viselé magát hanyagul; reggelre valamennyi kapu álgyuval ’s polgárőrségi osztályokkal volt megszállva, négyszáznál több pár érkezett éjszakán a’vá­rosba. Várták a’ murtenieket egész reggeli 5 óráig, de a­­zok meg nem jelentek. A’város el van zárva, csak élelem­­szállitók bocsáttatnak be. Már is több elfogatás történt. Ké­sőbbi luzerni hírek szerint a’ lázongás szerencsésen elnyo­matott. — Luzernbe jan. 9dikén érkeztek az ős kantonok követei, hadi tanácskozványt tartandók. Az öszszes belső Schweiz védelemre van felhiva. 7ik szám. Árverési hirdetvény. (143 i. sz. 1847.) Folyó 1847ik évi január 29 én szokott délelőtti és délutáni ó­­rákban reggeli kilencztől kezdve eladatni fognak árverés utján készpénzfizetés mel­lett, a’kir. hajózási raktárban a’ tabáni vo­nalon kívül, többféle fa- és vasnemü esz­közök, ugyszinte avult különféle kötelek ’s nagyobb hajóhorgonyok. A’ venni szándé­kozók tehát a’ kijelölt l­apon a’felérintett kir. raktárhoz hivatalosak.— A’ magy. kir. építési főigazgatóság által. Budán 1847ik évi január 11 én. 3­3 Árcsökken­tési hirdetés. (2808, 3569, 3095 ik sz. 1846. ?9 ik szám 1847ik év.) A’ nagyméltóságu magy. kir. Helytartótanácsnak folyó 1847ik évi boldogaszszony-havaskén kelt 7­­ 5 ik szá­mú kegyes intézvénye következtében a’ kir. építési főigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a’Duna és Dráva fo­­lyóknak 1847ik évben eszközlendő tisztí­tásához szükséges mintegy 192 mázsányi kötél készítése ’s beszolgáltatása, árcsök­kentés utján a’ legkevesebb kívánónak fog átengedtetni. A’ szerződésre hajlandók ennélfogva,kik. egyszersmind apatini musk­akendert ma­gokkal hozni és 3­­0 forintot pengőben bá­natpénzül az árcsökkentés előtt készpénz­ben letenni köteleztetnek, folyó évi febru­ár 6én reggeli 9 órakor a’ magy. kir. építési főigazgatóság épületében megjelenni, olly 1847. megjegyzéssel szólittatnak fel, hogy a’ bánatpénz azon árveréshez járulóknak, kik a’ szerződést meg nem nyerik, az árcsök­kentés bevégzése után azonnal viszsza fog adatni; ellenben a’szerződőknek biztosíté­kul be fog számíttatni. Az említett biztosíték, melly a’ szer­ződési pénzöszvegnek száztéli tizedét fog­ja tenni, akár kamatos statuspapirok, akár házakra vagy telkekre törvényes idomban szerzett bizonyítványok által kicseréltet­hetik. A’ szerződési feltételek az árcsökken­tés napján nyilványosan felolvastatnak; de addig is a’ kir. építési főigazgatóságnál hi­vatalos órákban mindennap megtekinthetők. Későbbi árcsökkentési ajánlatok sem­mi esetre sem fogadtatnak el. — A’ kir. é­­pitési főigazgatóság által Budán 1847ik évi január l1kén. 3—3 ÉRTESÍTŐ. *­* A’ pesti n­ő e­gy c­s­ü­­­c­­ csütörtök január 2 től kezdve minden héten há­romszor, tudniillik: hétfőn, csütörtökön és szombaton naponkint 600 valódi szegénynek főtt ételt fog kiszolgáltatni következő helyeken: a’ Lipóttemplom melletti városi mázsa­­ház udvarában, az evangelicus és református tanodák épületében, végre az úgynevezett czédulaházban a’kerepesi után. — A’ kenyértelenségre jutottak tehát oda utasíttatnak, hogy a’fen kitett napokon délelőtti 10 órakor Deli­a Irma nőegyleti másodelnöknő lak­ján, a’ lánczhid melletti Nákóféle házban nyerendő utalvány végett magokat jelentsék, hogy igy a’fen kijelelt helyeken délben 12töl­­ig a’magok ételilletvényét átvehessék. A’ tisztelt közönség pedig megkéretik, hogy az éhező szegényeknek, kik olvasni alig­ha tudnak, ezen hírt mielőbb tudtára adni szíveskedjék.— Ugyanazon egyesület egy­szersmind arról gondoskodik, hogy a’ hajlék nélküli szegények fűtött szobákban al­vó­helyet találhassanak, mihez a’ t. ez. polgármester és főkapitány urak legnagyobb kész­séggel segédkezeket nyújtani szíveskedtek. Pesten január 14én 1847. A’ pesti nő­egylet meghagytából Károlyi Lajos titoknok.____________________2—2­ 42 Teljes számú példánynyal még szolgálhat a’ szerkesztősé­g. Szerkeszti Helmeczy Mihál­y.—Nyomatik Trattner­ Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.

Next