Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-14 / 4. szám

PEST csütörtök január 1-ikénJELENKOR 4dik szám 1847. M •­­ L . Társalkodóval raviden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön.Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 d.k sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emele- Je­événak­ pedig minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ meg­unni, trey B rendezés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közültetik. Éjfélkor hasonló hajak mutatkoztak, m­ellyek a’negyed­­nap előtti viszszaesést megelőzték; ennek kitörése mindaz ál-FOGLALAT- Magyar- és Erdélyország. (Gyászhír József ná­dor ő fenségének elhunytáról ’s az ezt megelőzték orvosi jelentések; kinevezések és előléptetések; halálozás; a’ politikai pártok állása II. Tö­r­v­é­n­y­h­a­t­ó­s­ág­o­k: Bács, Arad, Nyitra és Trencsény megyék közgyűlései; horvátországi dolgok; Árvából; erdélyi ügyek Tár­sulati élet: Az iparműtár érdekében tartandó közgyűlés ha­tárideje. Budapesti napló.­ Külföld. (Amerika, Spanyolország, Anglia, Francziaor­­szág. Elegyhirek.) Értesítő: dunavizállás.) tál eddig megakadályoztatott. Éjfél utáni két órától a’ jelen perczig nyugodtabb a’ fenséges beteg állapota- Láz nem vé­tetett észre. Az erők legnagyobb gonddal gyámolíttatnak. A’ nap lefolytéról esti 6 órakor jelentés bocsáttatik ki. Budán, boldog-aszszonyhava­­­lon 1847. délutáni 5 órakorNoha némely alkalmatlan kórtünemények eddig sem mellőztethettek el, és az erőbeli állapot javulni nem lát­szik, reggel óta lényeges roszszabbulás mégsem állott be. a cs. k. főherczegsége, saját magas kivonata szerint, a’ végső szentségeket reggeli 10 órakor felvette. Budán, boldogaszszony hava 1dén 1847. éjfélután 4 órakor. Tegnap esti 6 órakor szakadatlanul tartó csuklás mellett észrevehető erőhanyatlás legnagyobb aggodalmat gerjesztett, mellyet a’ nyugtalanító kórjelek oszlása és be­következett álom csak 10 óra körül enyhített. A’csuklás éjfélután egy órakor ismét beállott ’s csak huzamos­ idő si­lán szüntethetett meg. (3 fenségének szava nehezen vala érthető; az agyvelő elfogultnak látszott; egyforma meleg párolgás és az érülés minősége e’ pillanatban még némi reményt nyújtottak. Budán, boldogaszszonyhava 12kén 1847. reggeli 9 órakor. Éjfélutáni két órától jelen időig váltva a’ legvesze­­delmesb kórjelek mutatkoztak, mellyek ápolás és orvosi segedelem által részben eltávolíttattak. A’ lelki erő jelen­leg is tökéletes épségben van. A’ felebb érintett kórjelek a­­zonban az életerőnek olly hanyatlását idézték elő , melly ellen a’ mindenható Isten segítsége mindent, de fájdalom s a’ létező körülményekben az orvosi segély valószínűleg igen keveset tehet. Minden egyes baj lehető leggyorsabban eny­­hittetik, és az erő fentartása minden kigondolható módon eszközöltetik. Budán, boldogaszszony hava 12én délutáni 5 órakor. Az életerő szakadatlan hanyatlása, és a’ vészteljes kórjelek halmaza nem engedi, hogy a’bekövetkező éjsza­kára nézve bármi vigasztaló jelentés tétethessék. S­t­á­h­l­y W­ü­r 11 e r. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége a’ zengi székes káptalanban Grubissich János idősb kanonokot őr-kanonokká, Bas- r­éti­eh Vincze ifj. kanonokot idősb kanonokká,— a’ szom­bathelyi káptalanban pedig Bitnicz Lajos, püspöki lyce­­umbeli tanítót kanonokká; Apor Sándor és maxai Mári­­a­ff­y Lajos fogalmazó gyakornokokat az erdélyi kir. udv. kanczelláriánál tisztelt udv. fogalmazókká kinevezni legkegy. méltóztatott. N­­án r­­­eh Ferencz, főbányagrófság ülnöke és bánya­kerületi ügyvéd; Práznovszky Ignácz kir. ügyigaz­gatósági tiszteletbeli ügyvéd; továbbá K­ó­c­z­á­n József, K­o­­vács István és Kos­ál­ka János kir. táblai ügyvédek kir. ügyigazgatósági ügyvédekké neveztettek ki. A’nmlgymagy. kir. udv. kamra a’ zsolnai megürült k. sószedőségre Szathmáry László tardosi kir. sóár­sze­­dőt helyezvén át, ennek állomására Trzinszky Domonkos zsolnai ellenőrködő sómázsamestert léptette elő. A’ rm. magy. kir. udv. Kamra a’ kebelbeli számvevő­­széknél ürességbe jött számvevői állomásra Náresnyi István számjegyzőt; számjegyzőségre Oeffner Ferencz járulnokot, járulnokságra Preiszler Ignácz díjpénzes gyakornokot, ’s az ekép megürült díjpénzes gyakornokságra pedig Szuper László díjtalan gyakornokot érdemesité. Miroszavlevics Ferencz, szent-andrási kamrai erdő-őr múlt évi nov. 27én meghatározott. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Épen lapjaink végsorai szédülésükkor terjedt­­ el azon minden magyar kebelre mély gyászszal I ható szomorú hír, hogy ORSZÁGSZERTE­­SZE- 8 RETVE TISZTELT FENSÉGES NÁDORUNK J­Ó Z S­E­F (Antal János) cs. magyar és csehorsz. kir. ausztriai faherczeg, aranygyapjas, sz. István ap. kir. porosz kir. fekete sas, és brazíliai csász,déli kereszt­rendek nagykeresztes vitéze, a’ polgári nagy érdem­­kereszt tulajdonosa , Magyarország nádora, kir. helytartója és főkapitánya, jászok és kunok grófja és főbírája, cs. kir. tábornagy, a’ 2 dik és a’ nádori 12dik számú huszárezred tulajdonosa; Pest, Pilis és Zsolt tárv. egyes, egyék örökös és val. főispánja, a’ m. kir. helytartó-tanács ’s hétszemélyes tábla el­nöke, a’magy. tudományos akadémia pártfogója sz. nagylelkét szerdán január 13 án délelőtti 1­ órakor viszszaadta teremtőjének földi életének 71dik észt. (szül. 1776. martius Odikén) dicső nádorkodásának pedig félszázados és két hónapos , de minden sza­kaiban halhatatlan érdemekkel örökített pályája után. Bánatos elhunytát a’ szendergő ü­dvözültnek követ­kező orvosi jelentések előzték meg f. hó­nka ’s igy beteg­sége nehezülte óta, Budán, boldog-aszszonyhava­skán 1847. reggeli 4 ó­­rakor. Ő cs. k. főbetegségének lassan haladó javulása, rö­vid előzvények után, a’ közelebb múlt octoberi minden ve­szedelmes kórjelekkel kisért szomoritó viszszaesés által teg­nap félbenszakasztatott, ’s a’ fönk­l óráig sikerült ugyan a’ rohamos jeleneteket csilapítani, de eddig megnyugtató ál­lapot elérése nélkül. Budán, boldog-aszszony hava­sén 1847.reggeli 9 órakor. A’ nyugtalanító jeleneteknek tegnap érintett állása, kezdete volt a’körülmények óhajtott kedvezőbb fordulatá­nak, és a’ betegség, azon kórnehezedések kíséretében, mel­­lyek jótékony változásoknak is tulajdonai,a’nap lefolyta köz­ben sokkal enyhébb alakban mutatkozott. — Az alulírtak ál­tal kívánt orvosi tanácskozásnak, ő fensége szerfölött inger­lékeny állapotához képest, általában kíméletes modorban kelle tartatni, ’s az eddig követett gyógyitásmód, alulírtak tökéletes megnyugtatására, föltétlenül jóváhagyatván, to­vábbra is a’ legokszerűbb terv ajánltatott. A’ bika és Mike közti éj, a’ körülményekhez képest, megnyugtató volt. Budán, boldog-aszszonybava­lóén 1847.reggeli 9 órakor. A’tegnapi nap, az azt megelőzte megnyugtató éj után — uj vagy feltűnő nehezedések nélkül folyt le; de a’javulás óhajtott haladása hiányozni sajnosan tapasztaltatott ’s né­­melly láz-jelenetek vétettek észre. Az esti órákban e fens, szenvedő állapota magasabb fokra lépett, minthogy az egé­szen zsongtalan has-zsigerek, minden használt gyógyszer ellenére, tevékenységre föl nem élesztethettek; azért az éj álom és nyugodalom nélkül folyt le. Ma, a’főn jegyzett óráig, semmi kedvező változás. A’ nap további lefolyásáról estve 6 órakor jelentés bocsát­­tatik ki. Budán, boldog-aszszonyhava­lokén 1847. esti 5 ó­­rakor. Fáradhatlan törekvés által sikerült ugyan, fönjegyzett óráig, a’ bélesének némi tevékenységet szerezni, de elégsé­ges enyhülés eddig észre nem vétethetett. A’ tanácskozásra ismét meghívott orvosok, ő fensége kinézését, úgy a’ többi körülményt érett és lelkiösméretes megfontolás alá vévén, a’további okszerű orvoslásnál kö­vetendő utat pontosan kijelelni mindenkép igyekeztek. Budán, boldog-aszszonyhava 11 kén 1847. reggeli 9 órakor.Tegnap esti hat órától éjfélig ő fensége,váltva beállott különféle de kevésbbé jelentékes nehezedések miatt álom­­talanul maradt,azok közt volt szintolly alkalmatlan, mint nehezen megszüntethető csuklás. A’ politikai pártok állása. II. Előadtam előbbi czikkemben az anyagi és szellemi életfejlődés elméletét általában, ’s különösen a’ társadalo­mét. Lehozásomkor kisült, mikép minden élet szükségkép az ellentétek egymásra hatása által fejlődik ’s ennélfogva a’ társadalmi haladás is egyedül pártok munkálkodásából ke­letkezik, egy­úttal röviden azon szabályokat érintvén, mely­hez a­ pártoknak magukat kötniök kell, ha békés,törvényes uton üdvös eredményt akarnak elérni. Mostani czikkem ellenben, lehozásomat alkalmazva, egyedül saját politikai pártainkról szóland, előadásomat kizárólag az elvek és különböző meggyőződések jellemzésére szorítva, mert jól­lehet a’pártok minden időben és mindenütt egyszersmind anyagi vagy személyes érdekektől vezettetnek és már e’­­kútfőből is tömérdek ellentét keletkezik, mind a’ mellett­e’ ‘ tárgyat igazság szempontjából tekintve ’s helyes tájékozást eredményezve, csak a’pártok elveit’s a’munkálkodó sze­mélyek meggyőződését vehetem szemügyre. Mellőzve te­hát ezentúl az elméleti általán­osságokat kérdezem: mikép mutatkoznak a’ politikai pártok jelenleg hazánkban? Mint ki ki tudja, e’ perezben kivált, két párt küzd egy­kormánnyal tart, amaz az ellenzéket képezi. Mellyek tehát elveik, meggyőződéseik, czéljaik belső fejlődésünkre, po­litikai és sociális téren ’s kormánykozi viszonyukra nézve? Előre megjegyzem, az elveket élénkebb ellentétel végett ollykor szélsőségükben tüntetem ki, óvást téve azon ellen­­mondás ellen, mintha illyesmi senkinek nem jutna eszébe. „Nincs a’ természetben egy falevél vagy fűszál sem, mond egy bizonyos vezérczikkiró, melly egy másikhoz tökélete­sen hasonlítana.“ Ez emberekre alkalmazva is áll. Köztük, kivált műveltebb társadalomban, a’józan észtűl a’ tökéle­tes tébolyodásig minden meggyőződés, bár szónokszéken ’s hírlapokban nem nyilványittatik is, képviselve van ’s nincs az a’ lélektani ethnograph, ki a’józanok számát a’ ki­­ficzamodott eszitek­ a’ félig és egészen őrültektől teljesen meg tudná különböztetni és meghatározni. Nálunk, mint mondám, most két politikai párt léte­zik, a’liberálisok és conservative. Ez kezdetre, azaz még egészen ki nem fej­lett politik­ai élet­­r­e mutat, mert ha a’ politikai idealismus és realismus egymásra hatása a’ fejlődésnek feltétele is, maga a’ léte­­sülés, a’ siker, a’ haladás, normális állapotban, nem lehet sem egészen idealisticai sem realisticai természetű, ha­nem mind kettőnek vegyes eredménye. Hiányzik még tehát a’ közbenső párt, melly a’ két, nézeteiben divergáló ’s egymással alkudozni nem akaró párt nézeteit tettre ösz­­szepontositja. De erről utóbb.Örvendetes ellenben, hogy a’ két pár elvei végső tulságban nem mutatkoznak. A’ kor­látlan (felforgató) haladásnak ellentéte: a’ helyből nem mozdulás, a’ tökéletes maradás; azért a’ győző franczia for­radalmat a’ győző restauratio követte. Köztünk, ha mara­dók léteznek is, mi kétséget nem szenved, de nincs ember, nincs párt, melly azt nyilván kihirdetni merné, sőt a’ con­servatively úgy, mint a liberálisok, egyformán a’ haladás zászlóját tűzék ki. Éljenek! Azonban, mivel egymást olly ke­vés bizalommal tisztelik meg, sőt hevesen küzdenek egy­más ellen,nézeteiknek a’ haladás módjára, eszközei­re’s czéljára nézve, egymástól tetemesen el kell tér­­niök. A’ liberális pártnak, mint a’politikai idealismus kép­viselőinek, természetesen főleg az eszme, az észjog oldalán kell harczolni, a’ conservativeknek, a’ politikai rea­listáknak, ellenben főleg a’ h­i­s­t­o­r­i­a­i j­o­g és a’ f­e­n­­á­cl­ó mellett. Az elsőknek, elenéletileg tekintve, úgy lát­szik, szabadság és egyenlőség, a’ véget ér és pedig egyenlőség polgári és politikai jogokra nézve, tehát körülbelül franczia minta szerint, a’ másodiknak szabadság és egyenlőség de csak polgári te­kintetben, egyenlőség a’törvény előtt,az ingatlan birtoknak némi politikai jogokat fentartván, mint azt Angliában lát­hatjuk. Ezen meggyőződésemet pár év előtt már egyszer kimondám ’s ennek a’ liberális részről ellen mondottak. Nem hiszik tehát, hogy az egyenlőség elve nagyobb mér­tékben áthatotta a’ franczia nemzeti életet mint az angolt? Vessenek csak egy pillantást Francziaország hierarchia- és aristocratiája politikai előjogaira. Nincsenek­­ azok valódi értékükből puszta névbeli értékre leszállitva, álladalmi te­kintetben értem. Az angol felsőházban örökös lordok és püspökök ülnek, képviselői roppant ingatlan javaknak’s a’ törvényhozásba nem csekély súllyal folyván be. Párisban ö­­rökös pairek nem léteznek, a’ pairházban a’ felsőbb papság és nemesség épen nem képviseltetik, hanem a’ nemzet ér­telmisége; ülnek ott herczegek és grófok is igen, de pro­­fessorok, tudósok és költők szintúgy, sőt a’ papság és ne­messég mint ollyan a’ képviseletből, tehát törvényhozásból ki van zárva, általában semmi előjogokkal nem bírván. De térjünk politikai pártainkhoz.Azok ellentétben állanak nem­csak egymásközi, hanem a’ k­o­r­m­á­n­ny­al is. És itt mu­tatkozik nemcsak a’ czél, hanem az eszközök különbsége is. A’liberális párt a’kormányban a’positiv jogoknak, a’ status­ cgionak,fenttartój­át látván, természetesen nem a leg­­nagyobb bizodalommal viseltetik iránta, épen ez oknál fog­va ellenben annál nagyobbal a’conservativ, jóllehet mind kettő azon ráfogás ellen szabadkozik, mintha az első iránta végtelen bizodalmatlansággal, a második végtelen bizoda­lommal viseltetnék, mindketten, igy nyilatkoznak, annyiban ellenzeni vagy pártolni fogják a’ kormány lépéseit, a’ mennyiben törvényes vagy törvényellenes útón találand­­ják. Phrasisban tehát e’ pontra nézve egyeznének, de az csak puszta szó, mellyet a’ tett azonnal megczáfol. Vegyük a’ kormány legújabb rendeleteit sinórmértékül. Ezeket a conservativ párt alkotványosoknak tartja, a’liberális nem.

Next