Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-02 / 1. szám

Kos­ssuth L. Szeretné, ha mai ülésben bevégeznék ezen tárgyat, ’s legczélszerűbbnek látná, ha a’ felírásba mind befoglaltatnának a’ múlt országgyűlésen e’ tárgyban kifejtett nézetek ’s követve a’ mondott országgyűlés példá­ját, általányos 1.javaslat készíttetnék, ’s kivételek csak az­után létetnének; mert valamig casuisticus törvényt alkot a’ törvényhozás, addig a’ nyelv és nemzetiség dolgával tisz­tában nem leszünk. Szóló tehát olly felírást kíván szerkesz­tett, mellyben kifejeztessenek a’ múlt kor eseményei, ’s a’ magyar nyelv tárgyában eddig történtekért ő felségének hálás köszönet szavaztassák, ’s azon kegyességre nézve, miszerint ő felsége jelen országgyűlésen a’ magyar nyelv használatával ’s hallatásával méltóztatott az ország rendeit megörvendeztetni, mondassák ki, hogy ebben a’ nemzet előleges sanctióját látja a’ még meg nem történteknek is, ’s zálogát, hogy azokat, mik még megadva nincsenek, meg fogja nyerni. Így aztán a’ múlt országgyűlési felirat folytán fejeztessék ki ő felségének azon nemzeti közkívánat és ké­rés, miszerint a’ magyar nyelvnek közoktatási nyelvvé le­endő tételében, és annak a’ határszélekre leendő kiterjesz­tésében is ’sat. megegyezni méltóztassék, így látná szóló a’ felírást legczélszerűbben szerkesztendőnek, hat. i. abba köszönet és kérés be lenne foglalva. Farkas (Pozsega): Küldőji nevében kéri a’ rende­ket, hogy a’ tót megyékre nézve az eddigi rendelkezéssel elégüljenek meg. Jóny V. elnök: Hiszi hogy a’ rendek elfogadják Pest­megye követének indítványát. Szálló pék (Verőcze): Kéri a’ törvényczikkbe be­tétetni, hogy a’ kormány köteleztessék a’ kir. tanodákat úgy ellátni, hogy azokban a’ magyar nyelv tökéletesen tanittassék. — B u n y i k (Horvátország) : Miután a’ felolvasott tör­vényjavaslatban közoktatási nyelvül a’ magyar nyelv állitta­­tik fel, — kéri azon intézkedést a’ kapcsolt részekre ki nem terjesztetni. Bónis S. (Szabolcs): Határozott törvényt akar; azért kívánja hogy minden kivétel nélkül maradjon meg a’törvény­­javaslatban az általán­os közoktatási kifejezés. Kuli­i­cza (Trencsény):Kívánja kimondatni, hogy a’ közoktatási nyelv kizárólag magyar legyen;ugyanazt akarja Kende Zs. (Szatmár) is. Hasonló értelemben nyilatkoztak Szerdahelyi (Győr) és Z­s­a­r­n­a­y (Torna) is. S­z­a­b­ó M. jegyző , olvassa a’ törvényjavaslat­aik­­át melly igy hangzik:,,Pozsega, Verőcze és Szerémvármegyék, ugyszinte a’ magy. tengermellék is az ott eddig gyakorlat­ban volt nyelv egyedül önkeblükben és saját belügyeikbeni használhatásában jövő 1850ik évi január lső napjáig megha­gyatnak, melly határidőnek lefolyása után a’ mondott me­gyék , úgy a’ magyar tengermellék is, kizárólag a’ magyar nyelvnek használására köteleztetnek.44­0 s e g o v i c h M. (Horvátország): Remélli, hogy a’ rendek más nemzetiség irányában szem előtt fogják azt tar­tani, mit magok irányában követelnek. Szóló nem kíván a’ nemzetiség eszméjéről szónoklani, ’s csak annyit mond, hogy a’ nemzetiség eszméjének főfogalma, magának a’ status esz­méjének fogalma, mit tiszteletben kell tartani; ’s igy remélli, hogy a’rendek kímélni fogják a’ kapcsolt részek nemzetisé­gét, melly törvények által van biztosítva. A’ horvátok fentar­­tották nemzetiségüket a’múlt viharos időkben, és csak most békében van az veszélynek kitéve. Hiszi, hogy azon szent ereklyét, mellyet a’ barbárok hatalma sem dúlt fel, most a’ rendek nem fogják megsemmisitni; mert azon nemzet, melly­­nek nemzetisége elnyomatik, a’ nemzetek sorából azonnal ki­­töröltetik. A’törvényjavaslatot illetőleg, a’kapcsolt részek­­re nézve a’rendek általányos törvényt alkottak, és Horvátor­szág megelőzte a’ nemzet kivánatát, mert a’ követek a’ ta­nácskozásban magyarul vesznek részt; de a’ közigazgatásra nézve egészen máskép áll a’ dolog. Azért kívánja, hogy e’ tekintetben a’múlt országgyűlés előtti szokás tovább is tar­tassák fen; mert hivatalos életben aligha ki­hal valaha a’ latin nyelv. A’ kormánnyali érintkezésben pedig szóló olly nyelvet kíván, mellyet a’ nemzetben is mindenki megért. A’ magyar törvényhozás a’ hivatalos nyelvet soha sem határozta meg; ’s ha most behozatnék hivatalos nyelvül a’ magyar nyelv, a’ kapcsolt részek municipalis jogaiba avatkoznának a’ rendek. Szóló kéri a’ rendeket, hogy a’ magyar nyelv iránt rendel­kező törvény kizárólag csak Magyarországra terjesztessék ki; mert ha a’törvényjavaslat ő felsége által úgy helybenhagyat­­nék, a’ kapcsolt részek nemzetisége fölött egy tollvonással töretnék el a’ pálcza.Egyébiránt szóló minden olly intézkedé­seknek, mellyek a’ kapcsolt részek jogait sértenék,—ellen­mond.—E­z a 11 é p e­k(Verőcze)Pestmegye követének indít­ványát csak úgy érti, hogy a’ törvény kizárólag egyedül Ma­gyarországra terjesztessék ki. B­óni­s S. (Szabolcs) illetlennek tartja, hogy épen a­­zon megyék akadályozzák a’ törvényjavaslat fölötti tanács­kozás befejezését, mellyek Magyarországhoz tartoznak. Smai­c­h (Buccari): Ha a’ törvényjavaslatban érintett magyar tengerpart alatt Buccari nem értetik, úgy megegye­zik a’ szerkezetben. P r­i v i c­z e r (Fiume): Olly törvényeket kíván alkot­ni, mellyek létesíthetők. Küldőji,mint a’magyar szent korona tagjai kívánják a’ magyar nyelvet előmozdítani, mit bebizo­nyítottak az által is, hogy a’ piaristák főnökével értekeztek már, hogy küldjön Fiumébe egyedeket a’ magyar nyelv taní­tására; de ha a’ magyar nyelv a’ közigazgatásbani haszná­lásra szorittatnék, annak sikere a’ kivihetlenségen megtör­nék,mert nem tudják a’ nyelvet a’ hivatalnokoké nem az ügy­védek, ’s más osztálybeliek még kevésbbé, és igy lehetetlen hogy a’szerződéseket ’s más okleveleket magyarul szerkesz­­szék. Ismétli szóló,hogy küldőji ugyan elfogadják a’törvényt, mert kötelesek, de figyelmeztetik a’ rendeket annak kivihet­­lenségére.— Pozsega város követe a’ 1.javaslatban álló „Pozsega,Verőcze és Szerém­ megyék“ nevezet helyett Szla­vónia országot kíván létetni. Kossuth L. Hol van a’ tör­vény, melly azon megyéket Szlavóniának nevezi ? Beneve­zett város köv. csak állította, hogy Szlavóniának kell lenni, mert azon megyék Szlavónia kiegészítő részei.Továbbá mond Kossuth L. Tűzzenek ki a’ rendek hat esztendőt ha­táridőül, mellyen túl köteleztessenek a’tengerpartiak a’ma­gyar nyelvet kizárólag használni, ’s ez szolgáljon fiumei ba­rátinknak is buzdításul a’ magyar nyelv tanulására; és aztán jövendőben majd meglátjuk, hogy szükséges e másképen in­tézkedni.­­ S mai­eh (Buccari). A’ szerkezetben nem ma­gyar tengerpartot, hanem csak fiumei kerületet kíván emlit­­tetni. O s­e g o v i c­h M. (Horvátország). Szlavónia neve­zet gyakran ’s több helyen fordul elő az országgyűlési i­­rományokban,’s az 1745. 5. tezikkben alsó Szlavónia alatt csak azon három vármegye értetik. 1836ban is az ország­­gyűlésen a’ rendek először szlavóniai megyéket emlitettek mindig,’s csak midőn ő felsége a’bánsági megyéket névsze­­rint kívánta megnevezni, akkor terjesztették ki a’rendek a’ névszerinti elnevezést ezen három vármegyére is: Károlyi (Pestváros). A’ fiumei kapitány egyszer­smind buccarii kapitány ’s azon kerületek együtt teszik a’m­a­­gyar tengermelléket. Tettek ugyan már ellenvetéseket az el­len, ’s azt állították, hogy Buccari Horvátországhoz tartozik, de az ellenkező eléggé megmutattatott. ’S igy Buccari köve­tének kérelme alaptalan. Bónis S. (Szabolcs): Nem ismeri el azon jogát Hor­vátország követének, hogy itt aquirálgasson. Utoljára még azt mondaná követ ul, hogy Magyarország tartozik Hor­vátországhoz, ’s nem Horvátország Magyarországhoz. Sebestyén G.(Veszprém): A’ nyelvre nézve nem kívánna semmi kivételt tenni, mert az illetők azon idő a­­latt, mig a’ latin nyelvet tanulják, megtanulhatják a’ magyar nyelvet is. Nyugodjék a’ holt latin nyelv békével ’s uralkod­jék a’szép magyar nyelv. T­ar­n­ó­c­z­y K. (Nyitra). Horvátország előbb csatol­­tatott Magyarországhoz, mint Tótország, ’s Tótország csak későbben csatoltatott nem Horvátországhoz,hanem Magyar­­országhoz; ’s igy csak annyi joga van Horvátországnak Tót­országhoz, mint Erdélyhez. Szóló időt ad a’ tengerpartnak, mint Pestmegye követe. Dubravay (Szerém­). Pártolja Horvátország köve­tének nézeteit, ’s a’ három vármegyét kiegészítő részeknek kívánja neveztetni. Smai­c­h (Buccari). Állítja, hogy Buccari Horvátor­szághoz tartozik, mintát megírva van Mária Terézia privi­légiumában is; ’s magyar tengerpartnak csak azért nevez­tetik, mert a’ magyar korona alatt van, ’s mint neveztetik Trieszt is ausztriai tengerpartnak. Osegovich M. (Horvátor.) Törvényekből igyekszik megmutatni, hogy a’ tengerpart Horvátországhoz tartozik. Távol van tőle—úgymond—uj acquisitiókat formálni ’s csak annyit követel, mennyit a’törvény ad. Szinte igyekszik tör­vényekből megmutatni, hogy Pozsega, Verőcze és Szerém­ megyék alsó Szlavónia nevezet alatt fordulnak elő. Bern­áth Zs. (Ung): Méltányosnak tartja időt adni a’ tengerpartnak. A’Szlavónia nevezettel ábrándozókra néz­ve megjegyzi, hogy alig van valami türelmet kisértőbb, mint ezen szó Slavonia, mellyet az illetők olly folyton pengetnek ajkaikon; holott magok sem tudják, hol van az a’ Slavonia. Minap szóló barátságos körben kérdé, hogy Zág­ráb hova tartozik, ’s egyik azt mondá : Slavoniához, má­sik hogy Slavoniához és Horvátországhoz. Szóló szégyell­ne azon törvényre támaszkodni, melly által a’ protestán­sok Horvátországból kizárattak. Szerinte Horvátország nem ország, hanem csak részecske. Felhíja tehát az illető ura­kat, hogy illynemű ábrándozásokkal ’s követelésekkel ne akadályozzák a’ tanácskozást. Kossuth L. Szinte felszólítja a’ horvát és a’ három megyebeli követeket, hogy ezen időben, midőn eredményt akarunk, ne ingereljék a’ tanácskozást. Kereskedési szem­pontból szerinte is­ meg kell maradni a’ tengerparton a’ nyelvnek; azonban a’közigazgatást illetőleg a’ hat esztendőt kívánja kiterj­esztetni, mint fenebb mondá. Prijvicz­er (Fiume): Fiumét Horvátországhoz tar­tozónak soha el nem ismeri, ’s az illynemű követelések el­len óvást tesz. Jóny V. elnök: Pest módosításával elfogadtatik a’ szakasz. — Osegovich M. (Horvátország): Látván, hogy leg­jobb szándéka félreértetik, ’s hivatalos kötelességének tel­jesítése rész akaratnak magyaráztatik, nem szól, hanem minden Horvátországot illető végzésnek, melly t.i. annak jo­gait sértené, ellenmond. Kende Zs. (Szatmár): Küldőji nevében követeli, hogy a pénzverőházak hozassanak az országba viszsza. Csauz (Nagybánya város): Szinte a’ pénzverő­ há­zak viszszahozatalát kívánja. ■ Simon (Soprony): Az ausztriai hatóságokkali leve­lezés ’s más hivatalos érintkezésekre nézve a’ reciprocitás elvét kívánja kimondatni, ’s indítványozza, miszerint ennek eszközlésére ő felsége keressék meg, hogy jövendőben a­­zon hatóságok ne a’ latin nyelvet használják, mellyet épen olly kevéssé értenek mint a’ magyart. Helyesléssel fogad­tatott. — Elnök: Ezen indítvány bele jön a’ felírásba, mint­­szinte a’ törvényjavaslat 8ik­­ba. Kossuth L.: Úgy hiszi, hogy a’ jegyző föltevén az üzenetet és törvényjavaslatot, az kinyomassék, hogy aztán holnap a’ szerkezet fölött tanácskozhassanak a’ rendek. — Ezen észrevétel elfogadtatott, ’s az ülés országossá vál­tozott által. — Tizennyolczadik országos ülés a’t. kir. és rr.nél dec. 21 kén. Tárgy: üzenete a’ rendeknek az úrbéri ö­­rökváltság tárgyában. Z a r k a J. kir. személynök: Az örökváltság tárgyábani üzenet lévén mainap jelen ülésre tanácskozási tárgyal kitűz­ve, méltóztassanak a’ t. kir. és rr. hozzá szólni, a méltóságá­nak volna észrevétele az utólsó szakaszra, — hanem remélli, hogy nehézsége a’ szerkezet által is elfog oszlatni. P­á­l (Soprony): Hogy a’ hajlam annál inkább terjesz­tessék az örökváltság iránt,küldőji a’megváltást akarják; de olly községeknek kívánják azon jogot megadni, mellyek a’ magyar nyelvet értik. A’ dézmát is megváltani akarják. Mi az üzenet utólsó szakaszát illeti, azt tökéletesen kihagyatni kí­vánná; mert az örökváltság eszméje nem foroghat más ja­vak fölött, mint mellyek urbérrel öszszekötve vannak. Szó­ló hiszi, hogy a’ rendek mindent mellőzni fognak, mi akadályt tehetne az örökváltságnak. Az örökváltság bizonyos faja a’ kisajátításnak,— már pedig nem örömest sajátítja ki magát "senki vagyonából. Justh (Turócz): Küldőji úgy vannak meggyőződve, hogy csak akkor lehet a’ megváltást eszközleni, ha a’ hely­ség öszszesen akarja. Azért a’3. §hoz még azt szeretné ra­gasztani, hogy midőn a’helységek akarják a’megváltást, a’ földesúr köteleztessék abba beléegyezni; ’s kötelező minden esetre csak akkor legyen a’ megváltás, ha az illető helység beléegyezik. Egyébiránt az utólsó szakaszt, mint véleménye szerint nem ide tartozót, kihagyatni kéri. U­­­g­y a­y T. (Pozsony): Nem jó, sőt veszedelmes az üzenet utólsó pontja, mert azon viszonyok contractuson ala­pulnak. Azért az utólsó szakaszt kihagyatni kéri. Zomborcsevics (Szabadka): A’ középkor marad­ványai közül legveszedelmesb ’s legkárosabb az úrbéri vi­szony. Az örökváltság szükséges létét nem mutogatja, az már téve jelen országgyűlés és a’ kir. előadások által; csak köte­lességét teljesíti, midőn az örökváltságot igénybe vétetni ké­ri. Örüljünk ezen pillanatnak, hogy a’ törvényhozás akként akar intézkedni, miszerint a’ hűbéri viszonyok tökéletesen megszünjenek.Az álladalom érzi ezen feladat nagyszerűségét. Óhajtanászóló, hogy a’status a’ váltságöszveg elfogadásá­val segitné elő az ügyet; de ha ezt el nem éri, pártolja az ü­­zenetet egész terjedelmében. Tóth Lőrincz (Breznóbánya): A’ városok ugyan nem bírnak itt döntő szavazattal, de hogy eszme legyen letéve e­­zen tárgy iránt a’ naplóban a’ városok részéről is, fölszólal. Az örökváltság eszméje ezelőtt néhány évvel zendülésnek is­­mertetett; holott az most mindenki által fölkaroltatott.­ Szó­ló mint városi ’s igy democraticus követ (néhány város kö­vetei zúgnak)kimondja, hogy a’szerkezetben kimondott t­e­l­­jesv.tökéletes kárpótlás nem váltság;mert micsoda jótéte­mény történik a’ jobbágygyal, ha ez az úrbéri vagyonnak egész tőkéjét tartozik lefizetni. Föntartván ezen szempontbóli megjegyzéseit a’tárgyalás idejére, a’ ,tökéletes­ kárpótlás helyett,,méltányost takar.—Br­eznóbány­adikkövete kö­­vettársának ezen nyilványítását magáévá nem teszi. Az utolsó szakasz kihagyására szavaztak: Szerém,Tol­na, Veszprém, Árva, Nyítra, Vas, Szathmár, Zólyom, Mo­­sony, Esztergom, Torontál, Ugocsa, Sáros, Szepes, Liptó, Ung, Bács,Zemplén, Torna, Bereg, Hont, Csongrád, Győr és Baranya vármegyék, továbbá Horvátország ’s a’ pozsonyi káptalan és Jászkun kerület követe. — Többien az utólsó sza­­kasz meghagyása mellett szólottak. 2

Next