Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-04-20 / 48. szám

tulajdonainkra nézvést. Annyi igaz, hogy a’ szabadságra min­denki hiva van—Szóló még sok illyeket mondott el, végül úgy­mond—most, midőn minden kő úgyis megmozdult, legalább a municipiumokat törvényes utón ne mozgassák hagyjuk fejlődni, ha mindenki megállja helyét úgyis azon törekvendik, hogy cas­ta ne legyen. Nemzetiségünket magunk ne ássuk alá. — A me­­gyegyülésen az eddig részvevőkön kívül, még a’ helységek kül­döttei is jelenjenek meg. Ez alázatos indítványa. (Éljenzés). —B­ó­ni­s. A’ törvényjavaslatot pártolólag nyilatkozott. H­u­n­­k­á­r pedig az emancipált, független nemesség mellett igyek­vők törni lándzsát. Ezután az elnökség elegyes ülésbe hivá a’rendeket,melly után országos ülés tartatván az eddigi alsó táblai megállapo­dások hitelesittetének meg, ’s a’ földi válaszokról tétetett je­lentés. Kossuth szabadságot von megjegyezni, hogy miu­tán ő felségével a’ minisztériumra nézve a’ nemzet megegye­zett,a’törvényeket cancellaria tagja többé nem ellenjegyezheti. (Helyeslés). Igaz, a’ szoros formaság mellett ez még meg­járja, de miután a’ cancellária, mint dicasterium meg­­semmitetett, fel kell írni őfelségének,hogy ez országgyűlési törvényeket Battyhyány által contrasignáltassa. Közhelyeslés­sel fogadtatott az indítvány. Személynök.Az országgyű­lés bezáratása napját szorgalmazó feliraton stiláris változ­tatásnak kell történni, miután ő felsége eziránt megelőzőleg nyilatkozott már az elegyes ülésen fölolvasott leiratában. Ezek végeztével az ülés ismét kerületivé alakult át. Páz­mándy, Uraim! Látom önök képéről mintegy ezt súgni fü­lembe, no te ugyannagy fába vágtad fejszédet, midőn tegnapi nyilatkozatoddal előjövél. Nem tehet róla, ha a’ tegnapi nyi­latkozata nem tetszett, lehet az vakmerőbe igaz.Pestnek kel­lene felelnie, de vele nem áll egyenlő téren, ő nemcsak ha­zánkban, de nyíltan megvallja, egész Európában népszerűség­gel bir.(Eljenzés).És e’népszerűségét olly után érdemlé meg, ’s ollyannyira, miként soha egyetlen diadalmas hadvezér sem, ő népszerűségének magas halmán áll, míg szóló alant a’kö­zönséges emberek sorában, hol nálánál többen vannak egy fejjel magasabbak. Pest köv. szónoklatának erejével (szólót sem véve ki)kebleinket megrázza,sőt föllázithatja tetszése sze­rint, és ennyi erő ellen, szóló csak egyszerű füzveszszővel bir. De azért sem küzdhet vele, mert elvileg legkisebb különbség sincs köztük: különbözik annyiban csupán, hogy a’ körülmé­nyekben, mellyeket ő előteremtett, a’ kivitel módját másként látja. Engedjenek meg mégis,hogy néhány észrevételt tegyen. A’ municipium erős támasz a’ közhatalom ellen, melly ellen a’ szabadságot megová. Azonban hite szerint, valamint a’ ne­mes gyümölcs csiráját legkeményebb kéreg takarja, melly azt a’ vihar ellen védi;de fölsütvén a’ tavaszi napsugár a’ héj­nak szét kell pattannia, hogy a’ csira fölviruljon, úgy a’ me­gyerendszer is szétpattanand, midőn a’szabadság napja—a’ népképviselet—fölviradott. Szóló a’ municipiumnak őszinte barátja,de úgy látja,hogy népképviselet mellett az ollyan,mint a’ száraz holipli, mellyet a’vihar egyetlen csapása öszszezuz, mert a’nagyobb hatalom mindig absorbeálja a’ kicsinyt. Kik azt hiszik, hogy a’jelen amabilis confusióban megtarthatni a’ municipiumot,—igen csalatkoznak;—ha fentartható az, csak a’ pesti indítvány szerint történhetik meg. Egyébiránt a’köz­­ségi és megyei rendszert öszszezavarni nem kell. Amazt á­­polni kell, mert basisa a’szabadságnak, de a’ megyei legke­­vésbbé sem védheti a’szabadságot, a’ politika most már kö­­rébe nem tartozván, ’s pedig azért,mert különben felelős mi­nisztériumunk nem lehet. Sejtelmekben apodicticai igazság nem lévén, felhagy jóslatával, csak arra akar felelni, hogy a’ nemzetiség a’megye által őriztetett meg, minek szóló ellen­kezőjét látszott vitatni, midőn a’ municipium megszorítását a­­jánlá. Pest k.a’hisztoriátszegző szóló ellen.József német kor­mányáról szóló annyit tud, hogy­ élő nyelven akarván igaz­gatni, a’helytartótanács tagjait felszólitá,hogy magyarul igaz­gassanak, mire azok a’ nyelv képzetlenségével feleltek. Ekkor hozále József,a’ holt latin nyelvet kiküszöbölendő,a’ németet. Nemzetiségünket a’nép és reform vallás ’s a’közép nemes­­ség tartá meg.A’kérdésre jelenben szavazatot nem sürget de taná­­csolja, ha megtartani akarják a’municipiumot, fogadják el a’ pesti indítványt. Kossuth:Nem fog a’tárgyhoz mélyen szólani, tegnap eleget mondott véleménye okadatolására. Most csak tisztelt barátjához van néhány szava. Mellőzi azt, mit barátsága haj­landóságából személyére vonatkozólag mondott: isten mentse meg szólót, hogy maga azokat valóknak érezze, akkor maga mondaná ki fejére az ostracismust, mert a’ szabadságra néz­ve veszélyessé vált. És bízik istenben, hogy ollyan érzelmé­től megőrzi kebelét.—Igaz az európai viszonyok ismeretével vesződő statusprilosofok kétségbe vonják, hogy megye és fe­lelős minisztérium öszszeegyeztethetők, de tán szóló van hi­vatva arra, hogy megmutassa az életben, miként e’ két intéz­­vény között nincs ellenkezés. A’szabadságnak az biztosítéka, hogy mindenkinek hatásköre meghatároztatván,minden hata­lom csak annyi erővel bírjon, hogy mást szabadságában ne gátolhasson. Ez nem megfejthetetlen. Nincs a’ szabadságra veszélyesebb, mint a’ zu viel regirung. Hol nincs fölruházva mindenki hatalommal saját köréig, ott az egyed elnyomatik. A’ status magas polczáról nem is e­érhetvén a’ helybeli viszo­nyokat, jó tisztviselőt sem találhat a’ faluknak és megyéknek számára. A’ szabadsággal öszszeegyeztethető nemcsak a’köz­­ségi,de megyei szerkezet is. Ha ezt Európa bölcsei megfejteni nem tudák, tán szóló fejtendi meg. Józsefről nincs úgy ér­tesülve szóló, mint Komárom követe. József csak privatim em­­lité Pállynak, hogy a’ holt diák nyelv helyébe a’ magyar legyen közigazgatási.Józsefnek minden magánlevele élete maga is bi­zonyítja azt, hogy ő nagy német volt. Azt mondja érdemes barátja, nemzetiségünket csak a’ centralisátio óhatja vesztétől meg. Miként áll a’dolog? Ha lát­ja, hogy minden megyében magyarul folyván a’ tanácskozás jegyzőkönyvei magyarul vezettetnek, ’s mind ez nyilványo­­san történik, látja, hogy minden megyegyülés mintegy tűz­helye lesz a’ nemzetiségnek, mellyből a’ világosság szétárad az egész hazán,—hiszi hogy ez a’nemzetiséget terjeszteni fog­ja. De hogy miként terjeszsze azt a’hivatalnokhoz utasitott mi­­niszteri zárt levél:—ezt megérteni nem tudja. Azt vetik ellen, hogy a’ képviselők nem beszélendenek magyarul a’gyűlés a­­latt, hogy ime, Liptóban legközelebb is mi történt! — Szóló úgy van értesülve, mig a’ nemesség ven részt a’ megyei ta­nácskozásban, ha a’kis nemesség bement felső megyéinkben, azonnal tótul folyt a’tanácskozás. A’ képviseleti megyegyűlé­­sen ez nem történhetik meg soha, mert a’ miniszternek hatal­ma leend a’ törvénytelenül cselekvőt hivataloskodásától fel­függeszteni. Hagyják meg a’ megyét mostani alakjában,a’ta­nácskozás többször is más nyelvű leend.Tegnap mondámá, hogy az eszköz megválasztásában nem csalhatlan; csak egyet kér, hogy senki ne tulajdonítson e’ törvénynek democraticus irányt, mert annak egyéb czélja nem volt, mint megmenteni a’ megyét’s ez alapon a’ nemzetiséget. Ki azt vitatja,hogy a’ nemesség legyen ezentúl is a’m.­­gyülések alkotó eleme, az roszul számit, mert ép a’ megtar­tatni kívánt nemességet veszélyezteti személyileg és vagyo­­nilag egyiránt. Az úrbéri megszűnt haszonvételek értékét e­­valualni kell kármentesítés végett. Az evaluatio csak megye útján töténhetik. Adják az evaluatiót nemesi kézbe, olly rop­pant somma terjesztetik az országgyűlés elé, hogy a’ képvi­selők gyűlése azt fogja reá mondani, „nem tudnak semmit.“ Ezt szóló elkerülni óhajtaná. Az adó kivetés novemberben el­kezdődik, az adatok revelátiója a’ nemességtől függvén, olly kulcsot adnak elé, hogy annak borzasztó következései lenné­nek. Mert az bizonyos, hogy az aránytalanság miatt öszszeüt­­közések támadnának, mi tán az egész hazát vérbe borítaná.— Ki a’ nemességet megtartatni kívánja, csak úgy éri el czélját, ha a’ megyét népképviseletre hasirozza. Ha jelen tör­ ’ vényjavaslatot czélszerűnek nem tartják, ám vessék félre, he­lyette mást lehet indítványozni, de a’ kérdést szavazat alá ne eresszék, mert ezáltal némellyek mintegy áldozatul jelöltetné­nek ki. Ki a’ mostani állapotban akarja megtartani a’megyét, azon miniszternek merészségét nagyra becsüli, ha e’ mellett felelősséget vállal. Az olly miniszter előtt fejet hajt, ki ekként a’ jelen országgyűlésen hozott törvények végrehajtását biz­tosítja. Jelen javaslatnál szóló jobb módot nem talált, sokat gondolkozott felőle, az intelligentiát kiváná ugyan a’megye gyűlésen képviseltetni, de annak detinitióját nem lelte meg. Mert hacsak az írást, olvasást’s 3 iskola végzését vesszük is intelligentiául,a’nemesség tetemes része kimarad a’gyűlésből. A’nemesség mellett községi képviselők sem egyenlítik ki a’ dolgot, mert például Csanádnak 10—12 községe kül­­dene legfölebb 72 képviselőt,’s ezek mit te­hetnének 900 nemes ellen? — Nem látott egyéb módot a’ tisztán képviseleti alapnál. Ki jobbat tud, ajánljon, csak ne szavazzanak, mert ez által a’ nemesség ellen szavazók, áldo­zatul designáltatnának.— Gondolkozzanak, hogy a’ czél el­évethessék, de a’jövő országgyűlésre halasztani ez ügyet le­hetetlen.—J o z i p o v i c s. Kimondák már máskor,hogy sen­kitől jogot elvenni nem akarnak;nem bánja,ha mindenkire ki­terjesztik is a’ jogot, de kimondani ő nem meri, hogy azon nemesség, mellyel a’zsarnokság ellen annyi éven át küzdött, kik őt ide küldék,­a’ megyei gyűlésből kizárassék. Gondol­janak ki valami jobbat: de ő nem lesz olly gyáva, hogy a’ nemesség kizáratásába beleegyezzék.— Széchenyi. Meg van győződve,hogy a’nemzetiséget Pest köv. javaslata nélkül megmenteni nem lehet. A’különbség köztük csak az,most kell e javaslatának trvénybe menni,v. jövő ov.gyülésen?(Most most!) olly körülményekben élünk, hogy mindenkinek tetszeni lehe­tetlen: azért mondja ki mindenki véleményét bátran.— Voti­­satiót ő sem akar, nem mintha félne a’ veszélytől, mert az jö­het mindig,’s arrra ő akármikor készen áll. (Éljen!) Ezután a’városi követek felé fordult szóló, némi kegyeletes emléke­zetet szándékozván gerjeszteni bennük , természetesen mert félt szavazataik eredményétől. — Sokan kiáltozák, hogy a’ pesti indítvány fogadtassák el. Batthyány miniszterelnök —úgymond—ez életkérdés fölött,kollegáji ketteje egymástól véleményben eltért, a’ kiegyenlítés óhajtandó mert különben a’ miniszterség egy része viszavonulni kénytelen leend. Ja­vuljanak egy közép utat, hogy mindenki megelégedjék. E’ nyilatkozatnak azon hatása jön,hogy­­—az ügy zárt tanács­kozásba vitetett még az nap’5 órakor, mellynek eredménye tudva van.—Mielőtt szétoszlott az ülés, néhány a’ főldektől viszszakerü­lt üzenet olvastatott föl. April­ikán reggeli 10 órakor tartott kér­ ülés rész­letei.—Szentkirályi fölolvasáa’ kapcsolt részekről szó­­ló határzatot, mellybe, mivel néhutt csak Horvátország volt megemlítve B u n­­­i­k mindenüvé a’k­apcsolt részek kife­jezést kiváná igtattatni; e’ prókátoros aggatódzás méltó bo­­szonkodással fogadtatott, mert Horvátország követe csaku­gyan oda látszék irányzani, hogy legalább papiroson sza­kadhassanak el az illyr atyafiak Magyarországtól. Ezután kérdés tétetett az iránt, vájjon akarnak e a’ren­­dek magyarázatába ereszkedni azon törvénynek, melly az úr­béri viszonyok megszüntetéséről szól? Különösen a’szőlőkre kiterjednek e a törvény szavai?—Általányosan mindenfelől „nem kell semmi újabb magyarázat“ —, hangzott; némellyek azonban, mivel ez iránt tegnap a miniszterelnök intézett kér­dést a táblához kaptak az alkalmon ’s örömest elmagyaráz­­gatták volna a’ törvényt, míg nem Deák Ferencz azzal vágta útját az e’ részben fölmerülhető baljóslatu vitának,hogy a’ bí­ró a’már megalkotott törvény szerint ítélni fog az előkerü­lő és érdembeli kérdések fölött, meg fogja különböztetni az úrbéri természetű tartozásokat a’ nem úrbériektől;—ha pe­dig még is akarnak valamit határozni, ám várják meg—úgy­mond— a’ holnap megérkező miniszter­elnököt, vele értet­kezendők a’ dolog felől. Ezen is átesve, a’megyei tisztválasztások iránt előter­jesztett törvényjavaslat fölött kezdetett meg a’vita.Némellyek a’ tisztviselők helyettesítését nem a’ főispánra, de a’ bízott—­ványra kívánták bízatni, az első alispánságot pedig tisztujitás által vélték betölthetőnek,—ezt cselekvendők az esetben is, ha az egész tiszti kar lemondana még a’ jövő országgyűlés e­­lőtt,—t. i. a’ törvény csak ezen időre rendelkezik ideiglene­sen, állitván a’jelen közgyűlés helyett egy vegyes elemű bi­­zottványt, mellynek föladata volna mindaz, mit közigazgatási tekintetben a’közgyűlés­ben.— Illy ellenvetések következté­ben Deák Ferencz szólalt föl, mondván: A’ legközelebbi át­meneti hónapokról csendességet kívánunk, jelen állapotunk nem normális, rendelkezni kell tehát, hogy minél kevesebb zavar támadhasson. Ezért javasoltatik a’ közgyűlés helyébe bizottvány. Azt mondják, a’ tisztviselői kar in corpore lemond; lehető, de nem valószínű. Ez előtt is midőn illyesmi megtör­tént, mielőtt a’ tisztújitás megtartathatott, köteleztetének a’ lemondok folytatni hivatalaikat, ezután is úgy leend; vagy pedig mivel erre fegyverrel senki nem kényszeríthető, he­lyében a’ zavar eltávoztatása okáért surrogattatni fog tisztvi­selő. — Mert ugyan ki rendelje meg a’ restaurátiót? az ed­dig divatozott közgyűlés? no ugyan szép módot keresnénk ez által a’ zavar eltávoztatására, a’választvány ? —még ez az öszszeirást teljesítheti, azalatt beköszönt a’jövő országgyű­lés, melly egészen másképen intézkedendik. Gyakorlatilag e­­gyéb lehetség nincs, mint a’ jövő törvényhozás öszszeüléséig a’ megyei közgyűléseket fölfüggeszteni, minden tisztújitással együtt, ’s ha ez alatt pótlani kell a’ tisztviselőséget,ennek vég­hezvitelére a’ főispánt a’ bizottványnyal egyetértőleg felha­talmazni. — Bizodalmatlanságot emlegetnek? a’ népben nem lesz több bizodalom akkor, hanem a’ bizottvány nevez, ha­nem a’ kortestömeg választ tisztviselőket. Egyébiránt az el­ső alispán helyébe mást választani szükségtelen, teendőit a’ másod alispán is elvégezheti, a’ kissebb tisztviselőket pedig könnyű surrogatni, sőt akkor sincs baj,ha helyük üresen ha­­gyatik,—történt az már máskor is, ezer módja lévén a’ me­gyének pótlani azon teendőket, mellyekre nézve a’ tisztvise­lői szék üresen maradt.—Ezeknél fogvást pártolja a’tövény­­javaslatot.— E’ beszéd végeztével vezetteték be Wesselé­nyi ’s a’ hallgatóság zajos éljenzéssel fogadta a’ világtalan szabadságbajnokot. — Beöthy az unióra nézve törvényjavaslatot nyújt be, u­­gyanezt teszi Deák a’ partiumok iránt, melly törvényjavaslat Kossuthtól származott, és mivel most Bécsben időzött,némi közügyek kiegyenlítése iránt, — helyette Deák nyújtá be a’ javaslatot.— Kinyomatni rendeltetlek. — Baranyai Kassa város kivonatát adja elő , miszerint a’ zsidók vallásuk titkai felfedezésére kényszerittessenek, ha polgárjogban részesülni kívánnak, ha pedig a’ fölfedezést makacsul megtagadnák, az országból utasittassanak ki.— Ez embertelen kívánat meg­vetéssel mellőztetett. Bars megye és Fejérvár bizodalmat sza­vaznak az országgyűlésnek. — Szentkirályi. A’ törvé­nyek contrasignálása iránt fölirati javaslatot nyújtott be, mi­szerint a’ jelen országgyűlésen alkotott törvények már a’ mi­niszterelnök által írassanak alá.—Közhelyesléssel fogadtatott. Pi­u­k­o­v­i­cs Bácsmegye részéről az országgyűlésnek bizodalmat szavaz. —­ Ugyanezt teszi Kende Szat­­m­ármegye nevében. Egyúttal küldőinek azon óhajtását fejezi ki, hogy egy generalis quittel szüntessék meg az ősiséget a­ sicuti possidetis nyomán, törüljék el a’senioratusokat és ma­jorátusokat is egy füst alatt. Ezután a’ vallásegyenlőség ellen nyilatkozó főrendi vá­lasz olvastatott föl, melly méltó boszonkodással fogadtatott, a’ főrendek minden okadatolás nélkül egy clausulát akarván 196

Next