Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-04-20 / 48. szám
tulajdonainkra nézvést. Annyi igaz, hogy a’ szabadságra mindenki hiva van—Szóló még sok illyeket mondott el, végül úgymond—most, midőn minden kő úgyis megmozdult, legalább a municipiumokat törvényes utón ne mozgassák hagyjuk fejlődni, ha mindenki megállja helyét úgyis azon törekvendik, hogy casta ne legyen. Nemzetiségünket magunk ne ássuk alá. — A megyegyülésen az eddig részvevőkön kívül, még a’ helységek küldöttei is jelenjenek meg. Ez alázatos indítványa. (Éljenzés). —Bónis. A’ törvényjavaslatot pártolólag nyilatkozott. Hunkár pedig az emancipált, független nemesség mellett igyekvők törni lándzsát. Ezután az elnökség elegyes ülésbe hivá a’rendeket,melly után országos ülés tartatván az eddigi alsó táblai megállapodások hitelesittetének meg, ’s a’ földi válaszokról tétetett jelentés. Kossuth szabadságot von megjegyezni, hogy miután ő felségével a’ minisztériumra nézve a’ nemzet megegyezett,a’törvényeket cancellaria tagja többé nem ellenjegyezheti. (Helyeslés). Igaz, a’ szoros formaság mellett ez még megjárja, de miután a’ cancellária, mint dicasterium megsemmitetett, fel kell írni őfelségének,hogy ez országgyűlési törvényeket Battyhyány által contrasignáltassa. Közhelyesléssel fogadtatott az indítvány. Személynök.Az országgyűlés bezáratása napját szorgalmazó feliraton stiláris változtatásnak kell történni, miután ő felsége eziránt megelőzőleg nyilatkozott már az elegyes ülésen fölolvasott leiratában. Ezek végeztével az ülés ismét kerületivé alakult át. Pázmándy, Uraim! Látom önök képéről mintegy ezt súgni fülembe, no te ugyannagy fába vágtad fejszédet, midőn tegnapi nyilatkozatoddal előjövél. Nem tehet róla, ha a’ tegnapi nyilatkozata nem tetszett, lehet az vakmerőbe igaz.Pestnek kellene felelnie, de vele nem áll egyenlő téren, ő nemcsak hazánkban, de nyíltan megvallja, egész Európában népszerűséggel bir.(Eljenzés).És e’népszerűségét olly után érdemlé meg, ’s ollyannyira, miként soha egyetlen diadalmas hadvezér sem, ő népszerűségének magas halmán áll, míg szóló alant a’közönséges emberek sorában, hol nálánál többen vannak egy fejjel magasabbak. Pest köv. szónoklatának erejével (szólót sem véve ki)kebleinket megrázza,sőt föllázithatja tetszése szerint, és ennyi erő ellen, szóló csak egyszerű füzveszszővel bir. De azért sem küzdhet vele, mert elvileg legkisebb különbség sincs köztük: különbözik annyiban csupán, hogy a’ körülményekben, mellyeket ő előteremtett, a’ kivitel módját másként látja. Engedjenek meg mégis,hogy néhány észrevételt tegyen. A’ municipium erős támasz a’ közhatalom ellen, melly ellen a’ szabadságot megová. Azonban hite szerint, valamint a’ nemes gyümölcs csiráját legkeményebb kéreg takarja, melly azt a’ vihar ellen védi;de fölsütvén a’ tavaszi napsugár a’ héjnak szét kell pattannia, hogy a’ csira fölviruljon, úgy a’ megyerendszer is szétpattanand, midőn a’szabadság napja—a’ népképviselet—fölviradott. Szóló a’ municipiumnak őszinte barátja,de úgy látja,hogy népképviselet mellett az ollyan,mint a’ száraz holipli, mellyet a’vihar egyetlen csapása öszszezuz, mert a’nagyobb hatalom mindig absorbeálja a’ kicsinyt. Kik azt hiszik, hogy a’jelen amabilis confusióban megtarthatni a’ municipiumot,—igen csalatkoznak;—ha fentartható az, csak a’ pesti indítvány szerint történhetik meg. Egyébiránt a’községi és megyei rendszert öszszezavarni nem kell. Amazt ápolni kell, mert basisa a’szabadságnak, de a’ megyei legkevésbbé sem védheti a’szabadságot, a’ politika most már körébe nem tartozván, ’s pedig azért,mert különben felelős minisztériumunk nem lehet. Sejtelmekben apodicticai igazság nem lévén, felhagy jóslatával, csak arra akar felelni, hogy a’ nemzetiség a’megye által őriztetett meg, minek szóló ellenkezőjét látszott vitatni, midőn a’ municipium megszorítását ajánlá. Pest k.a’hisztoriátszegző szóló ellen.József német kormányáról szóló annyit tud, hogy élő nyelven akarván igazgatni, a’helytartótanács tagjait felszólitá,hogy magyarul igazgassanak, mire azok a’ nyelv képzetlenségével feleltek. Ekkor hozále József,a’ holt latin nyelvet kiküszöbölendő,a’ németet. Nemzetiségünket a’nép és reform vallás ’s a’közép nemesség tartá meg.A’kérdésre jelenben szavazatot nem sürget de tanácsolja, ha megtartani akarják a’municipiumot, fogadják el a’ pesti indítványt. Kossuth:Nem fog a’tárgyhoz mélyen szólani, tegnap eleget mondott véleménye okadatolására. Most csak tisztelt barátjához van néhány szava. Mellőzi azt, mit barátsága hajlandóságából személyére vonatkozólag mondott: isten mentse meg szólót, hogy maga azokat valóknak érezze, akkor maga mondaná ki fejére az ostracismust, mert a’ szabadságra nézve veszélyessé vált. És bízik istenben, hogy ollyan érzelmétől megőrzi kebelét.—Igaz az európai viszonyok ismeretével vesződő statusprilosofok kétségbe vonják, hogy megye és felelős minisztérium öszszeegyeztethetők, de tán szóló van hivatva arra, hogy megmutassa az életben, miként e’ két intézvény között nincs ellenkezés. A’szabadságnak az biztosítéka, hogy mindenkinek hatásköre meghatároztatván,minden hatalom csak annyi erővel bírjon, hogy mást szabadságában ne gátolhasson. Ez nem megfejthetetlen. Nincs a’ szabadságra veszélyesebb, mint a’ zu viel regirung. Hol nincs fölruházva mindenki hatalommal saját köréig, ott az egyed elnyomatik. A’ status magas polczáról nem is eérhetvén a’ helybeli viszonyokat, jó tisztviselőt sem találhat a’ faluknak és megyéknek számára. A’ szabadsággal öszszeegyeztethető nemcsak a’községi,de megyei szerkezet is. Ha ezt Európa bölcsei megfejteni nem tudák, tán szóló fejtendi meg. Józsefről nincs úgy értesülve szóló, mint Komárom követe. József csak privatim emlité Pállynak, hogy a’ holt diák nyelv helyébe a’ magyar legyen közigazgatási.Józsefnek minden magánlevele élete maga is bizonyítja azt, hogy ő nagy német volt. Azt mondja érdemes barátja, nemzetiségünket csak a’ centralisátio óhatja vesztétől meg. Miként áll a’dolog? Ha látja, hogy minden megyében magyarul folyván a’ tanácskozás jegyzőkönyvei magyarul vezettetnek, ’s mind ez nyilványosan történik, látja, hogy minden megyegyülés mintegy tűzhelye lesz a’ nemzetiségnek, mellyből a’ világosság szétárad az egész hazán,—hiszi hogy ez a’nemzetiséget terjeszteni fogja. De hogy miként terjeszsze azt a’hivatalnokhoz utasitott miniszteri zárt levél:—ezt megérteni nem tudja. Azt vetik ellen, hogy a’ képviselők nem beszélendenek magyarul a’gyűlés alatt, hogy ime, Liptóban legközelebb is mi történt! — Szóló úgy van értesülve, mig a’ nemesség ven részt a’ megyei tanácskozásban, ha a’kis nemesség bement felső megyéinkben, azonnal tótul folyt a’tanácskozás. A’ képviseleti megyegyűlésen ez nem történhetik meg soha, mert a’ miniszternek hatalma leend a’ törvénytelenül cselekvőt hivataloskodásától felfüggeszteni. Hagyják meg a’ megyét mostani alakjában,a’tanácskozás többször is más nyelvű leend.Tegnap mondámá, hogy az eszköz megválasztásában nem csalhatlan; csak egyet kér, hogy senki ne tulajdonítson e’ törvénynek democraticus irányt, mert annak egyéb czélja nem volt, mint megmenteni a’ megyét’s ez alapon a’ nemzetiséget. Ki azt vitatja,hogy a’ nemesség legyen ezentúl is a’m.gyülések alkotó eleme, az roszul számit, mert ép a’ megtartatni kívánt nemességet veszélyezteti személyileg és vagyonilag egyiránt. Az úrbéri megszűnt haszonvételek értékét evalualni kell kármentesítés végett. Az evaluatio csak megye útján töténhetik. Adják az evaluatiót nemesi kézbe, olly roppant somma terjesztetik az országgyűlés elé, hogy a’ képviselők gyűlése azt fogja reá mondani, „nem tudnak semmit.“ Ezt szóló elkerülni óhajtaná. Az adó kivetés novemberben elkezdődik, az adatok revelátiója a’ nemességtől függvén, olly kulcsot adnak elé, hogy annak borzasztó következései lennének. Mert az bizonyos, hogy az aránytalanság miatt öszszeütközések támadnának, mi tán az egész hazát vérbe borítaná.— Ki a’ nemességet megtartatni kívánja, csak úgy éri el czélját, ha a’ megyét népképviseletre hasirozza. Ha jelen tör ’ vényjavaslatot czélszerűnek nem tartják, ám vessék félre, helyette mást lehet indítványozni, de a’ kérdést szavazat alá ne eresszék, mert ezáltal némellyek mintegy áldozatul jelöltetnének ki. Ki a’ mostani állapotban akarja megtartani a’megyét, azon miniszternek merészségét nagyra becsüli, ha e’ mellett felelősséget vállal. Az olly miniszter előtt fejet hajt, ki ekként a’ jelen országgyűlésen hozott törvények végrehajtását biztosítja. Jelen javaslatnál szóló jobb módot nem talált, sokat gondolkozott felőle, az intelligentiát kiváná ugyan a’megye gyűlésen képviseltetni, de annak detinitióját nem lelte meg. Mert hacsak az írást, olvasást’s 3 iskola végzését vesszük is intelligentiául,a’nemesség tetemes része kimarad a’gyűlésből. A’nemesség mellett községi képviselők sem egyenlítik ki a’ dolgot, mert például Csanádnak 10—12 községe küldene legfölebb 72 képviselőt,’s ezek mit tehetnének 900 nemes ellen? — Nem látott egyéb módot a’ tisztán képviseleti alapnál. Ki jobbat tud, ajánljon, csak ne szavazzanak, mert ez által a’ nemesség ellen szavazók, áldozatul designáltatnának.— Gondolkozzanak, hogy a’ czél elévethessék, de a’jövő országgyűlésre halasztani ez ügyet lehetetlen.—J o z i p o v i c s. Kimondák már máskor,hogy senkitől jogot elvenni nem akarnak;nem bánja,ha mindenkire kiterjesztik is a’ jogot, de kimondani ő nem meri, hogy azon nemesség, mellyel a’zsarnokság ellen annyi éven át küzdött, kik őt ide küldék,a’ megyei gyűlésből kizárassék. Gondoljanak ki valami jobbat: de ő nem lesz olly gyáva, hogy a’ nemesség kizáratásába beleegyezzék.— Széchenyi. Meg van győződve,hogy a’nemzetiséget Pest köv. javaslata nélkül megmenteni nem lehet. A’különbség köztük csak az,most kell e javaslatának trvénybe menni,v. jövő ov.gyülésen?(Most most!) olly körülményekben élünk, hogy mindenkinek tetszeni lehetetlen: azért mondja ki mindenki véleményét bátran.— Votisatiót ő sem akar, nem mintha félne a’ veszélytől, mert az jöhet mindig,’s arrra ő akármikor készen áll. (Éljen!) Ezután a’városi követek felé fordult szóló, némi kegyeletes emlékezetet szándékozván gerjeszteni bennük , természetesen mert félt szavazataik eredményétől. — Sokan kiáltozák, hogy a’ pesti indítvány fogadtassák el. Batthyány miniszterelnök —úgymond—ez életkérdés fölött,kollegáji ketteje egymástól véleményben eltért, a’ kiegyenlítés óhajtandó mert különben a’ miniszterség egy része viszavonulni kénytelen leend. Javuljanak egy közép utat, hogy mindenki megelégedjék. E’ nyilatkozatnak azon hatása jön,hogy—az ügy zárt tanácskozásba vitetett még az nap’5 órakor, mellynek eredménye tudva van.—Mielőtt szétoszlott az ülés, néhány a’ főldektől viszszakerült üzenet olvastatott föl. Aprilikán reggeli 10 órakor tartott kér ülés részletei.—Szentkirályi fölolvasáa’ kapcsolt részekről szóló határzatot, mellybe, mivel néhutt csak Horvátország volt megemlítve B u nik mindenüvé a’kapcsolt részek kifejezést kiváná igtattatni; e’ prókátoros aggatódzás méltó boszonkodással fogadtatott, mert Horvátország követe csakugyan oda látszék irányzani, hogy legalább papiroson szakadhassanak el az illyr atyafiak Magyarországtól. Ezután kérdés tétetett az iránt, vájjon akarnak e a’rendek magyarázatába ereszkedni azon törvénynek, melly az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szól? Különösen a’szőlőkre kiterjednek e a törvény szavai?—Általányosan mindenfelől „nem kell semmi újabb magyarázat“ —, hangzott; némellyek azonban, mivel ez iránt tegnap a miniszterelnök intézett kérdést a táblához kaptak az alkalmon ’s örömest elmagyarázgatták volna a’ törvényt, míg nem Deák Ferencz azzal vágta útját az e’ részben fölmerülhető baljóslatu vitának,hogy a’ bíró a’már megalkotott törvény szerint ítélni fog az előkerülő és érdembeli kérdések fölött, meg fogja különböztetni az úrbéri természetű tartozásokat a’ nem úrbériektől;—ha pedig még is akarnak valamit határozni, ám várják meg—úgymond— a’ holnap megérkező miniszterelnököt, vele értetkezendők a’ dolog felől. Ezen is átesve, a’megyei tisztválasztások iránt előterjesztett törvényjavaslat fölött kezdetett meg a’vita.Némellyek a’ tisztviselők helyettesítését nem a’ főispánra, de a’ bízott—ványra kívánták bízatni, az első alispánságot pedig tisztujitás által vélték betölthetőnek,—ezt cselekvendők az esetben is, ha az egész tiszti kar lemondana még a’ jövő országgyűlés előtt,—t. i. a’ törvény csak ezen időre rendelkezik ideiglenesen, állitván a’jelen közgyűlés helyett egy vegyes elemű bizottványt, mellynek föladata volna mindaz, mit közigazgatási tekintetben a’közgyűlésben.— Illy ellenvetések következtében Deák Ferencz szólalt föl, mondván: A’ legközelebbi átmeneti hónapokról csendességet kívánunk, jelen állapotunk nem normális, rendelkezni kell tehát, hogy minél kevesebb zavar támadhasson. Ezért javasoltatik a’ közgyűlés helyébe bizottvány. Azt mondják, a’ tisztviselői kar in corpore lemond; lehető, de nem valószínű. Ez előtt is midőn illyesmi megtörtént, mielőtt a’ tisztújitás megtartathatott, köteleztetének a’ lemondok folytatni hivatalaikat, ezután is úgy leend; vagy pedig mivel erre fegyverrel senki nem kényszeríthető, helyében a’ zavar eltávoztatása okáért surrogattatni fog tisztviselő. — Mert ugyan ki rendelje meg a’ restaurátiót? az eddig divatozott közgyűlés? no ugyan szép módot keresnénk ez által a’ zavar eltávoztatására, a’választvány ? —még ez az öszszeirást teljesítheti, azalatt beköszönt a’jövő országgyűlés, melly egészen másképen intézkedendik. Gyakorlatilag egyéb lehetség nincs, mint a’ jövő törvényhozás öszszeüléséig a’ megyei közgyűléseket fölfüggeszteni, minden tisztújitással együtt, ’s ha ez alatt pótlani kell a’ tisztviselőséget,ennek véghezvitelére a’ főispánt a’ bizottványnyal egyetértőleg felhatalmazni. — Bizodalmatlanságot emlegetnek? a’ népben nem lesz több bizodalom akkor, hanem a’ bizottvány nevez, hanem a’ kortestömeg választ tisztviselőket. Egyébiránt az első alispán helyébe mást választani szükségtelen, teendőit a’ másod alispán is elvégezheti, a’ kissebb tisztviselőket pedig könnyű surrogatni, sőt akkor sincs baj,ha helyük üresen hagyatik,—történt az már máskor is, ezer módja lévén a’ megyének pótlani azon teendőket, mellyekre nézve a’ tisztviselői szék üresen maradt.—Ezeknél fogvást pártolja a’tövényjavaslatot.— E’ beszéd végeztével vezetteték be Wesselényi ’s a’ hallgatóság zajos éljenzéssel fogadta a’ világtalan szabadságbajnokot. — Beöthy az unióra nézve törvényjavaslatot nyújt be, ugyanezt teszi Deák a’ partiumok iránt, melly törvényjavaslat Kossuthtól származott, és mivel most Bécsben időzött,némi közügyek kiegyenlítése iránt, — helyette Deák nyújtá be a’ javaslatot.— Kinyomatni rendeltetlek. — Baranyai Kassa város kivonatát adja elő , miszerint a’ zsidók vallásuk titkai felfedezésére kényszerittessenek, ha polgárjogban részesülni kívánnak, ha pedig a’ fölfedezést makacsul megtagadnák, az országból utasittassanak ki.— Ez embertelen kívánat megvetéssel mellőztetett. Bars megye és Fejérvár bizodalmat szavaznak az országgyűlésnek. — Szentkirályi. A’ törvények contrasignálása iránt fölirati javaslatot nyújtott be, miszerint a’ jelen országgyűlésen alkotott törvények már a’ miniszterelnök által írassanak alá.—Közhelyesléssel fogadtatott. Piukovics Bácsmegye részéről az országgyűlésnek bizodalmat szavaz. — Ugyanezt teszi Kende Szatmármegye nevében. Egyúttal küldőinek azon óhajtását fejezi ki, hogy egy generalis quittel szüntessék meg az ősiséget a sicuti possidetis nyomán, törüljék el a’senioratusokat és majorátusokat is egy füst alatt. Ezután a’ vallásegyenlőség ellen nyilatkozó főrendi válasz olvastatott föl, melly méltó boszonkodással fogadtatott, a’ főrendek minden okadatolás nélkül egy clausulát akarván 196