Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-16 / 7. szám

hagyatni.B­aba­r­c­zy Antal (Csongrád, k.)Pestm. részéről a’ m.tengermellékre nézve a’ 41k §ban tett indítvány iránt a­­zon észrevétele ’s illetőleg kivánata van szólónak, hogy ne emlittetnék meg az olasz nyelv,hanem mondatnék csak az, miként ott az eddigi gyakorlat meghagyandó, természe­tes lévén, hogy oda más nyelv nem hozathatik be,mint a’ ma­gyar. Pestmegyének a’ kapcsolt részek nevezete megvál­toztatása iránti javaslatára nézve szóló szintúgy vélekedik mint Bereg követe. Nem akarja t. i. a’ nyelv ügyét késlel­tetni, sem a’ kapcsolt részekben szükségtelen aggodalmat okozni, nehogy azon czél, melly elérelni kívántatik, távolra laszittassék el, főleg miután a’ nevezet megváltoztatásával érdemleg eldöntve nem leend, vájjon a’ szlavóniai három me­gye a’ kapcsolt részekhez tartozik é vagy nem ? K­u­b­i­c­z­a Pál (Trencsény m.) szinte meg akarja tar­tani a’ kapcsolt részek nevezetét, megemlítvén az ottani separatismusi irányokat, mellyek a’ magyar nemzet alkot­­vány-egysége fogalmával ellentétben állnak. Lónyay Gábor (Zemplénm.) az inditványzott 9dik­a szerkezetét oda kívánná változtatni, miszerint magyar ten­germelléken, úgy szinte Pozsega, Verőcze és Szerém­ me­gyékben a’ törvényhozás további rendelkezéséig a’ latin nyelv használtathassék. Andriewich Ignácz (Zágráb városk.) pedig kíván­ná, hogy a’ kapcsolt részek eddigi szokásai figyelembe vétetnének. Szentkirályi Móricz (Pest m.k.) azt kívánván,hogy a’jelen szokások és tények constatiroztassanak, szinte úgy vélekszik,­­ hogy a’ törvényhozás további rendelkezéséig mind a’ kapcsolt részekben, mind a’ tengermelléken a’ most divatozó nyelv meghagyandó volna, csupán az üzenetben ó­­hajtaná azon területet megnevezni, mellyre az illető kivéte­lek szorítkoznak, ’s minden olly nevezetet szeretne elkerül­ni, mellyek újabb jogigényekre nyújthatnának alkalmat. Fer­enchich József (Kaproncza v.) előterjesztésé­ben azon kérelmet fejezi ki, miszerint a’ kir. és rr. a’ hor­­vátok régi jogait vennék tekintetbe. Zsarnay Imre (Tornám.) eddigi gyakorlatra hivat­kozván a’ kapcsolt részek nevezetét továbbra is fen kíván­ná tartatni. Szallop­e­k Lajos (Verőczem.) a’ kapcsolt részek integritása védelmére emelvén szót, felfogja Pest m. követé­nek reá vonatkozólag tegnapelőtt tett észrevételét, misze­rint t. i. ő atyjával ellenkező szellemben mondatott jelenleg szavazni, ’s oda nyilatkozik, miként véleménye szerint in­kább felel meg kötelességének, midőn küldési utasítását tol­mácsolja, mint mikor, hahogy attól eltávoznék népszerűség utáni vadászat vagy más tekinteteknél fogva. Moyses István (zágrábi kapt. k.) remélli, hogy a’ magyar nemzet más népek jogát tisztelő ’s igazságszereteté­­nél fogva méltányos ’s tekintettel leend a’ horvát nemzeti­ség iránt. Migazzy Vilmos gr. követe felszólalván Pest­megye indítványát magáévá teszi. A­s­z­t­a­l­o­s Pál (Márma­­ros) nem kíván a’ kapcsolt részekre nézve külön törvényes intézkedést,mire elegendő ok nincsen’s általányos szabályra szavaz. Bó­n­is Samu (Szabolcs)­­és L­ó­ny­ay Gábor (Zem­plénm.) pedig ellenkező véleményüket fejtik ki, mire az el­nökség által felolvastatván a’ 4ik § iránti megállapodás, kér­désbe hozatott: váljon szüksége Pozsega, Verőcze, és Sze­réna megyéknek a’ magyar nyelvtudás kötelességére nézve határidőt szabni vagy nem? melly kérdés többfelőli ellen­kező nyilatkozatok folytában szavazatra bocsáttatott,’s ez u­­tán „igen“nel, döntetett el. Ennek folytában második sza­vazati kérdésül tűzetett ki: vájjon 3 vagy 6 év legyen­­ ezen határidő? mire a’ többség 6 évre szavazott. Elnökség a’ pesti indítvány másik részére figyel­meztetvén a’ táblát, maga részérül azt kívánja, hogy a’ ten­­germellékieknek az olasz nyelv hagyatván meg belügyeik­­ben, a’ magyar törvényhatóságokkali érintkezéseikben a’ magyar nyelvet használni tartozzanak. Ennek folytában a’ többség néhány kölcsönösen értesítő nyilatkozat nyomán a’ Pestmegye részéről inditványzott szerkezetet fogadta el, a mellyet tegnapi tudósításunkban már a’ 9ik § alatt közlöt­­tünk. Továbbá az elnökség felhiván a’ táblát annak tárgya­lására: váljon a’ Gik­nik és Siklában a’ „kapcsolt részek“ helyett a’ horvátországi három vármegye külön, vagy Hor­vátország általán­os nevezete tétessék é? — többfelőli rö­vid nyilatkozatok után az eddigi szerkezet határoztatott meghagyatni. A’ zik -ban olvasható „megyei főkormányzók“ kitétel iránt vita támadván, Kossuth Lajos e’ kitételt ezen szóval „főispánok“ akarta felcserélni, — megjegyezvén, miként a’ többi főkormányzó csak amollyan német Kreiszhauptmann, kik addig fognak tzetni, mig meg nem dőlnek.'-------­Babarczy Antal (Csongrád m.) Szabolcs-megye követére hivatkozva, azon kitételt kívánja használni, melly mind egyik mind másik részt megnyugtathassa, t. i. „megyei elnök“ annál inkább, mivel véleménye szerint nem lehet a’ rendek akarata a’ most érdemleges tárgyalás alatt levő ad­ministrátori kérdés eldöntését illy mellékesen praeoccupálni, melly nyilatkozat Asztalos Pál (mármarosi k.) részéről an­­nálfogva,minthogy mellékesen az administratorokat sem sze­retné becsempésztetni, elleneztetvén, Somsich Pál (Baranya m.) által pedig, azon okból, mivel a’ „megyei elnök“ kité­tel használásával, a’ főispáni helyettesek törvényessége vagy nem törvényessége fölött mi sem határoztatnék, pártoltat— ván, e’kettős szellemben még több rövid szózat emelteték, mellyek közben Bónis Samu (Szabolcs) kijelenti,mikép az ál­tala értelmezett „törvényes elnök“ és a’ pesti követ részé­rűl javaslott „főispán“ szó közt különbség nem létezik. Kossuth Lajos: Akár főispán létetik, akár törvényes elnök, itt a’kapcsolt részekbeni főhivatalnokokról van szó, ezek alatt pedig csak a’ bán, megyés püspökök és főispánok értetnek. Szóló nem akarja nyitva hagyni az administratori kérdést, miután senki sem tud a’törvényben egy szót is fel­mutatni, mellyre az administratori hivatal alapittathatnék, és az „elnök“ szó használásával nem akarván elismertetni, mintha az administratori hivatal törvényszerűtlensége még eldöntve nem volna, ismétli kivonatát, miszerint t. i. „főkor­mányzók“ helyett „főispánok“ tétessék. Illy értelemben nyi­latkoztak még Zsar­nay Imre(Torna)és Bó­ni­s Samu (Sza­­bolcsmegyék követei) ellenben Bory Pál Hont, For­gács Ágoston gr. pozsonyi kapt. Somsich Pál Baranya, és S­e­­b­e­s­t­y­é­n Gábor Veszprém megyék követei, ez utóbbi utasí­tásának 68 ik pontjára hivatkozva ’s megemlítvén, miként Magyarországban lex scripta, és lex consvetudinaria fenállá­­sa mellett minden időben voltak administratorok, a’ „tör­vényes elnök“ kitételt kívánja elfogadtatni. Elnökség úgy hívén, hogy a’pesti indítvány szerint ki lehetne már mondani a’ végzést, mindünnen maradjon! ma­radjon! hangzott. E’ szerint a’ „főispánok“ szó végzésleg elfogadtatván, Temesvár város követe mind a’ mellett tekin­tetbe vétetni kívánván a’ netán leendő kir. főpolgármeste­reket,azon általányos kifejezést „egyházi és világi főhivatal­nokok“ javasolja használtatni. Mátyás József(Körmöcz városi k.)a’ tjavaslat­aik­­ban kivételkép a’ selmeczi bánya-akadémiát is kívánván érin­tetni, ugyanott,minthogy ezen intézet az egész monarchiában egyedül áll fen, és Mária Therézia által minden nyelvbeli kül­­földiek számára is alapittatott, oktatási nyelvül a’ németet kí­vánja továbbra is fendagyatni, ’s csak annyit szeretne kimon­datni, hogy ezen intézetbeli tanítók magyarul tudó egyedek legyenek. Hunkár Antal Veszprém és Szabó Miklós Vasme­gyék követei, ez utóbbi főleg azon okból, mivel a’ magyar nyelv a’ bányatanokra kiművelve még nem volna, pártolják ez indítványt, ellenben Gr. Andrássy Eman. Torna, Justh­ József Turócz és, Go­ldbrunner Sándor Selmecz városi követ pártoló köz­beszólta után, Bónis Samu Szabolcsmegye követei ellenzik a’ körmöczvárosi indítványt. Ezzel a’ magyar nyelv és nemzetiség ügyének kéz. tár­gyaltatása befejeztetvén, elnökség jelenti, hogy az igazolási választvány jelentése, az erdélyi részek ellen intézve voltairói végrehajtásróli jelentések, mellyek személynök ő mélt. által közöltettek a’ rt.kel ’s egy a’ partiumok részérűl idebeadott’s néhány száz aláírással ellátott folyamodvány volna tanácsko­zás alá veendő. Az előbbiek kinyomatni rendeltetvén, ez utóbbi iránt vita támadt, minthogy azt némellyek a’ petitionalis választ­­ványhoz a’ behozott rend szerint utasittatni, mások ellenben azt, miután csak a’magánfolyamodások rendeltettek ezen vá­­lasztványhoz beadatni, az erdélyi részekből beadott petitio pedig magán-folyamodvány categoriájábanemelhetik, azon­nal felolvastatni sürgeték.Ez utóbbiak indokai többséget nyer­­vén, az érdekelt petitio, mellynek tartalmát annak idejében közlendjük, az alulírottak élén álló Wesselényi Miklós báró nevének hangos megéljeneztetése mellett,—a’kerületi jegyző által nyomban felolvastatott és szinte kinyomatni határoztatott. Kossuth Lajos kijelentvén, mikép nálánál senki sem méltányolja inkább a’ kapcsolt részek kétes állapotát, midőn amott a’ magyar hazához ragaszkodni annyit tesz,mint az er­délyi fejdelemség iránt hűtlenségi bűnt követni el, megjegyzi hogy a’ részek kérdése nem ollyan, melly csak ezen petitiónál fogva igényelhetne elsőbbséget; fogott volna ez a’ verificatio­­nalis választvány jelentése nyomán is tárgyalásba vétetni; mire nézve szóló hivatkozván részek iránt teendő indítványának már korábbi kijelentésére, engedelmet kér, hogy ezt mind ezen választvány jelentése, mind pedig a’ felolvasott petitio nyomán egészben tehesse meg, mi holnap fog történni. Az ülés ezzek­ bevégeztével, Somsich Pál Baranya m. k. illető szavazatának igazolására felolvassa a’ petitiok iránt hozott táblai határozatot. Előleges. A’január 11 k én tartott 33 ik kerületi ü­­lésben két petitíó­ benyujtást tudatott az elnökség,mellynek e­­gyikét Pestváros közpolgárai a’városrendezési ügyben, má­sikát a’ fiumei vasúttársaság nyújtotta be; az első a’ kir. vá­rosok rendezésének javaslatával foglalkozó, a’ második pe­dig az adóügyi választványhoz tétettek át; ’s ugyanekkor a’zempléni követ indítványára határoztatott, hogy a’ most szőnyegen forgó petitionalis, és részek ügyének bevégzése után azonnal a’városrendezési munkájat vétessék tárgyalás a­­lá. —A’verificationalis választvány jelentése folytán Pest­megye indítványára határoztatott, hogy az országgyűlésre meghívott, de meg nem jelent prépostok elleni eljárás fel­­függesztetik mindaddig, mig a’partium ügye nem tárgyalta­­tik; ellenben Pozsonyváros meg fog idéztetni; Bélabánya vá­­ros pedig kir. meghívólevél által nem hivatván meg ország­­gyűlésre, e’ tárgyban felírás rendeltetett, addig is pedig a’ nevezett város követének a’ táblánál ülés és szavazat adatik. — Borsod indítványa, hogy azoknak jogaik, kiknek az or­szággyűlésen megjelenni törvényes joguk van, ne függesz­­tethessék föl a’ meghívólevéltől, rövid vita után határozattá vált.­­ Ezután több rendbeli indítvány és javaslatok létet­tek; köztük a’ népviségről is megemlékeztek a’ rr.’s e’ tárgy­ban gyökeres orvoslást akarván, annak kidolgozása kerületi választványra bízatott. — Jövő számunkban terjedelmesen. BUDAPESTI NAPLÓ. Látkörünk fölött szakadatlanul havas felhők vitorláznak, irigyen takarva el tőlünk a’jótékony nap képét.Bizony, innen on­nan el is feledjük, miilyen az a’ nap, mert hetek óta is csak olly­­kor látunk egyegy elmosódott, halványvörös tekét az ég ködab­roncsain. A’hó folyvást szállong, a’járdák elsikosulnak, minél­fogva szemeinket földre kell sütnünk, mintha szemérmes falusi szüzek volnánk, ’s igy csoda­­, ha még azon néhány sugárt sem foghatjuk el, mellyek néha áttörnek a’ fellegek rétegein?? Mind­ez nem elég tanúság­­ arra, hogy a’ nap alakját elfeledjük? an­nál is inkább, mert a’ „B­u­d­ap­e­s­t­i Utasító“ még nevét is kitörleni törekszik emlékezetünkből, helyette kuruczos uj szót a­­jánlván. Szerinte a’fölöttünk világitó égtekét szó lánynak kel­lene neveznünk, mert csak az sz és­­ betűk jelentik a' fényest, dicsőt, nagyot, szépet minden nyelvben, például: Salamo­n, Saul, Sámuel, S­o­­­o­n fényes, dicső emberek; sal, sol fényes testek latinul; szél, szüle szép, gyönyörű nevek ma­gyarul; szláv, selav dicső nemzet tótul. E’ szónyomozási philosophia szerint a’ magyar s­z­o­l­á­n­y sem jelenthet egyebet dicső fényesnél, mert Z­alán és Zala máig élő nevek dicső­séges magyar úri emberek valának, honnan a’ szolány is e­­redett. E’ tudós ur alkalmasint bolgár vagy szláv törzsből szár­maztatja a’ magyart, mert tudtunkra Zalán és Zala urak tótul beszéltek, következőleg a’ szolány szavat is csak Dank­o­v­­s­z­k­y fogadhatná el, hogy egy erős argumentuma legyen a magyarok tótositására. Különben e’ „B­p. U­t­a­si tó“ egyéb fur­csasági között a’kalendáriumot időmnek bérmálta el, ’s hol a’ pesti lapokról emlékezik,az Ét­e­t k­é­p e két kihagyó rovatá­ból, hihetőleg azért, mert az életet képtelenségnek tartja, mi­képen csillagászi soraiból kitűnik. A’ budai takarékpénztár 1846.évi October­­től 1847. évi december végéig bevett: 1,456,873 ft. 42 krt; ki­adótt: 1,404,851 ft.41 kr.; öszszes forgalma tehát volt:2,861,725 ft. 23 kr. F. észt. első napjára találtatott pénztárálladék: 52,022 ft. 1 kr.—Részvény­ tőkéje: 50,000 ft; a’ betétesek: 775,008 ft. 23 krra rúgtak. Költségei e’ következők voltak: felszerelés­re 1,267 ft. 1 kr; kezelésre 1051 ft. 54 kr. házépítésre 17,618 ft. 32 kr. tisztvi­s­elők fizeté­sére: 2678 ft. 7 kr. —mind 'pengő pénzben.—E’ kimutatásból látszik, hogy rövid tizenöt hónapi élete alatt, milly erőt fejtett ki jelen fiatal vállalat, ’s milly ügyesen kelle kezeltetnie illy forgalom előidé­zése végett; és a’ betéteti öszszeg világos tanúság arra, miként az alosztályok számára jótékonyabb intézet alig van a’ takarék­­pénztáraknál, kivált ha főczéljok marad a’ tiszta philanthropia! Ad vocem philanthropia! eszünkbe jut, mennyire haladt korunk az emberszeretésben’s milly eszmék lelkesítik vi­lágölelő embereinket mai napság. Nem régiben ugyanis, illy vi­lágpolgárral sétáltunk a’ Dunaparton, hol élőnkbe toppanván egy ínséges ember, levett kalappal esedezett néhány krajezárnyi alamizsnáért, mire világpolgár ismerősünk bizalmasan igy szó­­litá meg az alázatos könyörgőt: „egyenesedjék föl barátom, ’s tegye fejére kalapját,“ — aztán erszényébe nyúlván a’ szívesen engedelmeskedőt adakozása közben meginté, hogy: „máskor ne kérjen, hanem követelj­en!“—Mié’fönséges tan hal­latára tüstint az enyém és tiéd jogtalanságáról elmélkedtünk ’s a’ communismus eldorádójába röpültünk vidám képzeletünk szárnyain! Ott lesz ám még heje huja! kivált a’proletariusok gyönyörűségére. Mit mondanának eh­ez jogtudósaink!? ’s hogyan ítélnének biráink, ha lábra kapna e’ tan!? Vigyázzatok és rézsen legyetek Idos A’ pesti nemzeti casino folyó évi január hó 30dik napján délelőtti 10 órakor köz-ülést tart, mellyre a’t. ez. részvé­nyes urak megjelenni kéretnek az igazgatóság által. TÖRVÉNYHATÓSÁGOK. Ileves-Külsö-Szolnok vármegye. (Folyt, ’s vége.) 1) Az 183 neki 2r­kc­­­ikk értelmében elrendelt részek viszszakapcsoltatását nemcsak sürgetni, hanem az eddigi végre nem hajtás okait is számon kérni elhatároztuk.Az 1792. 1 k­kt.cz. értelmében pedig követeinknek meghagyalik, hogy Erdélyországnak Magyarországgal leendő egybekapcsol­­tatását, minthogy ebben a’ magyar nemzetiség jövő nagysá­gának fő emeltyűje tekintendő, eszközöljék. g) Nemes Verőcze megye hivatalos felhívó levele ér­telmében a’vukovár-fiumei vasút létesítését pártoljuk. h) Nemes Csongrád megye hivatalos levele értelmé­ben igyekezzenek követeink törvénybe igtattatni azt, hogy ő felsége az esztendő egy részét Magyarországban töltse.­­) Nemes Ugocsa megye levele következtében, egy az országban felállítandó ’s boldogult József nádorunk emlé­kére,annak nevét mostan viselő pesti József ipartanodából egy őszművészeti intézet felállíttatását pártoljuk.

Next