Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-16 / 7. szám
hagyatni.Babarczy Antal (Csongrád, k.)Pestm. részéről a’ m.tengermellékre nézve a’ 41k §ban tett indítvány iránt azon észrevétele ’s illetőleg kivánata van szólónak, hogy ne emlittetnék meg az olasz nyelv,hanem mondatnék csak az, miként ott az eddigi gyakorlat meghagyandó, természetes lévén, hogy oda más nyelv nem hozathatik be,mint a’ magyar. Pestmegyének a’ kapcsolt részek nevezete megváltoztatása iránti javaslatára nézve szóló szintúgy vélekedik mint Bereg követe. Nem akarja t. i. a’ nyelv ügyét késleltetni, sem a’ kapcsolt részekben szükségtelen aggodalmat okozni, nehogy azon czél, melly elérelni kívántatik, távolra laszittassék el, főleg miután a’ nevezet megváltoztatásával érdemleg eldöntve nem leend, vájjon a’ szlavóniai három megye a’ kapcsolt részekhez tartozik é vagy nem ? Kubicza Pál (Trencsény m.) szinte meg akarja tartani a’ kapcsolt részek nevezetét, megemlítvén az ottani separatismusi irányokat, mellyek a’ magyar nemzet alkotvány-egysége fogalmával ellentétben állnak. Lónyay Gábor (Zemplénm.) az inditványzott 9dika szerkezetét oda kívánná változtatni, miszerint magyar tengermelléken, úgy szinte Pozsega, Verőcze és Szerém megyékben a’ törvényhozás további rendelkezéséig a’ latin nyelv használtathassék. Andriewich Ignácz (Zágráb városk.) pedig kívánná, hogy a’ kapcsolt részek eddigi szokásai figyelembe vétetnének. Szentkirályi Móricz (Pest m.k.) azt kívánván,hogy a’jelen szokások és tények constatiroztassanak, szinte úgy vélekszik, hogy a’ törvényhozás további rendelkezéséig mind a’ kapcsolt részekben, mind a’ tengermelléken a’ most divatozó nyelv meghagyandó volna, csupán az üzenetben óhajtaná azon területet megnevezni, mellyre az illető kivételek szorítkoznak, ’s minden olly nevezetet szeretne elkerülni, mellyek újabb jogigényekre nyújthatnának alkalmat. Ferenchich József (Kaproncza v.) előterjesztésében azon kérelmet fejezi ki, miszerint a’ kir. és rr. a’ horvátok régi jogait vennék tekintetbe. Zsarnay Imre (Tornám.) eddigi gyakorlatra hivatkozván a’ kapcsolt részek nevezetét továbbra is fen kívánná tartatni. Szallopek Lajos (Verőczem.) a’ kapcsolt részek integritása védelmére emelvén szót, felfogja Pest m. követének reá vonatkozólag tegnapelőtt tett észrevételét, miszerint t. i. ő atyjával ellenkező szellemben mondatott jelenleg szavazni, ’s oda nyilatkozik, miként véleménye szerint inkább felel meg kötelességének, midőn küldési utasítását tolmácsolja, mint mikor, hahogy attól eltávoznék népszerűség utáni vadászat vagy más tekinteteknél fogva. Moyses István (zágrábi kapt. k.) remélli, hogy a’ magyar nemzet más népek jogát tisztelő ’s igazságszereteténél fogva méltányos ’s tekintettel leend a’ horvát nemzetiség iránt. Migazzy Vilmos gr. követe felszólalván Pestmegye indítványát magáévá teszi. Asztalos Pál (Mármaros) nem kíván a’ kapcsolt részekre nézve külön törvényes intézkedést,mire elegendő ok nincsen’s általányos szabályra szavaz. Bónis Samu (Szabolcs)és Lónyay Gábor (Zemplénm.) pedig ellenkező véleményüket fejtik ki, mire az elnökség által felolvastatván a’ 4ik § iránti megállapodás, kérdésbe hozatott: váljon szüksége Pozsega, Verőcze, és Szeréna megyéknek a’ magyar nyelvtudás kötelességére nézve határidőt szabni vagy nem? melly kérdés többfelőli ellenkező nyilatkozatok folytában szavazatra bocsáttatott,’s ez után „igen“nel, döntetett el. Ennek folytában második szavazati kérdésül tűzetett ki: vájjon 3 vagy 6 év legyen ezen határidő? mire a’ többség 6 évre szavazott. Elnökség a’ pesti indítvány másik részére figyelmeztetvén a’ táblát, maga részérül azt kívánja, hogy a’ tengermellékieknek az olasz nyelv hagyatván meg belügyeikben, a’ magyar törvényhatóságokkali érintkezéseikben a’ magyar nyelvet használni tartozzanak. Ennek folytában a’ többség néhány kölcsönösen értesítő nyilatkozat nyomán a’ Pestmegye részéről inditványzott szerkezetet fogadta el, a mellyet tegnapi tudósításunkban már a’ 9ik § alatt közlöttünk. Továbbá az elnökség felhiván a’ táblát annak tárgyalására: váljon a’ Giknik és Siklában a’ „kapcsolt részek“ helyett a’ horvátországi három vármegye külön, vagy Horvátország általános nevezete tétessék é? — többfelőli rövid nyilatkozatok után az eddigi szerkezet határoztatott meghagyatni. A’ zik -ban olvasható „megyei főkormányzók“ kitétel iránt vita támadván, Kossuth Lajos e’ kitételt ezen szóval „főispánok“ akarta felcserélni, — megjegyezvén, miként a’ többi főkormányzó csak amollyan német Kreiszhauptmann, kik addig fognak tzetni, mig meg nem dőlnek.'-------Babarczy Antal (Csongrád m.) Szabolcs-megye követére hivatkozva, azon kitételt kívánja használni, melly mind egyik mind másik részt megnyugtathassa, t. i. „megyei elnök“ annál inkább, mivel véleménye szerint nem lehet a’ rendek akarata a’ most érdemleges tárgyalás alatt levő administrátori kérdés eldöntését illy mellékesen praeoccupálni, melly nyilatkozat Asztalos Pál (mármarosi k.) részéről annálfogva,minthogy mellékesen az administratorokat sem szeretné becsempésztetni, elleneztetvén, Somsich Pál (Baranya m.) által pedig, azon okból, mivel a’ „megyei elnök“ kitétel használásával, a’ főispáni helyettesek törvényessége vagy nem törvényessége fölött mi sem határoztatnék, pártoltat— ván, e’kettős szellemben még több rövid szózat emelteték, mellyek közben Bónis Samu (Szabolcs) kijelenti,mikép az általa értelmezett „törvényes elnök“ és a’ pesti követ részérűl javaslott „főispán“ szó közt különbség nem létezik. Kossuth Lajos: Akár főispán létetik, akár törvényes elnök, itt a’kapcsolt részekbeni főhivatalnokokról van szó, ezek alatt pedig csak a’ bán, megyés püspökök és főispánok értetnek. Szóló nem akarja nyitva hagyni az administratori kérdést, miután senki sem tud a’törvényben egy szót is felmutatni, mellyre az administratori hivatal alapittathatnék, és az „elnök“ szó használásával nem akarván elismertetni, mintha az administratori hivatal törvényszerűtlensége még eldöntve nem volna, ismétli kivonatát, miszerint t. i. „főkormányzók“ helyett „főispánok“ tétessék. Illy értelemben nyilatkoztak még Zsarnay Imre(Torna)és Bónis Samu (Szabolcsmegyék követei) ellenben Bory Pál Hont, Forgács Ágoston gr. pozsonyi kapt. Somsich Pál Baranya, és Sebestyén Gábor Veszprém megyék követei, ez utóbbi utasításának 68 ik pontjára hivatkozva ’s megemlítvén, miként Magyarországban lex scripta, és lex consvetudinaria fenállása mellett minden időben voltak administratorok, a’ „törvényes elnök“ kitételt kívánja elfogadtatni. Elnökség úgy hívén, hogy a’pesti indítvány szerint ki lehetne már mondani a’ végzést, mindünnen maradjon! maradjon! hangzott. E’ szerint a’ „főispánok“ szó végzésleg elfogadtatván, Temesvár város követe mind a’ mellett tekintetbe vétetni kívánván a’ netán leendő kir. főpolgármestereket,azon általányos kifejezést „egyházi és világi főhivatalnokok“ javasolja használtatni. Mátyás József(Körmöcz városi k.)a’ tjavaslataikban kivételkép a’ selmeczi bánya-akadémiát is kívánván érintetni, ugyanott,minthogy ezen intézet az egész monarchiában egyedül áll fen, és Mária Therézia által minden nyelvbeli külföldiek számára is alapittatott, oktatási nyelvül a’ németet kívánja továbbra is fendagyatni, ’s csak annyit szeretne kimondatni, hogy ezen intézetbeli tanítók magyarul tudó egyedek legyenek. Hunkár Antal Veszprém és Szabó Miklós Vasmegyék követei, ez utóbbi főleg azon okból, mivel a’ magyar nyelv a’ bányatanokra kiművelve még nem volna, pártolják ez indítványt, ellenben Gr. Andrássy Eman. Torna, Justh József Turócz és, Goldbrunner Sándor Selmecz városi követ pártoló közbeszólta után, Bónis Samu Szabolcsmegye követei ellenzik a’ körmöczvárosi indítványt. Ezzel a’ magyar nyelv és nemzetiség ügyének kéz. tárgyaltatása befejeztetvén, elnökség jelenti, hogy az igazolási választvány jelentése, az erdélyi részek ellen intézve voltairói végrehajtásróli jelentések, mellyek személynök ő mélt. által közöltettek a’ rt.kel ’s egy a’ partiumok részérűl idebeadott’s néhány száz aláírással ellátott folyamodvány volna tanácskozás alá veendő. Az előbbiek kinyomatni rendeltetvén, ez utóbbi iránt vita támadt, minthogy azt némellyek a’ petitionalis választványhoz a’ behozott rend szerint utasittatni, mások ellenben azt, miután csak a’magánfolyamodások rendeltettek ezen választványhoz beadatni, az erdélyi részekből beadott petitio pedig magán-folyamodvány categoriájábanemelhetik, azonnal felolvastatni sürgeték.Ez utóbbiak indokai többséget nyervén, az érdekelt petitio, mellynek tartalmát annak idejében közlendjük, az alulírottak élén álló Wesselényi Miklós báró nevének hangos megéljeneztetése mellett,—a’kerületi jegyző által nyomban felolvastatott és szinte kinyomatni határoztatott. Kossuth Lajos kijelentvén, mikép nálánál senki sem méltányolja inkább a’ kapcsolt részek kétes állapotát, midőn amott a’ magyar hazához ragaszkodni annyit tesz,mint az erdélyi fejdelemség iránt hűtlenségi bűnt követni el, megjegyzi hogy a’ részek kérdése nem ollyan, melly csak ezen petitiónál fogva igényelhetne elsőbbséget; fogott volna ez a’ verificationalis választvány jelentése nyomán is tárgyalásba vétetni; mire nézve szóló hivatkozván részek iránt teendő indítványának már korábbi kijelentésére, engedelmet kér, hogy ezt mind ezen választvány jelentése, mind pedig a’ felolvasott petitio nyomán egészben tehesse meg, mi holnap fog történni. Az ülés ezzek bevégeztével, Somsich Pál Baranya m. k. illető szavazatának igazolására felolvassa a’ petitiok iránt hozott táblai határozatot. Előleges. A’január 11 k én tartott 33 ik kerületi ülésben két petitíó benyujtást tudatott az elnökség,mellynek egyikét Pestváros közpolgárai a’városrendezési ügyben, másikát a’ fiumei vasúttársaság nyújtotta be; az első a’ kir. városok rendezésének javaslatával foglalkozó, a’ második pedig az adóügyi választványhoz tétettek át; ’s ugyanekkor a’zempléni követ indítványára határoztatott, hogy a’ most szőnyegen forgó petitionalis, és részek ügyének bevégzése után azonnal a’városrendezési munkájat vétessék tárgyalás alá. —A’verificationalis választvány jelentése folytán Pestmegye indítványára határoztatott, hogy az országgyűlésre meghívott, de meg nem jelent prépostok elleni eljárás felfüggesztetik mindaddig, mig a’partium ügye nem tárgyaltatik; ellenben Pozsonyváros meg fog idéztetni; Bélabánya város pedig kir. meghívólevél által nem hivatván meg országgyűlésre, e’ tárgyban felírás rendeltetett, addig is pedig a’ nevezett város követének a’ táblánál ülés és szavazat adatik. — Borsod indítványa, hogy azoknak jogaik, kiknek az országgyűlésen megjelenni törvényes joguk van, ne függesztethessék föl a’ meghívólevéltől, rövid vita után határozattá vált. Ezután több rendbeli indítvány és javaslatok létettek; köztük a’ népviségről is megemlékeztek a’ rr.’s e’ tárgyban gyökeres orvoslást akarván, annak kidolgozása kerületi választványra bízatott. — Jövő számunkban terjedelmesen. BUDAPESTI NAPLÓ. Látkörünk fölött szakadatlanul havas felhők vitorláznak, irigyen takarva el tőlünk a’jótékony nap képét.Bizony, innen onnan el is feledjük, miilyen az a’ nap, mert hetek óta is csak ollykor látunk egyegy elmosódott, halványvörös tekét az ég ködabroncsain. A’hó folyvást szállong, a’járdák elsikosulnak, minélfogva szemeinket földre kell sütnünk, mintha szemérmes falusi szüzek volnánk, ’s igy csoda, ha még azon néhány sugárt sem foghatjuk el, mellyek néha áttörnek a’ fellegek rétegein?? Mindez nem elég tanúság arra, hogy a’ nap alakját elfeledjük? annál is inkább, mert a’ „Budapesti Utasító“ még nevét is kitörleni törekszik emlékezetünkből, helyette kuruczos uj szót ajánlván. Szerinte a’fölöttünk világitó égtekét szó lánynak kellene neveznünk, mert csak az sz és betűk jelentik a' fényest, dicsőt, nagyot, szépet minden nyelvben, például: Salamon, Saul, Sámuel, Soon fényes, dicső emberek; sal, sol fényes testek latinul; szél, szüle szép, gyönyörű nevek magyarul; szláv, selav dicső nemzet tótul. E’ szónyomozási philosophia szerint a’ magyar szolány sem jelenthet egyebet dicső fényesnél, mert Zalán és Zala máig élő nevek dicsőséges magyar úri emberek valának, honnan a’ szolány is eredett. E’ tudós ur alkalmasint bolgár vagy szláv törzsből származtatja a’ magyart, mert tudtunkra Zalán és Zala urak tótul beszéltek, következőleg a’ szolány szavat is csak Dankovszky fogadhatná el, hogy egy erős argumentuma legyen a magyarok tótositására. Különben e’ „Bp. Utasi tó“ egyéb furcsasági között a’kalendáriumot időmnek bérmálta el, ’s hol a’ pesti lapokról emlékezik,az Étet kép e két kihagyó rovatából, hihetőleg azért, mert az életet képtelenségnek tartja, miképen csillagászi soraiból kitűnik. A’ budai takarékpénztár 1846.évi Octobertől 1847. évi december végéig bevett: 1,456,873 ft. 42 krt; kiadótt: 1,404,851 ft.41 kr.; öszszes forgalma tehát volt:2,861,725 ft. 23 kr. F. észt. első napjára találtatott pénztárálladék: 52,022 ft. 1 kr.—Részvény tőkéje: 50,000 ft; a’ betétesek: 775,008 ft. 23 krra rúgtak. Költségei e’ következők voltak: felszerelésre 1,267 ft. 1 kr; kezelésre 1051 ft. 54 kr. házépítésre 17,618 ft. 32 kr. tisztviselők fizetésére: 2678 ft. 7 kr. —mind 'pengő pénzben.—E’ kimutatásból látszik, hogy rövid tizenöt hónapi élete alatt, milly erőt fejtett ki jelen fiatal vállalat, ’s milly ügyesen kelle kezeltetnie illy forgalom előidézése végett; és a’ betéteti öszszeg világos tanúság arra, miként az alosztályok számára jótékonyabb intézet alig van a’ takarékpénztáraknál, kivált ha főczéljok marad a’ tiszta philanthropia! Ad vocem philanthropia! eszünkbe jut, mennyire haladt korunk az emberszeretésben’s milly eszmék lelkesítik világölelő embereinket mai napság. Nem régiben ugyanis, illy világpolgárral sétáltunk a’ Dunaparton, hol élőnkbe toppanván egy ínséges ember, levett kalappal esedezett néhány krajezárnyi alamizsnáért, mire világpolgár ismerősünk bizalmasan igy szólitá meg az alázatos könyörgőt: „egyenesedjék föl barátom, ’s tegye fejére kalapját,“ — aztán erszényébe nyúlván a’ szívesen engedelmeskedőt adakozása közben meginté, hogy: „máskor ne kérjen, hanem követeljen!“—Mié’fönséges tan hallatára tüstint az enyém és tiéd jogtalanságáról elmélkedtünk ’s a’ communismus eldorádójába röpültünk vidám képzeletünk szárnyain! Ott lesz ám még heje huja! kivált a’proletariusok gyönyörűségére. Mit mondanának ehez jogtudósaink!? ’s hogyan ítélnének biráink, ha lábra kapna e’ tan!? Vigyázzatok és rézsen legyetek Idos A’ pesti nemzeti casino folyó évi január hó 30dik napján délelőtti 10 órakor köz-ülést tart, mellyre a’t. ez. részvényes urak megjelenni kéretnek az igazgatóság által. TÖRVÉNYHATÓSÁGOK. Ileves-Külsö-Szolnok vármegye. (Folyt, ’s vége.) 1) Az 183 neki 2rkcikk értelmében elrendelt részek viszszakapcsoltatását nemcsak sürgetni, hanem az eddigi végre nem hajtás okait is számon kérni elhatároztuk.Az 1792. 1 kkt.cz. értelmében pedig követeinknek meghagyalik, hogy Erdélyországnak Magyarországgal leendő egybekapcsoltatását, minthogy ebben a’ magyar nemzetiség jövő nagyságának fő emeltyűje tekintendő, eszközöljék. g) Nemes Verőcze megye hivatalos felhívó levele értelmében a’vukovár-fiumei vasút létesítését pártoljuk. h) Nemes Csongrád megye hivatalos levele értelmében igyekezzenek követeink törvénybe igtattatni azt, hogy ő felsége az esztendő egy részét Magyarországban töltse.) Nemes Ugocsa megye levele következtében, egy az országban felállítandó ’s boldogult József nádorunk emlékére,annak nevét mostan viselő pesti József ipartanodából egy őszművészeti intézet felállíttatását pártoljuk.