Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-06-01 / 65. szám

A' földmivelés?)ww- és kereskedési minisztertől Valamint a’nemzeti gazdászat minden ágaiban, úgy a’ kereskedés ügyében is csak úgy reméllhető a’kellő süker, ha az illető miniszter folytonos egybeköttetésbe teheti magát szakbeli élelmességekkel. E’ czélnak elérésére, a’ kereskedést illetőleg, szükségesnek találtatott kereskedői kamarák felállítása. E kamráknak mikénti életbeléptetésére, alapszabályinak kidolgozására egy bizottvány-alakitás rendeltetett, mellynek ezenfölül addig is, mig a’ nevezett kamrák létrejőnek, hivatása lesz, részint a’ kereskedési miniszter által elébe terjesztendő kérdésekre véleményt adni, részint pedig olly tervezet- ’s javaslatokat készitni, mellyek kereskedésünk fejlesztésére ’s virágoztatására irányozvák. Az említett bizottvány elnökletével Valero A. bízatott meg, többi tagjaiul szinte olly férfiak fognak kineveztetni, kiknek szakbeli képzettségésére a’fölmerűlendő fontos kérdések megoldásában biztosan lehet támaszkodni. A hadügyminisztériumtól felhívások. 1. Minthogy a’ honvédelem érdekében a’ magyar Ludoviceum hadi akadémia felállítása mindinkább szükségessé válik, felhívom mind azon hadi és más rendbeli egyedeket, kik e’ tekintetben magokban képességet érzenek, hogy a’ nevezett hadi akadémia felállithatására, e’ hon törvényeihez, népe jelleméhez, szokásaihoz mért javaslataikat nekem mielőbb beküldeni szíveskedjenek. II. Ezennel felszólítom és felhívom mind azon hadi egyedeket, kik a’ hadi ujonczállitás öszszeirásainál foglalatoskodtak, vagy magokat e’ szakban képeseknek érzik; hogy Magyarország törvényeihez, népei jelleméhez és szokásaihoz alkalmazott ebeli nézeteiket, nekem mennél előbb javaslatképen beküldeni szíveskedjenek. III. Ezennel fölkérem mindazon egyedeket, kik velem bármi hivatalos vagy magánügyekben értekezni kívánnak, hogy ezentúl Budára Oltinger őrnagyvezér szállásán tartandó értekezési hivatalos szobámba, délelőtti fél 10 és 12 óra közt legyenek szívesek fellőni; ellenkező esetre teendőim halmaza miatt, értekezési látogatásukat el nem fogadhatnám. IV. Miután a’ hadi határ-végvidék igazgatása, különös szakértő egyedeket igényel, ennélfogva a’ magyar hadügyminisztériumban e’ végett külön szakosztály fog felállittatni, és abba csak az ottani igazgatásban már jártas szakértő egyedek fognak alkalmaztatni. V. Asztalos Sándor, Stojpnich Miklós és Liptay (Hrobony) Ferencz főhadnagynak,— Rodiczky Eduárd, Babinszky Alajos alhadnagynak,— a’rendes honvédsereg első zászlóalljához, úgy Elekes Ferencz álgyutüztelephez szinte hadnagynak ministerelnökur által kijelöltetvén,—ennek következtében ezennel oda utasittatnak,hogy addig is, mig nádor ő fönsége által raegerősittetnének, érintett honvédsereg osztályában illető állomásaikat elfoglalandók, magokat illető parancsnokaiknál teendő bejelentés végett — rendeletem átvételére Korponay Ján.titoknokomnál haladék nélkül jelentsék. Budapest, máj. 29. 1848. Mászáros Lázár s. k., hadügyminszter, mintakép felfoghatnánk, mert az eddigi politikai rendszerek ellenkezők voltak, mintsem hogy érdekükben lett volna hazafiakat nevelni,úgy annyira,hogy a’ legcivilisáltabb,v.müveltebb nép, legtorzabb képét adá nemzeti életnek és jellemnek a’ mostani népszerepléskor. — Nem képzelhető hogy a minisztérium megszeretvén a’porosz lények nagyszerűségét,azért küldendi egyedeit hogy czélja volna porosz minta után neveltetni hazánknak tényező „polgárokat, millyenek a’poroszok.“ —Még egy valami nagy figyelmet érdemel korunkban. Táplálni, nevelni a’ ragaszkodást a’közös ügyhöz, a’ hazához inkább, mint a’nemzetiséghez,a’ melly nem közös. — Pest, május 29k én. Hazánknak, ha sorsa őt a’béke szárnyai alá helyezi, egy útja van csak a’ nagysághoz,—’s ez a’ népnevelés.— Miilyen legyen ez a’ népnevelés?.—• Van talán, kinek fejtörésbe is kerülend. — A’ dolog egyszerű.— Minthogy az ember mindenre nevelhető, ám ha a’ status nevelni akarja, nevelje őket azzá, mivé nevelni érdekében áll. — Ezen érdek nem lehet más, mint nevelni magának, az az a’ statusnak polgárokat. —A’polgár atomja a’ statusnak.—Semmi probléma, egyszerű dolog. — Egyszerű léleknek kevés kell, elég lesz e’ három tulajdon.— Honszeretet, munkásság, becsületesség. —• Neveljétek tehát a’nép vail polgárokká,az az, első szava mire taníttatjátok,legyen a’haza; legyen a’tan, melly megtanítsa, miilyennek lenni a’ hazafinak, milly javakat élveztet velünk a’ haza, milly jogokat ad, és ezért mi a’ kötelesség.• A’ második tan tanítsa meg, hogy a’ természet munka nélkül fanyar gyümölcsöt terem, művelve a’ mérges növény is tápláló édes gyümölcsöt hoz; munka nélkül a’ föld puszta, munka által kertté lesz.— És tanítson ezen tan, miként munkálni. — Egy életmódot taníttassatok mindenkivel, a’ legkiterjedtebbet,a’legtermészetesebbet, a’ legjobbat,a’ leg i szebbet, a’ föld mivelést. — Már csak azon okból is, s hogy tudja a’ polgár, miként ha az élet tengerén bár mikor bár hányszor hajótörést szenved, leend egy biztos part,melly menekülést ad. —Hát miért volt Ferencz császár esztergályos,és Ferdinánd kosárfonó, vagy nincs ennek értelme?!—A’ harmadik tan Krisztus tana. — Szeressed felebarátodat stb. Ne tedd másnak, mit magadnak nem kívánsz, stb. Hiába keresnénk a’ mostani Európában példát, mellyel 26. Vidéki mozgalmnak Esztergáza városának tisztujitása Besze János elnöksége alatt május 24én’s következő napokon példás rendben ment véghez. És lettek: főpolgármesterré Takács István 629 vokssal; bíró: Maurovich Rezső 683; kapitány: Kakas Ferencz 447; alpolgármester: Licsner József 357; tanácsosok Pinke István 377, Gerendás József 526, Horváth Imre 601, Matina János 530; főjegyző: Kollár Antal fölkiáltással; főügyész: Meszéna Ferencz 580; aljegyző: Hartmann János 360; lajstromozók: Szigler József és Szaller János fölkiáltással; számvevő: Mekler Ferencz; főorvos: Palkovics Károly és Lőrinczi Rezső; sebész: Csernó János fölkiáltással.—Adószedő és árvagondnok még számadásaikkal hátralevén, választatásuk későbbre halasztatott. — Két volt senátor és főügyész kimaradt.—Hogy minden jó rend és nyugalomban ment véghez, az az elnöknek eszélyessége ’s törvényes eljárásának volt következvénye. — Junius 2-án van a’ város részéről a’ kövelválasztás 1.—1. Esztergom vármegye bizottványa május 25 én rendkívüli gyűlést tartott,mellynek tanácskozása tárgyait a’minisztéri rendeletek tették. Jelesen a’ minisztériumnak vészjelentő ’s áldozatokra fölhívó rendeletét nagy megilletődéssel értettük, nem találkozott egy is, ki az áldozatoktól viszszarellent volna, ’s azonnal hat választvány küldetett ki, melly haladéktalanul gyűjtse az ajánlatokat. Majer István tanár indítványozó, hogy azon tőkét, melly nemzeti nyelvünk virágoztatására gyűjtetvén, évek óta egy külön választvány által kezeltetik, ’s melly már ezer pstot meghalad, szinte a’haza oltárára ajánljuk; harsány éljenek közt elfogadtatott. Huszár Zsigmond m.alispán a’ nemesi pénztár maradványát is a’ közjónak kívánta szenteltetni, mi hasonlag tetszéssel fogadtatott. A’lelkesedés nagy volt,éreztük, hogy a’ magyar előtt szent a’haza és nemzetiség ügye. (Mint máig értesítettünk, szépen gyűl pénz és ezüst ékszer-félék; az esztergomi kápt. 3000 pftot,és két mázsa ezüstöt szentel föl a’hazának;a’ takarékpénztár 500 pft ajándékot és 2000 pft kölcsönt határozott a’ város egy negyedében ezer forintnál több jött öszsze; az alpapság is buzgó, egyik ezüstjét ajánló föl,másik pénzt és fegyvert; a’nép is szívesen nyújtja, mi szegénységétől lelik,kivált gabna és eleségben, mi árverés utján pénzzé fordittatik,épen most hozza hírül egy megyei küldött, hogy a’reá bízott 6 faluban, mellynek 3ban tótok laknak, vagy 200 ftot gyűjtött; a’ zsidóság is hajlamot mutat ajánlattételre. Van tehát hazaszeretet köztünk, az ifjúság sem utólsó, sőt a’ képezdei ifjúság az elsők közt mutatta be szerény de buzgó gyűjteményét. — Több miniszteri levél tisztelettel fogadtatott. Több hatósági levél közül kettőt említünk: egyik Heves vmegyeé, mellyben némelly zábolatlanok ellenében a’magy.kormány iránti bizodalmank nyilatkoztatására szólitasunk ’s mi örültünk a’ rokon érzelemnek.Szepes vmegyének lengyel nemzetet pártoló levele részvéttel hallgattatott, ’s miután minisztériumunk a’nélkül is tett ügyekben mit tehetett, részvétünk kijelentése mellett tudomásul vétetett.—Közigazgatási tárgyak közül a’molnárok csempészsége elleni intézkedésünket emeljük csak ki, melly abból áll, hogy a’ falusi jegyzőt és bírót felhatalmazták, miszerint a’molnárok viszszaéléseik fölött ítélhessen 12 pflig. —Megyeszerb csend és testvériség uralkodik.—1. Buda, május 29én. A’ tisztujitás, melly tegnap kezdődött, ’s ma bevégeztetett, következő eredményü: polgármester: Walheim Ferencz; főbíró: Schreiber F.; kapitány: Andorfy József; tanácsosok: Kellm Ferencz, Bajcsy Károly, Brandtweiner János,Temesváry Demeter, Nerodolik József, Balásy Antal, Paulovics László, Máry Károly, Fekey Eduárd; főjegyzők: Micsinyey Antal, Weidinger Alajos; főügyész: Gáspár Lajos; számvevő: Mangold Ignácz; levéltárnok : Csik József; főorvos: Frenreisz Ferencz; sebész: Kiss Sándor ; aljegyzők: Herll József, Eberling Mihály; alügyészek : Perecz János, Hildenbach Károly; alkapitány: Ebenhöck Antal;mérnök: Varasdy Lipót. Uj vidéken szinte megtartatott a’ tisztújitás,csakhogy a’ törvényrendeletet mellőzve,az antinationális párt tetszése szerint szabályzá, ’s bővítő a’választási kuliticákat. E’ szerint a’magyar párt,egészen kihagyatott, a’ rácz párt győzött; a’ tisztikar következő: polgármester: Zákó Péter; főbíró: Kosztics Sándor; kapitány: Stratimirovics G. __ Hogy a’ választásnál minő eljárás történt, onnét és kivehető, hogy az öszszeirt 1500 szavazó után 2000 voks szedetett öszsze. Biharmegye május 22 én tisztikarát részben megnyitá, ’s a’ belminiszter beleegyezésével három alispánt választott: u. m. Miskolczy Károly, Tsurzó János, és Sánta Gy.; főjegyzővé: Gsengery Imre, Zilahy Lajos , központi főbíróvá Hankovics György tétettek. So m o gy b ó l.f. hóén körlevelek által hirdetett követjelentési gyülésünk.A’ gyűlést megelőző estén mintegy 24000 ember jött be Kaposvárra, ’s a’ feudalismus bilincseitől megszabadult nép háláját a’ megye iránt — mellynek szelleme a’közjót tartá mindenkor irányának— lerovandó,kisérve a’ helybeli, és szigeti díszpolgárok, ’s nemzetőrök által, ’s hangoztatva a’ koszorús költő „szóz alál“ fáklyák’ világánál, legnagyobb rend között a’ megyeház elé ment, hol is köszönetet szavazott a’ nemességnek, melly penészes balitéleteit levelkezve, kiváltságiról a’ nép érdekében lemondani nagylelkű vala. Majd volt első követ Inkey Zsig. később Madarász második követnél téve tiszteletét, ’s meleg szavakkal ismeré el a’ szent ügy melletti küzdéseiket, — mind a’ három helyen a’ népből valának a’ szónokok, ’s örömmel írhatom—bár illynemű tisztelet-nyilványitást táblabirói sujtásos szokásnak tartok —miként ez este kedvező benyomást tenneám, hisz arról győze meg, hogy a’ nép az átalakulásra megérett, hogy a’ viszonyokat felfogni, ’s az érdemet méltányolni tudja ! Májusban a’ megyeház előtti téren —rendre polgárok, ’s nemzetőrök ügyelvén föl — a’népet közelebbről érdeklő törvényezikkek felolvastalak, a’ többiek felolvasottaknak nyilványittatván,szeretve tisztelt alispánunk S. A. felolvasá a’ megyei állandó bizottványhoz a’ községek részéről kinevezett tagok neveit. Májusban jöttek szőnyegre a’tanácskozások,’s ezek előtt országgyűlési követeink megtevők végjelentéseiket, velősen rajzolván bennök annak nagyszerű eredményeit,—és a’bizottvány nekiek,’s mindazoknak, kik az idő intését megértve a’hon javát elősegíteni törekvőnek, jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. Ezután J.J. ifjú polgártársunk hűn tükröztetvén viszsza a’ múlt viszonyokat, indítványt tőn, miként az uj törvényezikkek a’népnek okszerűen magyaráztassanak meg hogy a’félreértéseknek igyen gát vettetvén a’ béke, ’s testvériség szelíd nemzőji lengyenek a’ megye öszszes polgári fölött; és az indítvány pártolásra találván, főleg lelkész urak utasulatának annak teljesítésére. Az 1847. 5ik.czikk értelmében e’ megye 8. követet küldendvén az országgyűlésre, ennek folytán a’ megye 8. választó kerületre osztatott: tabi,szili, kaposvári, szigetvári, nagyalládi, csurgói, marczali ’s lengyeltóti kerületekre, és a’ választás vezérlésére rendelt bizottvány tagjai kineveztetvén, ezen névsor,valamint a’ helységeknek kerületenkinli feloszlása 400, a’törvényezikkek pedig 1000. példányban kioszlatni határoztatlak. Ujonan kinevezett főispánunknak gróf Zichy Jánosnak nevét kitörő örömmel hallottuk felolvastatni, de örömünk futó öröm vala, a’ mélyen tisztelt férfiú hivatalát nem vállalta el. A’ nemzetőrsereg tárgyában jött miniszteri rendelet nyomán határozhatott, hogy a’ nemzetőrök öszszeirassanak, ’s ennek teljesítésére járásonkint bizottványok neveztettek ki. A’ sajtóvétségek fölött bíráskodandó esküdtszékek tárgyában jött miniszteri rendelet folytában az esküdtszéki tagságra képesek öszszeiratása elrendeltetett; bűnvizsgáló birák ’s közvádlók kineveztettek,ugy a’perbefogási,mint az esküdtszéki bíróság tagjai megválasztatának. A’megyében csend és béke,történnek ugyan ollykor erőszakos elfoglalások a’ nép részéről a’ volt földesurak ellenében, ezeket azonban rögtön kiegyenlíti erélyes tisztikarunk. A’ kaposvári nemzetőrsereg f. h. 12én isten szent szabad ege alatt teve le esküjét a’királynak ’s alkotványnak. Az állandó bizottvány jövő ülését f. h. 29én tartandja Gáspár Lajos. Nagy Kanizsáról május 24éről a’budai újságnak következőt irnak.Horvátországból érkezett hírek szerint az illyrek elszánt ellentállásra készülnek; a’ bán parancsot adott ki, mellynek nyomán mindenki a’lehető leggyorsabban fegyvereztessék föl,’s minden családapa magát négy béke élelemmel ellátni köteles, minden levél, melly Magyarországból jő, vagy odaszállittatik, föltöretik ’s az utasok, kik Magyarországból mennek Horvátországba, legszigorúbban vizsgáltatnak át. Nehány család a’ horvát vidékekről már a’ felnevezett városba menekült. Egy nagykanizsai jóhitelű kereskedő Bellováron 24 óráig tartóztatott le, mivel hogy a’ bán’s önkényes cselekvései ellen szabadelvűleg mert nyilatkozni, ’s csak ottani ismerőseinek köszönheti,hogy Zágrábba nem húz.