Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-04 / 2. szám

PEST kedd január 4-énJELENKOR. 2ik szám 1848. t ] .i’ I,. I Pl, L,i r ~v­­isaniai) kedden és csütörtökön. .V Társaikon« pedig pénteken, mindegyik minden ízben egy egy íven. iMuumueim neigneu ü szer-Megjelenik minden‘ új utc­a’453 dik sz alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiván­kesztó ’s kiadó honosok­,ogalján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan kezeltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Az ősiség ügyében. —Budapesti napló. Törvényhatóságok: A­bauj, Fejér, Komá­rom, Esztergom, Nyitra és Szatmármegyék közgyűléseik­ — Rágalom és c­áfolat Kassáról.) Külföld. (Amerika, Anglia, Francziaország, Németország, Schweiz.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Az ősiség ügyében. (Némelly törvényhatóságok ál­tal országgy. követeiknek adott és hírlapok utján köztudo­másra jött utasításokra, a’ kormány által ugyane’ tárgyban előterjesztett törvényjavaslatra észrevételek.) Vannak tör­vényhatóságok, mellyek a’ „sicuti possidetis“ kifejezés által mindent azon állapotban kívánnának meghagyni, mellyben a’birtokok más léteznek’s nemcsak jövendőben minden ősi­­ségbül támasztható perindítást, de még a’ fenálló, akár örök­eladást érvénytelenítő, akár régi öröködési, vagy zálogos pereket is rögtön megszüntetni óhajtanának. A’ királyi előadásokkal ez érdemben előterjesztett tör­vényjavaslat szerint a’ fonálló perek megszüntetendőknek u­­gyan nem tűzetnek ki, sem az újban fölveendők nem tiltatnak el, állásaikhoz képest azonban ezekre nézve olly próbák előadása kívántatik, mellyek az eddig fenálló törvények által nem rendeltettek, ’s mellyek hiánya miatt a’ perek legna­gyobb részét már megsemmitettnek tekinthetni,miután kevés per fog azon állásban találtatni, mellyben mindkét tábla a’ kereset alá vett tárgyat már megítélte volna, ’s kevés fog lé­tezni, mellyekben a’ peralatti javakra nézve a’felperes királyi adományi minőséget mutatni képes legyen. A’ törvénynek visszaható erőt adni nem lehet, és a’ tör­vényhozó testületnek szem előtt kell tartani, hogy az állo­mány egyes polgárai tényeiket a­ fenálló törvényekhez alkal­mazván, sérelmeik orvoslását ugyanazon törvény szerint esz­­közölhetőnek joggal reméllhetik,midőn tehát az újabban ho­zandó törvény által sérelmeik orvosolhatásától egészen meg­­fosztatnának, vagy olly próbák előadására utasittatnának, mellyeket az eddigi törvények nem kívántak, törvényben hely­zeti bizodalmak csalódnék, mit, mint a’ vagyon- és személy­biztosítás alapja megrenditését elmellőzni a’ törvényhozás főbb teendőihez tartozik; a’ polgárokat tehát helyes és igaz­ságos követeléseiktül rögtön elmozdítni, vagy őket ezen ke­reseteik kivívásában az eddigi törvények által rendelt pró­báknál bővebbek és súlyosbak előadására szorítani, annyit tenne, mint az eddigi törvényeknek az elmúlt időkre ’s ese­tekre is érvénytelenségét kijelenteni ’s az egyes polgárokat ebbeli törvény engedte jogaiktól megfosztani, melly a’ leg­érzékenyebb sérelem volna. Főképen a’ zálogokra nézve, akár legyen a’ zálogle­vélben bizonyos évszám kikötve, akár ne legyen, mert az minden esetre a’ szerződő felek közt meg van állapítva, hogy midőn a’ zálogba adó a’ zálogbavevőnek zálogjószágra adott pénzét maga, vagy utóda leteendi,a’ zálogbirtokos az ideig­­óráig birtokába vett jószágot visszaadni tartozzék, — mind ezen, a’szerződő felek által tett és általok különösen elfoga­dott kötésnél, mind a’ hármas könyv 1 fő része el­ik czíme, ’s a’ döntvényekben az elidősüléstül e­lső szám alatti ítéletnél fogva a’ zálogok az elidősüléstül felmentetvén, a’ tulajdonos joga minden időre fentartva épségben áll, kit tehát arra, hogy tulajdonát a’ zálogbirtokostól becsvárban megvegye , szo­rítani semmi joggal nem lehet, miután az állomány nincs azon helyzetben, melly az egyes polgároktól tulajdonosi jogaik feláldozását kívánhatná, a’ zálogbirtokos pedig különben is, —főkép a’ régibb zálogokat, nagy uzsorával’s tetemes ha­szonnal bírta úgy, hogy vannak esetek, mellyekben a’ zálog­birtoknak évi jövedelme a’rajta levő zálogösszeget sokszo­rozva felülmúlja. Hogy tehát mind az egyes polgároknak jogaik sértetle­nül fentartassanak, mind az állomány részérül a’ birtokbiz­­tositás és hitelalap—szilárdítás eléressék, szükséges, hogy meghatározott számú évek állapíttassanak meg, mellyek alatt mindenki keresetét a’ most fenálló törvények szerint, mellyek paizsa alatt a’ szerződvények köttettek, megindítsa ’s bevé­gezze, valamint a’már folyamatban levők is végkép elintéz­­tessenek, mi hogy megtörténhessék, és a’törvénynek elmul­­hatlan foganata legyen, szükséges a’ perek folyamát ren­dezni, melly körülbelül illyképen történhetnék, hogy : a) A’ bíróság, melly előtt a’ per fölveendő, pontosan határoztassék meg. b) A’ zálogbiró testületek, v. közbirtokosság,fejenként idézendő,’s ez a’n. mélt. kir. helytartótanács utján köröztetés által tétessék meg. c) A’ kihalt alperes utódai minden emlékeztető idézés nélkül tartozzanak a’ perben megjelenni, minthogy ügyvédeik által úgy is képviseltetnek, kik által a’ per létéről értesittetnek. d) A’ felperes mindjárt per­fölvételkor tartozzék kö­vetelése bebizonyítására megkivántató minden okleveleit tel­jes hitelességben előadni. e) Az alperes, mellőzvén minden, akár a’ bíróság, vád­levél, vagy ügyet, akár a’ perlekedtetés elleni kifogásokat, azonnal a’ peres tárgy érdemében tartozzék védelmét meg­tenni, mellyre f) A’ felperes, meghatározandó idő alatt, szóváltását megtevén, g) Az alperes, szinte kitűzendő idő alatt arra védelmét adja be, mellyek után h) A’ per bírói ítélet alá vétessék ’s a’ beadástól számí­tandó, legfölebb, félév alatt a’ bírói ítélet meghozassék. i) A’ fölebbvitel birtokból engedtessék meg, de csak egy bíróság elibe, melly a’ hétszemélyes tábla lehetne, hová a’per eredetiben küldethetnék el ’s ottan félév alatt ítélet alá vétessék. k) Sem tiltakozásnak, sem viszszaüzésnek, vagy ellen­állásnak helye ne legyen. ]) Viszszajövén a’per az első vagyis perbenjáró bíró­sághoz, a’ végrehajtás azonnal a’ kitűzendő határnapon, melly a’ feleknek a’ b) alatti, vagy szokott törvényes mód sze­rint tudtokra adatván, haladék nélkül történjék meg. — Kelt Sopronyban dec. 19-én 1847dik évben. Ch. M. tb. BUDAPESTI NAPLÓ. Az uj’n év irodalmi tekintetben is meghozá újdonságait, mellyek közt első helyen kell említnünk egyik munkás írónknak K­o­rp­o­na­y János cs. kir. gránátos főhadnagy, és magy. aka­démiai tagnak „Hadi f­ö­l­d­i­r­á­s“ czimü igen hasznos ’s alapos tudománynyal öszszeirt munkája második kötetének I. részét, melly Kecskeméten Szilády Károly betűivel nyomatott. E’ kor­szerű munka kivált jelen átalakuló időben, midőn a’ hadi dolgok terhes állásán is könnyű­ni feladatunk, minden jó magyarnak legillőbb uj észtéi emlékül szolgálhat. Hartleben K. A. tulajdonkép pedig megjelent b. K­e­m­é­n­y Zsigmond Gyulai Pál czimü regényének V. kötete is, mellyel e’ terjedelmes regény be van fejezve. Ára az öt kötetnek 5 pfrt. Egy nevelés barátta­l, „El­em­i o­k­t­at­á­s­tan“jelent meg a’ kir. egyetem betűivel, melly czélszerü dolgozatra az e­­lemi oktatással foglalkozó tisztelt egyedeket, tanítókat és intéze­teket ezennel figyelmeztetjük. Végre az illy alkalmakkor megjelenni szokott sokféle nap­tárak közül kettőt—mint ajánlásra különösen méltókat emelünk ki. Első: „Az első magyar zsidó naptár és évkönyv, 1848 dik évre, közrebocsátja a’honi izraeliták között magyar nyelvet ter­jesztő egyesület.“ Első évfolyam Chorin Áron aradi volt fő­rabbi arczképével, megjelent Landerer és Heckenast könyv­nyomdájában. E’ naptárban a’magyarhoni zsidóság száma, élet­állapota, ’s foglalkozási módja értelemmel ecs­eteltetik.—A’ má­sodik: „Budapesti utasító, — Közhasznú időm 1848. szökő évre“ első évfolyam, kiadja Bl­as­k­o­v­i­c­s Sándor, nyoma­tott Budán Gyurián és Bagó betűivel. Ára: egy ezüst fo­rint. Ez tán kissé sok, habár sokat foglal is magában a’ nap­tár;—mert versenytársai ugyanazon tartalommal 10—20 pkron áruitatnak; ezt kiadó úr figyelembe vehetné. []­ TÖRVÉNYHATÓSÁGOK. Abauj. Megyénknek dec. 13tól kezdve egy hétig tartott közgyűlése a’ két túlságos párt küzdő téré volt, mellyen mindkettő felhasznált minden módot hatalma tá­mogatására. Ha mindkét párt a’ mívelt lelkűkhez ’s becsü­letes hazafiui szándékhoz illő capacitatio terén maradan­dóit, úgy csak örülnünk lehetett volna a’ győzelmen, bár­­melly részrehajlott legyen is az; de miután első szeren­csétlen például megyénkben, tanácskozó teremünk e’ te­kintetben eddig szűz falat megfertőztettek a’ jó indulatu ugyan, de tudatlan tömeg felhasználásával, kiknek borral megvesztegetett míveletlenségök ’s a’ szabadság örve alatt lelánczolt véleményük vettetett az ész mérlegébe pótlékul, hogy az indokok hi­ányában a’ kisebbség zsarnokilag le­­czibálhassa magához az igazság serpenyüjét,— a’ hiúság­­gúnyos kaczajával hirdetendő e’ szavakat: „miénk a’ hata­lom és dicsőség, illy esemény után csak fájdalmas érzé­sektől szorult kebellel tekinthetni megyénk jövőjére, melly­ben a’ pártok keserű tusáinál, ’s a’ köz- és magánügyek háttérbe szoríttatásánál egyebet nem láthatni. Gyűlésünk első napján inditványozá fő kormányzónk, hogy ámbár követeink azon köztudomássá vált tettük felől, melly szerint a’ válaszföliratnak a’ pesti szerkezet szerinti felküldése mellett szavaztak, tudósítást nem küldöttek; mind­­azáltal szükségesnek látná, hogy a’ megye illy nagyfontos­­ságú tárgyban adjon olly utasítást, melly a’ többség szel­lemének hív kifolyása legyen. Az ellenzék a’ követek sze­mélye ellen irányzottnak vélvén az indítványt, a’ leginge­rültebb kedélylyel kezdé meg a’ vitát.Kifejtetett a’ mosonyi és pesti szerkezet közti különbség ’s kevés idő alatt nem lehetett egyebet hallani a’ teremben e’ két szónál: Mosony, Pest. A­ nagy zajban szóhoz senki sem jöhetett,mire a’zavar nőtten nőtt, a’ jobb oldalnak csaknem rajoskodásig túlzó conservative, s. tb. a’ karzaton hallgató szentandrási 8 köz­nemest leintegette ’s miután az ezek által is élesztett lár­maközben a’ baloldalról az egyszerű szavazat sürgettetett, az elnök nagy bajjal szóhoz jutva kívánta, miszerint azok, kik a’ mosonyi szerkezetet pártolják, a’ terem jobb, kik pedig a’ pestit, a’ terem bal oldalába vonuljanak. És a’ ren­deletnek mindkét párt engedve, jön költözés; ’s miután a’ jobb oldalon szemmel láthatólag is majd háromszorta több egyed állott, a’ mosonyi szerkezetre kimondatott a’ több­ség. Ekkor a’ nagy kissebbségben maradt ellenzék harag­jában felszedé sátorfáját ’s mind egy lábig kiment a’ te­remből, azt adván okul, hogy bár többen voltak közülök szólásra följegyezve, még sem hallgattattak ki. Távozók­kal csendben folyt a’ tanácskozás a’ választványi munkálat felett, és az adó szent ügye, melly a’ választványban nagy többséggel elfogadtatott, az ellenzék nyakasságának áldo­zatul esett. Veletek uraim ’s általatok is, ha jót akartok. De csak azért, mert egy kérdésben vesztetek, martalékul adni minden jót a’tespedés mocsarában kereskedőknek­ ez bűn. Vagy talán azért mentek ki önök a’ teremből, nehogy azon 8 köznemes meghallja adó felőli véleményüket (mint önö­ket sokan gyanúsítják) ’s ez által valahogy hírükben ve­szítsenek azon nép előtt, mellynek többségét önök minden áron kezükben tartani olly igen óhajtják? Úgy urak önök csak üzérkednek az ellenzéki névvel.— Szép volt látni e’ napon sok maradi táblabirónak a’ 8 köznemes előtt föltűnni törekvését, kik közül különösen fölemlitette—sz táblabiró roppant tűzzel—■mintha Győr alatt harczolna—elmondta hogy holmi auburni (mond a­u)­tomlöczépítésre akarnak bennünket megadóztatni, hol pecsenyével tradtálják azo­kat, kik lovainkat ellopják, *­ hogy továbbá azért akar­nak sokan adót, hogy házaink tetején vasutat csináljanak, hogy Éjszakamerikában senki sem fizet adót, még sem tud­ják hova tenni pénzüket ’sat.**) Második napon az ellenzéknek a’ tisztválasztást kö­vette két évi elvonulás után ismét megtért vezére J. A. a’ főkormányzónak a’ többség megtudhatása körül követett modora ellen óvást kívánt jegyzőkönyvbe igtattatni, melly indítvány azonban négy óráig folytatott keserű vita után 72 szavazattal — mellybe a’ fönebbi 8 köznemes is számíttatott — 36 ellenében elvettetett. Ez napon­t—k kanonok a’je­len nem levők követeik szavazata kérdését az országgyű­lés­ rendezésre halasztá — aránylagos szavazatot kívánt adatni a’ káptalanoknak, de az e’ feletti vita más napra ha­­lasztatott; ’s miután az ellenzék fönebbi megtért vezére elég szerencsétlen tapintattal vallásos térre vitte a’ kér­dést, és a’ status­ quot meghagyatni kívánta, a’ párt más ve­zére pedig Cai a’ szavazatot megtagadtatni kívánta, ’s az illy különböző nézetek fölött a’ vallásos féltékenység gya­núsító ingerültségével folytatott tanácskozás az nap be nem fejeztetett, az ismét csütörtökre tétetett át. És ezen nap az, mellyre elmondhatjuk: „excidat illa dies nevo.“ Az ellenzék által behozatott 70 köznemes a’legszebb rend és csenddel foglalt helyet a’ bal oldalon’s a’nélkül, hogy egy szót szólt volna, az egész napi tanácskozást türelmesen végig hallgatá, legfölebb egy pár éljen-kiáltással rótta le szegődségét. — A’ tanácskozás, mellyben a’tiszt. egyházi rend szép szónok­lati majd vég­ nélküliek valának, ismét más napra halaszta­­tott; és ez napon a’ népszerűség igazolásául behozatott tens Rendek szép sorban hajtattak az alispánhoz magokat— vé­leményük kijelenthetése nézetéből föliratni. Az elnöki szóli­­tásra mindnyájan elmondák, miszerint Csi véleményét pár­tolják. A’ szónoklatok azonban mind egyre folytak ismét ’s miután sokan nyilványiták a’jobb oldalon, miszerint még szó­lani kívánnának, a’ tanácskozás szombatra tétetett át. Ekkor már a’ Kassán lakó nemesek és oklevelesek is nagy számmal megjelentek a’névjegyzékeket négy példányban szertehor­dott megyei hajdúk hívására, ’s mind a’ mellett, hogy az el­lenzék is újólag gondoskodott.­ béres szabad emberről, az eredvény az lett, hogy a’ választvány véleménye 155 szava­zattal 149 ellenében helybenhagyatott. — Hogy ez eredmény miképen lehetett igy? az szinte hihetetlen volt, kivált az ellen­zék előtt, mellynek egy tagja meglepetésében óvást tett az *) Pedig egy pár azon 8 köznemes közül aligha­nem he­lyeslé a’ pecsenyés tömlöczöket! ***) Talán a’magyar nemesnek is azért van olly sok pénze ugy­e táblabíró úr, mert nem fizet semmit ?

Next