Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-04 / 2. szám
PEST kedd január 4-énJELENKOR. 2ik szám 1848. t ] .i’ I,. I Pl, L,i r ~visaniai) kedden és csütörtökön. .V Társaikon« pedig pénteken, mindegyik minden ízben egy egy íven. iMuumueim neigneu ü szer-Megjelenik minden‘ új utca’453 dik sz alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivánkesztó ’s kiadó honosok,ogalján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan kezeltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Az ősiség ügyében. —Budapesti napló. Törvényhatóságok: Abauj, Fejér, Komárom, Esztergom, Nyitra és Szatmármegyék közgyűléseik — Rágalom és cáfolat Kassáról.) Külföld. (Amerika, Anglia, Francziaország, Németország, Schweiz.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Az ősiség ügyében. (Némelly törvényhatóságok által országgy. követeiknek adott és hírlapok utján köztudomásra jött utasításokra, a’ kormány által ugyane’ tárgyban előterjesztett törvényjavaslatra észrevételek.) Vannak törvényhatóságok, mellyek a’ „sicuti possidetis“ kifejezés által mindent azon állapotban kívánnának meghagyni, mellyben a’birtokok más léteznek’s nemcsak jövendőben minden ősiségbül támasztható perindítást, de még a’ fenálló, akár örökeladást érvénytelenítő, akár régi öröködési, vagy zálogos pereket is rögtön megszüntetni óhajtanának. A’ királyi előadásokkal ez érdemben előterjesztett törvényjavaslat szerint a’ fonálló perek megszüntetendőknek ugyan nem tűzetnek ki, sem az újban fölveendők nem tiltatnak el, állásaikhoz képest azonban ezekre nézve olly próbák előadása kívántatik, mellyek az eddig fenálló törvények által nem rendeltettek, ’s mellyek hiánya miatt a’ perek legnagyobb részét már megsemmitettnek tekinthetni,miután kevés per fog azon állásban találtatni, mellyben mindkét tábla a’ kereset alá vett tárgyat már megítélte volna, ’s kevés fog létezni, mellyekben a’ peralatti javakra nézve a’felperes királyi adományi minőséget mutatni képes legyen. A’ törvénynek visszaható erőt adni nem lehet, és a’ törvényhozó testületnek szem előtt kell tartani, hogy az állomány egyes polgárai tényeiket a fenálló törvényekhez alkalmazván, sérelmeik orvoslását ugyanazon törvény szerint eszközölhetőnek joggal reméllhetik,midőn tehát az újabban hozandó törvény által sérelmeik orvosolhatásától egészen megfosztatnának, vagy olly próbák előadására utasittatnának, mellyeket az eddigi törvények nem kívántak, törvényben helyzeti bizodalmak csalódnék, mit, mint a’ vagyon- és személybiztosítás alapja megrenditését elmellőzni a’ törvényhozás főbb teendőihez tartozik; a’ polgárokat tehát helyes és igazságos követeléseiktül rögtön elmozdítni, vagy őket ezen kereseteik kivívásában az eddigi törvények által rendelt próbáknál bővebbek és súlyosbak előadására szorítani, annyit tenne, mint az eddigi törvényeknek az elmúlt időkre ’s esetekre is érvénytelenségét kijelenteni ’s az egyes polgárokat ebbeli törvény engedte jogaiktól megfosztani, melly a’ legérzékenyebb sérelem volna. Főképen a’ zálogokra nézve, akár legyen a’ záloglevélben bizonyos évszám kikötve, akár ne legyen, mert az minden esetre a’ szerződő felek közt meg van állapítva, hogy midőn a’ zálogba adó a’ zálogbavevőnek zálogjószágra adott pénzét maga, vagy utóda leteendi,a’ zálogbirtokos az ideigóráig birtokába vett jószágot visszaadni tartozzék, — mind ezen, a’szerződő felek által tett és általok különösen elfogadott kötésnél, mind a’ hármas könyv 1 fő része elik czíme, ’s a’ döntvényekben az elidősüléstül első szám alatti ítéletnél fogva a’ zálogok az elidősüléstül felmentetvén, a’ tulajdonos joga minden időre fentartva épségben áll, kit tehát arra, hogy tulajdonát a’ zálogbirtokostól becsvárban megvegye , szorítani semmi joggal nem lehet, miután az állomány nincs azon helyzetben, melly az egyes polgároktól tulajdonosi jogaik feláldozását kívánhatná, a’ zálogbirtokos pedig különben is, —főkép a’ régibb zálogokat, nagy uzsorával’s tetemes haszonnal bírta úgy, hogy vannak esetek, mellyekben a’ zálogbirtoknak évi jövedelme a’rajta levő zálogösszeget sokszorozva felülmúlja. Hogy tehát mind az egyes polgároknak jogaik sértetlenül fentartassanak, mind az állomány részérül a’ birtokbiztositás és hitelalap—szilárdítás eléressék, szükséges, hogy meghatározott számú évek állapíttassanak meg, mellyek alatt mindenki keresetét a’ most fenálló törvények szerint, mellyek paizsa alatt a’ szerződvények köttettek, megindítsa ’s bevégezze, valamint a’már folyamatban levők is végkép elintéztessenek, mi hogy megtörténhessék, és a’törvénynek elmulhatlan foganata legyen, szükséges a’ perek folyamát rendezni, melly körülbelül illyképen történhetnék, hogy : a) A’ bíróság, melly előtt a’ per fölveendő, pontosan határoztassék meg. b) A’ zálogbiró testületek, v. közbirtokosság,fejenként idézendő,’s ez a’n. mélt. kir. helytartótanács utján köröztetés által tétessék meg. c) A’ kihalt alperes utódai minden emlékeztető idézés nélkül tartozzanak a’ perben megjelenni, minthogy ügyvédeik által úgy is képviseltetnek, kik által a’ per létéről értesittetnek. d) A’ felperes mindjárt perfölvételkor tartozzék követelése bebizonyítására megkivántató minden okleveleit teljes hitelességben előadni. e) Az alperes, mellőzvén minden, akár a’ bíróság, vádlevél, vagy ügyet, akár a’ perlekedtetés elleni kifogásokat, azonnal a’ peres tárgy érdemében tartozzék védelmét megtenni, mellyre f) A’ felperes, meghatározandó idő alatt, szóváltását megtevén, g) Az alperes, szinte kitűzendő idő alatt arra védelmét adja be, mellyek után h) A’ per bírói ítélet alá vétessék ’s a’ beadástól számítandó, legfölebb, félév alatt a’ bírói ítélet meghozassék. i) A’ fölebbvitel birtokból engedtessék meg, de csak egy bíróság elibe, melly a’ hétszemélyes tábla lehetne, hová a’per eredetiben küldethetnék el ’s ottan félév alatt ítélet alá vétessék. k) Sem tiltakozásnak, sem viszszaüzésnek, vagy ellenállásnak helye ne legyen. ]) Viszszajövén a’per az első vagyis perbenjáró bírósághoz, a’ végrehajtás azonnal a’ kitűzendő határnapon, melly a’ feleknek a’ b) alatti, vagy szokott törvényes mód szerint tudtokra adatván, haladék nélkül történjék meg. — Kelt Sopronyban dec. 19-én 1847dik évben. Ch. M. tb. BUDAPESTI NAPLÓ. Az uj’n év irodalmi tekintetben is meghozá újdonságait, mellyek közt első helyen kell említnünk egyik munkás írónknak Korponay János cs. kir. gránátos főhadnagy, és magy. akadémiai tagnak „Hadi földirás“ czimü igen hasznos ’s alapos tudománynyal öszszeirt munkája második kötetének I. részét, melly Kecskeméten Szilády Károly betűivel nyomatott. E’ korszerű munka kivált jelen átalakuló időben, midőn a’ hadi dolgok terhes állásán is könnyűni feladatunk, minden jó magyarnak legillőbb uj észtéi emlékül szolgálhat. Hartleben K. A. tulajdonkép pedig megjelent b. Kemény Zsigmond Gyulai Pál czimü regényének V. kötete is, mellyel e’ terjedelmes regény be van fejezve. Ára az öt kötetnek 5 pfrt. Egy nevelés baráttal, „Elemi oktatástan“jelent meg a’ kir. egyetem betűivel, melly czélszerü dolgozatra az elemi oktatással foglalkozó tisztelt egyedeket, tanítókat és intézeteket ezennel figyelmeztetjük. Végre az illy alkalmakkor megjelenni szokott sokféle naptárak közül kettőt—mint ajánlásra különösen méltókat emelünk ki. Első: „Az első magyar zsidó naptár és évkönyv, 1848 dik évre, közrebocsátja a’honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő egyesület.“ Első évfolyam Chorin Áron aradi volt főrabbi arczképével, megjelent Landerer és Heckenast könyvnyomdájában. E’ naptárban a’magyarhoni zsidóság száma, életállapota, ’s foglalkozási módja értelemmel ecseteltetik.—A’ második: „Budapesti utasító, — Közhasznú időm 1848. szökő évre“ első évfolyam, kiadja Blaskovics Sándor, nyomatott Budán Gyurián és Bagó betűivel. Ára: egy ezüst forint. Ez tán kissé sok, habár sokat foglal is magában a’ naptár;—mert versenytársai ugyanazon tartalommal 10—20 pkron áruitatnak; ezt kiadó úr figyelembe vehetné. [] TÖRVÉNYHATÓSÁGOK. Abauj. Megyénknek dec. 13tól kezdve egy hétig tartott közgyűlése a’ két túlságos párt küzdő téré volt, mellyen mindkettő felhasznált minden módot hatalma támogatására. Ha mindkét párt a’ mívelt lelkűkhez ’s becsületes hazafiui szándékhoz illő capacitatio terén maradandóit, úgy csak örülnünk lehetett volna a’ győzelmen, bármelly részrehajlott legyen is az; de miután első szerencsétlen például megyénkben, tanácskozó teremünk e’ tekintetben eddig szűz falat megfertőztettek a’ jó indulatu ugyan, de tudatlan tömeg felhasználásával, kiknek borral megvesztegetett míveletlenségök ’s a’ szabadság örve alatt lelánczolt véleményük vettetett az ész mérlegébe pótlékul, hogy az indokok hiányában a’ kisebbség zsarnokilag leczibálhassa magához az igazság serpenyüjét,— a’ hiúsággúnyos kaczajával hirdetendő e’ szavakat: „miénk a’ hatalom és dicsőség, illy esemény után csak fájdalmas érzésektől szorult kebellel tekinthetni megyénk jövőjére, mellyben a’ pártok keserű tusáinál, ’s a’ köz- és magánügyek háttérbe szoríttatásánál egyebet nem láthatni. Gyűlésünk első napján inditványozá fő kormányzónk, hogy ámbár követeink azon köztudomássá vált tettük felől, melly szerint a’ válaszföliratnak a’ pesti szerkezet szerinti felküldése mellett szavaztak, tudósítást nem küldöttek; mindazáltal szükségesnek látná, hogy a’ megye illy nagyfontosságú tárgyban adjon olly utasítást, melly a’ többség szellemének hív kifolyása legyen. Az ellenzék a’ követek személye ellen irányzottnak vélvén az indítványt, a’ legingerültebb kedélylyel kezdé meg a’ vitát.Kifejtetett a’ mosonyi és pesti szerkezet közti különbség ’s kevés idő alatt nem lehetett egyebet hallani a’ teremben e’ két szónál: Mosony, Pest. A nagy zajban szóhoz senki sem jöhetett,mire a’zavar nőtten nőtt, a’ jobb oldalnak csaknem rajoskodásig túlzó conservative, s. tb. a’ karzaton hallgató szentandrási 8 köznemest leintegette ’s miután az ezek által is élesztett lármaközben a’ baloldalról az egyszerű szavazat sürgettetett, az elnök nagy bajjal szóhoz jutva kívánta, miszerint azok, kik a’ mosonyi szerkezetet pártolják, a’ terem jobb, kik pedig a’ pestit, a’ terem bal oldalába vonuljanak. És a’ rendeletnek mindkét párt engedve, jön költözés; ’s miután a’ jobb oldalon szemmel láthatólag is majd háromszorta több egyed állott, a’ mosonyi szerkezetre kimondatott a’ többség. Ekkor a’ nagy kissebbségben maradt ellenzék haragjában felszedé sátorfáját ’s mind egy lábig kiment a’ teremből, azt adván okul, hogy bár többen voltak közülök szólásra följegyezve, még sem hallgattattak ki. Távozókkal csendben folyt a’ tanácskozás a’ választványi munkálat felett, és az adó szent ügye, melly a’ választványban nagy többséggel elfogadtatott, az ellenzék nyakasságának áldozatul esett. Veletek uraim ’s általatok is, ha jót akartok. De csak azért, mert egy kérdésben vesztetek, martalékul adni minden jót a’tespedés mocsarában kereskedőknek ez bűn. Vagy talán azért mentek ki önök a’ teremből, nehogy azon 8 köznemes meghallja adó felőli véleményüket (mint önöket sokan gyanúsítják) ’s ez által valahogy hírükben veszítsenek azon nép előtt, mellynek többségét önök minden áron kezükben tartani olly igen óhajtják? Úgy urak önök csak üzérkednek az ellenzéki névvel.— Szép volt látni e’ napon sok maradi táblabirónak a’ 8 köznemes előtt föltűnni törekvését, kik közül különösen fölemlitette—sz táblabiró roppant tűzzel—■mintha Győr alatt harczolna—elmondta hogy holmi auburni (mond au)tomlöczépítésre akarnak bennünket megadóztatni, hol pecsenyével tradtálják azokat, kik lovainkat ellopják, * hogy továbbá azért akarnak sokan adót, hogy házaink tetején vasutat csináljanak, hogy Éjszakamerikában senki sem fizet adót, még sem tudják hova tenni pénzüket ’sat.**) Második napon az ellenzéknek a’ tisztválasztást követte két évi elvonulás után ismét megtért vezére J. A. a’ főkormányzónak a’ többség megtudhatása körül követett modora ellen óvást kívánt jegyzőkönyvbe igtattatni, melly indítvány azonban négy óráig folytatott keserű vita után 72 szavazattal — mellybe a’ fönebbi 8 köznemes is számíttatott — 36 ellenében elvettetett. Ez napont—k kanonok a’jelen nem levők követeik szavazata kérdését az országgyűlés rendezésre halasztá — aránylagos szavazatot kívánt adatni a’ káptalanoknak, de az e’ feletti vita más napra halasztatott; ’s miután az ellenzék fönebbi megtért vezére elég szerencsétlen tapintattal vallásos térre vitte a’ kérdést, és a’ status quot meghagyatni kívánta, a’ párt más vezére pedig Cai a’ szavazatot megtagadtatni kívánta, ’s az illy különböző nézetek fölött a’ vallásos féltékenység gyanúsító ingerültségével folytatott tanácskozás az nap be nem fejeztetett, az ismét csütörtökre tétetett át. És ezen nap az, mellyre elmondhatjuk: „excidat illa dies nevo.“ Az ellenzék által behozatott 70 köznemes a’legszebb rend és csenddel foglalt helyet a’ bal oldalon’s a’nélkül, hogy egy szót szólt volna, az egész napi tanácskozást türelmesen végig hallgatá, legfölebb egy pár éljen-kiáltással rótta le szegődségét. — A’ tanácskozás, mellyben a’tiszt. egyházi rend szép szónoklati majd vég nélküliek valának, ismét más napra halasztatott; és ez napon a’ népszerűség igazolásául behozatott tens Rendek szép sorban hajtattak az alispánhoz magokat— véleményük kijelenthetése nézetéből föliratni. Az elnöki szólitásra mindnyájan elmondák, miszerint Csi véleményét pártolják. A’ szónoklatok azonban mind egyre folytak ismét ’s miután sokan nyilványiták a’jobb oldalon, miszerint még szólani kívánnának, a’ tanácskozás szombatra tétetett át. Ekkor már a’ Kassán lakó nemesek és oklevelesek is nagy számmal megjelentek a’névjegyzékeket négy példányban szertehordott megyei hajdúk hívására, ’s mind a’ mellett, hogy az ellenzék is újólag gondoskodott. béres szabad emberről, az eredvény az lett, hogy a’ választvány véleménye 155 szavazattal 149 ellenében helybenhagyatott. — Hogy ez eredmény miképen lehetett igy? az szinte hihetetlen volt, kivált az ellenzék előtt, mellynek egy tagja meglepetésében óvást tett az *) Pedig egy pár azon 8 köznemes közül alighanem helyeslé a’ pecsenyés tömlöczöket! ***) Talán a’magyar nemesnek is azért van olly sok pénze ugye táblabíró úr, mert nem fizet semmit ?