Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-28 / 38. szám

PEST 38ik szám kedd martius 28k án Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden izben egyegy ivén. Előfizethetni helyben a’ szer­kesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kíván­­tató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Pest mart. 24-én orszá­gos intézkedés a’ nemzeti őrsereg alakításáról a’ pestmegyei csend­­biztositó választványnak erre vonatkozó ellenészrevételeivel; tör­vény c­­ikk a’ jászkun — hajdú — turopolyai, fiumei és buccati kerüle­tekről, nemkülönben a’községi választások és színházakról, felirási javaslat a’lengyel és olasz politikai statusfoglyok szabadon bocsáttatá­­suk iránt. Hárs, Borsod és Baranyamegyei hírek ’sat.) Külföld. (Ausztria, Német- és Francziaország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Pest, martius 24én 1848. A’ felizgatott kedélyek az orsz. küldöttségnek főváro­sunkban részint megjelente, részint központi küldöttségünknek Pozsonybani fogadtatása következtében mármár nyugalomra készültek vonulni, midőn a’ sajtótörvényezikket tartalmazó 134ik számú országgyűlési röpirat közönségünk közt szét­terjedvén, mint láng szél idejében a’ szalmás födelek közt perez alatt fellobbantá az egész tömeget.Tűz szikrázott a’ fi­atal polgártársak szemeiből, kik nagyszerű munkájoknak illy silány gyümölcsét látták ’s gond és aggály az élteltek homlo­kán, kik a’ neveztük röpíven a’ gondolatszabadságára kimon­dott országgyűlési vészitéletet olvassák.— Illy hangulat és lélekháborgásban tartott a’ nagy tömeg f. hó 22 én délután három órakor a’szabadságtér felé, hol egy része megtelepe­dett, várva vagy sürgetve a’ rögtöni határozást azokról, kik fent a’városház gyűlés­termében a’ Pozsonyból viszszaérke­­zett küldöttség jelentését fogadák. Ősi szokás szerint a’ diek­tiók kissé terjedelmesbek voltak,semmint a’nagy tömeg an­nak befejezését nyugottan bevárhatná,miért is a’ zaj, ’s ké­születei egy—eddig nálunk nem tapasztalt rendkívüli de­­monstratiónak perczről perczre nagyobbultak,melly akkor — midőn a’ teremben szóba hozatott a’ rendi sajtótörvény-czik­­kely’s annak elhamvasztása, már olly fokára lépett az inge­rültségnek, millyet a’törvényszerző honatyáknak jó lenne lát­ni, hogy tudhassák kik számára hoznak jelenleg törvényt.— E’ tömeg egy akarat, egy gondolattól áthatva a’ röpí­­vet, mellyen az annyiszor említett sajtótörvény szavai valának nyomva, lángba veté ’s fáklyamáglyán égeté meg. Midőn a’ teremben ezen törvény módosítása eszközléséül Pozsonyba Pulszky Ferencznek mint gyors futárnak elküldetése mon­datott ki, már akkor a’ keleti raj elégtételt von magának.­­— E’ demonstratió rendkivülisége annyira meglep bennünket, hogy azt mi, — bár hideg észszel épen nem helyeselhe­tő,— sem nem helyeselhettük, sem nem kárhoztathattuk, ’s ez egyszer — ám mondassák felőlünk az, mi olly sokszor mondatott, alaposan , nem é : azt határozzák el mások, — hogy nézeteink kijelentésében határozatlanok vagyunk, mi ezt tettel fogjuk megczáfolni. Másnap 23 án délután 5 órakor az ellenzéki kör minden tagjai, hová most már tacite a’nép értetik, a’ museum előtti téren sereglettek öszsze központi gyülésre.A’ nép száma tö­mérdek ’s azon meggondolatlan feleselést kivéve, mi egy polgártárs által a’ működő választvány tagjai ellentételeit ’s maga a’ hallgató tömeg által rendre igazittatott, általában a’ sajtóügyben hozott legújabb törvényczikk volt az, melly kivé­tel nélkül mindenkit nyugtalanított. Központi népünk nevében ezen törvény módosításának eszközlésére— mint fönebb is érintém— Pulsz­ky Ferencz rögtön Pozsonyba indult, ha eljárása sikerülene, figyelembe vévén a’ honatyák a’ központi nép méltányos és jogszerű kivonatát, melly már ezentúl nem csupán mint pesti, hanem mint központja az öszszes provin­ciális népségnek tekintendő, tehát mint ollyan, mellyben e­­rő,tehetség és tekintély rejlik,akkor egy szép jövőnek szebb reményében bizhatunk,de ha megmaradnának a’ kimondott nézetek ’s a’ nép szava kihallgattatás helyett a’ szerkezetet fogalmazta jegyzőnek köszönet szavaztatik, akkor a’ főváros élénkülő mozgalmiban ne keresse annak senki okát, hogy a’nemzeti felelős minisztérium nem odajut érvényben, ho­va szépeknek vélt tervei vezetni igérkezének. Általában hibás azon vélemény, melly a’ forradalom valódi képét csak vérengzés és nyaktilóban szereti hinni, mi ezt nem forradalomnak, melly közönségesen a’ fenálló insti­­tutiók reformját szokja czélul kitűzni,hanem egyenesen a’tár­­sas élet bomladásának nézzük,melly az emberiséget természe­tes ősállapotába vezetheti viszsza. Vannak,kik a’ lefolyt pesti demonstratiókban is — mivel hála Istennek vér nem folyt — csak egy kis katonásdi hősködést néznek, mitől szerintük kár volt megszeppenni. E’hit ellenében elégnek tartjuk egysze­­rüleg Pest mai életére hivatkozni, ’s utána a’vidékekre, hol már­ ezzel rokonult organisált ideiglenes kormányok alakultak, mellyek a’rend fentartására ügyelnek’s mellyekhez a’nép min­den idevágó bajában folyamodik,mert rendesen nem utasitta­­tik el kielégítés nélkül.Ekép ezen választványok országos nép­szerűségben részesiltetnek, hatalmok folyvást nagyobbul, de mit azok csupán a’rend fentartására forditnak. E’népszerü­­séget tanácsos lenne respectálni még ollyanoknak is, kik tán azon fölülemelteknek hiszik magukat’s mit a’ népkivánat nyi­latkoztat, vagy javasol, azt ne egyes tagjai véleményének,ha­nem a’nép szavaként venni, így járva el tisztünkben, sokra mehetünk, az országgyűlésnek ideiglenes végzeményit milli­ók fogják áldani a’ legkésőbb időkig. Az ország nyugalma, mellyre most főleg annyi nyitás közt olly kiváló szükség van, borostyán-ágakat termesztend a’férfiak számára, kik testvé­reik szavát meghallgatva, olly nemes öntagadással dolgoztak a’ haza jóllétén függetlenségén. Ezen reményünk tán nem fogunk csalatkozni. A’ pestmegyei központi működő választvány naponként tart üléseket a’ sajtó- és nemzetőrségi törvényezikkek ellen, mint mellyek a’ nemzeti érdekeket vagy megdöntenék, vagy azokat elfogult básisuk miatt nem eléggé gyámolithatnák — nyilványos határzatban óvakodik, ’s óvását a’ nép ítéletére bocsátá. — Feszült várakozásban voltak nálunk az első nemzeti felelős minisztérium megalakulandása iránt is’s azért kelle­mes hatása volt azon tudósításnak, melly Deák Ferencz, és Kossuth Lajos urakról jelenté, miként illető tárczájokat a’ miniszterségben elfogadták. Valamint helyesléssel kisértetik —nem ugyan minden oldalról, mert hisz kivétel mindenütt van , de mégis a’ többség által Eszter­házy Pál hgnek külügyi tárczakezelés végett a’minisztériumba lépte, Mé­száros Lázár is mint szilárd jellemű magyar katona szíve­sen üdvözöltetik hadminiszterül. Azonban nem kissé nyug­­talanitólag hatott annak hire,hogy az ausztriai kormánypénz­ügyünket nem szándékoznék önállólag a’ nemzeti kormány­nak átengedni, hanem K. K­übe­c­k vezetése alatt a’ két or­szág pénzügyeit továbbra is sógorsági kapcsolatban hagyni egy kalap alatt. — Mint mondám, ez kissé nyugtalanitólag hatott volna, ha ollyanok, kik néha a’ coulissák mögé is te­kinthetnek,nem állítják, hogy legkegyelmesb királyunk mind­azon tárczákat, mellyekre a’nemzeti minisztériumnak az or­szág javát eszközlő czéljai létesítésére szüksége van—áten­gedi önállólag, függetlenül. Ez aztán mindjárt másként hang­zik ’s kíváncsiság csupán a’még hátralevő három tárcza be­töltése iránt maradt fen. Financzminiszterre olly férfiú kell, kinek külföld előtt is hiteles neve van, ’stb. A’nemzetőrségi csapatok nagyobb részben már mega­lakultak, ’s kilencz nap óta a’ fővárosi bátorlét és rend fö­lött őrködnek; meg kell itt őszintén jegyeznünk, hogy ezen idő, ámbár mozgalmas napokat éltünk, egy tizedrészével sem találkozánk azon rendetlenségeknek, mellyek a’ hajdani rendszer szereplése idejekor egész a’ botrányig éreztettek. A’vidékeken szinte megtörténtek a’hullámzások, min­denütt a’ rend föntartásra ügyelő választványok alakíttattak, mellyek magokat a’ központtal közvetlen kapcsolatba tevén vállvetve működnek a’ nagy czél létesítésére, a’ nemzeti függetlenségre. — Már a’ moszkától sem félünk—mert nincs kedve hoz­zánk jőni, részint mert a’ Kárpátok igen magasak , részint mert a’ Duna igen mély, jobb is—mert a’ nemzetőrök pus­­káji csak isteni csudatétel által sülhetnének el.—Pestmegye 50 ezer fegyvert kér a’ nemzeti minisztériumtól nemzetőrei számára, ennek öszszes értéke,egyet csak 10 ftra véve, tenne fél millió pengő forintot. A’ nemzeti őrseregről előleg kijelentett határzata nyo­mán szinte egy külön törvényczikkben intézkedett az ország­­gyűlés. Itt már inkább látható a’ méltány­osság, ’s az hogy a’ haza atyjai a’ nemzet szabadságát—polgári biztos létét, és önállását szilárd alapokra kívánják fektetni, mik az idők vi­­szontagságiról nem olly könnyen dönthetők meg. Ámbár e’ törvényezikkben is vannak ollyanok, mik e­­gész bátorsággal kimaradhatnának. Például a’200 portos qualificatió. Arra, hogy valaki a’ hazát, annak személy- és vagyonbátorságát védje, elégnek tartjuk a’ tiszta jellemet ’s becsületes polgári állást.Minek ide szoros a qualiticatio?Hisz az az őrállás nem olly roppant mulatság ám, mint például a’ polgári egyéb jogok élvezete, az tetemes fáradságba kerül; ’s igy arra, hogy például valaki sötét esős éjen át a’ József­városi sáros utczákban nyakig ázottan ’s térdig sárzottan ba­rangoljon, mint már mi néhányszor tevők , fölösleges köve­telés a’ 200 psrtos qualiticatio, mert ha ez megállapittatik, majd sokan fognak találtatni,kik p.o.jövedelmeiket csak 199 psrtra mondják be, ’s igy a’czél el leend tévesztve. Valamint el leend tévesztve az által is, ha—mint a’ javaslat mondja— mindenki köteleztetik magát a’ seregbe íratni; — mert hi­szen köztudomású, hogy melly agarat bottal vernek nyúl u­­tán, annak fogtából kevés ember lakik jól. Hagynak a’ hon­­szeretetre ’s tán többre megyünk. K. P. A’ személyes és vagyonbátorság, a’ közcsend és bel- béke biztosítása az ország polgárainak őrködésére bizatik; e’ tekintetből mig a’ legközelebb országgyűlés kimeritőleg rendelkeznék, a’ nemzeti őrsereg alakítására nézve követke­zők határoztatnak : 1. §. Mindazon honlakosok, kik a’ jelen országgyűlésen hozott sajtótörvény által esküttszéki képes­séggel felruháztatvák *),húsz éves koruktól ötven éves koru­kig a’ nemzet­őrseregbe beirandók, és fegyveres szolgála­tot tenni tartoznak. — 2. §. A’ nemzetőrséget kir. városok­ban ’s rendezett tanácscsal ellátott községekben a’ helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szerkesztendik öszsze. 3. §. Az lső§. által nemzetőrségi szolgálatra kötelezetteken kí­vül az ország és kapcsolt részek minden nemesei, tehát a’haj­­du, turopolyai és szentgáli nemesek is, kivévén, ha az 5ik és kik §§.reájok alkalmazhatók, a’ nemzetőrségbe magokat be­­soroztathatják.—4.§. A’nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy községi hatóságok a’nemzetőrségbe még más olly honpol­gárokat is besorozhatnak, kiket az alkotványos rend fentartá­­sában érdekletteknek ’s e’ kitüntetésre méltóknak ítélnek.— 5. §. A’ nemzetőrségből kirekesztetnek olly egyedek,kik rab­lás, lopás, csalás, vagy hitszegés miatt büntetve voltak. — 6. §. Olly egyedek, kik vérengzés miatt voltak büntetve, az őrseregbe csak akkor vétethetnek föl, ha három évi folytonos feddhetlen maguk viselete által bebizonyiták, hogy a’ közál­lománynak rend és békeszerető polgárai.—7.§. Olly egye­dek, kik az­oik’s illetőleg 6ik­ában emlitett vétségeket mint nemzeti erők követik el: az őrseregből az ellenök indítandó bünper befejezéséig ideiglenesen az illető törvényhatóság, vagy a’ helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltetnek és tő­lök a’ fegyver elvétetik. — 8. §. Azoknak öszszeirására, kik az lsőt. rendelete szerint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak, a’kormány rendeletének vétele után azonnal kül­döttségeket fognak nevezni: megyékben, nem várva a’ köz­gyűlés tartását, a’ kisgyűlések; a’ Jászkun és Hajdú-kerüle­tekben a’főkapitány; a’16 szepesi városban és a’turopo­lyai kerületben a’ kerületi gróf; fiumei és bukkari kerület­ben a’ tengermelléki kormányzó; szabad kir. városokban, és rendezett tanácscsal ellátott községekben a’ tanács.—9. §. Ezen küldöttségek a’ megyékben és szabad kerületekben az illető helybeli elöljárósággal egyetértőleg járnak el, és a’ körülményekhez képest a’ helybeli őrseregnek alakítását is eszközük.— 10. §. Az lső szakaszban említett egyedeknek szabadságára hagyatik lovas vagy gyalog szolgálatot vállal­ni; a’ gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötele­sek mindazok, kik a’ lovas sereghez nem soroztattak.—11. §. Tisztjeit kapitányig az őrsereg maga választja ’s mihelyest e’választások által az őrsereg alakítása megtörtént,megyék­ben, — az annak hatósága alatt álló rendezett tanácsú közsé­gekre nézve is — az alispán, sz. kir. városokban és szabad kerületekben pedig a’ főtisztviselő, a’honvédelmi miniszter­nek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére ’s megvá­lasztott tisztjeire nézve jelentést teszen, mire a’ kapitánysá­gon felüli nemzetőrtiszteket a’ miniszter ajánlatára a’ nádor k. helytartó nevezendi ki. — 12.§. A’magyarországi nem­zetőrség fővezérét hasonlóan a’ nádor királyi helytartó neve­zendi. Horvátországban a’ fővezérség a’bánt ’s ennek nemlé­tében a’ nádor kir. helytartó által kinevezendő ideiglenes fő­vezérhelyettest, a’ magyar tengermelléken pedig a’kormány­­zót illeti. — 13. §. Az őrseregnek fegyverforgatásbani gya­korlására és ezen gyakorlások betanítására alkalmas ka­tonai egyedekről az illető törvényhatóságok felszólítása kö­vetkeztében, a’ kormány gondoskodik.— 14. §. Azoknak,kik a’ szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem ké­pesek, fegyver a’ közállomány táraiból fog kiszolgáltatni. — 15. §. A’nemzetőrsereg minden tagjai a’ magyar rendes ka­tonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangunknak te­kintendők, hisz azonban, mig csak helybeli szolgálatot tesz­nek,nem húznak, külső szolgálatuk idejére dijok a’rendes ka­tonaságéhoz hasonló leszen,’s a’ törvényhatóságok házipénz­ *) Az iso­rban idézett sajtótörvény: A’ sajtóvétségek fölött nyilványosan esküttszék ítél, azon szabályok szerint, mellyek az 1843/41ki országgyűlésen kerületi választványilag kidolgozott munkában ,,a’bírói eljárásról“ foglaltatnak,melly javaslat egye­dül a’ sajtóvétségekre nézve, ideiglenes törvény erejére emel­tetik. Megjegyeztetvén 39ik §ára: „hogy esküttszéki képességre 200 forint évenkinti tiszta jövedelem kívántatik.“

Next