Jó Egészség, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1918-10-01 / 19. szám
148. oldal. betegségre való hajlam (praedispositio) is egyenlőnek látszik. A foglalkozás eddigi megfigyelés szerint szerepet nem játszik. Az irodai, gyári alkalmazottak vagy szabadban való foglalkozás a megbetegedés lehetőségére befolyást nem gyakorol. Érdekes például, hogy a kölni orvosi egyesületben 1890-ben ezen kérdés megbeszélésére összejött 33 orvos közül a lezajlott epidémia alatt 14-en voltak betegek, tehát 424^a Zürichben megtartott gyűlésen megjelent 50 orvos közül 37, tehát 74^1^, volt influenzás beteg. Ezen adatokból következtetést vonni könnyű. A fertőzést — mint már fennebb mondtuk — specifikus (jellegzetes) bacillus okozza. A fertőzések helye az esetek túlnyomó számában a légzőszervek (orr, garat, légcső, tüdő) nyálkahártyája. Vannak, akik az elsődleges fertőzés helyéül — a gyomor-bél traktust is megjelölik. Ennek támogatására csak azon influenzás megbetegedések szolgálhatnak, melyeknél klinikailag kizárólag gyomor-bél tünetek vannak jelen. Valószínűbb, hogy a fertőzés helye és elsődleges szaporodási alkalmatossága a légzőszerv. Az influenza, német szerzők szerint, typikus megbetegedés és a klinikai képe egyike a legváltozatosabbnak, mindazonáltal a megbetegedések legnagyobb része mutat közös vonásokat, melyek egy átlagos typus képét adják. Az úgynevezett typikus (jellegzetes) influenzát hirtelen beálló kisebb-nagyobb fokú hidegrázás vezeti be, melyet egy vagy több napig tartó láz vagy kínzó fejfájás, hát és tagszaggatás, elesettség és étvágytalanság követ, illetve kisér. Természetes, hogy a mikép egy betegségnél, melynél a fertőzés útja a légzőszervek, máskép nem is várható, főleg a felső légutak, orrgarat, hörgők hurutja az, ami a képet dominálja. Dr. Lichtenstein kölni tanár a következő influenza-typusokat különböztet meg: I. A tiszta toxikus (méregforma), melynél a betegség tüneteit az influenzabacillus termelte méreg (Influenza-toxin) okozza. Ilyen 1) az egyszerű influenza, melyet a többé-kevésbé magasabb láznak megfelelő zavart közérzet jellemez, fejfájás, levertség, étvágytalanság, minden lobos, gyulladásos folyamat nélkül. 2) Az ideges formája, mely a lázon kívül néha ennek alacsony fokával arányban nem álló súlyos idegjelenségek, fejfájás, hát-, tag- és izületfájdalmak, idegzsábok, álmatlanság jellemeznek. Ezen typussal sem szokott gyulladásos folyamat jelen lenni. II. A toxikus-gyulladásos forma Ebbe a csoportba tartoznak azon influenzás typusok, melyeket a fentebb leírt toxikus hatáson kívül gyulladásos folyamatok is komplikálnak. Idetartozik : 1. a hurutos infuenza, melyet a nátha, garat-, légcső-, hörghurut jellemez; 2. a ritkábban előforduló gyomor-bél (gastrointestinalis) forma, melynél ezen szervek nyálkahártyáinak hurutos folyamata jellemző. (Émelygés, hányás, hasmenés.) Az influenza megbetegedés ezen formája a ritkább. Komplikáltaknak nevezi a hivatkozott szerző azon eseteket, melyeknél a főtypust jellemző tünetek excessiv intensivek, vagy pedig az alap bántalomhoz tényleg komplikáló megbetegedés csatlakozik. Komplikáció számba megy például, ha hosszantartó és magas (hyperpyretikus) lázak vannak, vagy az úgynevezett, ideges típusú infuenzánál deliriumok, vagy agyi tünetek lépnek fel; complicált a respiratorikus formánál, ha hörghurut, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás csatlakozik hozzá; végre a gyomorbél (gastrointestinalis) formánál, ha kínzó kolikák, profás — néha véres — hasmenések vagy hashártya izgalmak csatlakoznak az alaptünetekhez. Miként látjuk, a főtypusok és az úgynevezett complikáltak között fokozatbeli különbség van. A betegség hirtelen áll be s miként már jeleztem rendesen borzongás vagy hidegrázás vezeti be s majdnem egyidejűleg emelkedik a test hőmérséke. Lappangási időszaknak nevezzük a fertőzés és a betegség kitörése közötti időt. Ezen betegségnek lappangási ideje alig van. Az esetek alig 70/,,-nál konstatáltak. Levertségben néha náthában nyilvánul meg a lappangási időszak. Az influenzás fertőzést, megbetegedést ritkán egészen abnormális tünetek jelzik. Például elájulás, főleg gyermekeknél convulsiók (rángó görcsök), eszméletlenség, szédülés. Megtörténhetik, mint minden heveny fertőző betegségnél (pl. typhus), hogy a betegséget — itt hőemelkedés nélkül — heveny elmezavar (psychozis) tünetei vezetik be, u. m. félelmi állapotok tévképzetekkel, maniatikus izgalmak, mozgási kényszerek, sőt őrjöngés is. Egyesek említést tesznek oly esetekről, melyek mint „heveny elmezavar“tak kórházi elhelyezést nyertek, ahonnan pár nap múlva az influenza lezajlása után mint gyógyultak távoztak. Az ilyen súlyos esetek magyarázatát a kórtokozó bacillus termelte méreg adja. A toxin koncentrációja, vagy szokatlan nagy mennyisége, vagy a szervezetnek ezen méreggel szemben fenálló érzékenysége, csökkent ellentállóképessége szokatlan mélyreható elsődleges hatást gyakorolhat az agyra. A betegség tartama rövid, átlagosságban pár napot, néha csak egy napot vesz igénybe. A legtöbb esetben jÓ KGESZSECI 19. száiv. a betegség lezajlásával a beteg alig számbavehető rekonvalescencia után végezheti eddigi foglalkozását. Vannak azonban esetek — még a legkönnyebb típusok után is, — hogy makacs és hosszantartó elernyedtség, levertség, csökkent szellemi képesség, álmatlanság és emésztési zavarok hoszszúra nyújtják az üdülési szakot. Nem ritka dolog az egymást követő visszaesés sem, mert a betegség kiállása immunitást nem biztosít. Az elmondottak általánosságban kívánnak felvilágosítást nyújtani a hevenyfertőző betegségnek tudott influenzáról. A most járványos „spanyol“influenza természetét és gyógyítását a Jó Egészség más helyén, báró Kéthy László egyetemi orvostanár nagyértékű közlései ismertetik. dr. s. b. |DR. GRiiNWALS Sanatoriumaj ■ Bpest, Városligeti-fasor 13—15. • Felvételnek férfi- és nőbetegek nőgyógyá- ; ; szati, sebészeti és belgyógyászati ba- ; ; jókkal, valamint szülőnők. ; ■ V ; A betegek kezelőorvosukat maguk választ- t : hatják. ; • Vegyi és Röntgen-laboratorium. • SZÁJVIZ-TABLETTÁK Járványok esetén! A torok- és szájüreg fertőtlenítésére! Mechanikusan tisztit! A szájüregben a rothadást gátolja! Desodoral desinficial! Richter Gedeon vegyészeti gyára Budapest XX., Cserkesz-utca 63. LIPÓTVÁROSI VIZOVÓGYINTÉZET V., Báthory-utca 3. szám. Különöl osztály I Vezetőorvos: Dr. FARKAS MÁRTON. PiSEnaaloriumi VI., Aréna út S4. Sebészet, urológia, nőgyógyászat, szülészet.