Jó Egészség, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1918-10-01 / 19. szám

148. oldal. betegségre való hajlam (praedispositio) is egyenlőnek látszik. A foglalkozás eddigi megfigyelés szerint szerepet nem játszik. Az irodai, gyári alkalmazottak vagy szabadban való foglalkozás a megbetegedés lehetőségére befolyást nem gyakorol. Érdekes például, hogy a kölni orvosi egyesületben 1890-ben ezen kérdés megbeszélésére összejött 33 orvos közül a lezajlott epidémia alatt 14-en voltak betegek, tehát 42­4­^a Zürichben meg­tartott gyűlésen megjelent 50 orvos közül 37, tehát 74^1^, volt influenzás beteg. Ezen adatokból következtetést vonni könnyű. A fertőzést — mint már fennebb mondtuk — specifikus (jellegzetes) bacillus okozza. A fertőzések helye az esetek túlnyomó számában a légző­szervek (orr, garat, légcső, tüdő) nyálka­hártyája. Vannak, akik az elsődleges fertőzés helyéül — a gyomor-bél traktust is meg­jelölik. Ennek támogatására csak azon influenzás megbetegedések szolgálhat­nak, melyeknél klinikailag kizárólag gyomor-bél tünetek vannak jelen. Való­színűbb, hogy a fertőzés helye és elsőd­leges szaporodási alkalmatossága a légzőszerv. Az influenza, német szerzők szerint, typikus megbetegedés és a klinikai képe egyike a legváltozatosabbnak, mindazonáltal a megbetegedések legna­gyobb része mutat közös vonásokat, melyek egy átlagos typus képét adják. Az úgynevezett typikus (jellegzetes) influenzát hirtelen beálló kisebb-nagyobb fokú hidegrázás vezeti be, melyet egy vagy több napig tartó láz vagy kínzó fejfájás, hát és tagszaggatás, elesettség és étvágytalanság követ, illetve kisér. Természetes, hogy a mikép egy be­tegségnél, melynél a fertőzés útja a légzőszervek, máskép nem is várható, főleg a felső légutak, orrgarat, hörgők hurutja az, ami a képet dominálja. Dr. Lichtenstein kölni tanár a követ­kező influenza-typusokat különböztet meg: I. A tiszta toxikus (méregforma), melynél a betegség tüneteit az influenza­­bacillus termelte méreg (Influenza-toxin) okozza. Ilyen 1) az egyszerű influenza, me­lyet a többé-kevésbé magasabb láznak megfelelő zavart közérzet jellemez, fej­fájás, levertség, étvágytalanság, minden lobos, gyulladásos folyamat nélkül. 2) Az ideges formája, mely a lázon kívül néha ennek alacsony fokával arányban nem álló súlyos idegjelensé­gek, fejfájás, hát-, tag- és izületfájdal­­mak, idegzsábok, álmatlanság jellemez­nek. Ezen typussal sem szokott gyul­ladásos folyamat jelen lenni. II. A toxikus-gyulladásos forma Ebbe a csoportba tartoznak azon influ­enzás typusok, melyeket a fentebb leírt toxikus­ hatáson kívül gyulladásos folya­matok is komplikálnak. Idetartozik : 1. a hurutos infuenza, melyet a nátha, garat-, légcső-, hörghurut jellemez; 2. a ritkábban előforduló gyomor-bél (gastrointestinalis) forma, melynél ezen szervek nyálkahártyáinak hurutos folya­mata jellemző. (Émelygés, hányás, has­menés.) Az influenza megbetegedés ezen for­mája a ritkább. Komplikáltaknak nevezi a hivatkozott szerző azon eseteket, melyeknél a főtypust jellemző tünetek excess­iv intensivek, vagy pedig az alap bántalomhoz tényleg komplikáló megbetegedés csatlakozik. Komplikáció számba megy például, ha hosszantartó és magas (hyperpyretikus) lázak vannak, vagy az úgynevezett, ide­ges típusú infuenzánál deliriumok, vagy agyi tünetek lépnek fel; complicált a respiratorikus formánál, ha hörghu­rut, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás csatlakozik hozzá; végre a gyomorbél (gastrointestinalis) formánál, ha kínzó kolikák, profás — néha véres — has­menések vagy hashártya izgalmak csat­lakoznak az alaptünetekhez. Miként látjuk, a főtypusok és az úgynevezett complikáltak között foko­zatbeli különbség van. A betegség hirtelen áll be s miként már jeleztem rendesen borzongás vagy hidegrázás vezeti be s majdnem egy­idejűleg emelkedik a test hőmérséke. Lappangási időszaknak nevezzük a fer­tőzés és a betegség kitörése közötti időt. Ezen betegségnek lappangási ideje alig van. Az esetek alig 70/,,-nál kon­statáltak. Levertségben néha náthában nyilvánul meg a lappangási időszak. Az influenzás fertőzést, megbetege­dést ritkán egészen abnormális tüne­tek jelzik. Például elájulás, főleg gyermekeknél convulsiók (rángó görcsök), eszmélet­lenség, szédülés. Megtörténhetik, mint minden heveny fertőző betegségnél (pl. typhus), hogy a betegséget — itt hőemelkedés nélkül — heveny elme­zavar (psychozis) tünetei vezetik be, u. m. félelmi állapotok tévképzetekkel, maniatikus izgalmak, mozgási kénysze­rek, sőt őrjöngés is. Egyesek említést tesznek oly esetek­ről, melyek mint „heveny elmezavar“­­tak kórházi elhelyez­ést nyertek, ahon­nan pár nap múlva az influenza lezaj­lása után mint gyógyultak távoztak. Az ilyen súlyos esetek magyarázatát a kórt­­okozó bacillus termelte méreg adja. A toxin koncentrációja, vagy szokat­lan nagy mennyisége, vagy a szerve­zetnek ezen méreggel szemben fenálló érzékenysége, csökkent ellentállóképes­­sége szokatlan mélyreható elsődleges hatást gyakorolhat az agyra. A betegség tartama rövid, átlagos­ságban pár napot, néha csak egy napot vesz igénybe. A legtöbb esetben jÓ KGESZSECI 19. száiv. a betegség lezajlásával a beteg alig számbavehető rekonvalescencia után végezheti eddigi foglalkozását. Vannak azonban esetek — még a leg­könnyebb típusok után is, — hogy makacs és hosszantartó elernyedtség, levertség, csökkent szellemi képesség, álmatlanság és emésztési zavarok hosz­­szúra nyújtják az üdülési szakot. Nem ritka dolog az egymást követő visszaesés sem, mert a betegség kiállása immunitást nem biztosít. Az elmondottak általánosságban kí­vánnak felvilágosítást nyújtani a heveny­fertőző betegségnek tudott influenzáról. A most járványos „spanyol“­influenza természetét és gyógyítását a Jó Egész­ség más helyén, báró Kéthy László egyetemi orvostanár nagyértékű köz­lései ismertetik. dr. s. b. |DR. GRiiNWALS Sanatoriumaj ■ Bpest, Városligeti-fasor 13—15. •­­ Felvételnek férfi- és nőbetegek nőgyógyá- ; ; szati, sebészeti és belgyógyászati ba- ; ; jókkal, valamint szülőnők. ; ■ V ; A betegek kezelőorvosukat maguk választ- t : hatják. ; • Vegyi és Röntgen-laboratorium. • SZÁJVIZ-TABLETTÁK Járványok esetén! A torok- és szájü­reg fertőtlenítésére! Mechanikusan tisztit! A szájü­regben a rotha­dást gátolja! Desodoral desinficial! Richter Gedeon vegyészeti gyára Budapest X­X., Cserkesz-utca 63. LIPÓTVÁROSI VIZOVÓGYINTÉZET V., Báthory-utca 3. szám. Külön­­öl osztály I Vezetőorvos: Dr. FARKAS MÁRTON. PiSE­naaloriumi VI., Aréna­ út S4. Sebészet, urológia, nőgyógyászat, szülészet.

Next