Jó Egészség, 1921 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1921-01-01 / 1. szám
51118 a€GESZSEG IPSZEBD ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG i^íÖHIVApa.: BÜDitfEST, V., PANIÍÓNIA-DTCA 21. - TELEFON: <(P* mai azám tartalma A vér: az élet nedve A budapesti tüdőbe^9t^i^t^zo A beteg termék^ápolása V --------- A vér: az élet Akárhol sérül meg bőre, vagy nyálkahártyája, a sérülés helyén rögtön megjelenik egy piros csöpp; ha nagyobb a sérülés, akkor csurogni is kezdett a piros folyadék : a vér. A vérről mindenki tudja,hogy piros, meleg folyadék, ami testekben mindenhol van. A vérre más testünknek szüksége is van, mertha sok folyik ki belőle, akkor nagyon elgyöngül és beteg lesz az ember, vagy meg is hal az „elvérzéstől.“ Csakugyan „az élet nedve“ a vér, amelynek nemcsak benne kell lennie a testünkben, hanem még folyton keringeni is kell benne. Ha a vérkeringés megáll — például, ha az ember szíve megbénul, — akkor az ember csakúgy meghal, mintha minden vére kifolyott volna. Tehát a testnek nemcsak vérre van szüksége, hanem mindig friss vérre, ezért frissül föl a vér mindig a vérkeringéssel. Ha kevés vér csöppen valahova és megnézzük, akkor azt látjuk, hogy piros folyadék. Néha világosabb, néha sötétebb piros, hamar megszárad vastag, sötétvörös, eleinte ragadós, későbben kemény tömeggé, amely olyan, mint az elcsöppentett spanyolviaszk. Ha több vért nézünk, például egy tele po azt vesszülfc,|gp»f^ hogy a^ egész folyadék megalszik, aztán S d benne az a tömeg, amint az égett spanyolviaszk, adig világossárga folyadék akárhol megalszik egy vértt is csak meg kell nyomndjárt kibújik belőle egy 3 sárgás folyadék. Persze, ital már régen megaludt, akkor nem jön belőle semmi folyadék, mert kiszárad. Ha friss vért — kivált lóvért — jégre teszünk, akkor megalvás előtt is szétválik a sárgás folyadék és egy sötétebb vörös üledék; ilyenkor a kettő között még egy világosabb színű, vékony réteg is van. Ebből látni, hogy a vér nem valami egyszerű piros lé, hanem többféle dolog keveréke egy világossárga színű folyadékban. A világossárga színű folyadék a vérnedv. Ez vízből, kevés sóból és egy olyan valamiből áll, ami a tojásfehérjéhez hasonlít: ettől olyan ragadós a vér, mint a tojásfehérje. Ebben a vérnedvben apró, a porszemnél is sokszorta kisebb testecskék úszkálnak: a vérsejtek, amelyek kétfélék. A legtöbb a vörös vérsejt, ebből annyi van, hogy a vér egészen piros tőle, nem is látszik a vérnedv szine. XX. évfolyam 1. szám 1921. JANUÁR 1