Jó Egészség, 1934 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-01 / 1-2. szám

4 JÓ EGÉSZSÉG A KURUZSLÁSRÓL Irta: Dr. Simon Béla egy. m. tanár Legrégibb Írásos emlékeink, de a történelem tanúsága szerint is, minden idők minden népei különös előszeretettel vonzódtak a titokzatosság felé, különös tisztelettel tekin­tenek mindenre, amit misztikus homály takar. A megfejt­hető, a kézzelfogható dolgok, ha még oly nagy jelentőséggel bírnak is a gyakorlati élet vonatkozásában, legfeljebb csak addig érdeklik az embereket, míg azok az újdonság ingeré­vel hatnak. Mihelyst a dolgok és a jelenségek fizikai magya­rázatát megismerik, minden érdeklődésük, minden figyel­mük ismét csak a megfoghatatlan, a megmagyarázhatatlan, a természet fölötti dolgok felé irányul. Még ma is, a felvilá­gosodás korszakában, a legprimitívebb eszközökkel dolgozó kókler, ha ügyeskedéseit a titokzatosság mezébe tudja öltöztetni, több érdeklődést tud kiváltani, mint a legkivá­lóbb tudós ismeretterjesztő előadásával. A budai jósnő napokkal előre sorszámot oszt, s a delejes vizet mérő csodaasszony előszobájában agyontapossák egymást az emberek, ugyanakkor pedig a legszebb tudományos és kultur kiállításokat érdeklődés hiányában be kell zárni. És a népeknek, de mondhatjuk az emberiségnek is, éppen ez az ismeretlen dolgok iránti korlátlan bizalma, tisztelete és a természetfeletti erőkbe vetett örök, rendít­hetetlen hite adta és adja meg a létalapot a kuruzslóknak. De lássuk, tulajdonképpen kiket is nevezünk kuruzs­lóknak. A néphit szerint a kuruzslók természetfeletti erő­vel felruházott emberek, kik ezen kivételes hatalmukat indokolatlan gonoszságból, az emberek és állatok megron­tására használják fel. Ártatlan kisgyermekeket megigéz­­nek, akik ettől frászt kapnak, vagy sorvadásba esnek. Tehe­neket megvernek a szemükkel, s ettől kezdve elapad a fejük és így tovább. A gyermekekkel még csak nem volna baj, mert azokat megóvja az igézéstől a hajukba kötött piros pántlika, de a teheneken bizony még ez sem segít. A kuruzs­lóknak ez a fajtája a primitiv népies képzelődés szülöttje, kikről a boszorkányokkal egyetemben már Könyves Kál­mán megállapította, hogy mivel nem léteznek,­­nem is üldöz­­hetők. A modern judikatura a kuruzsló szónak egész más értelmet ad, midőn az 1876-ik évi 14. törvénycikk 52. §-ában kimondja, hogy mindazok, kik kellő előképzettség, tehát kihirdetett orvosi diploma nélkül emberek gyógyí­tásával foglalkoznak : kuruzslók. Minthogy pedig egyben felismeri a kuruzslók által okozható és jóvá nem tehető károkat, a kuruzslást büntető cselekménynek minősíti. Ha már most keressük az okokat, hogy miért üldözi a törvény teljes szigorával ezeket a látszólag ártalmatlan, sőt inkább jóindulatú csodatévő embereket, meg fogjuk találni az erkölcsi okokon kívül azon súlyos károkban, melyeket ezen csodatevők az egyes emberek egészségében és így végeredményben a közegészségügy terén okozhatnak. Hogy azonban ezt megérthessük, ismernünk kell egy­részt az orvosi ténykedés, másrészt a kuruzslás lényegét. Az orvos feladata a beteg meggyógyítása. Betegség alatt azt az állapotot értjük, midőn valamely szerv, vagy az egész szervezet működésében bizonyos okok folytán zavar áll be, életműködése csökken, megváltozik, pusztu­lásnak indul. Az egyes szervek, vagy az egész szervezet betegsége külsőleg is észlelhető és rendszerint a beteg által is észrevehető tüneteket okoz. Hiszen éppen ezen tünetek adják tudomásunkra tulajdonképpen, hogy valami nincs rendjén, hogy betegek vagyunk. Lássuk már most tehát, hogy miből áll az orvosi tény­kedés? Az orvos megfigyeli a tüneteket és azokat értékeli. Ezen megfigyelés és értékelés eredménye a diagnózis. Folytatódik tevékenysége abban, hogy a diagnózisnak meg­felelő betegséget előidéző okokat kikutatja, megállapítja és ismeretei alapján azokat megszünteti, vagyis a beteget meggyógyítja. Befejezi pedig tevékenységét azzal, hogy a betegséget kiváltó okok távoltartásával gondoskodik arról, hogy a betegség ki ne újulhasson, meg ne ismétlődhessék. A betegség gyógyulásával egyidejűleg természetesen a tüne­tek is automatikusan visszafejlődnek, megszűnnek. Hogy az orvosi tevékenykedést egy mindenki előtt ismeretes példával illusztráljam, vegyük például a tüdő­tuberkulózis betegségét. Ezen betegséget mely a tüdő szövetének fokozatos elpusztulásával jár egyéb okokon kívül, a szervezet legyengülésének, bizonyos hajlamosság­nak és a tuberkulózis bacillusának együttes hatása okozza. Legismertebb tünete többek közt a lesoványodás, a köhö­gés, a vérköpés, az éjjeli izzadás, az állandó hőemelkedés. A tünetek egyenként való felismeré­séhez orvosi tudás nem szükséges. A tünetek helyes értékelése azonban már nehéz orvosi feladat, mivel egészen különböző megbetegedések is okozhat­ják a fenti tüneteket, így a krónikus gyomor­baj lesoványodáshoz vezethet, a tüdőtágulás köhögést okoz, egy gégében megpattanó érből vért köpünk, az ideg­­kimerülés éjjeli izzadást, a krónikus torokgyulladás pedig állandó hőe­melkedést okoz. Láthatjuk tehát, hogy amily könnyű a tünetek felismerése, éppoly nehéz orvosi feladat azok helyes értékelése, vagyis a tüneteket okozó betegség megállapítása. Ha pedig a diagnózis már megvan, még nagyobb tudást feltételező orvosi feladat annak megálla­pítása, hogy adott esetben a betegséget kiváltó okok közül, melyek vannak jelen, melyek uralják a szervezetet, s melyek ellen kell a küzdelmet felvenni, hogy a betegséget meg tud­juk szüntetni. Ugyanilyen nagy tudást, a kóreset legpon­tosabb ismeretét tételezi fel a betegség megelőzésének és megismétlődése megakadályozásának igen fontos feladata. Az orvosi gyógykezelés tehát mindig a tünetek alapján felismert betegség okainak megszüntetésére törekszik, mert csak ez, és egyedül ez vezethet a gyógyuláshoz. Csak egészen mellékes jelentőségű, hogy a diagnózis biztos felállítása után a fentebb vázolt úgynevezett o­k­i gyógy­kezelés mellett, a beteget aggasztó tüneteket, esetleg még a teljes gyógyulás befejezte előtt, visszafejleszti, megszün­teti. Ezen tüneti kezelésnek azonban az oki kezelés mellett teljesen alárendelt szerepe van, mert hisz a tüne­tek maguktól is visszafejlődnek, ha a betegség megszűnik ; viszont aki kezelés nélkül csupán a tüneti kezelés nemcsak hiábavaló, hanem egyenesen káros. Ha ugyanis a tuberku­­lotikus köhögését megszüntetem, korántsem gyógyítottam ezzel a tuberkulózist, viszont eltüntetve egyik legfontosabb tünetét, a betegben azt a hitet kelteni, hogy meggyógyult és el fogja mulasztani az egyedül célravezető oki keze­lésnek azt a kedvező időpontját, amidőn betegsége még tényleg gyógyítható volna. N­iven­ fogkrénm l­eh­em­es­­zűi Nagy tubus ára 90 fillér, h ha Próbálja ki egyszer és mindig ezt fogja használni. BEIERSDORF vegyészeti gyár rt., Budapest, Vila Komócsy­ u. 41.

Next