Szokolay Leó: Jogi alapismeretek a szociális munkában (Budapest, 1937)

ELŐSZÓ. A mai idők gondolkozásának homlokterében a szo­ciális kérdés áll. A kor szellemét teljesen átitatta a szociális probléma. A politikai és gazdasági kérdések is szoros kap­csolatban állanak vele, mert azok is a társadalom szociális nyugtalanságából fakadnak. Minden mozgalom, végső eredményben, a társadalmi életviszonyokat, a szociális helyzetet akarja megváltoztatni. A szociális kérdés sokáig úgy állott a közvélemény előtt, mint munkáskérdés, melyet az ipari munkásság politikai és gazdasági törekvései vetettek fel. Ma már világosan látjuk, hogy az ipari szocializmus a korszakos jelentőségű szociális fejlődésben és átalakulásban kezdeti jelenség volt. Az ipari munkásság a maga életviszonyai között hamarabb érezte meg az idők szociális követel­ményeit, de a szociális fejlődés osztálykülönbség nélkül az egész társadalom életének és fennmaradásának a fel­tétele. Ez történelmi szükséglet. A szociális probléma az országok és nemzetek társa­dalmi konszolidációjának, emberi szolidaritásának a kér­dése. A polgárságot épp úgy érinti, mint a munkásságot. A szociális gondolat mai értelmezésében felöleli az egész közéletet. Az államnak is szerintem szociális feladatokat kell szolgálnia a maga kormányzó hatalmával és törvény­szabó jogrendjével. A szociális gondolkodás nemes köte­lessége kell irányítsa a közületeket is alkotmányos tevé­kenységükben. A szociális fejlődés az egyéntől szociális érzést és a közintézményektől szociális szellemet követel. 3­1*

Next