Boncz Ferencz: Magyar államjog (Budapest, 1877)

I. Rész. A magyar államról - II. Fejezet. A magyar birodalom államisága

138 minthogy Erdély külön czimere az anyaország czimerébe fel nem vé­tetett s az erdélyi közhatóságok is az anyaország címerét tartoznak használni. III. FEJEZET. Az államhatalom gyakorlásának módja. 25. §. Az államhatalom fogalma: — az államhatalmak egymáshozi vi­szonya és azok egymástól különböző működése. Az államhatalom az államélet összes szerves intézményeinek foglalata; minthogy pedig az államélet kiválólag három, egymástól élesen megkülönböztethető cselekvényben nyilvánul, tudni­illik : 1. hogy bizonyos szabályok állapíttatnak meg, melyek szerint az állami test minden tagozatai egy közös czél elérésére egyértelműleg tartoznak közreműködni,­­ hogy továbbá 2-ot ezen szabályoknak mindenki ál­tali tiszteletben tartása szükség esetén kényszereszközök alkalmazása által is megszereztessék, mindenesetre pedig azok teljesítése felett a megkívántató felügyelet gyakoroltassák; s végre j­or, hogy ha az egyes államtagok közt felmerülő nézetkülönségek kölcsönös egyetértéssel ki nem egyenlíthetők, e viszonyok érdektelen közeg által rendeztesse­­nek, annál fogva az államélet összes szerves intézményei a törvény­hozó, végrehajtó és bírói hatalomban összpontosulnak. De a mint egymástól lényegesen különbözők azon működések, melyek a nevezett három hatalom hatáskörébe tartoznak, épen úgy általában véve minden alkotmányos elvvel és különösen a magyar al­kotmánynyal megegyeztethető nem lenne az, hogy e három államhata­lom egy személy vagy közeg kezében legyen összpontosítva, mert ezen összesítés szükségkép az önkényuralomra vezetne. Ezen hatalmak a mi alkotmányunk szerint mindenkor élesen meg voltak egymástól kü­lönböztetve, a­mi különösen az 1798 . 12. tcz-ben nyert tüzetesebb meghatározást. Más részről nemcsak ezen különböző működések természete hozza azt magával, hogy a mondott három hatalom még­se legyen egymás irányában hasonállása és egymástól tökéletesen mintegy szét-

Next