Boncz Ferencz: Magyar államjog (Budapest, 1877)
I. Rész. A magyar államról - II. Fejezet. A magyar birodalom államisága
138 minthogy Erdély külön czimere az anyaország czimerébe fel nem vétetett s az erdélyi közhatóságok is az anyaország címerét tartoznak használni. III. FEJEZET. Az államhatalom gyakorlásának módja. 25. §. Az államhatalom fogalma: — az államhatalmak egymáshozi viszonya és azok egymástól különböző működése. Az államhatalom az államélet összes szerves intézményeinek foglalata; minthogy pedig az államélet kiválólag három, egymástól élesen megkülönböztethető cselekvényben nyilvánul, tudniillik : 1. hogy bizonyos szabályok állapíttatnak meg, melyek szerint az állami test minden tagozatai egy közös czél elérésére egyértelműleg tartoznak közreműködni, hogy továbbá 2-ot ezen szabályoknak mindenki általi tiszteletben tartása szükség esetén kényszereszközök alkalmazása által is megszereztessék, mindenesetre pedig azok teljesítése felett a megkívántató felügyelet gyakoroltassák; s végre jor, hogy ha az egyes államtagok közt felmerülő nézetkülönségek kölcsönös egyetértéssel ki nem egyenlíthetők, e viszonyok érdektelen közeg által rendeztessenek, annál fogva az államélet összes szerves intézményei a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomban összpontosulnak. De a mint egymástól lényegesen különbözők azon működések, melyek a nevezett három hatalom hatáskörébe tartoznak, épen úgy általában véve minden alkotmányos elvvel és különösen a magyar alkotmánynyal megegyeztethető nem lenne az, hogy e három államhatalom egy személy vagy közeg kezében legyen összpontosítva, mert ezen összesítés szükségkép az önkényuralomra vezetne. Ezen hatalmak a mi alkotmányunk szerint mindenkor élesen meg voltak egymástól különböztetve, ami különösen az 1798 . 12. tcz-ben nyert tüzetesebb meghatározást. Más részről nemcsak ezen különböző működések természete hozza azt magával, hogy a mondott három hatalom mégse legyen egymás irányában hasonállása és egymástól tökéletesen mintegy szét-