Schnierer Gyula: A jelzálogi- és telekkönyvi rendszerek elmélete (Pest, 1869)
IV. Rész. Hazánk birtok és hitelviszonyai és az azokhoz képest legczélszerübb telekkönyvi rendszer
túlságos adó hozatott be. Ennélfogva a föld termelő képességének emelésére nem csak megfeszített szorgalom, de nagyszerű befektetések is kívántatnak, és pedig egyszerre az egész országban, mely befektetések nem azonnal, hanem csak évek múlva hoznak kamatot és képesítik a tulajdonost a felvett összeg visszafizetésére . Magyarország a múlt századokban csak birtokot ismert, és csak e század kezdete óta érzi a tőke szükségét. Czélszerűtlen kormányzati intézkedések, elemi csapások, egyszerre keletkezett sújtó terhek a tőkeképezést akadályozzák. Annál inkább kerestetik a hitel. De a földbirtok állandó hitelt kíván, ha nem akar út meg új pénzfelvétel által tönkre jutni. A kereskedő rövid ideig tartó hitellel megelégedhetik, mert áruit eladván, az áru hitelét rendesen fedezheti. Nem úgy a földbirtokos, kinek csak évek múlva hoz a befektetett tőke a várt jövedelmet. Addig míg virágzó iparra nem tehetünk szert, ősterményeink kivitele vagyonunk főforrása marad. Egélyi és időjárási viszonyokról feltételeztetik az évi termés. Félórai eső dönti el sokszor az évnek jövedelmét, a földbirtokos fizetési képességét. Az évi jövedelem elmaradása csak a hitel igénybevétele által pótolható. A magánosoktól eredő hitel többnyire múlékony és rövid ideig tartó , a földbirtok igényeit tehát ki nem elégíti. Állandó hitelt vagy az állam nyújthat vagy pedig hitelintézetek. A földhitelintézetek kétfélék: vagy a hitelre szoruló földbirtokosok, vagy hitellel kínáló tőkepénzesek egyesületei. Az első nemhez tartozik a magyar földhitelintézet is, mely már 1843. évben terveztetett és melynek fölállítása az 1848 : 14. czikkel rendeltetett el, de mégis csak 1862. évben létesült akkor, midőn nélkülözhető alapja a rendszeres telekkönyvek által már be volt hozva. Noha ezen hitelintézet üdvös hatását tagadni nem lehet, sem az, sem a bécsi bank földhitel-osztálya, mely 5000. st. alatti kölcsönt nem ad, sem a fennálló takarékpénztárak nem képesek a hitelt kereső földbirtokosok szükségeit teljesen kielégíteni. Vannak, akik a birtok terhelését általában károsnak állítják. De ez csak akkor volna igaz, ha a fölvett kölcsön inproductív kiadásokra használtatnék. Ha ellenben a kölcsön nem rö