Jogtudományi Közlöny, 1866

1866-10-22 / 43. szám

Pest, október 22. 43. 1866. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfűtési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, hatvani utcza 1. sz. a. Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizetések és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. (Vége) Suhajda Jánostól. — Átalános német polgári perrendtartás. (Folytatás.) — Fogházjavitás. V. A philadelphiai (pennsylvániai) máskép magánrendszer. — Tárgyalási terem. Szentszéki döntvények. (Közli dr. Konek Sándor.) — Jog­irodalom. Mohi Róbert, K. Eötvös és Tocqueville kritikai munkái. — Különfélék. Tanulmányok a polgári magánjogi codi­ficatio terén. (Vége.) (Suhajda Jánostól.) Harmadik rész. A követelések joga. A) A követelésekről átalában. I. A követések lényege,személyei és tárgyai. II. A követelések teljesítése. III. A követelések keletkezése. XV. A követelések átruházása. V. A követelések megszűnése. VI. Közös tartozási viszonyok. VII. Papirosok, melyek a birtokosra szólnak. B) A követelések egyes nemei. I. Követelések szerződésekből és azokhoz hasonló viszonyokból. II. Követelések tiltott cselekmé­nyekből. III. Más különféle okokból. A jogélet legtermékenyebb terét képezik a kötelezettségek és ezekből származó tartozási — követelési jogvi­szonyok. A jog e részének sem a „kötelmi jog," sem a „szerződési jog" czim meg nem felel; nem az első, mivel kötel­meink sokfélék lehetnek, a nélkül, hogy azok egyszersmind kötelezettségeink volnának, és azokat jogilag követelni lehetne, a kötelem talán inkább a né­met „Pflicht" értelmének felelne meg; de ha elfogadtatik az­­u. n. „obligatio" értelmének kifejezésére, ám legyen. — A „szerződési jog” azonban egyátalán nem felel meg e rész tartalmának, mi­vel csak egy futó pillantásra is észre­vehetjük, hogy kötelezettségek, illető­leg követelések szerződésekből csak részben származnak. Ha az újabb codexekbe tekintünk, p. o. a szász, zü­richibe vagy a bajor ja­vaslatba, azon kivétellel, hogy ezek mindegyike e résznek is egy átalános részt bocsát elébe, melynek főpontjai ugyanazok, miket fennebb az A) alá foglaltunk: — a követeléseket különfé­lekép osztályozzák; a zürichi a követe­lések czéljából indul, a mint t. i. a követelések átadásra, visszaadásra, ügy­vitelre, megtérítésre stb. czéloznak.­­ A bajor javaslat pedig a különös részben jobbára az egyes szerződések

Next