Jogtudományi Közlöny, 1868
1868-08-02 / 31. szám
gyobb részének tanárainknak semmi sem volna pótlandó, egy igen kis résznek csak csekély, és csak néhánynak a kicsinynél nagyobb összlet lenne pótlandó. 12. Ezen rendszer által egyetemünk és más ausztriai egyetemek közt a kapocs egészen megszakittatnék, s ifjainknak nem volna módjában, jogi pályájukat az ausztr. egyetemnél kezdeni és ott bevégezni. Válasz. Ez csak a különböző körülményeknek következése lenne, semmi esetre azonban azt nem indokolhatná, hogy ifjuságunk többségének s hazánknak érdeke feláldoztassék azon nézetnek, hogy egyetemünk rendszerre az ausztr. egyetemek rendszerével mindenben megegyezzék. S ha lenne e tekintetben módosítás megengedendő, úgy készebb vagyok azt elfogadni, hogy aki az ausztr. egyetemeken a 4 évi tanfolyamot elvégezné, s ott akár az államvizsgálatokat, akár a szigorlatokat sikeresen letenné, azon bizonyítványok itt is érvényeseknek ismertessenek, s az azokat letevők nálunk is akadálytalanul joggyakorlatra bocsátassanak, csak az ausztr. egyetemek is a mi szigorlatokról, bizonyítványainkat érvényeseknek ismerjék el. Arra is reá állok, hogy akik az ausztr. egyetemeken a két évi jogi tanfolyamot meghaladván, ott az illető államvizsgálatot kiállották, a mi egyetemünknél folytathatnák a 3-ik osztályú tanfolyamot, s a szigorlatokra bocsátassanak, a joggyakorlatot később pótolhatván. Csak ha ezen tanfolyam meghaladta után államvizsgálatot tenni akarnának, kénytelenek volnának e miatt valami ausztr. egyetemhez járulni. 13. Minek volna azon tárgyakat kétszer tanítani, t. i. az 1-ső és 3-ik osztályban ? minek kivárni, hogy valaki egyet kétszer tanuljon ? Válasz. Nagyon hibás azon vélemény, miszerint valaki a 3-ik osztályban csak azt fogja tanulni, mit az 1-ső osztályban tanult. Sőt az én véleményem szerint a tanuló a 3-ik osztályban nagyon is sok újat lesz kénytelen tanulni. Így a római jogot, melynek örök igazságait még csak akkor fogja tökéletesen felfogni, ha már a jogélet szövevényes voltát, és az emberek jogos érdekeit a gyakorlatból ismeri. Akkor érti meg a jogeszmének fejlődését és a jogtörténelmet. Akkor fogja fel az egyházi jognak befolyását az emberiségre, a jogphilosophiának fontosságát és a philosophia egyéb tanaival való összefüggését. Akkor fogja felfogni a történetnek jelentőségét. Mindezen tanokat akkor fogja hallgatni a szerint a mint műveltebb jogász akar lenni. Mi pedig az 1-ső osztályban már hallott tanokat illeti, azokra nézve meg kell jegyezni, miszerint azok az életben legszükségesebbek. Az 1-ső osztályban tanulnak ifjaink e tanokat a maguk elvi rendszerében, hogy a gyakorlatot megértsék, s abban eligazodhassanak, itt tehát a tanok sem történetileg, sem kritikailag, hanem csak dogmatikailag adatnának elő, a 3-ik osztályban pedig átvennék azokat tudományosan. Itt ismerkednének meg azon nehézségekkel, amelyeket az l-ső osztályban tanult elvek iránt a tudomány támasztott, s tanulnák azokat tudomány szerint igazolni; némelyeket pedig jobban kifejtve és történetileg meg kritikailag előadva hallanak. Gyámolitatnának ebben saját tapasztalás által. Nem tapasztaljuk-e azt, miszerint, ha valamit évek mulva, újra olvasunk, azt tökéletesebben értjük meg ? Én ez osztály tanításától sokat várok. De arra, hogy az egyetemi hallgatók közt két osztályt kell megkülönböztetnünk, az 1806. évben megjelent Ratio educationis pub.is utal, mondván a 250. §-ban (268. lapon): „Quod ad universitatem adtinet, duplex est in eadem genus Academicorum; alii scilicet educatione nondum plene terminata studium currunt ordinarium et commune; alii emenso hoc spatio aetatem jam prope viribra consecuti scientiis Universitati propriis ultro inhaerent; vei etiam ad examina severiora pro emerenda doctorum laurea semet comparant; concives nihilominus quodamode sunt, atqui ad ipsum Universitatis forum pertinent". 14. E tanrendszer szerint egyetemi tanulóink legalább az 1-ső osztályban a szabadságtól egészen megfosztatnának, s attól lehet tartani, hogy azok nagy száma a többi birodalmi egyetemekre fog menni, hol ilyen korlátoknak nincs alávetve. Válasz. Az akad. szabadság alatt senki sem értheti azon korlátlanságot, hogy valaki ne tanuljon, hogy e tekintetben szabadságában álljon adott szavát be nem váltani. Miért olvastatnak hát most a kathalógusok ? pedig azok olvasása ezer meg ezer mód által lesz mindég kijátszható, és a tanulók és tanárok közt csak súrlódást fog előidézni. Miért kell most az ifjúnak az u. n. jogtörténelmi államvizsgálatot kiállnia, hogy a 3-ik évi tanfolyamra felmehessen ? miért kell neki bizonyos tárgyakat hallgatni ? Ezt valósággal nem tanulási szabadság, csak szabadsággal palástolt kényszer. Jobb tehát azt nem hinni szabadságnak, és czélszerűbb azt valósággal létesíteni a 3-ik osztályban. Czélirányosabb az 1-ső osztályban a szorgalom szükségét kimondani mindenkire, ki a tudományokat művelni igérte, mert mindenik tartozik adott szavát beváltani, és annak ellenőrzését a tanárok felügyelete mellett, az ifjúságra magára bizni, mely a maga kebeléből választván meg a becsület birákat, helyesebben tudja megítélni, kik nem tartják meg társaik közül az adott ígéretet. Ez volna nézetem és tapasztalásom szerint a legalkalmasabb mód a felsőbb tanintézeti tanárok állásával meg nem férő ízetlenségek távoltartására, egyszersmind pedig a felsőbb tanintézeti tanulókat a gymnasiumi tanulóktól lényegesen megkülönböztetné. Ha valaki nem tűrné társai ítéletét, és elmenne más birod. egyetemekre, azért ugyan kár nem volna, mert ha csak e miatt hagyná el az itteni egyetemet, az más egyetemeken is nem tanulna semmit. BRINTNER JÁNOS, egyetemi tanár: Az irodalmi és művészeti jogok a törvényhozás terén. .. Több megnevezett közös szerzőknél a szerzői jog is közösnek tekintetik, ha csak különös szerződés által másként nincs határozva. A szerzői jog tartama a halálutáni időt illetőleg a legtovább éltnek halálától számíttatik. Akadémiák, tudós társaságok, egyetemek, tanintézetek és az álam kiadásai jobbára 30 évig tartó védelmet élveznek a törvényhozás terén, azon megszorítással azonban a gyűjteményes kiadványokra nézve, melyeket az ilynemű munkáknál fogunk említeni. Több dolgozótársak külön dolgozataik, czikkeik hozzájárulásával készült munkák, amennyiben egy egészet képeznek, pro. ismerettár, Conversations-Lexicon, a szerzői jog azt illleti, ki az egyes dolgozatokat egy egészszé alakította. De az egyes dolgozatok szerzőinek szerzői joguk dolgozataikra nézve fenmarad, ha csak arról szerződésileg le nem mondottak, de azon megszorítással, hogy szerzőik azokat megjelenésöktől egy év alatt hasonló más munkákban ki nem adhatják. Ily gyűjteményes munkáknál az egybegyűjtönek, kinek neve alatt jelenik meg e gyűjtemény,szerzői jogot tulajdonít a törvényhozás, mivel a munka mint egész csak az ő szellemi működésének és költségeinek szüleménye, de csak mint egészre, az egyes czikkek szerzői-