Jogtudományi Közlöny, 1869

1869-05-30 / 22. szám

Negyedik évfolyam. 22 Pest, 1869. május 30. JOGTUDOMANYI KOZPONT -ív-KVO-ÍJ­Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztői iroda: Váczi-utcza Szentkirályi-féle ház, III. em. Előfizetési dij. Kiadó-hivatal: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. tv-g&G-'n —-—­A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó­ hivatalhoz intézendők. a budapesti, nagy­váradi és kassai ügyvédi egyletek közlönye. Törvényjavaslat az első folyamodási biróságok s a királyi ügyészek szervezetéről. A birói hatalom gyakorlásáról szóló s lapunk 16-ik számában ismertetett törvényjavaslat mellett elkészült az igazságügyi minisztériumban egy másik, 3 fejezetből s 30 §-ból álló törvényjavaslat „az első folyamodási bíró­ságok s a kir. ügyészek szervezetéről,a­melynek tartalma körülbelül a következő : Az első fejezet az első biróságok szervezetéről intéz­kedik. Első folyamodási biróságok: 1) a kir. járásbirák; 2) a kir. törvényszékek; 3) a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék. — A békebiróságokról külön törvény fog intézkedni. A törvényszékek kerületei járásokra oszlanak. Min­den járásbirónak állandó székhelye lesz, s mindegyik mellé segédbiró van rendelve, ki őt akadályoztatása esetében helyettesiti. Egy járásbiró járása 25.000 lélek­nél többől rendszerint nem áll; a népesebb s nagyobb forgalmú városokban minden esetre állittatik járásbíró­ság. A járásbírák azon első folyó törvényszék felügyelete alatt állanak, melynek kerületében járásuk fekszik. A törvényszékek, melyeknek kerületét s az alájuk tartozó helyek beosztását az igazságü­gyminiszter a helyhatóságok meghallgatása után, határozza meg, rend­szerint legfeljebb 150.000 lakosra terjeszkednek, s min­den megye és kerület megtartja törvényszékét, mostani székhelyével, ha csak a földrajzi, közelségi vagy távol­sági, közlekedési s forgalmi tekintetek, a törvényhatóság szétdaraboltsága stb. változtatást nem kivánnak, s a jelen felosztás megtartásából az igazságszolgáltatást gátló, czélellenes nehézségek, s felötlő képtelenségek nem­ mutatkoznak, melyek okvetlenül orvoslást s hely­reigazítást tesznek szükségessé.­­ Ezen elvek szerint e­l készül a felosztás. A külön váltóbiróságok (kivéve Pesten) megszűn­nek , azonban minden törvényszék nincs felruházva kereskedelmi s váltóbiráskodás jogával. Csak oly tör­vényszékek lesznek egyszersmind kereskedelmi és váltó­biróságok is, melyeknek székhelyén kereskedelmi s ipar­kamara van, s az ilyen törvényszékek között feloszlatnak azon többi törvényszékek kerületei, melyek az említett szabály szerint ily különleges bírói hatósággal nem bír­nak, de úgy, hogy egy ily törvényszéki kerület minden­kor egészben csatoltassék valamely kereskedelmi és váltóbírósággal felruházott törvényszékhez. Az első folyamodási törvényszékek három osztályba soroztatnak. Az első osztály áll három tanácsból, egy elnök, egy alelnök, hat rendes és három pótbiróval. A második osztály áll egy elnök, egy alelnök, négy rendes és két pótbiróból, két tanácscsal. A harmadik osztály csak egy tanácsú, egy elnök, két rendes és két pótbíró­val.­­ Az osztályozást a miniszter fogná megtenni a területek s az ügyek számának tekintetbe vételével. A fővárosban kivételesen nagyobb törvényszék javasoltatik, egy elnök, két alelnök, nyolcz rendes és négy pótbiróval, az itteni forgalom s népesség szükségéhez képest.­­ Ezenfelül a kereskedelmi s váltóbirósággal felruházott törvényszékeknél még négy ülnök alkalmaztatik a keres­kedői s iparos osztályból, kiket ott hol kamara van, annak közös ülése választ fele részben kereskedőkből, másik fele részben iparosokból.­­ A pesti s budai tör­vényszéki kerület részére külön kir. kereskedelmi s vál­tótörvényszék vann javasolva, mely áll egy elnök, egy alelnök, hat rendes és három pótbiróból, kikhez 8 szak­értő ülnök járul a keresé- s iparkamra által, az említett arányban választva. A büntetőügyi vizsgálatokat az elnökök által arra megbízott bírák teljesítik, kik azután az általuk vizsgált ügyek elítélésében részt nem vehetnek. A törvényjavaslat második fejezete a kir. ügyészek­ről intézkedik, kik a kir. biróságok kiegészítő részét képezik, s kiket az igazságügyi miniszter nevez ki. Min­den első folyamodási törvényszék mellett van egy kir. ügyész; a fölebbviteli törvényszékek mellett kir. főügyé­szek, s a Curia mellett kir. legfőbb ügyész, kinek czime: „a magyar szent korona ügyésze." — Ezen kir. ügyészek az itélő birák közöl is választathatnak, s ez esetben ugy tekintetnek, mint a birói karnak létszám feletti tagjai; megtartják birói minőségüket, s mint ilyenek elmozdi­­hatlanok, de addig, mig ügyészi megbízásuk tart, birói teendőket nem végeznek. Addig, míg kir. ügyészek, alel­nöki fizetést húznak. A birák kötelesek e megbízást a minisztertől elfogadni, a miniszter azonban azt minden­kor visszavonhatja, mely esetben pótfizetésük megszűnik, de rendes birói fizetésük megmarad. A kir. ügyészek e minőségükben áthelyezhetők. Az igazságügyminiszterrel közvetlenül közlekednek, s alatta, és a főbb kir. ügyészek alatt állanak. Legfőbb felügyeletet visz felettük a koro­naügyész, kinek joga van minden ügyet magához fel­kí­vánni, s utasításokat adni. A törvényjavaslat harmadik fejezete átmeneti intéz­kedéseket tartalmaz. Meghatározza, hogy egyelőre, t. i. a végleges rendezésig, mik tartoznak a járásbirák, törvény­székek s kir. ügyészségek hatáskörébe. Azon kivételes biróságok, melyek az 1868: LIV. törv. 21., 25. §§-aiban vannak érintve, u. m. az úrbéri s egyházi biróságok, továbbá a pénzügyi törvényszékek, a kerületi vegyes biróságok (melyek t. i. sajtóügyekben és szőlődézsma­ügyekben járnak el ideiglenesen), s a pesti sajtóbíróság fenntartatnak jelen hatáskörükkel, ezekre azonban a „birói hatalom gyakorlásáról" szóló törvény előnyei, t. i. Mellékletül egy fél év a szabályrendeletek gyű­jteményéből.

Next