Jogtudományi Közlöny, 1872
1872-05-28 / 22. szám
Hetedik évfolyam. 22. Pest, 1872. május. 28. • fa JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye Megjelenik minden kedden, a „magy. jogászgyülés" tartama alatt naponként. Kitizeted di.1: 9 Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. szerkesztői iroda: Üllői-utlsó szám, II. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. '-^VStr . TARTALOM: A magánjogi codificatióról. Dr. Kientmeister Antal, pozs. kir. jogakad. tan. A hereditás lacens jogi természete. Dr. Farkas Lajos n.szebeni kir. jogakad. ny. tanártól. — A váltójogi mulasztás és elévülés közti különbség, és a jogvezetés e két nemének joghatálya. — Jogirodalom. — Dr. Korbuly Imre, pozs. kir. jogakad. ny. rendes tan. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. A illagánjogi codificatióról. (Folytatás.) Milyen fontossága van az átalános elméleti ismereteknek rendszeres törvénykönyv birtokában levő országokban is, mennyire függ a codificált jog gyakorlati alkalmazásának minden sikere az iskolában és iskolán kívül szerzett elméleti tudomány alaposságától, tehát az irodalom és tanszék jelességétől; arra nézve legtöbbet épen azoktól tanulhatunk, akik századunkban úgy a jogtudománynak atalán, mint a codificatiónak különösben is elismert legnagyobb mesterei: a németektől. A poroszoknál sok évig érvényben állott már a Landrecht, a törvényszékek a szerint ítéltek, de — mirabile dictu — egyetlen egy németországi , s különösen magán a berlini egyetemen sem tartottak abból felolvasást, sem tanszék nem létezett számára. — Igen helyes, czél- és okszerű eljárás is volt ez, akármint csodálkozzunk is rajta. Mi újat fogott volna tanulhatni a jogászi pályára készülő növendék a törvénykönyvből, amit nem nyújthattak legalább is épen oly jól a tudós előadások, a jogtan részletes kifejtését tartalmazó tankönyvek?! Ez az eljárás némileg ama hirhedt török hadvezér tettére emlékeztet ugyan, ki az alexandriai könyvtárt katonáival porrá égettette; mert, ugy mondá, abban a sok könyvben vagy ugyanaz van,ami a koránban, s ekkor mind fölösleges, vagy más valami van benne, s akkor kárhozatra való. Mindazonáltal a porosz iskolaférfiak akkori gondolkozása nemcsak logikai, hanem gyakorlati hatásaiban a német tudományra nagyon üdvös is volt . Landrecht oly iszonyú munkaáldozattal és csak a németektől kitelhető alapossággal kidolgozott egy törvénykönyv, hogy e részben a mai napon létező vagy ezelőtt akárhol létezett törvénykönyvek egyikét sem lehet vele hasonlatba tenni. Erről, hogy többet ne mondjunk, bizonyságot tesz az a körülmény, hogy a római corpus juris tüzetes és nagy gonddal készült kivonatából előállott első tervezet létrejöttétől, és ennek a kamarákban, tartományi gyűléseken, bizottságokban és a kormányszékek kebelében történt sokszoros és ismételt megvitatása és tárgyalásától fogva a véglegesen megállapított szöveg elfogadásáig felgyűlt, anyagtömeg rendbeszedetten 88 nagyrétű kötetre rúgott. Mindamellett is, daczára az ilyen páratlan alaposságnak s valóságos casuistika túlságaiba átcsapott részletességnek, bizonyos volt, hogy a törvénykönyv nem foglalhat magában s többet, mint a tanelmélet, mint az egyetemes jogtudomány. Aki tehát alapos és sikeres elméleti kiképeztetésben részesült, evvel együtt a törvénykönyv egész anyagtartalmát is mintegy szellemi birtokába vette. Amely pontban a haladó tudomány túlszárnyalta már az írott jogot, ott kárba veszett volna a tévelyek kutatására vesztegetett inproductív munka, ahol pedig az uralkodó helyes elmélettel megegyezett a szöveg, szükségtelen ismétlés lett volna az annak §§-ain való kérődzés. Ez oknál fogva a porosz törvénykönyv olvasását és a vizsgatételt belőle csak az elméleti tanfolyam teljes bevégezte után, az ügyvédi és bírói pályán alkalmazást keresőktől kivánták meg.*) Mit mondjunk ily élelmes és a józan ész javasolta eljárás szemléleténél mi saját hazai tanrendszereinkről? Minden akadémiánkon régtől fogva,mint külön tantárgy adatik elő a magyar magánjog és elég bőkezűen is vannak számára kiszabva az előadási órák. De mintha csak szembekötősdit játszanának vele, ugy tapogatnak utána mindenfelé, s ugy szólva, minden szomszédos tanszakok zugaiból keresik össze a kopott ruhadirabokat, hogy ezekkel vézna testének szánalmas szegénységét takarhassák. A mit magyar jog czége alatt árulnak, annak egy része teljesen elavult, s elvesztette jogfejlesztési erejét, a valóságban létező viszonyok alakítására alkalmas támaszt már nem szolgáltathat, tehát a jogtörténetbe való. Az előadatni szokott anyag egy másik részét teszik azok a viszonyok, melyek 1848 előtti viszonyainkból folyólag a magánjoggal összekapcsolvák ugyan; de igazi voltuk szerint közjogi természetűek, s ennélfogva a közjogba, sőt ennek is csak történetébe tartozók. Ismét egy további része magyar magánjogunknak — a házasulatot, tárgyazó rész katholikus honpolgárok házassága tekintetében — nem más, mint tiszta egyházi jog, mely ebben a materiában magánjogunknak csaknem egyedüli forrása. S a mi ezek levonása után fenmarad, abból ismét jókora, de sőt igen tetemes mennyiséget kitevő anyag az osztriai törvényből kerül ki és pedig kétféleképen; vagy mint határozottan recipiált jogintézmény, vagy csak amúgy pongyolán, ad normám : ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes, csupán csak a magánjogi írók szakállára hitelezett tekintélynél fogva, kiknél oly nézettel találkozunk gyakran, hogy a mire nézve törvényeink nincsenek, abban az ausztriaikönyv rendelkezése szolgálhat szabályul. Szó sem fér ugyan hozzá, és semmi kételynek nem lehet helye arra