Jogtudományi Közlöny, 1872
1872-11-26 / 48. szám
délyezése szintén a királynak tartatott fen. — A törvény azonban nem mondta ki azt, hogy részvénytársulatok, melyek ily nyilt levél nélkül keletkeznek, nem tekintet- nek részvénytársulatoknak, nem szabott büntetést a nyilt levél nélkül keletkező társulatok alapítóira, s igy csakhamar rendesen magánszerződés kötése után létesültek a részvénytársulatok. Kétféle természetű részvényvállalatok működtek tehát. Egyik neme nyílt levelek által szabályozott, a másik neme egyszerű magánszerződésre alapított. E különböző természetzavarokra adott alkalmat, melyek különösen 1844-ben voltak felette érezhetők, midőn a vasúti vállalatokkal való szédelgés tetőpontját érte. A törvényhozás tehát ismét gondoskodni kezdett, s létesült az 1844. szeptember 5. törvény (an act for the registration, incorporation and regulation of joint-stock-companies). E törvény külön ellenőrzési hivatalt (office of registrar of joint-stock companies) állított fel, melynél minden joint-stock-companies-t, s ilyenek a részvénytársulatok is, be kellett jegyeztetni, s a társulatra fontos szerződési pontokat bejelenteni. Egyúttal kimondotta a törvény, hogy a registráltnál való bejegyzés következtében minden egyes társulat a jogi személy természetét (body corporate vagy politic) nyeri el. Az 1844-iki törvény körülbelül 12 évig minden lényeges változás nélkül maradt. A törvényhozás mindazáltal ezen időszak alatt sem volt tétlen. Így a társulatok liquidátiójára vonatkozólag a „winding of act" (7. és 8. Vict. c. 111.) a vasúti részvénytársulatok liquidatiójára (8. és 9. Vict. e. 98.) stb. hozatott törvény. Mindezen törvények azonban a részvénytársulatok lényegét nem szabályozták. A részvényesek felelőssége nem volt korlátolt a törvény értelmében keletkezett részvénytársulatoknál, hanem csak azon részvénytársulatoknál, melyek külön privilégium alapján keletkeztek, s melyek a korlátolt felelősséget e külön privilégium által megnyertek. Egyéb részvénytársulatoknál a részvényesek nemcsak részvények erejéig, hanem összes vagyonukkal feleltek. Az ujabbkori fejlődés ezen állapotot tarthatlannak tüntette fel, s így ismét szóba jött a részvénytársulatok szabályozása. Ekkér létesült 1856-ban a joint-stock-companies act, melyben a részvényesek korlátolt felelőssége elismertetett, s az eddig a részvénytársulatokról hozott különböző törvények egy törvénykönyvbe foglaltattak. E törvény 1857. és 1858-ban módosíttatott. A különböző törvények 1862-ben ismét revideáltattak, s ekkor jött létre a nagyrészben most is érvényben álló „The companies act 1862." E törvény következő kilencz részre oszlik: I. r. a társulatok s egyletek alakulásáról és bejegyzéséről. II. r. a társulati tőke és a tagok felelősségéről. III. r. a társulatok ügyviteléről és igazgatásáról. IV. r. a társulatok liquidatiójáról. V. r. a bejegyzési hivatalról (registration office). VI. r. a törvénynek alkalmazásáról azon társulatokra, melyek már a joint-stock-companies alatt keletkeztek. VII. r. azon társulatokról, melyeknek meg van engedve, hogy a törvény alatt registráltassák magukat. VIII. r. e törvénynek alkalmazásáról a nem regisztrált társulatokra. IX. r. átmeneti intézkedések. A törvény különböző természetű társulatokról szól: 1. társulatokról, melyeknek tagjai korlátlanul felelősek (unlimited company); 2. társulatokról, melyeknél a felelősség korlátolt, s pedig a) a részvényösszeg erejéig korlátolt (company limited by shares); b) melyeknél a tagok kötelezik magukat, hogy a társulat liquidatiójánál meghatározott maximumig felelnek (company limited by guarantes) ; 3. társulatokról, melyeknél a korlátlan felelősség el van fogadva, s az alaptőke részvényekre oszlik (milited company, having a capital divided into shares); 4. társulatokról, melyeknél a részvényesek maximig felelnek, az alaptőke részvényekre oszlik (company limited by guarantee and having a capital divided into shares). 1866-ban márczius havában Watkin felhívta ismét a parlament figyelmét ama szédelgésekre, melyeket a részvénytársulatok előidéztek Szerinte jelenleg Angolországban 2200 részvénytársulat létezik 1000 millió font sterling alaptőkével és vagy 750.000 részvényessel. 1862 óta pedig 3480 részvényvállalat 706 millió fontalappal keletkezett, melyből mintegy 1280 már liquidált s jelenleg is nem kevesbb mint 42 millió font sterling összeget képviselő több társulat áll liquidatio alatt. E zavarok elháritása tekintetéből bizottságot kér kiküldetni. Ezen inditvány eredménye volt az 1867-iki companies act, amely azonban nem egyéb, mint az 1862-nek póttörvénye. Meglehetősen terjedelmes, 47 czikkre oszlik. Legnevezetesebb határozata az, hogy előmutatóra szóló részvények kibocsátását engedi meg, amely részvényeket eddig az angol törvényhozás nem ismert. c) Németország: Németország egyes államai a részvénytársaságokat többnyire állami engedélyezés alá vetették, és különböző intézkedéseket létesítettek a különböző időkben. Ezen egyes államok közül különösen Poroszország bír érdekkel. Poroszországban a részvénytársulatokra nézve kezdetben törvényes határozatok nem állottak fen, és az egyes társulatok csakis kormányengedély mellett keletkezhettek. Hogy e rendszernél — mely legtöbb esetben szíkkeblűséggel párosultan jelentkezett — a társulási szellem hatalmas támaszt nem talált, azt könnyen meg lehet ítélni, ha a létesült társulatok számára tekintünk. 1843-ban ugyanis Poroszországban csak 29 részvényvállalat működött. Ez évben egy részvénytársulati törvény hozatott (1843. nov. 9.), mely mindennemű részvénytársulatra vonatkozott, kivéve a vasúti társulatokat, a melyek az 1838. nov. 3-iki törvény alatt állottak. Az átalános német kereskedelmi törvény a kereskedelmi társulatok között a részvénytársulatokról is szól; s igy Poroszország is, mely 1861. junius 24. kelt bevezetési törvényével az átalános kereskedelmi törvényt országaiban meghonosította, a kereskedelmi részvénytársulatokra az átalános német kereskedelmi törvényt fogadta el. Az átalános német kereskedelmi törvény azonban tudvalevőleg ki nem mondja, várjon a részvénytársulatok alakulásához kormányengedély szükséges-e vagy sem, hanem ezt az egyes államok törvényhozására bízta. A porosz bevezetési törvény e részben a kormányengedélyt tartja meg. Midőn a kereskedelmi törvény életbe lépett, a nem kereskedelmi részvénytársulatok még mindig az 1843-as törvény alatt állottak; a hiányok, melyek a kétféle törvény uralma következtében mutatkoztak, már 1862-ben arra bírták a kormányt, hogy az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszszen, melynek czélja volt, a keres-