Jogtudományi Közlöny, 1873
1873-05-28 / 22. szám
Nyolczadik évfolyam. 22. Buda-Pest, 1873. május 28. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Q^aVtsf* a-íjvev-a —— a-nvev-a-rít Megjelenik minden kedden. Szerkesztői Iroda. A kéziratok és a „magy. jogászgyülés" tartama alatt naponkint. Üllői-ut 1-ső szám, II. emelet. bérmentve a szerkesztőhöz .Il. ... .... . . Előfizetett dij: Kiadó-hivatal a megrendelések * Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. a kiadó-hivatalhoz intézendők. - ts-twVa tto-sAo-a TARTALOM: Ki legyen a jogászgyűlés elnöke? Dr. Dárday Sándor úrtól. — A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete. Dr. Matlekovich Sándor, keresk. m. titkár úrtól. — A házassági vagyonjog Magyarországban. Dr. Herczegh Mihály egyetemi tanár úrtól. — Productiv erők. Dr. Szelle Andor, jogtanár úrtól. Még egy felszólalás a hagyatékosok átadása körüli illetékesség tárgyában. Gönczi Sándor, kir. tervszéki biró úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — Törvényjavaslat. — Rendeletek: Ki legyen a jogászgyűlés elnöke ? E kérdést vetettük fel a mult évben is, a tavasi jogászgyűlést megelőzőleg, mert elvi jelentőséget tulaj-ídonítunk a jogászközönség bizalomnyilvánításának. Ez évben ugyan az összhang elérése czéljából alig mutatkozik szükségesnek azon név hangoztatása, mely névhez a szabadelvű haladási törekvések mintegy jelzőül vannak kapcsolva. De kifejezést kell adnunk a választás jelentőségének, mely nem a megtisztelő választás tényében, hanem a megtisztelő választást eredményező intenziókban keresendő. A múlt évi elnöki választás alkalmával közbizalmunk piedestáljára emeltünk egy férfiút, kinek megválasztásával jelezni kívántuk az üdvös haladás útját. Szabó Miklóst, a kir. tábla elnökét, ki szoros kapcsolatban állott eddigi jogi reformtörekvéseink szellemi műkörével, és ki a küzdelmek sikertelenségét belátva, még Horváth Boldzsár lelépte előtt visszavonult, de azért folyton velünk harczolt, s illetőleg a jogászgyülés által vallott elvek alapján küzd a csökönös tudatlanság szülte maradiság ellen, — őt emeltük a jogászgyülés elnöki székébe, s — remélve, hogy e választás annál inkább intő szózat leend az igazságügyi kormányzatra, mert Pauler Tivadar, ki a kormány tanácsába tett meghívása előtt rövid idővel, az első jogászgyűlés elnöke volt, önmaga személyén mérlegelhette a közbizalom nyilvánulásának jelentőségét. Azóta ismét egy év folyt le, mely alatt bő alkalmunk lehetett volna tapasztalni, hogy a kormány mely irányban fogja jogfejlődésünk művét folytatni. Fájdalom azonban, még mindig csak a stagnatio dermesztő hatályát kell észlelnük. A jogászgyűlés szellemi küzdterén tehát hasztalanul küzdünk a korszerű haladás eszméiért, míg a kormány intéző körében tetterő hiánya folytán meg nem valósulhatnak azon elvek, melyeket a nemzet jogtudósai tudommányos meggyőződésként nyilvánítottak. Ezért nem személyről, hanem elvről van szó, miiden a tetterőszükségének kívánunk az elnöki választás által bizalmunk nyilvánításával kifejezést adni. A jogtanári kart illeti ez évben azon megtiszteltetés, melyeiben a tavali jogászgyűlés alkalmával a birói kar részesült Ritka összhangzással egyetlen név hangoztatik, mely már egymagában egész programmot foglal, és ez Hoffmann Pál egyetemi jogtanár és országgyűlési képviselő neve, ki működésének mindkét terén páratlan erélylyel, úgyszólván önfeláldozással fennen lobogtatja törekvéseink zászlaját. Ő benne, ki albirói állásból buzgó törekvés önerejével emelkedett a kiváló tudós tekintélyére; ki hazánkban a római jogtudomány művelésének alapítója; ki önzéstelen és ép ezért részben legalább sikerrel küzdött egyetemünk regeneratiojáért; ki törvényalkotási képességével merészen a legnehezebb tárgygyal megmérkőzve, nem plagiatori csempészgetést, hanem az uraló össztudomány színvonalán álló szellemi productumát terjeszté a még töretlen úton fenakadó kíméletlen bírálat elé, —őt, ki a receptio mint a kétségbe esett törvényhozási politika ellenében a folytonos és szakadatlan munkálkodás jelszavát irta a haladás zászlajára. — Hoffmann Pált emeljük ez évben a jogászgyűlés díszes elnöki székére. A tetterő diadala legyen jelezve ezen választásunk által. Ez leend idei választásunk jelentősége, mely igazságügyi kormányzatunkra nézve intő szózat legyen a tetterős munkálkodásra! Dr. DÁRDAI SÁNDOR: A magyar kereskedő törvénykönyv tervezete. (Folytatás.) Azon elv, hogy az üzlet megjelöléséül a kereskedő saját polgári nevét nem köteles választani, hanem bármely nevet fogadhat el, kétségkívül helyes és ennélfogva a tervezet ez irányban a német kereskedelmi törvénykönyvvel szemközt mindenesetre kedvező haladást tanúsít. De midőn így a főelv alkalmazásában előnyösen különbözik az alapul vett kereskedelmi törvénykönyvtől, másrészt sajnos, hogy ez elv következetesen keresztül nem vitetett, hanem folytonos ellenmondások által részben megsemmisíttetik. A czégnek szabad választása, nézetünk szerint, mindaddig helyénvaló s megengedhető, míg a czégbe felvett oly jelzések nem fordulnak elő, melyek a törvény határozatainál, illetőleg annak szelleménél fogva külön előnyöket nyújtanak a czéget használónak. Ennélfogva a kereskedő nemcsak más egyénnek polgári nevét használhatja, — természetesen az illető polgár beleegyezésével, miután másnak jogait sérteni nem szabad, hanem használhat u. n. szabad nevet, milyen például Kovács, Halász, Fehér, Fekete stb. (ha esetleg ily nevű egyén a vidéken nem laknék), használhat egészen költött nevet vagy történeti nevet pl. Franklin Epaminondas, — de használhat