Jogtudományi Közlöny, 1873

1873-08-06 / 32. szám

alapját pusztán a kötelezett szabad akarata képezi. Vájjon az adott példában felhozott jogesetből m­ás pl. kártérítési igények származnak-e? Ide, hol csak a szerződési kötelem betöltéséről van szó, nem tartozik. Bárminemű ellenszolgáltatás esetén a kötelezett akarata ellenére szorítható kötelezettségének teljesí­tésére. Befejezésül még a feltétel általam adott fogalma igazo­landó. Feltételnek a közönséges életben lehet ugyan múlt vagy jelen bizonyos eseményt vagy állapotot nevezni, de jogi érte­lemben és jogászoknak szánt szakközleményben másként nem is vehető a fogalom, csak jövendő bizonytalan esemény tekint­hető valóságos feltételnek. Így határozza meg a fogalmat Savigny id. m. III. §. 116.121.lap. „Bedingung heisst. ..ein zukünftiges ungewisses Ereigniss"; Puchta id. m. II. §. 204. lap. a Code civil. 1168. §-a: „événement futur et incertain." végre Frank magánjogában I. 302. §.: „Valóságos feltételnek csak a jövendőbeli bizonytalan esetet mondhatni, nem tehát azt mi a múltban vagy a jelenben fekszik." Ezek szerint helyes lévén az adott fogalom, az abból vont következtetés is fog talán állani. NÉMETH PÉTER, kir. táblai joggyakornok. Különfélék. (A német jogászgyűlés) f. é. aug. 28-án Hannoverben ül össze, napirenden következő kérdések állanak: 1) Kívánatos és kivihető-e, hogy a házastársak vagyonjoga az egész német birodalom számára egységes törvény által, és pedig a vagyon­közösség elvén alapulva, szabályoztassék ? 2) a) a gyámi főfel­ügyelet, a­mennyiben az állam hatásköréhez tartozik, a társas­vagy egyes bíróságok által gyakoroltassék-e ? b) a gyámi főfel­ügyelet az állam kizárólagos joga legyen-e, vagy a család és község tagjai is osztozkodjanak ebben, és ha igen, mily mérv­ben (tanácsadólag, vagy egyúttal határozólag) ? c) a felügyelő (ellen-) gyám intézménye átalában vagy bizonyos esetekre hono­síttassék-e meg? d) ajánlható-e az árvapénzek letéti kezelése és mily elvek igazolják a gyámok óvadék-kötelezettségét ? 3) Kí­vánatos és kivihető-e, hogy az egész német birodalom bírái, ügyvédei és államügyészeinek elméleti és gyakorlati kiképzése egyenlő szabályok szerint eszközöltessék? 4) Hozhat-e a tör­vényhozás évrendszabályokat a részvénytársulatok szédelgő alapítása, vagy az azoknál lábra kapható csalárd kezelés e­len, és ha igen, melyek azok? 5) Kiterjeszthetők-e a német keres­kedelmi törvény 4. könyve, 1. czime, 2 — 4. fejezeteinek rendel­kezései oly ügyletekre is, melyek nem kereskedelmi ügyletek, és a 4. könyv, 2. fejezetének rendelkezései az összes adásvevési szerződésekre is és kivánatos-e, hogy ily tartalmú törvény azon terület számára, melyben a német kereskedelmi törvény érvé­nyes, mielőbb meghozassák? 6) Bűnügyekben a tanúzási köte­lesség­et ne ismerte­ssék-e mindaddig, míg a vizsgálat bizonyos személy ellen nem irányul? 7) A bű­nvádi eljársban az elnök általi vagy a keresztkér­dések alkalmazása általi kihallgatás elő­nyösebb ? 8) Az ítéleti felmentés folytán kártalanításnak b­in­ül­yikben van-e helye ? 9) Az elővizsgálatnál a nyilvánosság elve alkalmazható e? 10) A magánpanasznak a német bűnvádi eljárásban a sértés esetén túl hely adassék-e vagy sem? 11) Mily illetékességi hatáskörrel ruháztassék fel az egyesbiró polgári ügyekben? Mily eljárás mutatkozik az e­gyesbiróságokhoz utalt bagatell-ü­gyekre nézve legczélszerűbbnek ? 12) Lejártaknak tekintendők-e az elárverezett ingatlanra bekeblezett zálogköve­t­­ések? 13) Az esk­üdtszék intézménye polgári ügyekben h­ono­sítandó-e vagy sem? (Ovatio.) A pesti kir. tervszék érdemdús elnökét Sár­kány Józsefet, a vezetése alatt levő kir. tervszék, járásbí­róságok és kir. ügyészség tagjai megtisztelő ovatiób­­n részesí­tett­ék, arczképeiket magában foglaló diszes albumot nyu­gván át neki, elismer­jü­k és ragaszkodásuk jeléül. S­árkány e kitün­tetést a testületi szellem t­aan­gsúlyozó beszédben köszönte m­eg, melynek szövegét baráti kézből véve egész terjedelmében közölhetünk : „Mélyen meghatva keresnem kell a szavakat örömöm és hála érzelmeimnek tolmácsolására. A kitüntetés, mel­ben tisztelt pályatársaim Önök enge­met egy rövid elválás búcsú perczében részesítettek, oly ki­mondhatlanul mély benyomást tesz reám, hogy e napot méltán sorozhatom életem legszebb napjai közé. Önök nemes pályatársak felkerestek engemet szerény munkakörömben a szónokok az én tiszteletreméltó elnök társam ékes szavai által elismerést és bizalmat szavaznak nekem birói és elnöki működésemért s ezen elismerés kifejezéséül s nagy­becsű bizalmuk, becsülésük és szeretetük zálogául megtisztel­nek Önök engemet egy értékes albummal, mely Önöknek becses arczképgyüjteményét foglalja magában. Ez, uraim, több a baráti bucsu gyengéd figyelménél s erköl­csi értékében oly nagymérvű megtiszteltetés az reám nézve, hogy azt a közszolgálat terén érvényesített törekvéseim leg­nemesebb, leggazdagabb s talán még érdemem feletti jutalmá­nak kell tekintenem. Érdemeim feletti jutalomnak kell azt tekintenem, mert ha a közvélemény, ha a birói és ügyvédi kar azon sisiphusi küzdelemben és ezen küzdelem eredményeiben, azon nemes buzgalomban, azon magasztos és igazán páratlan testületi szellemben, mely a pesti kir. törvényszék és a pesti kir. járásbíróságok biráit és birósági hivatalnokait átlengi, va­lóban felismeri a jól felfogott és jól végzett kötelesség érde­meit, ugy ez érdem tisztáit pályatársaim az Önöké, az enyém egyedül azon dicsőség, Önök élén küzdhetni s Önök élén ma­gasan lobogtatni a becsület, a jog, a birói függetlenség és pártat­lanság szent és sérthetetlen zászlaját. A küzdelem oroszlán része — és a diadal érdeme Önöké uraim, s azért kell, hogy Önöké legyen a jutalom is, mely a köz­vélemény, a sajtó egyhangú elismerésében nyilatkozik, s mely­nél szebb jutalomban a köztisztviselő polgári érdemei nem részesülhetnek. A­mi engemet illet, én boldognak érezem maga­mat és gazdagon jutalmazva az által, hogy valósultak azon reményeim, melyeket nehéz feladatom tekintetében azon percz­től fogva tápláltam, midőn az isteni gondviselés engemet Önök élére állitott. Midőn 1871-ik év végén ő Felsége által a pesti kir. tör­vényszék elnökéül kineveztettem s az igazságügyminisztérium részéről mint kormánybiztos a törvényszék és a területén fel­állitott 5 járásbiróság szervezésének előmunkálatait Isten se­gedelmével s az én igen tisztelt barátom és elnöktársam fárad­hatatlan segédkezésével befejeztem , s 1872-ik évi jan. 1-én a törvényszék működését megnyitottam, emlékezzenek Uraim vissza! mennyi várakozás, mennyi aggodalom és kétkedés nézett elénk. Az eddigi választási rendszer helyett a kinevezési rend­szer lépett velünk életbe, egy óriási mérvekben fejlődő főváros naponta fokozódó ügyforgalmát nagy mértékben növelte a tör­vényhozás által e törvényszékre ruházott illetékesség, új rend­szer, új munkakör, a birói hatalom gyakorlatáról és a birói felelősségről szóló törvény szigorú és merev intézkedéseivel, é­s ezekkel szemben anyagi és alaki törvényeink hiányai, — tör­vényszéki és járásbirósági helyiségeink, — börtöneink és fog­házaink hiányai, oly nehézségeket képeztek, melyek a nagy közönség előtt majdnem kétessé tették működésünk sikerét. — Mondanom sem kell, hogy ezen aggályok közepette, az elnöki állás természetszerű nehézségei, — a személyes kérdések meg­oldásánál felmerülő kényes tekintetek, — az én helyzetem nehézségeit tetemesen fokozták. És én mégis egy perczig sem csüggedtem, az én hitem és reményem rendületlen volt és biztos. — Rendületlen volt és biztos, mert Önök erényeire volt építve. Önök erényeitől, szakképzettségétől és tetterejétől vártam, — a nekünk jutott nagy feladat megoldását. Önök erényeitől, nemes jellemüktől, művelt lelküktől vár­tam a testületi szellem kifejtését. Önök erényeitől, jó szívüktől méltányosságuktól remény­lettem Önök biz­almának és erkölcsi támogatásának kiérdemel­hetését. És ime, hitem nem csak­, reményeim teljesedésbe men­t­k ! A közvélemény, még­pedig ki merem m­odani pártkülönb­ség nélkül elismerést szavazott becsületes, független, pártatlan bírói működésünk iránt, szóval és a sajtó útján. Sőt legközelebb ez elismerés hivatalos kifejezést talált a törvényhozási termeiben magának az igazságügyminiszternek ajkairól. És mindenek felett él az elismerés a nagy­közönség, a polgárok keblében és nyilatkozik az irántunk mindinkább nö­vekedő bizalomban és a birói tek­etély emelkedésében. — S ha volna, a ki ez áll­­ás jogosultságában kételkednék, azt bátran utalom ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásainkra és utalom

Next