Jogtudományi Közlöny, 1873
1873-09-17 / 38. szám
Nyolczadik évfolyam. 38. Buda-Pest, 1873. szept. 17. 106TDDÓHÁNYI KÖZLÖNY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. " Megjelenik minden kedden. VI ."magy. jogászgyülés" tartama alatt naponként . Előfizetési díj: ijj Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. p. ért. Szerkesztői Iroda: Üllői-utl-só szám, II. emelet. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. -e-nvev-a-A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. -^Vet TARTALOM: A köteles részről. Dr. Katona Mór, n.-szebeni jogtanár úrtól. — A magy. kereskedelmi törvénykönyv tervezete. Dr. Matlekovich Sándor, keresk. m. titkár úrtól. — Közlemények a bölcsészeti jogtudomány történelme köréből. Dr. Werner Rudolf, kassai kir. jogakadémiai tanár úrtól. — Különfélék MELLÉKLET: Curiai határozatok A köteles részről. I. A köteles rész jogi természete és alapja. Az egész örökjogot tehát, mint a vázlatos történeti áttekintésből láttuk, két alapeszme hatja át, két kardinális elv küzd egymással! Az egyik alapelv azt követeli, hogy a vagyon, mint egyedül az egyén tevékenységének, iparának eredménye, egész teljében az ő akaraturalmának álljon alatta, rendelkezhessék e arról halála esetére szabadon, legjobb belátása szerint, tekintet nélkül arra, élt-e családi kötelékben vagy sem? A másiknak, a törvényes öröködésnek pedig alapja, éltető eleme azon vétséges összeköttetés, mely a családban és az ebből kiinduló rokoni viszonyban nyilvánul. A családok természetes rendje tehát az, mit a törvényes öröködés követ; támogatja ezt ama erkölcsi természetünkből merített lélektani törvény is, hogy az egyén a vele vérségi kapcsolatban levőkhez a talán kiválóbb vonzalmat, ragaszkodást tanusít, mint többi embertársaihoz; hogy azok közt megint vannak olyanok, kiket különös szeretettel karol át, kik vele a legszorosabb családi kapcsolatban állanak, kikhez öt a véregységnek legközvetlenebb és legbensőbb köteléke fűzi. A vérség szülte kapocsból folyó ezen fokozata a szeretetnek, ezen hévmérője ugyszólva skálája a vonzalomnak az, mi a családi öröködésnek alapul szolgál. Miből aztán azon feltevés származik, hogy az örökhagyó vagyonát ezen természetes rokoni indulatához viszonyítva, a bensőség ezen rendjében kivánja szerettei közt feloszlatni, azon következtetés, hogy vagyona holta után is ugyanazon körnek legyen szolgálatára, melyben örökhagyó élt, vagy melyet maga teremtett. Mindezek meggondolása, mindezeknek az élet által bizonyított tapasztalatai oda vezetnek, hogy a családban az öröködésnek legtermészetesebb alapját tekintsük, a rokoni kapocs bensőségének fokozatában pedig annak legjózanabb rendjét ismerjük fel.a) Ezen kettős irányból kitűnik, hogy mindegyikben az egyén akaratának uralmát supponáljuk, ott tettleges nyilatkozata által, itt meg csak hallgatag belenyugvása folytán; amaz positiv, emez negatív oldala az akaratnak ; ugy hogy ez utóbbi, a végrendeleti öröködéssel szembe állítva, csak in subsidio nyer érvényt, t. i. ha az örökhagyó akaratát nem nyilvánítá, vagy pedig nem a kellő formában. De másrészt a törvényes öröködés még úgy is jelentkezik, mint egy önálló természetes rendje az öröködésnek, melyet az állam állít fel, mint olyant, mely nemcsak a családok érdekének kedvez, hanem egyszersmind az ember természetes vonzalmában is gyökeredzik, mely nemcsak a család folytonosságát eszközli, hanem az állami rendet is elősegíti, neki szilárd erkölcsi bázist nyújtván. Ily jelenségek közt lép fel a köteles rész! Kérdezve, mi a czélja, hivatása, azt kell felelnünk, hogy az nem egyéb, mint a családi öröködésnek bizonyos mérvig, bizonyos határig kényszerrel való életbeléptetése, azért, hogy ezáltal azok, kik iránti örökhagyónak legerősebb természeti kötelességei vannak, minden esetben elégséget nyerjenek. Ezen kényszerű életbeléptetése a törvényes öröködésnek azonban kettős irányban szenved megszorítást: először, nem terjed az ki az egész öröködési rendre, hanem csak azokra, kik az örökhagyóhoz a véregységnek legbensőbb és legszorosabb kapcsai által fűzvék, kik tehát hozzá a családi öröködés rendjében legközelebb esnek. A második megszorítás pedig az, hogy még ezek a legközelebb állók sem kapják az egész hagyatékot, tehát nem jár nekik az, mit a törvényes öröködés különben nyújtana, hanem annak csak bizonyos hányada, bizonyos töredéke pl. fele, két- vagy egyharmada. Az első megszorításból tehát szigorúan következik, hogy nem gondolható köteles igény annak részéről, ki a végrendelet nélküli öröködés rendjében, mint törvényes°örökös nem jelentkezik, csak azt illetheti meg egyátalán köteles rész, ki végrendelet nem létében az örökhagyó javaiban mint törvényes örökös örökölne. De nem áll ez megfordítva is, t. i. hogy azok mindnyájan, kik törvényes öröködés rendjében örökösök, egyszersmind köteles részre is igénynyel bírnának, mert a köteles rész nem terjed a törvényes örökösök egész rendjére ki. Köteles rész tehát csak a törvényes örökösnek jár, de nem mindnyájuknak, hanem csak azoknak, kik legközelebb vannak a családi rendben az örökhagyóhoz. 8) a) Ohne Intestaterbrocht gibt es keincu Pfiichttheil, aber aus dem Recht zur Intestaterbfolge an sich folgt noch nicht dn* Recht auf den Pfiichttheil. Unger Erbrecht 337. 1. 2. jegyzet-Windscheid Erbrecht 13. 1. 8. j-gvzet. ') Az örökösödési szerződést nem tekinthetjük egv külön örökösödési formának, mert az csak egyik ága a végrendeletnek. L. Unger System. II. k. 42. 1. 3. j. J) Für das ganze Menschengcfchlecht liegt in dieser Familien-Succession die Ordnung und Continuirlichkeit mit der es bei der Aufeinanderfolge der Generationen das Vermn.en inne hat. Stohl Philosophic des Rechts II. köt. I. rész 4í'9. I.