Jogtudományi Közlöny, 1875
1875-10-20 / 42. szám
Tizedik évfolyam. 42. sz. Budapest, 1875. okt. 20. IN JOOTUMAHTIKOZLONTA, JS kolozsvári és Temesvári ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. megjelenik minden szerdán. SZERKESZTŐI IRODA: üllői-ut 1-s. sz. III. emelet. KIADÓEGYETEM-UTCZA 4-dik szám alatt. ELŐFIZETÉSI DIJ: félévre ... 6 frt negyedévre 3 „ A MEGRENDELÉSEK a kiadó hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz. TARTALOM: Az itélet előtti pertörlés (abolitio). Dr. Kuncz Ignácz, jogtanár úrtól — A bűnvádi eljárás alapelvei és főbb alakjairól. Körösi Sándor, jogtanár úrtól. — Fegyintézetek. — Törvénykezési szemle. — Még néhány szó a tkönyvi hatóság gyakorlásának kérdéséhez. Zlinszky Imre, kir. táblai biró úrtól. — Az országos közegészségi tanács felülvéleményeiből. — Az osztrák ügyvédek gyűlése Bécsben. — Lapszemle. — Különfélék. Az itélet előtti pertörlés (abolitio). A Jogtud. Közi." i. e. 38. sz.-ban Dr. Schnierer Aladár egyetemi tanár úr a kegyelemjogról értekezvén, amig az itélet utáni kegyelmezés jogát Kant és mások ellenében védi, addig az itélet előtti pertörlést (abolitiot) erélyesen megtámadja, azt az alkotmányos szabadsággal ellenkezőnek tekinti, sőt kabinet jogszolgáltatást emleget. Az igen tiszt, egyetemi tanár úrnak az idézett czikkben kifejtett gazdag jogtörténelmi és irodalmi ismeretei előtt örömmel meghajolunk, de a kegyelemjognak ugyanott előadott fölfogását és értelmezését teljesnek nem tartjuk, mivel meggyőződésünk szerint a kegyelmi jog nemcsak erkölcsi, nemcsak jogi, hanem egyszersmind politikai jelentőséggel is bír. Hiszen bizonyos fokig politikai jelentősége mindennek van, mire az emberi cselekvőség alakítólag befoly. A politikai igazgatás hatásköre annyira terjed, mennyire az emberi érdekek és tudomány, csakhogy természetszerűleg az egyéni szabadság korlátolja annak javainkrai vonatkozását. Személyes tehetségeink, valamint jogaink, az egyéni szabadság föntartása mellett ép úgy a politikai igazgatás tárgyai, mint a föld, víz, levegő, mivel azok mint ezek, az egyéni rendeltetésen kívül az állami organismushoz is tartoznak. Az igazságügy is tehát nemcsak az egyénnek jogát tárgyazza, hanem egyszersmind az állami organismus egészséges fejlődését, vagyis politikai igazgatási szempont alá is esik, s ugyanazért minden jogrendszernek tartalma nemcsak észjogi igazságok, hanem egyszersmind a tényleges politikai érdekek és szükségletekből is merül föl. Az ítélet utáni kegyelmezés a kegyelemjog azon erkölcsi czéljának, hogy az állam, mint egyszermind erkölcsi közület, a külső életviszonyokban az erkölcsi eszményeket is érvényesítse, tökéletesen megfelel. Nem kevésbé teljesen elegendő az ítélet utáni kegyelem jogi szempontból, miszerint t. i. azon ellentét, mely a legtökéletesebb törvényhozás mellett is előfordul, olykor egyes ésszerű esetek tekintetében a törvény betűje és a magasabb jogigazság közt, kiegyenlítessék. Igen sokszor politikai szempontból is elégséges az ítélet utáni kegyelem, de nem mindig felel meg a kegyelemjog politikai rendeltetésének. A jogász tisztán büntetőjogi szempontból mindig megelégedhetik az ítélet utáni kegyelemmel, a politikus az állami organismus czélszerűségi érdekei szempontjából néha többet követel. Minden államban fordulhatnak elő olykor esetek, melyekben a törvénysértésre gyorsan a feledés fátyolát vetni és oly nagy fontosságú közérdek, mint különben minden más esetekben szükséges, hogy a törvénysértés napfényre jöjjön, megfenyítessék, és így a büntetés gyors és biztos bekövetkeztéről mindenki meggyőződjék. A fönt jelzett eset lehet például, ha nagyszámú állampolgárok nem aljas indok- és gonoszságból, hanem valamely valódi, vagy képzelt baj miatti elkeseredésből követték el a törvénysértést. Ilyenkor a jogbátorlét követelményeinek határain belül az állami organismusnak politikai szükségletei nemcsak arra nézve határozók, vájjon a már kiszabott büntetés menynyibe foganatositassék, vagy kegyelem útján elengedtessék, hanem határzók arra nézve is, vájjon a perbefogás megtörténjék-e, s illetőleg a megkezdett perek folytattassanak-e, vagy mindezeknek pertörlés által kegyelem útján vége vettessék? Ily esetekben lehetséges, hogy az ítélet után adott kegyelem a kegyelmi jog gyakorlásának politikai előnyeit nem volna képes előidézni. Nagy számú állampolgároknak vád alá helyezése, a vád- és védbeszédek tartása, egyfelől maga a hivatali buzgalom, másfelől a törvény sorompói elé idézett szenvedélyek a sebeket újra fölszaggatnák, a közvéleményt izgatottságban, s az egész állami organismust lázas állapotban tartanák. Ily állapot pedig nemcsak az egyéni, hanem az állami szervezetben is az életerő hanyatlását vonja maga után. Ezt elhárítani a körülményekhez képest a kegyelmi jog czélszerű és tapintatos gyakorlásának feladata. Az igen tiszt, egyetemi tanár úr azon ellenvetésére, hogy az ítélet előtti pertörlés az alkotmányos szabadság elveivel ellenkezik, feleljük, miszerint Magyarország ezeréves alkotmánynyal bír, s így épen alkotmányos szempontból a királyt illető pertörlési jog a történeti fejlődés szentesítésében részesült; a törvényjavaslat ezen pontja mellett tehát fölhozható mindazon érv, melyet általában minden állam, de különösen hazánk szempontjából és főleg napjainkban a történeti alap mellett fölhozni lehet. De bölcsészetileg sem áll, hogy az ítélet előtti pertörlés az alkotmányossággal ellenkezik. Mert az absolut és alkotmányos állam közti különbség nem a felségjogok terjedelme, hanem azok gyakorlási alakja és műszerveire vonatkozik. Nagyon szomorú volna, ha az alkotmányosságot az államhatalom teljességének föláldozásával kellene megfizetni. Sőt ellenkezőleg, épen az alkotmánygaranciák mellett a nagyobb államhatalom iránt is bizalommal viseltetik a közvélemény, mert meg van győződve, hogy az a közérdek szerint gyakoroltatik. A kegyelemjog is az alkotmányos államban eszmére és lényegére nézve ugyanaz, mi absolut rendszerben; csakhogy amott a felelős miniszter, vagy más az alkotmány által meghatározott műszerv által gyakoroltatik. Ha valamely nemzetet a miniszteri felelősség sem képes megóvni a ka- * ,,A büntetőtörvényjavaslat IX. fejezete."