Jogtudományi Közlöny, 1875
1875-05-26 / 21. szám
Tizedik évfolyam. 21. sz. Budapest, 1875. május 26. de Kolozs cári és Temesvári Megjelenik minden szerdán. SZERKESZTŐI IRODA: üllői-ut 1-s. sz. II. emelet. KIADÓHIVATAL: EGYETEM-UTCZA 4-dik szám alatt, félévre ... 6 frt negyedévre 3 „ A MEGRENDELÉSEK a kiadó-hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz. TARTALOM : A gyámhatóság szervezéséről. Dalmady Győző, pestmegyei árvaszéki elnök úrtól. — Törvénykezési szemle. A tanúkihallgatás elrendelésének vagy megtagadásának kérdéséhez. Dr. Imling Konrád, kötszéki biró úrtól. — Észrevételek egy elvi jelentőségű semmitőszéki határozathoz. Nagy Lajos, kötszéki elnök úrtól. — A perrendtartás 404. §-ához. Jász Ágost, ügyvéd úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok — Törvényjavaslat, II I ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A gyámhatóság szervezéséről (Vázlat, az 1875. jan. 18-iki belügyminiszteri értekezlet megbízásából.) 2. A decentralisatio módjai. 6) A községi gyámhatóság. A község gyámhatósága azon elven alapul, hogy az árvaügy, mint közügy, elsősorban a község ügye. A községnek érdekében áll, hogy lakosai védelem és támasz nélkül ne álljanak, jó erkölcsű polgárokká váljanak, vagyonukból ki ne forgattassanak. A községi szegények ellátása a község terhe. A szegényügy és az árvaügy közelállanak egymáshoz, a legtöbb esetben együtt járnak. A község leginkább képes a kiskorúak érdekeit biztosítani. Erre ő rendelkezik legtöbb eszközzel. Ismeri az árvát a kiről gondoskodnia kell, ismeri a gyámot a kit kirendel, ismeri a helyi viszonyokat, melyektől intézkedéseinek hatása függ. Az elöjáróság a község körében él, annak minden tagjával eleven érintkezésben áll, közvetlen közelből szemlélheti az árva gondviselését, ellátását, nevelését, szükségleteit. Ismeri a vagyont, melyet megtartani, növelni vagy felhasználni szükséges. Ismeri a vagyonra, annak értékére és kezelésére befolyással bíró gazdasági és forgalmi tényezőket. Leghamarabb értesül a gyám mulasztásairól vagy részakarata eljárásáról. Hatósági beavatkozása azonnal nyilvánulhat, és már a tudat, hogy akaratának azonnal érvényt szerezhet, sok rendetlenségnek veheti elejét. Határoz a községi illetőség felett, melytől az árva törvényhatósági és országos illetősége és ehhez kötött jogai függnek. Ő indítja meg erre nézve szükség esetében a tárgyalásokat. Mögötte áll a községi képviselőtestület és az egész község, mely ellenőrzi eljárását, fegyelmi hatóságot gyakorol, érette felelős, és elég vagyonos, hogy a kárt helyrepótolhassa. A község a gyámhatóságot a saját elöljárósága, népesebb hegeken egy állandó bizottság vagy árvaszék által gyakorolja. Czélszerűsége mellett nemcsak az elmélet szól, hanem a gyakorlati élet is. Mittermaier alapos tanulmányban vitatta az árvaügy községi természetét és a községi gyámhatóságok felállításának szükségét. Schweiz kantonjaiban a községi tanácsok gyakorolják a gyámhatóságot kiegészítve a kerületi tanácsok gyámhatóságával. Minden adat az intézmény életrevalóságáról tanúskodik. Községi törvényünk az önkormányzat alapján újra szervezte közöségeinket, de az árvaügy, mint a községi önkormányzat tárgya sem akkor, sem később nem jött szóba. Lehetséges-e nálunk a gyámhatóság decentralisatióját a községekre alapítani? Sok körülmény szól mellette. Kiváltságos városaink az új szervezés előtt is gyakorolták a gyámhatóságot. Rendezett tanácsú városaink épen a szervezés által jutottak teljes önállóságra. A községi gyámhatóság eszméje tehát nem idegen jogfejlődésünkben. A fejlődés természetes jelensége volna, ha a gyámhatóságot a nagy és kis községek is gyakorolnák. Erre ők képeseknek is látszanak. Törvényhozásunk a községi életet új alapra fektette, önállóvá tette és oly jogosítványokkal látta el, melyek bizonyos értelmiséget, belátást és megbízhatóságot feltételeznek. Hatóságuk kiterjed a községben és területén levő minden személyre és vagyonra, saját képviselő testülettel bírnak, tisztviselőiket választják, rendelkeznek a község vagyona felett, meghatározzák annak kezelési módját, elhelyezik a község pénzeit, községi adót vetnek ki és hajtanak be, kezelik a községi útügyet, a tűz és közrendőrséget, az iskolaügyet, a szegényügyet, háztartásukat vezetik, számadásokat vizsgálnak, kisebb peres ügyekben bíráskodnak. Tollvivőjük a községi jegyző, ki az állami tervhatósági és községi igazgatás és önkormányzat tárgyaiból vizsgát tenni, és ezekben való jártasságát községjegyzői oklevéllel igazolni tartozik. Mellettök szól különösen az, hogy az árvaügy elsősorban eddig is a község kezelése alatt volt. Az árvaügy nem annyira a család, mint a község ügye volt mindig. Régibb törvényeink is erről tanúskodnak (1836 . 9.t. cz. 6. §.) számos kisebb helyi érdekű ügy a községi elöljáróság által intéztetik el, vagy annak kezén keresztül jut a gyámhatósághoz. Felveszi a halálesetet, eszközli a hagyaték előleges biztosítását, közbenjár a gyám és gondnok ajánlásánál, leltároz, becsléseket végez, árveréseket tart, követeléseket behajt, adóságokat kifizet, a vagyonkezelés felett intézkedik, osztályokat létesít, telekkönyvi átíratásokat kérelmez, rokonokat kihallgat, véleményez és felvilágosít, vagyontalan árvákat elhelyez és gyógyíttat, viseli a tartási és nevelési költségeket, gyámokat és gondnokokat ellenőriz, visszaéléseiket, mulasztásaikat feljelenti, árvakönyvet vezet, általában mindazon teendőket végezi, melyek az árvák és gondnokoltak személyes ismeretét, a helyi viszonyok számbevételét és az eljárás közvetlenségét feltételezik. A nagy községekben az árvaügy ellátása és ellenőrzésére a községi törvény életbeléptetése óta külön közegek léteznek, a községi közgyámok személyében. Ily közegek több megyében a kis községekben is vannak. Sőt vannak megyék, hol a községek az árvák készpénzbeli vagyonát és jövedelmeit, egy külön árvapénztárban régi idők óta maguk kezelik és kamatoztatják, a saját felelősségükre. Mind az elvi, mind a gyakorlati szempontok a községekhez vezetnek. Készen álló szervezeti testületek, melyek önkényt kínálkoznak az új feladatra. Mindenesetre jobban betöltenék azt, mint a családi tanácsok