Jogtudományi Közlöny, 1875
1875-10-27 / 43. szám
Tizedik évfolyam, 43. sz. * Budapest, 1875. okt. 27. SZERKESZTŐI I II II ELŐFIZETÉSI DIJ: III. emelet. UUUIUU U IM Ali 1 É llUHUUll i A MEGRENDELÉSEK KIADÓ-dt I^IolozSVOLTI és Temesvéczi bermentve 1-dik szám alatt. megjelenik minden szerdán, a szerkesztőhöz. TARTALOM: Németország legujabbkori jogfejlődése. — Az olasz fegyházak a Guidecca szigeten Dr. Dárdai Sándor úrtól. — Törvénykezési szemle. Telekkönyvi jogeset. Zlinszky Imre, kir. táblai biró úrtól. — Az osztrák ügyvédek gyűlése Bécsben. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. IRODA: üllői-ut 1-só sz. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY félévre ... 6 frt negyedévre 3r a kiadó-hivatalhoz intézendők. HIVATAL: EGYETEM-UTCZA ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A kéziratok Németország legujabbkori jogfejlődése. A német jogászgyűlésen bevett szokás szerint időnként valamelyik jogászi tekintély bizatik meg az időközbeni jogfejlődés vázlatának előterjesztésével. Az idei jogászgyűlésen e tisztséget Wilmowski berlini jogtanácsos teljesíté és tekintve, hogy az igazságügyi törvényhozás Németországban és az utóbbi évek alatt oly rendkívüli nagy keretben indult meg, — tanulságosnak véljük ezen előterjesztés közlését. A jogfejlődés vázolása, — mondá maga az előadó, — ez alkalommal anyagának tartalmasságában leli különös nehézségeit. Míg eddig arról panaszkodtunk, hogy a töredékes törvényalkotásokat nehéz az általános jogfejtés keretébe foglalni, most az ellenkezőben rejlik a nehézség: a jogalkotás azon bőségében, mely részint már életbe lépett, részint keletkezőben van. Alig ismerünk oly rövid időközt, mint jelen századunk utolsó negyedének azon két éve, melyben a törvényhozói tevékenység oly behatóan hatásos lett volna. A vetés, melyet a jogászgyűlés egy egységes német jogállapotnak megteremtése végett oly gondosan ápolt, jopszerűen kelt ki. Törvényhozásunk főforrása a megifjult német birodalom. Miután harczok megszülték volna, és miután jogosultsága és önállósága kifelé megszilárdíttatott, alkotmánya pedig ide benn megerősíttetett, csak akkor kezdtek hozzá látni a németek évszázados óhaja megtestesítéséhez , az egységes német jogállapot megalapításához. A fegyveregység a küldföld irányában csak állami egyesülés által volt biztosítható, ez pedig a jogegység megvalósításához vezetettt. Ezen jogegységhez vezető lényeges lépés az 1873. év deczember 20-i alkotmánytörvény volt. Ez a birodalmi törvényhozás alá vetette „az összes polgári jogot, büntetőjogot és törvénykezési eljárást" — az eddigi megszorítások megszüntetésével. Az elhatározást azonnal követi annak érvényesítése a legszélesebb alapon. A német birodalom legelőkelőbb jogászai közül a különböző német tartományokból 11 tagból álló bizottság küldetett ki, hogy az összes polgári jog codificatiójának tervezetét kidolgozván, a birodalmi és szövetségi tanácsnak beterjeszszék. A bizottság mintegy egy év előtt Berlinben megalakulván, a legnagyobb tevékenységgel működik. E helyütt meg kell jegyeznünk, miszerint az összes német fajok örvendetes részvéte mellett a bajoroknak német érzelme is közrehatott arra nézve, hogy az összes polgári jog újjáalkotása terén az egyes jogkörök töredékes elemei előtérbe nem állíttattak. Korunknak törvényhozási hivatása iránti kérdés, az égető szükségesség által már régen és győzedelmesen döntetett el. Ami él, annak joga és kötelessége, szükséges életfeltételeit megteremteni s szabályozni. A munka nehézségét senki sem vonja kétségbe, hanem a német szorgalom és a bizottság tagjainak hírneve azon alapos reményt adják nekünk, hogy művek jó és igazi német lesz, és a német jogászok összeségének áldáskívonatai fogják kísérni. Sokkal előhaladottabb stádiumban vannak a birodalmi törvényhozás illetékességének többi szabályozandó tárgyai. Tudvalevő ugyanis, hogy a német birodalom első két évében lépett életbe a büntető törvénykönyv 1871. május 15. és a katonai büntetőtörvénykönyv 1872. június 20-án. A mult télen terjesztettek elő a birodalmi gyűlésnek a birósági szervezésről, büntető és polgári perrendtartásról és ezek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatok. A birodalmi gyűlés ezen terjedelmes javaslatok előleges tárgyalására bizottságot küldött ki; mivel azonban ezen bizottság tanácskozásait és határozathozatalait a birodalmi tanács ülései tartama alatt nem fejezhette be, az 1874. deczember 23-i birodalmi törvény által felhatalmaztatott arra, hogy működését a lefolyt birodalmi tanácsülésszaka után is folytathassa, hogy így a következő ülésszakok valamelyikén e javaslatok további parlamenti tárgyalása megkezdhető legyen. A bizottság, tudvalevőleg már mélyen behatott a munkálatba. Legközelebb még a csődtörvényjavaslat terjesztetett a birodalmi tanács elé. E javaslatok tartalma csak akkor és úgy fog e helyen behatóbb előterjesztés tárgya lenni, ha és amenynyiben törvényerőre jutnak. Annyit azonban már előlegesen is mondhatunk, hogy a jogászgyűlés sok évi és szorgos munkálatai, melyek a német közlekedési és jogélet szempontjából állíttattak fel, lényegileg, mint a törvénykezési eljárás alapvonalai lettek elfogadva. Egy olynemű legfőbb birodalmi bíróság, minővel eddig csak kereskedelmi ügyekben birunk, jövőre mindazon jogkérdésekben, melyek birodalmi törvények sértését illetik, biztosítani fogja a birodalmi jog egységét és ha majd az összes polgári törvények szabályozása törvény erejűvé emelkedett, a legteljesebb értelemben fog megfelelni egy német birodalmi legfőbb bíróságnak; habár azon, remélhetőleg már nem távoli ideig, a legfőbb biróság illetékességének kérdése a résszerü jogrendszerek tekintetében sokfélekép szellőztetik s mindekkoráig végleges megoldáshoz nem jutott. Az alsóbb fokú biróságoknál társas biróságok és ezek mellett korlátoltabb hatáskörrel egyes bírák, a felebbezéseket pedig országos főtörvényszékek helyeztetnek kilátásba. A törvénykezési eljárást illetőleg alapul fogadtatták a nyilvánosság, a bizonyítékok szabad mérlegelése a pertárgynak közvetlenül bíró elébe terjesztése, tehát az u. n. szóbeliség elvei, úgy a büntető, mint a polgári