Jogtudományi Közlöny, 1876
1876-10-20 / 42. szám
SZERKESZTŐI IRODA: üllői út 1. sz., III. emelet. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési díj: félévre - 6 frt • negyedévre .. 3 • A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák hivatalos közlönye. TARTALOM: Képviselői napi dijak- és lakbér-illetményekre intézett végrehajtás az összeférhetlenség szempontjából. Dr. Kuncz Ignácz jogtanár úrtól. — Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. Teleszky István úrtól. — Reformtörekvések a közjegyzőség terén Németországban. II. — Törvénykezési szemle. Alkalmazható-e a pptás 108 §-ának rendelkezése egy és ugyanazon perben kétszer? Dr. Neuberger Ignácz, kir. járásbiró úrtól. — Különfélék. Képviselői napi dijak- és lakbér-illetményekre intézett végrehajtás az összeférhetlenség szempontjából. II. Előbbi czikkünkben megkísérlettlik bizonyítani, hogy a képviselői napidíjaknak végrehajtás alóli mentessége, melynek törvénybeni megállapítása újabb időben többször szóba hozatott, a képviselői állás lényegével ellenkezik. Jelen czikkben a parlamentáris rendszer szempontjából világitjuk meg ezen kérdést. Találóan mondja egy 1867. évi kormányrendelet, mely a törvényhatóságoknak a felelős kormányhozi viszonyát, és az önkormányzattal járó felelősséget tárgyazza, hogy a szabadság végelemzésben nem más, mint az önkormányzat jogai. GNEIST szerint az angol parlamentáris alkotmány az önkormányzat alapján fejlődött ki. Kétségtelen tehát, hogy mindaz, mi az önkormányzatnak lényegéhez tartozik, a parlamentarismusnak is, mint a politikai szabadság legkifejlettebb alakjának, lényegében foglaltatik, és viszont mindaz, mi az önkormányzat vezérelveivel ellenkezik, a parlamentarismussal is ellentétben van. Márpedig nagyobb ellentétet alig lehet képzelni, mint az önkormányzatot és a bureaukratiát. Az első organismust képez, nem elméleti systema, hanem magának az életnek systemája, törvény által csak szabályozható, de létre nem hozható, mert keletkezésének egyedüli módja, hogy önmagától, belső erő által, közszellem és szerencsés szellemi, erkölcsi és gazdászati viszonyok folytán fejlődjék ki. Az utóbbi mechanismus, a logika elméleti műve, melyet az élet nem önmagából fejt ki, hanem a törvényhozó és kormányhatalom azt kívülről viszi az életbe. Az önkormányzat vezérelve, hogy az a társadalomból, mint növény a földből sarjadzik föl, a bureaukratia vezérelve a társadalomtóli elszigeteltségi Az önkormányzat azon élő orgánum, mely a társadalmi erőket mint élő tényezőket viszi az állam mezejére, és a társadalomban levő szellemi és gazdászati erőket a politikai organismus szerves alkatrészévé teszi. A bureaukratia csak holt anyagot képes a társadalomból az államba vinni, learatja előbb a társadalom fejleményeit, s csak azután értékesíti azokat politikailag. Az önkormányzat az állam és társadalom közt élő összeköttetést létesít, melynél fogva az állam és társadalom megkülönböztetése csak alaki, azaz: minden viszonyaink az állami és társadalmi organismushoz tartozván, politikai és társadalmi szempont alá esnek, és az államhatalom és egyéni szabadság, a polgárosodás e két nagy tényezőjének befolyása alatt egyaránt állanak. A bureaukratia a halál válaszfalát emeli az állam és társadalom közé, a kettőt anyagilag különbözteti meg, a társadalmi viszonyt politikailag szerepelni előbb meg nem engedi, mint az a társadalmi talajból gyökerestől kitépetett; ez a bureaukratiának életelve, mert míg az önkormányzat az életfejlődéssel azonosul, addig a bureaukratia merev mechanismusát az élet hullámzása minden nap összetörné; kénytelen tehát magát elzárni az élet hullámzástól. A most mondottakból nem következik, mintha a bureaukratia egészen száműzendő volna az államból. A levecrészségesebb társadalomnak is vannak árny-DOO * oldalai, és ennélfogva a legéleterősebb önkormányzatnak is korlátok szabandók, mert a korlátlan önkormányzat azon társadalmi árnyoldalakat is átvinné az államéletbe, és társadalmi bajokat juttatna politikai érvényre. A bureaukratiai mechanismus igen alkalmas arra, hogy az önkormányzat alakjában fejlődő életnek ily külső korlátokat szabjon. Vannak szomorú idők, midőn természettörvény parancsolja, hogy a bureaukratia előtérbe lépjen, és az önkormányzat háttérbe szoruljon. Az enyészeti processus természettörvénye ez, mely akkor uralkodik, midőn általános társadalmi corruptió az önkormányzat gyökereit emészti, és ennélfogva a föloszlást csak külső erő akadályozhatja. Azonban a legvirágzóbb társadalmi és állami élet mellett is van a bureaukratiának (mindig a jó értelembeni bureaukratiát véve) politikai feladata. Az élet belső fejlődési eredményeivel szemközt a logika rendező hatályának jogosultságát korunk liberális iránya általános elismertetésre emelte; márpedig a logika ezen rendező hatálya a bureaukratia által foganatosíttatik. De bármily szerepe van is a bureaukratiának az államban, annyi mégis bizonyos, hogy az nem képezi vezérelvét az alkotmányosságnak, mely az államot és társadalmat szervesen összeköti, még kevésbé képezheti vezérelvét a parlamentarizmusnak, az önkormányzat koronájának, mert ami az önkormányzatról általában igaz, az a parlamentarismusról, az önkormányzatnak ezen