Jogtudományi Közlöny, 1876
1876-09-22 / 38. szám
ha a vádlott az eljárás folyamában a vizsgálati fogság elrendelésére vagy annak meghosszabbítására maga szolgáltatott okot. » A negyedik kérdés tulajdonképen a csődeljárás körébe tartozik, illetőleg annak kiegészítéseként tekinthető s a következő szövegzésben terjesztetett elő. «Ha a közadós a fizetések megszüntetése és a csődnyitás ideje közt valamelyik hitelezőjét kedvezményben részesíti, lehet-e ezért a közadóst s az illető hitelezőt büntetni». A véleményezők és pedig THOMSEN hannoveri főtörvényszéki bíró és DALCKE marienwerdi főállamügyész a feltett kérdésre igennel feleltek, egyúttal kijelölvén azon cselekvényeket, melyek nézetük szerint kedvezményezést involválhatna. Az előadó dr. JAQUES bécsi ügyvéd az érintett vélemények alapján a következőkben terjeszté elő indítványát: « Mondja ki a jogászgyűlés meggyőződéseként, hogy a közadós, ki fizetési tehetetlenségét tudva, valamelyik hitelezőjét kielégíti vagyelőnyben részesíti ; továbbá a hitelező, ki a fizetések megszüntetéséről vagy a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással bír, s a közadóstól a kielégítést vagy a kedvezményezést elfogadja, büntetendő. A szakosztály ez indítványt minden nevezetesebb vita nélkül elfogadta, s azt a teljes üléssel tudomásvétel végett közöltetni határozta. IV-ik szakosztály. E szakosztály részére az állandó bizottság által a polgári perrendtartás köréből három kérdés tüzetett ki, melyek közül azonban érdemlegesen csak a következő kérdés tárgyaltatott: « Kell-e az alkotandó polgári perrendtartásban a kereset megváltoztatásának megengedhetőségét szabályozni ?» A greifswaldi főtörvényszék elnöke KÜHNE bizonyos feltételek közt a kereset megváltoztatása mellett nyilatkozott. Ugyanezen állapotot foglalta el STÖSZER mint előadó, kinek indítványát a szakosztály a teljes ülésen leendő közlés végett a következő szövegben fogadta el: «1) A kereset indítása után az igény tárgya csak akkor módosítható, ha a módosítás a kereset érdemét vagy annak járulékait tárgyazza, ha továbbá a később bekövetkezett változások folytán más tárgy vagy ennek értéke követeltetik. 2) A kereset megváltoztatása a felebbezési eljárásban is megengedendő. 3) Az alperes beleegyezése irreleváns. A második kérdés a duae conformes ellen megengedhető jogorvoslatot tárgyazta, miután azonban e kérdésre vélemények nem érkeztek, miután továbbá az előadó dr. DRECHSLER a lipcsei birodalmi kötszék elnöke távol volt, a kérdés a jövő jogászgyűlés napirendjére tétetett át. A harmadik kérdés a bírói letét intézményének miként helyettesítésére vonatkozott. Miután azonban a szakosztály nem volt azon helyzetben, hogy a letéteményezés helyett más surtogátumot javashatott volna, az állandó bizottság felkéretni határoztatott, hogy a kérdést alkalmas időben a jogászgyűlés napirendjére tűzze ki. Fentebbi tudósításainkból kitűnik, hogy a német jogászgyűlés ez évi tárgyalásai meglehetősen soványak voltak. Természetes, hogy az érdekeltség és részvét is ép oly mérvben hanyatlásnak indult. Meg kell azonban még emlékeznünk a második teljes s egyszersmind zárülés első és fő tárgyáról, melyet GNEIST-nak a büntető eljárás javaslatát tárgyazó jelentése képezte, melylyel tulajdonképen a távollévő SCHWARTZE volt megbízva. Előadó nézete szerint a törvényhozóra nézve a leghálátlanabb thémák egyike a büntető eljárás , mert a bíróság kettős természete itt egészen más alakban lép fel, mint a polgári eljárásban. A büntető eljárás szerinte Németországban sehol sem keletkezett egységes elveken, az mindenütt keveréke a hazai és az idegen intézményeknek. E körülmény lényeges befolyással volt a német javaslatra, melynek kétségtelen előnyei vannak, mely azonban nagyon is az államügyészség intézményére van építve. Előadó ezután áttér azon főkérdésekre, melyeket a birodalmi jogügyi bizottságnak a javaslat tárgyalásánál megoldani kellett. Ilyeneküt a következőket emeli ki: 1..,,A felebbezés vagy a felülvizsgálat rendszere fogadtassék-e el.» Habár a porosz államban a felebbezés a kötelező elővizsgálat nélkül minden jelentőségét elvesztette, a bizottság, melyben a kisebb államok a többséget képezik, az első olvasás alkalmával 16 szavazattal 13 ellenében a felebbezést fogadta el. A második olvasás előtt azonban a bírósági szervezet véglegesen megállapíttatván, miután a felebbezési rendszerre alapított büntető eljárás a bírósági szervezet keretébe beilleszthető nem volt, a bizottság a felebbezést elejtette. Így a javaslat második olvasása tulajdonkép első olvasássá lett, miután az első olvasás munkálata helyébe egészen itt lépett. 2. § Az elővizsgálat • legyen-e kötelező vagy csak facultatív ? A bizottság előadó nézete szerint a kötelező elővizsgálatot nem szándékozott ugyan elfogadni, de azt kerülő úton mégis meghonosította; miután ugyanis megengedi, hogy az elővizsgálatot úgy az államügyész mint a vádlott kérhette, az elővizsgálat tulajdonképen kötelezőnek tekinthető, mert azt a bíróság mindegyik fél kérelmére elrendelni tartozik. 3. Fentartassék-e a vádlevél felolvasása mint a tárgyalás szükséges kiegészítése ?» Az eredeti javaslat szerint a vádlevél csak főbb pontjaiban volna felolvasandó, a bizottság azonban ezt is elejtette, s egyedül magának a vádnak felolvasását tartotta fenn. Előadó a bizottság e határozatára különös súlyt fektet, mert az szerinte az érdemleges tárgyalásnál a felesleges speciális vizsgálatot megszünteti, s előtérbe állítja magát a bizonyítási eljárást. 4. A jogorvoslatok kérdését. 5. A végrehajtást és 6. A magánvádlást, melynek a javaslat által elfogadott rendszerét, behatóan bírálja. A bizottság eddigi működésének eredményét összefoglalva kiemeli előadó, hogy míg a bizottság egyrészről minden oldalról méltányolt javításokat tett, másrészről a közvélemény jogos óhajtásainak lehetőleg eleget tenni igyekezett. A minden tekintetben érdekes és nagy tetszéssel fogadott jelentést a szakosztályok határozatainak felolvasása, ezt pedig a a szokásos választások követték. (Pályamű.) Ir. FRIEDMANN BERNÁT ügyvéd urnak «A népbirák és Esküdtszékek intézményéről, tekintettel hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára» — irt s a magy. tud. akadémia által HORVÁTH BOLDIZSÁR ajánlatából kitűzött 100 arany díjjal koszorúzott pályamű megjelent PFEIFFER FERDINÁND bizományában.— A mű csinos kiállításban 28 nagyrétű nyomt. ívre terjed. Ara? — Ajánljuk e korszerű munkát tiszt. olvasóink figyelmébe s mielőtt behatóbb birálat alá vonhatnók, közöljük annak részletes tartalmát, mely okvetlenül minden szakember érdekét felkeltheti . Nevezetesebb munkák jegyzéke. Történelmi bevezetés. A héberek pereljárásáról. Mózes reformjai a törvénykezés terén. A héber népbiróságok szervezete. A görögök pereljárása. Solon. Rómaiak. Germánok. Az ujabbkori európai államok törvényhozásiműködéséről. — Anglia. Oroszország. Norvégia. Dánia. A franczia nemzetgyűlés vitái. Napóleon. A franczia mozgalmak hatása. Belgium. Németalföld. Bajorország. Würtemberg. Hannovera. Baden. Braunschweig. Oldenburg. Kurhessen. Nassau. Szász fejedelemségek. Szász királyság. Frankfurt. Bréma. Ausztria. Poroszország. Lübeck. Helvetia általában. Az egyes kantonok. Olaszország. Málta. Spanyolország. Az angol-amerikai esküdtszéki eljárás. — A nagy jury szerkezete. Hiányai. Törekvések megszüntetésére. Skótiában nincsen. Északamerikában fennáll. Az itélő esküdtszékek. Az 1825-iki törvény. Esküdtképesség A lajstromok összeállítása. Special Jury. Jury per medietatem linguae. Skótia vegyes esküdtszékei. A visszavetési jog Angliában, Skótiában és az északamerikai államokban. Egybiró. Collegium. Keresztkérdések. Beismerés hatálya. Feltétlen nyilvánosság. A tárgyalás folyama. Vád- és védbeszédek. A biró magyarázata. Kérdések nem intéztetnek az esküdtekhez. Eltérés a vádlevéltől. Tanácskozás. Egyhangúság. Statistikai adatok. Téves határozatok orvoslása. A franczia esküdtszéki eljárás. — Kiindulási pontja. Esküdtképesség. Gyakori változások e tekintetben. A code rendelkezései. A Praefectek befolyása az esküdtszékek alakítására. Illetőség. Cour special. A vádlevél. A közvádló szóbeli előterjesztése a tárgyalás elején (exposé). A védő ily joggal nem bir. Az elnök discretionális hatalma. A felek csak az elnök útján intézhetnek kérdéseket. Vád- és védbeszédek. Elnöki resumé. Tény- és jogkérdés. Kérdések az esküdtekhez. Tanácskozás. Utasítás az esküdteknek. Titkos szavazás. A szavazás számaránya. E tekintetbeni változások. A biróság vétója. Jogorvoslatok. Párhuzam az angol és a franczia eljárások között. A többi államok esküdtszéki eljárása az összehasonlító jogtudomány szempontjából. — Jobbára a franczia mintát utánozták. Esküdtképes-