Jogtudományi Közlöny, 1877

1877-10-19 / 42. szám

MÁNYI KÖZLÖNY KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. Megjelen minden pénteken. SZERKESZTŐI IRODA: üllői­ út 1. sz., III. emelet. KIADÓ-HI­VATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz. TARTALOM: A titkos rendészet jelentősége és szervezetéről. Dr. Fe­kete Gyula, jogtanár urtól. — A közigazgatási biráskodás alakzatai Európában. Gruber Lajos urtól. — Jogirodalom. Dr. Plósz Sándor egyetemi ny. r. tanár urtól. — Törvénykezési szemle : Néhány szó a telekkönyvek vezetésének reformjához. Hesz János telekkönyvvezető. MELLÉKLET : Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. A titkos rendészet jelentősége és szervezetéről. A titkos rendészet, ezen félemletes és gyűlölt intézmény természete és értékéről igen eltérők, gyakran homályosak a policisták nézetei. Némelyek különös gya­korlati becset tulajdonítanak neki, mások a politikai ágát czélszerűtlennek és szükségtelennek ítélik. Vannak, kik valódi lényét nem fogták fel helyesen. A rendé­szettani írók egyébként nagyobbára vagy csak megérin­tőleg tárgyalták e nehéz kérdést vagy egyáltalán véve nem foglalkoztak vele. BERG, ki fősúlyt korának tételes intézményeire fektetett, JUSTI, a szerény JÁKOB, a hal­hatatlan STEIN nem tárgyalják műveikben. Nálunk a szakirodalom lapjai e részben egészen üresek. A felületes s a rendészet természetével soha tisztába nem jött W. I. BEN­A titkos rendészetnek csak politikai ágát ismeri s ezt sem képes érdeme szerint méltatni, hanem mint oly intézményt, mely a társadalom fontos érdekeit veszélyezteti, egyszerűen elitéli. ZIMMERMANN, ezen híve a franczia iskolának, nem ítéli meg helyesen a politikai rendészet természetét, mert szerinte az, a­mit állami biztonsági rendészetnek kell tekinteni, szinte politikai rendészet, mi — mint alább kitűnik — hibás, rendszer s eszme­zavaró felfogás. Ő­­gy nyilatkozik: «politische und geheime Polizei ist nicht gleichbedeutend, da jene ihre Arbeit zum grösten Theil mit regelmässigen Werkzeugen der Polizei verrichtet und verrichten kann». Die deutsche Polizei III. k. 1294. 1. GROTEFEND is a ren­dészet azon részét, mely az állam biztonságának védel­mével foglalkozik, hibásan politikai rendészetnek tekinti. Das deutsche Statsrecht der Gegenwart I. k. 201­­1. GRÁVELL a különben gyenge s rövid munkájában szé­pen méltatja a polgári rendészet jelentőségét, de a politikai rendészetről majdnem teljesen megfeledkezik. Legtöbb érdeme van ez ügy megoldásánál a livre nőire nagy kezelőjének PEUCHET-nek, sokat és jót mond még MOHL RÓBERT és a lángeszű VIVIEN. MOHL ugyan ismer egy politikai és polgári rendészetet, főhibája csak az, hogy a titkos rendészet ezen két ágát egymástól tisztán el nem választja s léttörvényeiket szabatosan ki nem fejti. Én e helyt a titkos rendészet mint a közönséges rendészet igazgatás egyik kivételes orgánumának életrendi törvényei közül a következőket, melyekkel egyúttal az intézmény természetének s életviszonyainak ösmertetése talán befejezett lesz, fogom fejtegetni. 1. A titkos rendészet két alapformája. Ezen intézmény azon tárgyak szerint, melyekkel foglalkozni van hivatva két egymástól hatáskörre és szervezetre nézve lényegesen eltérő formában jelentkezik. Azon része, melynek feladata tolvajok, rablók s más a polgárok életét és vagyonát veszélyeztető vagy tényleg megsértő gonosztevők titkos ellenőrzése, polgári titkos rendészetnek nevezhető s én itt egyszerűen polgári ren­dészetnek fogom jelezni. E rendészeti ág a bírósági ren­dészet édes testvére a szükséghez képest. Ellenben a titkos rendészet azon ága, mely politikai vagyis állam­biztonság ellen irányzott bűntettek, vétségek és nép­mozgalmak titkos ellenőrzésével foglalkozik a tulajdon­képi politikai rendészet. Ezen meghatározásnál fogva egészen más lesz a politikai rendészet joga, hatásköre s belső lényére nézve, mint az ZIMMERMANN vagy GROTE­FEND-nél jelentkezik. A különbség lényeges s az egész rendszerre nézve határozó. Mindazon attribútumok, me­lyekkel azon írók ruházzák fel a politikai rendészetet, mint jogtalan és helytelenek elesnek, mert soha sem fogja azt megilletni a preventív vagy repressiv jogkör, mint lényével ellenkező két momentum. Megengedem ugyan, hogy az államnak önfentartási kötelessége a politikai pártok törekvéseit s a nép politikai magatartá­sát általában őrszemmel kisérni s active fellépni ott, hol a pártélet ellenséges cselekményekben nyilatkozik (pl. csődülések vagy zendülések alakjában), de az állam e veszélyen nyugvó rendőri hatalmából még nem szár­mazhatik a régi franczia haute police, a­mennyiben az alkotmányos szabadsággal ily institutió mint jogtalan s rendszerint szükségtelen ellenkezik. Az állam rendjét fenyegető veszélyek ellen rendszerint az állam közönsé­ges s nyilvános rendőrhatóságai fognak síkra szállani addig, mig joguk s erejök terjed. Mint kivételes preventiv vagy repressiv hatalom szolgál a katonai erő. De a politikai rendészet mint aktív hatalom nem szerepelhet soha, mert ez­által hatósági jogokat gyakorolna, mitől mindig távol csakis a rendesnek passiv útmutatása legyen, tételi forrása pedig az állam lérszükség jogában kere­sendő. A titkos rendészet keletkezési idejét tekintve csa­lódik REN­R, a midőn a politikai rendészetről csak mint újabb időben keletkezett intézményről szól. Már a római császárok nagy hasznát vették a politikai rendészetnek. Ámde azon korban, melyben a rendészeti igazgatás maga még kezdetleges korszakát élte, ne keressük a titkos rendészet szakszerű s művészi kifejlődését. A ró­maiaktól vajmi keveset tanulunk rendészeti téren. A kö­zépkorban e rendészet mint speciális igazgatási organis­mus teljesen ismeretlen. Ez intézmény megalkotása egy későbbi kor elméjének lett fentartva. XIV. Lajos előtt a titkos rendészettel csak mint udvari institutióval talál­kozunk, melynek legfőbb feladata a blaziri királyok s nyomorú maitresseik mulattatása volt. PEUCHET szerint XIV. Lajos szervezte legelőször a politikai rendészetet, melyre fősúlyt fektetett — a polgári rendészetre nem is gondolva. Nagyszerű jelentőséget a politikai rendészet különösen a franczia forradalom óta nyert egész Euró­pában, mert idő óta a continensen gyakran előforduló s az államrend ellen irányzott harcz, hatalmas népmozgal­mak s nemzetközi viszonyok ellenőrzése lett feladata.

Next