Jogtudományi Közlöny, 1878
1878-10-18 / 42. szám
Tizenharmadik évfolyam. 51. SZ. Budapest, 1878. deczemb. 20. ÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: üllői út 1. sz., III. emelet. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre.. 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : Eszmék a jogorvoslatok rendszerének szabályozásához, tekintettel hazai viszonyainkra. — Viz-jog. — Törvénykezési szemle : A közszerzeményi jog. Zlinszky Imre, kir. táblai biró úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET : Curiai határozatok. Eszmék a jogorvoslatok rendszerének szabályozásához, tekintettel hazai viszonyainkra. A rendszer általános alapelvei. (Folytatás.) Ha tehát a revistot egyelőre mellőzve körültekintünk a fennálló törvényeken, csakis meg egy rendszer, vagyis az újítások megengedésével való teljes fölebbezés áll előttünk. Ámde én ezt a hazai viszonyok között még kevésbbé tartom czélszerűnek, mint a revistot, s a fölebbezés ily módon leendő a behozatala, a szóbeliség rendszerének még több ellenséget fogna szerezni, mint ha a felülvizsgálati rendszer fogadtatik el. 6 . Tekintsünk csak körül hazai törvénykezési állapotainkon s két, e helyütt kiváló figyelmet érdemlő momentumot fogunk tapasztalni: a véghetlen pörlekedési viszketeget és a jogorvoslatok igénybe vételét, ameddig ez csak lehetséges. És ha ezekhez hozzáteszszük, hogy nálunk alig van per, melyben a bizonyítékot ne tanuk, vagy legalább tanuk is ne képeznék, ha nem hunyunk továbbá szemet azon tapasztalat előtt sem, hogy a már eldöntött perek egy igen tekintélyes része nyittatik meg új bizonyítékok alapján, e tagadhatatlan jelenségek fölött elmélkedve, lehetetlen sötét színben nem látnunk azt a helyzetet, mely az újítások megengedésével való teljes fölebbezés mellett elénk tárul. Ha a külföldi viszonyokat a mieinkhez párhuzamba állítjuk, tapasztaljuk, hogy a német államokban a főtörvényszékek népességének száma, ott, hol a szóbeliség behozatott 219 ezer és 797 ezer lélek között váltakozik , tehát középszámítás szerint 500 lélekre esik egy főtörvényszék.23 Ha ehhez figyelembe veszszük, hogy mennyivel sűrűbb ott a népesség, mennyivel jobbak a közlekedési eszközök, mennyivel rendezettebbek a viszonyok és főleg mennyivel kevesebb a fölebbezések száma, egyszerre be kell látnunk, hogy az a rendszer, mely otthonos, nálunk alkalmazható aligha lesz. Hogy ez állításom valódiságát számokból is begyőzzem YVERNES-nének az európai igazságügyi statisztikáról a nemzetközi statisztikai kongressus megbízásából ao irt, tehát teljesen hiteles műve 24 után jegyzem fel, hogy (a német államokat véve fel például) míg Würtenbergben minden 3654, Szászországban minden 2448, Bajorországban minden 1908, Badenben minden 1246 lélekre esik egy fölebbezés, nálunk minden 183 lélekre esik egy.2523 így Bajorországban 797818, Szászországban 586300, Würtembergben 219345, Badenben 286994 lélekre esik egy főtörvényszék.4 YVERNES EMIL Statistique Internationale L'administration de la justice civile et commerciale en Europe. Legislation et Statistique. 25 Csak Görögországban nagyobb a fölebbezések száma, mint nálunk , mert ott minden 130 lélekre esik egy fölebbezés. Helyesen tehát húszszor annyi, mint Würtembergben és hétszer annyi, mint Badenben, melyben ez arány a legkedvezőtlenebb. Ha tehát Badent, hol a viszonyok legkedvezőtlenebbek, veszszük irányadóul, hol 286944 lélekre esik egy főtörvényszék, nálunk 7 annyi fölebbezés mellett ez arányban minden 40992 lélekre kellene egy főtörvényszéket; ha pedig Würtemberget veszszük például, hol minden 219245 lakosra esik egy főtörvényszék, nálunk 10962 lakosra kellene egy főtörvényszéknek esnie. Igaz, hogy Francziaországban csak minden 1353655 lélekre esik egy főtörvényszék, de Francziaország e részben példányul nem szolgálhat; mert egy részről, ott a fölebbezés igen meg van szorítva, más részről a tanuk általi bizonyitás rendkívül korlátolva van;26 s hol meg van engedve, nem közvetlenül, hanem kiküldött által eszközöltetik s igy épen az van elhárítva, mi miatt a főtörvényszék távolságának hátrányai, legkirívóbban jelentkeznek. Nálunk azonban, a tanúk általi bizonyítás nagyobb mérvbeni korlátolására gondolni sem lehet, ha csak az anyagi igazságszolgáltatást, az előforduló esetek legnagyobb részében, megsemmisítetni nem akarjuk. Nem kívánom ugyan kétségbe vonni, hogy a kisebb jelentőségű ügyek czélszerű rendezése s általában a szóbeliség behozatala, a felebbezések számát jelentékenyen apasztani fogja; s így, a föntebb felállított arány, mely csak a viszonyok óriási különbségének feltüntetésére állíttatott fel, zsinórmértékül nem szolgálhat, de a legkedvezőbb helyzetet tekintve is, a különbség mégis óriási marad. Tudjuk, hogy Ausztriában ma is írásbeliség van; s hogy a bagatell ügyeket kivéve, a fölebbezés nincs megszorítva; s mégis, csak minden 1022 lélekre esik egy fölebbezés; tehát nálunk, ennél is hatszor nagyobb a fölebbezések száma. Ez előtt már szemet hunyni nem lehet. Éspedig annál kevésbbé fogunk szemet hunyni, ha figyelembe veszszük azt is, hogy GLASER, osztrák igazságügyi minisztert, a teljes fölebbezés kizárására főleg a birói szervezet körül fölmerülő nehézségek indították, melyek folytán — mint ő Felségéhez tett legalázatosabb előterjesztésében mondja, — vagy a fölebbezés igen nagy megszorítása által, a felektől a jogorvoslat használata elvonatott, vagy az, annyira költségessé vált s a bírák, munkával annyira túlhalmoztattak volna, hogy e jogorvoslat, tényleg kivihetetlenné vált volna.27 Ha e hivatalos nyilatkozat szerint, ott így áll a helyzet, nálunk még sötétebb színben jelentkezik, mondja erre vonatkozólag PÁSZTORY (a budapesti IX. nemzetközi statistikai congressusról irt értekezletében, az 1876. évi «Jogtudom. Közlöny» 46. számában, «hogy ezen adatok alapján Európa a görögök után minket fog a legpörlekedőbb népnek tartani, habár YVERNES elég udvarias volt ezen adatokból, a pörlekedésre vonatkozó tanulságot le nem vonni. A számok azonban ebben az esetben magukról is nagyon világosan beszélnek.» 26 A franczia polgári törvénykönyv 1343. §-a szerint ugyanis : aki 150 frankot túlhaladó keresetet indít, annak a tanuk általi bizonyítás nem engedtetik meg, még ha eredeti követelését lejebb szállítja is. 27 Lásd az osztrák javaslat indokolását 5. lap.