Jogtudományi Közlöny, 1880
1880-01-16 / 3. szám
Tizenötödik évfolyam. 3. SZ. Budapest, 1880. január 16. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY Megjelen minden pénteken. SZERKESZTŐI IRODA: Wesselényi utcza 4. sz., I. em. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: egyedévre" 3 " A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőkhöz. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : A választott bíróság. Dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár úrtól. — A birói kinevezések és előléptetések Günther Antal úrtól. — Az osztrák biróságok gyakorlatából polgári ügyekben párhuzamban hazai bíróságaink gyakorlatával. Zlinszky Imre úrtól. — Heti szemle. — Nyílt levél a szerkesztőhöz. Dr. Weiss Ignácz brassai ügyvéd úrtól. — Az irói és művészi tulajdonjog tárgyában készült törvényjavaslat felett egybegyűlt enquete ülései. — Törvénykezési szemle . Böngészés a kisebb polgári peres ügyek mezején. Ternovszky Béla kir. törvényszéki biró úrtól. — A gazdák fenyitő hatalma. Kókay úrtól. MELLÉKLET : Curiai határozatok. A választott bíróság. III. A biróválasztási és bíróság elfogadási két szerveződés viszonya egymáshoz. A dolgok logikai sorrende szerint a bíróválasztási szerződés megelőzi a bíróság elfogadása iránti szerződést, hiszen a választott bíráskodás elvállalása feltételezi, hogy a felek közt már előbb létesült a megegyezés, miszerint ügyeket választott bíróra bízzák. Gyakorlatilag nem lehetne receptum teljesítését követelni ott, hol compromissum nem köttetett. Csak kivételesen fordulhat elő az az eset, hogy a bíróság elfogadási szerződés korábban köttetett, de minden esetre a bíróválasztási szerződés létrejövetelének reményében és feltétele alatt. Az említett két szerződés egymást kölcsönösen kiegészíti. A kettőnek összefüggésére figyelmeztet Paulus, midőn igy szól: de officio arbitri tractantibus sciendum est omnem tractatum ex ipso compromisso sumendum, nec enim aliudi 11 . licebit, quam quod ibi, ut efficere possit, cautum est. A feleknek előbb egymással aztán a bíróval kell tisztában lenniök. A compromissum előkészíti a receptumot és ezen két szerződés mint eszköz a pernek eldöntését czélozza. A compromissum előkészítő természetéből következik, hogy a kereset elévülését a compromissum kötése nem akasztja meg, hanem csak a keresetnek megindítása a receptum alapján álló bírónál. 2 IV. Hatálytalanná válás. A bíróválasztási szerződés hatályát veszti, ha a felek az eljárás ezen nemétől kölcsönösen elállanak, mégpedig úgy vélem, hogy az ügy érdemébe bocsátkozás előtt kell az elállás iránt a kölcsönös megegyezésnek létesülnie (395. b. pont). A compromissumot a receptumnak létre nem jövése vagy meghiúsulása is hatálytalanná teszi, amennyiben ily esetről a szerződés másképen nem gondoskodott. (395. §. d.) Ellenben ha a pactum de compromittendo alapján történt receptum hiúsulna meg, nem szűnik meg a pactum, hanem a bíróság kiegészíttetik, illetőleg újból alakíttatik. (395. §, utolsó kikezdés.) A bíróság elfogadási szerződés hatályát veszti ha az alapul szolgáló biróválasztási szerződés bármi okból meghiúsul (395. b. és d. pont), tehát akkor, ha a felek az eljárás ezen nemétől elállanak. (395. §. b. pont.) A választott bíró véleményem szerint nem köteles tisztet gyakorolni a felek ismétt megegyezése esetében. A választott biró a birói tisztnek elfogadása által kötelezte ugyan magát a felek irányában, de a felek a bíró irányában nem vállalkoztak arra, hogy a szerződéstől el ne állhassanak. Azonban másrészről a bírót nem szabad a felek szeszélyének kitenni. Elállásuk a bírót végleg mentesíti. A receptum meg nem tartása javaslatunk 395. §-a d. pontja szerint a szerződés (compromissum) erejének vesztését eredményezi, ha pedig pactum de compromittendo alapján alakíttatott a bíróság és valamelyik bíró vonakodik, ez azt idézi elő, hogy a vonakodó helyett más birót nevez az illetékes bíróság (396. §.) Excusatio nem kívántatik. Ez által elejét veszik annak, hogy a vonakodó biró helyébe a per húzásában gyönyörködő fél ismét oly birót jelöljön, akiről hónapok múlva a vonakodás derül ki, helyt adandó egy újabb vonakodónak. A huza-vona hátulsó ajtaját a javaslat becsukja. A bíróság elfogadási szerződés kötelezi a bíróságot, hogy 15 nap alatt elnököt és jegyzőt válaszszon, s egyetértés hiányában elnök és jegyző nevezés végett a bírák keressék meg a rendes bíróságot. Az elnök megválasztása, illetőleg a kinevezés tudatása után 15 nap alatt alakulni s az ügy folyamatba tétele iránt intézkedni kötelesek. (388. §.). Ha ezen idő alatt meg nem alakul a bíróság, elveszti létjogát (395. §. a.). Úgy vélem, hogy akkor is elveszti létjogát ha a szerződésileg kitűzött idő alatt meg nem hozza az ítéletet. Szükségtelenné válik a választott bíróság ha az ügy, amelyre kikötve volt akár jogerőre emelkedett ítélet, akár egyezség által elintéztetett. (395. §. c. pont.) Egyébiránt mindkét szerződés kell, hogy megfeleljen a köztörvények követelményeinek a szerződések tárgyában, ennélfogva a köztörvények illetőleg szokásjogunk szabályai ezen két szerződés megbirálásánál is irányadók, úgy a megkötés mint a teljesités vagy módosítás és megszüntetés tekintetében. Dr. Vécsey Tamás, (Folyt, következik.) egyetemi tanár. 1 Dig. IV. VIII. 32. §. 15. 2 Cod. II. 55. 5. §. 1. A birói kinevezések és előléptetések. III. Mi sem természetesebb, minthogy a forradalom után egymást követő kormányok minél hatályosabb befolyást kívántak maguknak biztositani a biróságokra s igy azt látjuk, hogy az átmenetet egyik kormány formából a másikra a birói testületnek úgynevezett operatiója s az uj hatalom híveinek tömeges kineveztetése és rohamos előléptetése kisérik. Az első császárság notórius híveit a birák között megfosztja hivataluktól a restauratió, ennek embereit a juliusi királyság. E példát követik a 48-iki forradalom, a második császárság és most legújabban a köztársaság. De viszont el kell ismernünk, hogy ez az epuratió mindannyiszor a nemzeti közvélemény élénk felháború-