Jogtudományi Közlöny, 1881

1881-09-16 / 38. szám

r8 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. 38. SZÁM, tett vagy követelés, szolgálattétel stb., ugy lehet az ajándékozás módja is közvetlen vagy közvetett átruházás illetve elidegenítés p. o. adósság-elengedés, ez ismét elévülés félbe nem szakítása, szándékos pervesztés stb. útján. Ezek nem érintik az ajándékozás lényegét, fogalmát, és téves, önkényes azon uralkodó tan (1. Unger i. h.), mely közülök egyet-mást az ajándékozás köréből kizár. A gazdasági jelleg félreismerése nemcsak ezen nézeteltéréseket, hanem az uralkodó fogalommeghatározás szűk voltát is vonta maga után, a mennyiben az az ajándékozó vagyonának csökkenését (az ajándékozást saját vagyonából) magában foglalja. (L. Windscheid, Unger, Kirchstetter, Hasenöhrl, stb. i. h. Holtzendorff encyclopaediája: Schenkung, Zlinszky: «Magyar magánjogi III. Az ajándékozás, stb.). Világos, hogy ez nem szükséges az ajándékozáshoz, melynek tárgya gazdagító szolgálattétel (negotiorum gestio) , munkának használati értéke is lehet, amely ugyan vagyon forrás, de nem vagyonalkatrész. Az ajándékozás e módjait, amelyeket pedig, amint láttuk, újabb törvénykönyvek is explicite elfogadnak, a járatos definitio teljesen kizárná a lehető ajándékozások minden vagyoni jog végre is gazdasági javak élvezetét tartalmazza. Az ajándékozás lélektani oldala, az önző indok hiánya, a jótékonyság szándéka, annak erkölcsi jellegét képezi. Ez oldalról nyer az ajándékozás óriási gyakorlati, művelődési fontosságot. Az önzéstelen családi és közélet ápolásában és emelésében mint kiváló jogi tényező szerepel. Itt van természetes tere és organikus, culturális functiója. Egyrészt a házasságra vonatkozó vagyonátruházások, hozomány, hitbér, jegyajándék stb. és a gyermekek megajándékozása (kiházasítás, emancipatio háztartás-alapítással etc.) a vagyonfelosztásig a szülők életében a gazdaság átadása, terményjáradék fentartása stb. , másrészt a közalapítványok, szóval ezernyi jogi viszonyok, alanyok és elvek az ajándékozás által, annak utján, a körül nyernek létet. Az egész magánjognak, mely a tulajdonban gyökere, és abból hajtja ki szervesen sarjait, egyik alaptypusa tehát az ajándékozás, oly forgalmi tényező, melynek vérrokona csak a végrendelkezés. És ezért nem a német iskolapáros pandekta-schema, jogi fogalmából és ekként megfosztaná azokat mindazon , hanem a franczia és olasz polgári törvénykönyvnek a jogkövetkezményektől, melyekkel az ajándékozás jár, tulajdonra alapított rendszere közelíti meg inkább a vagyon-Fenálló jog biztosítása (zálogadás, kezes állítás) vagy a jog természetes, gazdasági rendszerét. És midőn e törvényily biztosíték elengedése, nyereség visszautasítása, mert gaz- könyvek a Convention codejának és a régi jognak mint adasági gazdagítást nem tartalmaznak, ajándékozásnak nem jára az ajándékozást és végrendelkezést, melyek a leglényegesebb jogi szempontokban találkoznak, közvetlenül egymás mellé rendelik és összefoglalják, akkor sokkal mélyebb törvényhozási eszmének adnak kifejezést, mint a szász p. t. vehetők." Az ajándékozás lényege külsőleg, a gazdasági tények oldaláról tekintve, abban nyilvánul tehát, hogy az ajándékozónak szolgáltatásával nem áll szemben ellenérték szól- k ? "a német és magyar p. t. k.-tervezetek pandedtajogigáltatása, hogy az ajándék a megajándékozottnak tiszta nyereségét képezi. Ezért szorosabb értelemben egyoldalú, ingyenes, nyereségi jogügylet nevét nyerte :negotium gratuitum, lucrativum), ellentétben a többi, kölcsönös szolgáltatások cseréjét tartalmazó, u. n. terhes jogügyletekkel negotium onerosum). A gazdasági hatás, az okkapcsolat szempontjából szükséges, hogy az ingyenes elidegenítés illetve átruházás maga, közvetlenül okozza a megajándékozott vagyoni előnyét, gazdagodását. Az ajándékozás lényege bensőleg, az akarat oldaláról tekintve, abban nyilvánul, hogy az ajándékozó kedvezés szándékából, nem önző szerzési indokból cselekszik vagy mulaszt a megajándékozott javára, mi feltételezi, hogy az ajándékozó cselekvésére vagy mulasztására ne legyen jogilag kötelezve, mi azonban, noha e negatív momentumból rendszerint következtetni lehet az ajándékozási szándékra, mégis ezzel nem azonos. Nem elég a jogi kötelem hiánya, szükséges a positiv animus donandi, az akarat irányzása a kedvezésre, a jótékony gazdagításra. Számos esetben nem kötelezett cselekvés vagy mulasztás eredményezi másnak vagyoni előnyét, anélkül hogy a cselekvő vagy mulasztó fél ajándékozási szándéka okozta volna azt, mindezen esetek nem képeznek ajándékozást. A bizonyítás, vélelmezés és a jogkövetkezmények szempontjából gyakorlati fontosságú tévedés tehát, a jogi kötelezettség hiányát felcserélni az animus donandi-val, amazzal ezt helyettesíteni, mint nálunk is némely szó és némely döntvény tevé. Az ajándékozás gazdasági jellegére, mint említők, egyenes ellentéte a terhes cserének, a vételnek. De miként nem a vétel, úgy nem is az ajándékozás, hanem csak mindkettőnek tárgya lehet sokféle, annyiféle mint a csereértékek, a forgalmi javak. Az ajándékozási ígéret pedig úgy ad jogot tárgyára, mint az adás-vételi szerződés a maga tárgyára ad jogot, ha ez azonnal átruházva nem lett. A mint adás-vétel és hitelre vétel, úgy különbözik a donatio dando és promittendo kézikönyvből szedett rendszereikben. Az ajándékozás volt egyik eszköz, amely megtörte a birtokközösséget a családban; az ajándékozás eszközére hivatkozott a keresztény hit és hivatkoztak a békés társadalmi megváltásnak modern apostolai, kik annak utján akarják visszaállítani az ősies keresztény szellemű köztulajdont. Ily magasztos szerep jutott ez intézménynek, mely a jog egyéb, számitó haszonlesés emeltyűin mozgó alakjain át rést tör, a melyen át behat a részvét, a szeretet értelme, és annak hatalmas gazdasági nyilvánulása, átalakitó társadalmi ereje. Dell'Adami Rezső. + Szász p. t. k. 1050. zürichi p. t. k. 1077. j. A fiatal kor büntetőjogi jelentősége. V.* Mielőtt a magyar büntetőtörvénykönyvnek e kérdésre vonatkozó intézkedéseit vizsgálnék, a főbb külföldi törvénykönyveknek hason intézkedéseit akarjuk szemügyre venni. A Code pénal L. II. «Des personnes punissables, excusables 011 responsables, pour crime ou pour delit» Art. 66. «Lorsque l'accusé aura moins de seize ans, s'il est décidé, qu'il a agi sans discernement, il sera acquittén felmentést rendelvén, a fiatal kort csak mint büntetést kizáró okot ismeri. A franczia büntetőjogban vita tárgyát képezi, vajon a fiatal kornak feltételes büntetési mentessége mily szempont alá esik, s az elkövetett cselekményre mi befolyással van. Az egyik nézet CHAUVEAU a fiatal kort «fait justificativ»-nak nevezi, mely szerint a cselekmény sem bűntett sem pedig vétség. A másik nézet szerint a fiatal kor «excuse légale." Igy mondja BLANCHE «La minorité de seize ans, est une excuse légale,» mely szerinte a bűntett vagy vétséget nem tünteti fel jogilag megengedettnek, hanem ellenkezőleg meghagyva annak benső lényegét, csakis a cselekmény büntetőjogi következményeit módosítja. Hasonlólag QUERENET «La » . ' 1 •• 4.1-1 • • 1 u t 1 -• . minorité de seize ans.... est une cause excusabilité, c'est A tárgy közvetlenül vagyonjog is lehet, mert közvetve ' • une excuse légale. Dans les cas d'excuse au contraire, 5 Szász p. t. k. 1051. Az előbbi közleményeket 1. a 36. és 37. számokban.