Jogtudományi Közlöny, 1884
1884-05-23 / 21. szám
Tizenkilenczedik évfolyam. 16. SZ. Budapest, 1884. április 18. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : negyedévre 3 ? A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL TARTALOM : Az uj orosz tüntető-törvényjavaslat. Dr. WLASSICS GYUL.A kir. alügyésztől. — Törvénykezési Szemle : A budapesti kir. ítélő tábla polgári szakosztályának 4-ik számú teljes tanácsülési határozata. ORMAY KÁROLY kir. ítélő táblai birótól. — Az Írástudatlanok váltóképességéhez. SERLY ANTAL kir. aljárásbirótól. — A fegyelmi bíráskodás köréből. — A szegedi bűneset. — Különfélék. MELLÉKLET : Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. — Igazságügyminiszeri rendeletek a bűnvizsgálatok vezetése és a végtárgyalási jegyzőkönyvek szerkesztése tárgyában. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Az uj orosz büntetőtörvényjavaslat. mn. A második fejezet a büntetőtörvény hatályának terjedelméről intézkedik. Az 5-ik szakaszban a területiség elve jut kifejezésre, midőn kimondatik, hogy az orosz birodalomban bármely honos vagy külföldi által elkövetett cselekményre a jelen törvény határozatai alkalmazandók. A 6-ik szakaszban föl vannak sorolva az átalános hatály alól tett kivételek. Ennek intézkedése szerint a Finnland nagyherczegség területén elkövetett cselekményekre, továbbá a katonai büntetőtörvénykönyvek és fegyelmi szabályok, továbbá a Wolost- és falubírósági eljárás és az «Inorodzyi) szokásjog szerint büntetendő cselekményekre a jelen törvény hatálya nem terjed ki. És természetesen a nemzetközi jogelvek szerint a területkivüliség jogkedvezményét élvezőkre sem alkalmaztatik az orosz büntetőtörvény. A «Wolost-bíróság» és az «Inorodzai» szokásjog kétségen kívül közelebbi magyarázatot igényelnek. Ezekre nézve a javaslat indokaiban tüzetes felvilágosítást nem nyerünk. Más forrásokból** azonban érdekesnek tartjuk ezek ismertetése végett egyet-mást elmondani. A «Wolost» több paraszt községből álló járást jelent. Minden ily járásban van egy biróság (Wolost-biróság). Ezen kivül az egyes községek is birnak külön községi birósággal. A jelenlegi szervezet az 1861. február 19-iki paraszt-rendtartáson nyugszik. Ennek 17-ik szakasza igy szól: «a hűbér alól felszabadult parasztok gazdasági tekintetben faluközségekhez, közvetlen közigazgatási és igazságszolgáltatási tekintetben pedig a «Wolost®-hoz tartoznak. (Természetesen ez sem Einnlandra, sem a keleti tengertartományokra nem vonatkozik, mert itt már 1819-ben megtörtént a parasztok felszabadítása). HASSELBLATT azt mondja, hogy az orosz paasztok között külön büntetőjog fejlődött ki, mely mind a büntetés, mind a bűntett tekintetében gyakran eltér az átalános büntetőjogi fogalmaktól. Fölemlít egy esetet, mely a jekaterinowslawi kormányzóság területén történt. Itt néhány parasztleányt korbácsütéssel büntettek, mert a parasztság felszabadításának emlékünnepén február 19-én, melyet átalában az orosz pórnép ünnepnapnak tart, dolgoztak. A határozatban * Az előbbi közleményeket 1. a 18. és 19. számokban. ** Az orosz Revne 1877. évi folyamának 10. kötetében HASSELBLATT írt a wolosz-biróságokról. Szó szerint ezt idézi GEYER a már hivatkozott tanulmányában, az Inorodzai-re nézve pedig az említett folyóirat 1882-ik évfolyam 21. kötetében SEELAND-tól és KOSLOW-tól közölt tanulmányok szolgáltak Geyernek forrásokul. Az előbbi tanulmány a ghilakok, az utóbbi pedig a kirgisek szokásjogáról szól, kimondták,hogy legalább a nap jelentőségéről, melynek mindnyájunk előtt felejthetetlennek kell lenni és különösen meg kell azt emlékünkben őrizni, a jövőben soha el ne felejtkezzenek.)) Szokásos büntetési nem a kiállítás, verekedők és tolvajok körülvezetése, az erkölcsiség ellen vétő leányok, asszonyok nyilvános megszégyenítése stb. A falubírónak jogában áll egy rubel pénzbüntetést, három napi elzárást és két napi közmunkát alkalmazni büntetésül. A «Wolost-biróság» az idézett rendtartás 101. §-a szerint azon jelentéktelen vétségek fölött szél, amelyek a wolost területén hasonló rendűek között követtetnek el. Ezen jelentéktelen vétségek a a falurendőri szabályzat 460-536. §-aiban vannak felsorolva. Itt egyúttal kimondatott az is, hogy a «Wolost-bíróságok» hat napi közmunkánál, két napi elzárásnál és húsz korbácsütésnél súlyosabb büntetést nem szabhatnak ki. A Wolost-bíróságok és a békebírák hatásköre az említett szabályzatban nincs szorosan körülirva és igy számtalan hatásköri összeütközés merül fel. A békebirák rendszerint kiterjesztik hatáskörüket, mi annál könyebben megy, mert a Wolost-birák rendszerint kevesebb értelmiséggel birnak és épen nem tartják nagy sérelemnek hatáskörük csorbítását. Jellemző, hogy a parasztok a Wolost-birósággal épen nincsenek megelégedve, pedig maguk választják a birót. AKSAKOV annak tulajdonítja ezen ellenszenvet, hogy az orosz pórnép a választáshoz nincs szokva és azon biróság iránt van bizalma, mely a falu legöregebbjeiből van alakítva. 1872 óta egy bizottság működik, mely a Wolost-biróságok újjáalkotásával foglalkozik. Az «Inorodzai» tulajdonképen «idegen népek»-et jelent, melyek az orosz uralom alatt álló műveletlen, részben nomád néptörzsek, mint például a kirgisek,* tungusok, kalmückök. * A kirgisek szokásjoga szerint — mint a fenebb említett forrásban olvasom — a nép kebeléből választott «bej»-ek bíráskodnak. A bizonyítási eljárásnak egyik sajátszerűsége, hogy ha a vádlott ellen sem tanúvallomás, sem egyéb jogi bizonyíték nem forog fen, jogában áll neki a törzséből származottak közül jó magaviseletű és vele ellenségeskedésben nem álló egyént eskütételre ajánlani. Ezen helyettesítő esküt «lelki odaadásnak» nevezik és az esküt tevőt «lelkileg terheltnek mondják. Időt (egy hetet, egy hónapot, sőt ennél is hosszabbat adnak neki azon czélra, hogy meggyőződést szerezhessen a vádlott bűnössségéről vagy ártatlanságáról és csak ezen határidő után határozza el magát az eskü letételére vagy visszautasítására. A polgári és büntetőjogi felelősség alig van e néptörzsnél kifejlődve. Váltságdíj képezi a büntetési eszközt, mely a bunda és hálókabát minimumától száz ló és ötven teve maximumáig emelkedhetik. Az utóbbi büntetés a férfi gyilkosra szokott szabatni. A nő gyilkosa ennek felét fizeti. Most a gyilkosság, gyújtogatás stb. súlyosabb büntettek az orosz törvény szerint büntettetnek. A többi cselekmények azonban a szokásjog szerint nyernek megtorlást. P. az erőszakos nemi közösülés, utczai rablás már nem az orosz törvény szerint büntettetik. A felek azonban nincsenek kötve a «bej »-ekhez. Orosz bírósághoz is fordulhatnak vagy választott bíróság is eljárhat ügyeikben. Mint jellemző intézkedést megemlítem, hogy aki nála idősebb egyént szóval megbánt, köteles hálókabátot adni neki, vagy mélyen meg kell magát hajtania és bocsánatot kérnie. Ez csak az egyenlő rendűek közötti szóbeli sértésekre vonatkozik. Ha valaki mást háta mögött sért szóval, az nem büntetendő. A váltságdíj mellett újabban közbiztonsági kihágások miatt pénzbüntetés (3 rubelig) és 3 naptól 30 napig terjedő elzárást és 25 botbüntetésig terjedő testi büntetést is szoktak alkalmazni a kirgisek. Nagyobb testi sértéseknél a vádlottak a gyógyítási költségen kívül 9 darab nagyobb állatot kötelesek a sértettnek tulajdonába bocsátani. Aki férjes nőn erőszakos nemi közösülést követ el, az 9—27-ig terjedő nagyobb állatot tartozik rendelkezésre bocsátani. A ki jegyben nem járó szűzön követi el az említett bűntettet, a szülők beleegyezésével köteles a nőt elvenni, de egyúttal köteles 9 darab állatot a megbecstelenítésért előállítani és a kikötött Kalymot (hozományt) megadni. Aki pedig a már eljegyzett leányon követi el az említett cselekményt, az a Kalymot a vőlegénynek köteles fizetni.