Jogtudományi Közlöny, 1885
1885-05-29 / 22. szám
akár közjegyzői ténykedésével kapcsolatban, akár attól függetlenül végez, a kártérítési kötelezettség elévülésére nem az átalános elévülési idő volna-e alkalmazandó ? A közölt esetben mind a három bíróság szerint a közjegyzőnek fentebb körülírt ténykedése is olyannak tekintendő, mely a kártérítés kérdését illetőleg az 1874: XXXV. tcz. szerint birálandó el. — Az egyetemen tartott büntetőjogi semináriumba a most véget ért tanévben 54 hallgató volt beirva. Tárgyaltatott összesen 15 bűneset. A tárgyalások menete a következő. A seminárium vezetője kidolgozza a bűnesetet, melyet rendszerint olykép construál, hogy gyakorlatias jellege mellett a magyar büntető-törvénykönyv sajátszerűségeinek kiemelésére alkalmas legyen; itt-ott a Döntvénytárból vesz fel esetet csekélyebb módosításokkal. A beiratkozott joghallgatók és joggyakornokok a félév elején megállapított sorrendben felosztják egymás közt az ügyészi, védői és bírói functiókat, s míg a résztvenni kívánók valamennyien nem functionáltak, ugyanazon egyén másodszor nem kerülhet sorra. A kitűzött határnapon az ügyész előadja a vádat s a védő a védelmet. Másodszori felszólalás csak tényleges helyreigazítás czéljából van megengedve. A vitázat berekesztése után a résztvevők bármelyike előadhatja véleményét rövid indokolás kíséretében. Ezután a tárgyalás elnapoltatik az ítélet meghozatala czéljából. A bíróság majd egy, majd több tagból alakul. Az ítélet, írásban fogalmazva, teljesen a törvényeinkben megszabott formát nyeri, rendelkező részszel és kimerítő indokolással. (Ez az egyedüli írásbeli elem az egész tárgyalás folyamán.) A legközelebbi határnapon az ítélet felolvastatik s felszólittatnak a résztvevők, hogy jogorvoslat alakjában adják elő nézeteiket az itélet által nyújtott megoldásról. Ezen stádiumig a tanár vezetése arra szorítkozik, hogy a hibákat, a tényállástól vagy a törvénytől való flagráns eltéréseket helyreigazítja s a vita személyessé fajulását lehetőleg megakadályozza; egyátalán nem gyakorol a vita menetére több befolyást, mint amennyi egy ülésben az elnököt bármely testületnél megilleti. A jogorvoslatok meghallgatása után a tanár a törvényre és a kérdés doctrinális állására való tekintettel az esetről érdemlegesen kifejti véleményét s miután reflektált a vita folyamán felhozott ellenérvekre is, felszólítja a résztvevőket, reassummálnak véleményeket a hallott kifejtésekkel szemben. Igen gyakran megtörténik, hogy ekkor a vita megújul és élénk változatokban ugy a résztvevők mint ezek és a tanár közt órákig tovább foly. A jelen tanév bezárása alkalmából a semináriumban résztvett egyetemi polgárok megbízták egyik társukat, hogy nevekben köszönetet mondjon a seminárium vezetőjének ezen a magyar egyetemeken teljesen új s különösen a pozitív törvények elsajátítására és szellemek átérzésére, valamint a jogi műnyelv begyakorlására kiválóan alkalmas intézmény felkarolásáért. A seminárium vezetője kiemelte válaszában mint különösen örvendetes tényt, hogy a semináriumi oktatás az ifjúság buzgó részvétele folytán az egyetemen a többi tudományágakban is évről-évre terjed s ma már a theoretikus előadások lényeges kiegészítőjét képezi. — Az «egyszerű» dulakodás tekinthető-e oly akadálynak, melynek folytán valaki választási jogait nem gyakorolhatta ? A kir. Curia (a lőcsei kir. tszék előtt választási jog elleni vétséggel stb. vádolt G. János és társai ellen folyamatba tett vizsgálati ügyben) .... felebbezők nem panaszolták, hogy választási joguk szabad gyakorlatában megakadályoztattak volna, amennyiben a különböző politikai pártokhoz tartozó egyes személyek közt a választási cselekményt megelőzőleg történt egyszerű dulakodás olyan megakadályozásnak nem tekinthető (1885. 2350. május 19.) . Kölcsönös nyilvános bántalmazás a fegyelmi bíráskodás körébe tartozik-e ? A győri ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: — — és — — győri ügyvédek ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik és az iratok vizsgáló biztos kiküldése végett a kamara elnökségéhez áttételnek. Indokok: — — és — — ügyvédeknek a 78. és 81/884. számú nyilatkozataikban beismert azon tette, hogy az 1884. évi augusztus 9-dikén este a győri főtéren levő kávéház előtt többek jelenlétében egymást botrányos módon megtámadták és tettlegesen bántalmazták, az ügyvédi rendtartás 68. §-a b) pontjában minősített fegyelmi vétség jelenségeit foglalja magában s mint ilyen az ügyvédi rendtartás 27. §-a b) pontja és 75. §-a szerint egyenesen az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága hatáskörébe és elbírálása alá tartozik; a becsatolt jegyzőkönyv és nyilatkozatokban vitatott azon körülmény pedig, hogy a panasztott cselekmény miatt a társadalmi életben gyakorlatban levő lovagiassági szabályok értelmében melyik fél tartozott volna lovagias elégtételt követelni, vagy hogy a felek lovagias úton szereztek-e maguknak elégtételt vagy sem, ezen cselekményüknek fegyelmi úton való üldözését annál kevésbbé zárja ki, mivel ezen a BTK. XIX. fejezetébe ütköző elégtételszerzési mód hatóságok által a felek mentségére figyelembe nem vehető, mindezeknél fogva .... A kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa, a győri ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának neheztelt végzése indokainál fogva helyben hagyatik. — A német birodalmi gyűléshez benyújtatott egy törvényjavaslat, mely a vasúti forgalmi eszközök (rollendes Material) lefoglalhatlanságát mondja ki; a külföldi vasutakra ezen rendelkezés csak annyiban nyerne alkalmazást, amenynyiben az illető állam a kölcsönösséget biztosítja. Indokoltatik ezen törvényjavaslat különösen azzal, hogy nem lehet megengedve, miszerint versenyző magánérdekek a közérdeket, mely a vasutak akadálytalan forgalmát követeli, sértsék. Az osztrák vasutak coupon-hitelezői ugyanis évek óta folyton kísérleteket tesznek, hogy követeléseiket, melyekkel az osztrák biróságok részéről elutasíttatnak, a Németországban forgalomban levő osztrák vagyonok lefoglalása által érvényesítsék. A német birodalmi gyűlés bizottsága a napokban tárgyalta az ártatlanul elitéltek kárpótlása iránti Lenzman-Kaiser féle indítványt. Az előadó formulázta a kérdéseket, melyek alapján a javaslat szövegezendő volna. A bizottság azonban nem bocsátkozott a részletes tárgyalásba, hanem a kormányt véli felszólítandónak a javaslat beterjesztésére. A franczia senatusban Bozeriau senator indítványt nyújtott be, mely szerint az esküdtek fel legyenek jogosítva a verdictet azon kijelentéssel kisérni, hogy «igen enyhítő körülmények» (circonstances trés attenuantes) forognak fel; ez esetben bármely bűncselekménynél kiszabhatná a bíróság a lehető legkisebb bünetést, t. i. hat napot. Indítványozó a büntető törvény szigorával indokolja javaslatát s azt hiszi, hogy az esküdtszékek mind gyakoribb felmentéseit ki lehetne kerülni, ha ilykér az esküdtek az igazságot összeegyeztethetnék a humanitás követelményeivel. Az angol bűnvádi eljárásban a vádlott tudvalevően pusztán a per objectumául tekintetik. A parlament előtt most törvényjavaslat fekszik (A bill to amend the lavy of evidence in criminal cases), mely szerint a vádlott ezentúl saját beleegyezésével mint tanú lesz kihallgatható, feltéve, hogy az általános bizonyítási szabályok szerint is elfogadható tanú. A vádlott ily esetben, mint akármely más tanú, esküt tesz, a kihallgatások és keresztkérdések vele megejtendők, de oly kérdések, melyek más mint a vád alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkoznak, csak kivételes és a törvényben tüzetesen meghatározott esetekben vannak megengedve. Ezen törvény hatálya azonban a Grand Jury előtt a vádhatározat kérdésében való eljárásra nem terjed ki. Az angyalok életnagysága képezte a napokban egyik németországi bíróságnál kérdés tárgyát. Egy gyászoló özvegy megrendelt a sírkőkereskedőnél szürke márványból egy emlékkőt, melyen tiroli márványból egy életnagyságú angyal álljon, kezében kioltott fáklyát tartva. Az angyal ára 3000 márkában állapíttatott meg. Midőn az emlékkő elkészült, az özvegy megszemlélvén a szobrot, kijelenté, hogy miután az angyal nem életnagyságú, nem veszi át az emlékkövet. A kereskedő ellenben azt hozá fel, hogy az angyal bír egy gyermek életnagyságával. A dolog perre került. A kereskedő a 3000 márka megfizetését, az özvegy ellenben 5 lábnál magasabb angyal szállítását kérelmezte. A bíróság mindkét felet kérelmükkel elutasította és a perköltségben egyenlő mérvben marasztalta. Indokaiban kiemeli, hogy miután az angyaloknál természetes életnagyságról szó sem lehet, a szerződő feleknek az emberi termetet kellett szem előtt tartaniuk. A vitás kérdés eldöntésére azonban ez alapon sem lehetett határozott támpontot találni. Vannak ugyanis gyermek-s felnőtt embernagyságú angyalszobrok, azonkívül sem a talapzat nagyságából, sem a szobor árából nem lehet szerződést kötők akaratára alaposan következtetni , így miután a szerződés egyik lényeges alkateleme, a felek akarategysége, hiányzott, a szerződés meg nem kötöttnek tekintendő. (A kárt tehát a kereskedő szenvedi, mert az angyal megmarad raktárában.) A párisi polgári biróság kimondotta a napokban, hogy a színésznő a szerződés azon határozmányát, miszerint viselőssége esetére a szerződés felbontottnak tekintetik, nem magyarázhatja saját javára, vagyis olykép, hogy viselőssége esetére fel volna jogosítva a szerződést egyoldalúlag felbontani, hanem ezen jog csakis az igazgatót illeti ; ellenkező esetben ugyanis a színésznő igen könnyen visszaélhetne ezen határozmánynyal. Felelős szerkesztő : Dr. Dárdai Sándor (VIII., Üllői út 2. sz.) Főmunkatárs : Dr. Fayer László (IV., Zöldfa-utcza 9. sz.) Lapkiadó-tulajdonos : Franklin-Társulat (Egyetem-utcza 4. sz.) Franklin-Társulat nyomdája 11. szám.