Jogtudományi Közlöny, 1895
1895-11-08 / 45. szám
Harminczadik évfolyam. 47. SZ. Budapest, 1895 november 22. 1IYI KÖZLÖNY SZERKESZTOSÉG: Zöldfa-utcza 31-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADO-HIVATAL: Egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : félévre 6 írt negyedévre .. 3 « A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL Tartalom: Az első évforduló. — A dologi és kötelmi jog. (Reflexiók Szladits Károly czikke fölött.) Dr. KATONA MÓR kassai jogtanártól. — Jogirodalom : Principii di diritto costitutizionale. Per V. E. Orlando, Prof. ordinario alla r. universitá di Messina. Firence, G. Barbéra, editore. Ifj. Dr. VUTKOVICH SÁNDOR pozsonyi h. jogtanártól. — Dr. Mariska Vilmos : Az államgazdaságtan kézikönyve. R. — Törvénykezési Szemle : Gazdasági terményeken elkövetett lopás és a Btk. 337. §-a. Dr. HEIL FAUSZTIN kir. itélő táblás birótól. — A munkás bére. Dr. SZAKOLCZAI ÁRPÁD budapesti ügyvédtől. — A felebbviteli biróság kiegészitheti-e a saját ítéletét? L. FT. — A boycott a német birodalmi törvényszéken. SZOKOLAY ISTVÁN-tól. — Különfélék. Melléklet: Curiai Határozatok. — Kivonat aBudapesti Közlöny»-ből Az első évforduló. Egy esztendő igen kis idő valamely uj törvény alapos megismerésére, hatásának megállapítására. De a mely törvény az első esztendő nehézségein könynyedén, minden nagyobb confusió nélkül átesett, az a törvény a gyakorlatban már kiállotta a legfőbb tűzpróbát. Az 1893. évi XVIII. tcz., mely ugy a birói hatáskörökön, mint az eljárási, bizonyítási és jogorvoslati rendszeren mélyreható változtatásokat tett, a lefolyt esztendő alatt általánosságban egészen jól bevált. Természetesen vannak e nagyszabású reformnak részei, amelyek tökéletesítésre szorulnak. Így pl. a jogorvoslatok szervezete nem felel meg teljesen a törvényhozás intenzióinak, a felülvizsgálat jogorvoslata a bíróságok magyarázata szerint igen szűk térre van szorítva. De egyrészt a gyakorlati élet a törvény szögletességeit ki fogja lassan-lassan csiszolni, másrészt a ma még ingadozó judikatura idővel megállapodik és akkor egész más képét látjuk majd a törvényalkalmazásnak, mint ma, amikor még nem is szólhatunk rendszeres judikaturáról. A kir. Curiára is lényeges kihatással volt az új törvény. A jelen év lefolyt tíz havában 1625-el kevesebb polgári ügy érkezett fel, mint a múlt év megfelelő időszakában. A két curiai sommás felebbviteli tanács elé 283 ügy került, melyek közül 175 intéztetett el, míg 108 hátralékban maradt. Ezen számadatok hangosan cáfolják meg azoknak aggályait, akik féltették a Curiát attól, hogy a sommás szóbeli tárgyalások özöne miatt nem jut egyéb munkára ideje. Sőt ellenkezőleg, a beérkezések apadása a következő évek folyamán még fokozottabb mérvben fog jelentkezni, míg a felülvizsgálat végett felterjesztett sommás ügyek épen nem képeznek túl nagy kontingenst. A kir. táblák is megszabadultak az apró ügyek egész rajától és könnyen el képesek látni azon aránylag nem terhes munkát, melyet az új szóbeli felülvizsgálati tárgyalások okoznak, s meg vagyunk róla győződve, hogy az új törvény aerája alatt a táblai hátralékok teljesen leküzdhetők lesznek. A kir. törvényszékek merőben új hatáskört nyertek, hozzájuk utaltatván az összes járásbírósági ügyek elsőfokban való felülbírálása , azonban másrészt kivétettek a rendes eljárás és a törvényszékek elsőfokú bíráskodása alól a birtok-, örökösödési és megtámadási perek jórésze, valamint az örökösödési peren kívüli ügyek is. S így a munkaanyag a hatáskörök új beosztása folytán itt sem fog lényeges torlódást okozni. Leginkább a kbr. járásbíróságok helyzete súlyosbodott az új törvény hatásköri rendszere folytán, amennyiben a járásbíróságok hatásköréből semmi sem vétetett el, míg számos, eddig a törvényszékekhez tartozott ügy, a járásbíróságokhoz utaltatott. Teljesen indokolttá teszi ezen körülmény a jogi közvélemény abbeli óhaját, hogy a járásbírósági személyzet lehetőleg szaporíttassék a torlódások elkerülése végett. A bírói és ügyvédi kar jórésze igen könnyen beleszokott a közvetlen szóbeli tárgyalásba. Az ügyvédi kar nem él vissza a neki minden fórumon adott közvetlen szólási szabadsággal; a biróságok pedig nem kezelik önkényesen a kezükbe adott igen nagy hatalmat s a bizonyítékok szabad mérlegelése a gyakorlatban nem vált akaratoskodássá. Igaz, merültek fel e tekintetben is panaszok; előfordult az is, hogy a szóbeliség elvén itt-ott csorba esett. De el kell ismernünk, hogy a felügyeleti hatóságok mindig a legéberebben őrködtek és ha legjobb igyekvésük daczára meg nem is előzhették a sporadice előforduló eme jelenségeket, mindent elkövettek, hogy a hiba reparáltassék és a jövőre nézve kikerültessék. De melyik törvény kezelésében nem tapasztalható viszszásság, helytelen magyarázat vagy a jogszabály megkerülése ? Ez nem róható sem az intézmény, sem az egész bírói kar rovására. Mindeme apró bajoktól eltekintve, azt tapasztaltuk ezen első év folyamán, hogy az anyagi igazság kiderítésére az új törvény sokkal több és megbízhatóbb eszközt ad a bíróság rendelkezésére, mint régi perrendtartásunk, hogy a pert már elsősokban megrövidíti, az alaptalan perlekedést jobban gátolja. A felebbviteli instancziákon, hol eddig a perek referálására alig került egy esztendő alatt a sor, szintén lényegesen gyorsabban intéztetnek el az ügyek. Az első év tapasztalatai tehát épen nem elkedvetlenitők. A dologi és kötelmi jog. — Reflexiók Szladits czikke fölött. — Szladits érdekes ember, de czikke is érdekes húrokat penget, mintha azokból a jövő zenéjének akkordjai érintenék füleinket. De úgy nézem, még messze vagyunk attól, hogy az eget ostromló titánok harcza győzelemre vezessen. Annak a tisztes épületnek az alapzata, melyet a rómaiak raktak le, még igen szilárdan áll és egyes rohamokkal nem is lehet azt ledönteni, legfelebb réseket üthetünk rajta. Nem a babonás tisztelet tartja azt fen, mint czikkíró állítja, hanem a rokon jogi elemek egymáshoz való természetes vonzódásának a törvénye. Ha valami romba döntheti a vagyoni jogok rendjét, úgy az csak valami földrengésszerű katasztrófa lehet, melylyel a socialismus és communismus fenyegeti a társadalmat. A jogtudomány rendkívül konservatív, a lassú és fokozatos fejlődés és alakulás az eleme, nem szereti az eruptív erők érvényesülését, hanem tataroz, javít, foltoz, míg lehet, nehe- Lásd Szladits czikkét a Jogt. Közlöny 42. számában «A dologi és kötelmi jog» felirással. Azt törekszik kimutatni, hogy a vagyoni jogok felosztása e két alaptagozatra ma már helytelen és tarthatatlan.