Jogtudományi Közlöny, 1914

1914-04-03 / 14. szám

148 elkövetett vagyon elleni deliktumok száma aránytalanul nagyobb, mint a rájuk kimért büntetések száma. s. f. — Ügyvédi fegyelmi joggyakorlat Franciaország­ijai). 1. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha egy kétes fizetőképességű kereskedőnek egyes hitelezői kielégítésére kölcsönt nyújt, a kölcsönt a kereskedő kereskedelmi üzletére bekebelez­ték­ (Franciaországban az üzletre telekkönyvszerű zálogjogi be­kebelezések eszközölhetők), ha a zálogjog bekebelezése oly körül­mények között történik, hogy az ügyvéd magát és az illető keres­kedőt a többi hitelezők részéről pereknek teszi ki, különösen ha az ügyvéd ez utóbbi hitelezők egy részének ügyvédje gyanánt is működött, a nevezett kereskedő elleni eljárások során. Pan­dec­es Frangaises 1914 jan. Bull. som. 2. — 2. Az az ügyvéd­jelölt, aki az ügyvédi kamarai gyakorló-előadásokról hosszabb ideig elmarad, fegyelmi vétséget követ el és a gyakorlat meg­hosszabbításával, vagy a névjegyzékből való teljes törléssel bün­tethető. Pand. Franc 1914 jan. Bull. som. N­. 1. M. Z. — Fiatalkorúak bíróságai Németországban. A fiatal­korúak bűnügyeivel foglalkozó német bíróságok szervezetét érde­kesen jellemzik azok a válaszok, melyeket a birodalmi Amts­gericht-ek egy ankét alkalmából hozzájuk intézett kérdésekre adtak. A kérdések lényege ugyanis abból állott, hogy az egyes bíróságok mily intézkedéseket tartanak szükségeseknek a fiatal­korúak bűnügyeinek elbírálásánál és mily szerepet kell itten még a gyámi bíróságoknak juttatni. A feleletek 10%-a lakonikusan «nem kell fiatalkorúak bírósága», ((nincs szükség különös intéz­kedésekre)) és hasonlókból állott. A többi 1283 járásbíróságnál tehát hatályban­ vannak már oly intézkedések, melyek révén a fiatalkorúak ügyeinek a felnőtt bűntettesekétől való elkülönítése már nem csupán technikailag van keresztülvíve. Kizárólag fiatal­korúak ügyeivel foglalkozó közvádló van a bíróságok 10%-ánál. Körülbelül 170 bíróságnál alkalmaznak pártfogó­ tisztviselőket arra, hogy egy részük a gyermek személyes és családi viszonyait, a többiek pedig a cselekmény bűnösségének felismeréséhez szük­séges értelmi fejlettség fenforgását igyekezzenek kipuhatolni. Tehát több mint 1000 bíróságnál hoznak ítéletet anélkül, hogy a fenti körülmények iránt érdeklődnének. A fiatalkorú elmeállapotát rendszeresen megvizsgálja tíz bíróság (07%). A fiatalkorút, ki­nek büntetőúton való felelősségrevonása szükséges, a főtárgyalás előtt 514 bíróságnál hallgatja ki a fiatalkorúak bírája. Ilyen el­térő válaszok érkeztek be arra vonatkozólag is, vájjon a fiatal­korúak előzetes letartóztatását a felnőttekétől különböző módon hajtják-e végre. 186 bíróság adott tagadó választ, mint amelyek a végrehajtásban különbséget nem tesznek. A bíróságok leg­nagyobb részénél a specializálás egyedül az aBinzelhaft)) elrende­lésében merül ki. A főtárgyalásokat illetőleg 398 bíróságnál együtt tárgyalják a felnőttek és fiatalkorúak ügyeit. A próbára bocsájtott fiatalkorúaknak a próbaidő alatt való maguk viseletét 501 bíróság területén őrzik ellen pártfogó-tisztviselők és jóté­kony egyesületek. 948 bíróság területén nincsen pártfogó-, sem jótékony-egyesület a fiatalkorúak támogatására. Már ebből a né­hány ismertetett adatból is látható, hogy a fiatalkorúak bíró­ságainak Németországban még igen sok tér áll nyitva a tökélete­sedésre. A. A német bírák és ügyvédek között a súrlódások utóbbi időben napirenden vannak. A bírák tervszerű támadásokat intéznek az ügyvédi kar ellen a jogi szaklapokban, különösen a d­eutsche Richterzeitung­-ban. A támadások oly mérvet öltöttek, hogy a német ügyvédegyesület képviselőinek március 7. és 8-án tartott ülése a következő határozattal tiltakozott a bírák támadásai ellen : A bíróság és az ügyvédség bizalomteljes összeműködése az igazságszolgáltatás jóságának alapfeltétele. A német ügyvéd­egyesület állandóan azon munkálkodik, hogy a nagyközönség­ben a bíróság iránt való bizalmat ébrentartsa és fejlessze. A né­met bírói egyesület és annak közlönye azonban veszélyezteti ennek a munkának sikerét azzal, hogy támogatja azt az agitá­ciót, amely az ügyvédi hivatást tévesen értelmezi és egyes ügyvé­deknek hibáit túlzó módon az egész kar hátrányára általánosítja. Ez ellen az ügyvédségnek nemcsak a kar becsülete, de az igaz­ságszolgáltatás érdekében is óvást emel. magvak mmm A FRANKLIN-TÁRSULAT ZSEBKIADÁSAI Ezen a héten jelennek meg: A magyar sajtójog, úgy amint életben van. Az 1914: XIV. t.-cikk a vele összefüggő törvényekkel és végrehajtási rendelettel. Rendezte és magyarázta Kenedi Géza dr. A váltótörvények. 1914. évi t.-cikk az idegen és saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912 július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzá­tartozó egységes szabályzat becikke­lyezéséről. 1914. évi I.-cikk a váltó­ról. Jegyzetekkel ellátta Gallia Béla dr. Legutóbb megjelent kötetek! Az egységes birói és ügyvédi vizsgára vonatkozó jogszabályok. Összeállította, jegyzetekkel és utalásokkal ellátta Mende­lényi László dr. Ara kötve 2 K. A bortörvény (1908: XLVII. t.-cikk) és a reá vonatkozó joganyag. Függelék: Az osztrák bortörvény és a m. kir. állami közpincék szervezete. Betűrendes tárgymu­tatóval. Összeállította Hampel Antal dr. Ara kötve 3 K. Az új polgári perrendtartás és az életbeléptetési törvények zsebkönyve. Magyarázó jegyzetekkel, utalásokkal és betű­rendes tárgymutatóval. írta Kovács Marcel dr. Ára kötve 6 K 20 f. Lakásbérleti szabályok. Összegyűjtötte és magyarázta Pongrácz Jenő dr. Harmadik, teljesen átdolgozott kiadás. x­ ra kötve 3 K 20 f. ==az=izz= Kaphatók:­­ minden könyvkereskedésben Részletfizetésre is megrendelhetők: KELEMEN D. ÉS TÁRSA könyvterjesztési vállalatánál Budapest, IV., Reáltanoda­ utca 5. szám, Főszerkesztő: Lapkiadó-tulajdonos. Felelős szerkesztő: Dr. Dárday Sándor. Franklin-Társulat. Egyetem-utca 4. Dr. Vámbéry Rusztem. Egyetem-utca 2 FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

Next