Jogtudományi Közlöny, 1950

1950-12-30 / 19- 21. sz.

614 a szerző abban látja, hogy azokat a nép választja, hogy felelősek a nép­nek, kötelesek annak számot adni a tevékenységükről, a nép ellenőrzése alatt állnak és visszahívhatók. A szerző megvilágítja az egyes országok­nak a népi tanácsok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit és kiemeli annak fontosságát, hogy Közép- és Délkelet-Európában a népi tanácsok biztosítják a dolgozó tömegek széles­körű részvételét az államappará­tusban. A szerző kidomborítja azokat az eredményeket, amelyeket a népi demokratikus államokban a népi tanácsok elértek és a cikkét azzal a megállapítással zárja, hogy a népi demokratikus államok államhatalmi és igazgatási szervei rendszerén lát­ható a Sztálini Alkotmány hatása. »A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok nemzetközi jogi együttműködése fő vonásairól« című cikkben Genyeralov V. F. a követ­kező gondolatokat emeli ki : a Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá­gok szoros baráti kapcsolatainak jogi alapjai a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dések ; megnyilvánulnak a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok együttműködésében a nemzetközi jog fontosabb demokratikus alapelvei (az állam függetlensége, a szuvereni­tás, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a nagy és kis népek egyen­jogúsága, a népek önrendelkezési joga) ; a területi kérdések megoldása a nép akaratának megfelelően törté­nik ; a szocialista nemzetközi jog elismeri a különböző típusú államok nemzetközi együttműködésének lehe­tőségét és célirányosságát. Ismerteti még a folyóirat »A koreai nép a második világháború után« cím alatt Tavrov G. tollából a koreai nép történetében a második világháború után beálló fejlődést. Ezután közli a folyóirat Dembo L. I. cikkét »A kolhoz jogviszony és a szovjetjog rendszere« cím alatt. Végül »A népi demokratikus orszá­gok mezőgazdasági szövetkezete ter­mészetéről és típusáról« cím alatt Begijan A. Z. cikkét közli meg a folyóirat. A szerző arra a következ­tetésre jut, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezekben az or­szágokban a szocialista fejlődés útján haladnak. Megállapítja, hogy a népi demokratikus országok felhasználják a kolhozépítés szovjet tapasztalatát, amely megkönnyíti a társadalmi ter­melésre való áttérést. Mint a szocialista építés minden terén, így a mezőgazdaság szocialista átépítésének frontján is, a lenini­sztálini tanítás segíti elő döntő módon a népi demokratikus országokat a szocializmus felé vezető eredményes haladásukban. A folyóirat 8. számának első cik­kében »A szovjet hazafiság és a szov­jet demokrácia« cím alatt Szavcsuk P.O. rámutat a szovjet állam és a szovjet nép érdekeinek egységére. Kiemeli, hogy a szovjet ország gazda­sága és kultúrája fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a szovjet demo­krácia. A Szovjetunióban az állami szervek nem állnak szemben a szov­jet nép társadalmi szerveivel , ellen­kezően : segítik azokat és a maguk részéről a társadalmi szervezetekre támaszkodnak az állam érdekeinek védelme terén. Ezt követően a cikk leleplezi a burzsoá demokráciát. Rá­mutat arra, hogy a szovjet demokrá­cia gondolatai a legteljesebben és a legvilágosabban a Sztálini Alkot­mányban jutottak kifejezésre, amely­nek cikkei meghatározzák a szocia­lista társadalom lényegét és törvény­hozói úton rögzítik a győztes szocia­lizmus eredményeit. Ezt követően a szovjet hazafiság megnyilvánulási formáinak sokaságát tárgyalja, majd az egyes szabadságjogokra tér át, mint a szovjet demokrácia meg­nyilvánulására. Külön tárgyalja a nemzetiségi egyenjogúságot és annak jelentőségét a szovjet hazafiság megnövekedésében. Megállapítja, hogy a szovjet demokrácia és szov­jet hazafiság egysége, mint a szovjet nép és a szovjet haza érdekei azonos­ságának kifejezője, hatalmas té­nyező az országnak a szocializmus­ról a kommunizmusba való átmenete folyamatában. »A Béke Híveinek Világkongresz­szusa Állandó Bizottsága döntései­nek nemzetközi jogi jelentősége« cím alatt Lazarev M. I. rámutat arra, hogy az emberiség történetében elő­ször sikerült létrehozni az új háború elleni harc egész világra kiterjedő szervezetét és létrehozni állandóan működő központját. Ezt követően ismerteti az Állandó Bizottság meg­alakítását és a megalakításától eltelt idő alatt végzett tevékenységét. Rá­mutat arra, hogy az Állandó Bizott­ság határozatainak többek között azért is nagy a jelentősége, mert azok a nemzetközi jog szabályainak alap­jaiból folynak. A világ dolgozó töme­gei az emberiség történelme folyamán kapitalista kormányaik mellőzésével először vették kezükbe a béke sor­sát. Megállapítja, hogy az Állandó Bizottság határozatai az egész haladó emberiség jogtudatát fejezik ki. Befe­jezésül rámutat arra, hogy az egy­szerű emberek millióinak egyesített akarata a békéért folytatott harcban hatalmas eszköz, amely megállítja a kormányon lévő háborús gyújtoga­tók csoportját és arra kényszeríti azokat, hogy engedelmeskedjenek a valóban népi határozatoknak­.Német Demokratikus Köztársa­ság — fordulópont az emberiség tör­ténetében« című következő cikkben Szobinov M. ismerteti azokat a demo­kratikus átalakulásokat, amelyek Ke­let-Németországban végbementek. Külön foglalkozik a földreformmal, az ipar és a munka terén bekövetke­zett demokratikus változásokkal, a társadalmi, a politikai élet, a nép­nevelés terén s az igazgatási és bírói rendszerben megnyilvánuló demo­kratikus átalakulásokkal. Ismerteti a német köztársaság antifasiszta, demokratikus rendszerét és a német demokratikus köztársaság megalaku­lásának világraszóló történelmi jelen­tőségét. Befejezésül rámutat arra, hogy a német munkásosztály és annak pártja, a Szocialista Egység­párt a német nép összes demokratikus erőinek támogatása mellett eredmé­nyesen meg fogja oldani az egységes, demokratikus békeszerető Német­ország felépítésének feladatát. »Az amerikai igazságszolgáltatás önkénye igazolására irányuló kísér­letek« cím alatt Zivsz Sz. L. rámutat arra, hogy az amerikai bíróság az uralkodó felső rétegek eszköze, amely az osztályellenségeivel való leszámo­lást szolgálja. A belső ellentmondá­sok megerősödésével kapcsolatban a törvényesség szétzúzásának folya­mata elérkezett a teljes törvényte­lenség bevezetéséhez. Ennek meg­felelően megváltozott a jogtudomány feladata is, az amerikai jogászok jelenleg közvetlenül az erőszakra és az önkényre hívnak fel. Foglalkozik a a cikk az ú. n. »realistákkal«. Alap­vető módszer a törvénytelenség meg­indokolására az, hogy nem a jogot tekintik irányadónak, hanem az ú. n. »igazságosságot«, »szociális kívánal­mat«, »gyakorlati célirányosságot«. Befejezésül rámutat a cikk arra, hogy azoknak a formáknak a sokasága, amelyekkel elméletben megkísérlik a törvénytelenséget, az önkényt meg­indokolni, egy célra irányul — az önkény és a törvénytelenség meg­erősítésére. A szovjet jogászok fel- JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1950 szeptember 20

Next